Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-04 / 233. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAC 2 1985. október 4., péntek Napirenden: a város idegenforgalma (Folytatás az 1. oldalról) elmúlt években mérsékelten növekedett. Miskolcon az el­múlt esztendőben 185 ezer turista szállt meg legalább egy éjszakára. Közülük 91 ezren hazánkból, 85 ezren a szocialista országokból, míg 8 ezren a tőkés orszá­gokból érkeztek a városba. Ha az adatokat összehason­lítjuk az 1980-as számokkal, megállapítható, hogy jelen­tősen növekedett a külföldi vendégek száma, nagymér­tékben csökkent viszont a belföldieké. A hazai turis­ták általában 5—6 napot, a külhoniak pedig 3—4 napot töltenek Miskolcon, ami lé­nyegében változatlan. Az utazási irodák szervezésében 1984-ben 1363 belföldi, és 1987 külföldi csoport jött el megyénkbe, amely csopor­tok döntő része a megyei városban is megfordult, vagy átutazott rajta. Az idegenek, a turisták nem minden alkalommal távoz­nak jó véleménnyel, és kel­lemes emlékekkel gazdagod­va Miskolcról. A városhatá­ron — gondoljunk csak a Sátoraljaújhely irányából ér­kezőkre —, gyakran kelle­metlen benyomások -ehk őket. Kevés, vagy egyálta­lában nem kapható a vá­rost bemutató prospektus, nincsenek útbaigazító táb­lák, a Búza tér környéke rendezetlen, pedig ott majd­nem minden turista meg­fordul. A város történelmi és egyéb nevezetességeit közkinccsé tevő propaganda színvonala alacsony, gyak­ran maguk a miskolciak sem tudják, milyen látni­valókkal várja őket például a Herman Ottó Múzeum. Ehhez járul még, hogy Mis- kolcnak nincs jó híre az or­szágban, azaz sokan csak füstös ipari városnak tart­ják, ahol jóformán nincs semmi látnivaló. Holott (a közhiedelemmel ellentétben) a település sem műemlékeit, sem múzeumi gyűjteményeit illetően nem érdemli meg a lekicsinylő jelzőket. A szükségesnél ke­vesebb viszont a szállodai férőhelyek száma, s megfe­lelő körülmények hiányában nem adhat otthont a város nagyobb nemzetközi tanács­kozásoknak, kongresszusok­nak. Sportolni sem lehet sok helyen; az uszodák nem ké­pesek kielégíteni az igénye­ket, s az egyre népszerűbb tenisz hívei sem találnak elegendő pályát. Bánkutat a sportriporterek időnként az ország síparadicsomaként emlegetik, amiből a sí ugyan igaz, a paradicsom már nem. Még most sem látható előre például, hogy a sípá­lyákhoz vezető, és már oly régen reklamált út mikor készül el. A sort még hosz- szan folytathatnánk, de be­fejezzük azzal, hogy a vá­ros kulturális rendezvényei (kellő propaganda híján) nem egészen vonzóak, a mozik állapota pedig egye­nesen kritikán aluli. Merre haladjon a kiveze­tő út? A végrehajtó bizott­ság tagjainak véleménye szerint a legfontosabb, hogy felelős gazdája legyen a vá­ros idegenforgalmának. En­nek megfelelően — megyei mintára, vagy más tapasz­talatokat hasznosítva — lét­re kell hozni a miskolci idegenforgalmi bizottságot. Mivel a területet érintő na­gyobb beruházásra sem most, sem a közeljövőben lehetőség nem lesz, az ed­diginél jóval nagyobb figye­lem fordítandó a szervezé­si, szervezeti kérdésekre, s mindenképpen javítandó a város idegenforgalmi propa­gandája. Mivel a kempingek csúcsidőben túlzsúfoltak, meg kell vizsgálni egy újabb építésének lehetősé­gét. Az új kempinget — hangzott el a vb tegnapi ülésén — helyes lenne a vá­ros határában, vagy a volt Kriptongyár közelében meg­építeni. (udvardy) Győzött a Bp. Honvéd Csütörtökön a Miskolc Vá­rosi Sportcsarnokban 2 ezer néző előtt férfi kosárlabda Bajnokcsapatok Európa Ku­pája mérkőzési rendeztek. Bp. Honvéd—Olimpic Bas­ket Fribourg (svájci) 84-80 (43-40). A változatos, izgal­mas és fordulatokban gaz­dag mérkőzésen a Honvéd a vártnál kisebb arányú győ­zelmet aratott. Ld.: Hor­váth (26), Kiss (16), Judik (14), Recska (14). Gorbacsov beszéde a francia parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) övezetben van hadrendbe ál­lítva. Ez azt jelenti, hogy ez pontosan megfelel az 1984. júniusi szintnek, amikor is a közepes hatótávolságú ame­rikai rakéták európai tele­pítésére válaszul elkezdték a további szovjet rakéták elhelyezését. Az ekkor pót­lólag telepített SS—20-as rakéták jelenleg nincsenek bevetési készenlétben, s az említett rakéták elhelyezé­sére szolgáló, nem mozgat­ható berendezéseket pedig két hónapon belül leszere­lik. Mindazonáltal az Egye­sült Államok területe vo­natkozásában tett válaszin­tézkedéseink továbbra is ér­vényben maradnak. Mihail Gorbacsov kifejtet­te, hogy a Szovjetunió az adott esetben mit ért az „európai övezel” kifejezés alatt. Ez az az övezet, ahon­nan az itt elhelyezett köze­pes hatótávolságú rakéták nyugat-európai területen le­vő célpontok megsemmisí­tésére alkalmasak. Gorbacsov hozzáfűzte, hogy a régi és rendkívül hatásos SS—5-ös rakétákat a Szovjetunió már teljesen kivonta fegyverzetéből és folytatja az SS—4-es raké­ták kivonását. Ez azt je­lenti, hogy a Szovjetunió az európai övezetben most egé­szében véve jelentősen ke­vesebb közepes hatótávolsá­gú hordozó rakétával ren­delkezik, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt. Gorbacsov alá­húzta, hogy ezt az önkorlá­tozást az európai biztonság széles körű érdekei diktál­ják. Gondolom — mondotta —, hogy Európa most jog­gal elvárja az Egyesült Ál­lamok válaszlépését, neve­zetesen azt, hogy szüntesse be közepes hatótávolságú ra­kétái további telepítését az európai kontinensen. Tévéinterjú Mihail Gorbacsowal Péntek este műsorválto­zás lesz a Magyar Televí­zióban. 21.15 órakor az egyes programon bemutatják a Mi­hail Gorbacsowal készült interjút. Az SZKP KB fő­titkára párizsi látogatása BT-iilés az izraeli Az Egyesült Államok bá­torítja Izraelt szuverén ál­lamok elleni agressziós cse­lekményekre — állapította meg Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője a Biztonsági Ta­nács szerdai ülésén. A ta­nácskozást a PFSZ tuniszi központja ellen kedden vég­rehajtott izraeli légitámadás miatt hívták össze. Az Egyesült Államok és Izrael összejátszására hívta fel a figyelmet felszólalásá­ban Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője is. A Biztonsági Tanács újabb ülést tart az ügyben. A Tunézia által beterjesz­tett határozati javaslattal kapcsolatban helyszíni meg­figyelők úgy vélekednek, hogy az Egyesült Államok előtt beszélgetett a TF 1 francia televízió munkatár­saival. A főtitkár válaszai­ban elemzi napjaink világ- politikai kérdéseit, a Szov­jetunió bel- és külpolitiká­ját. támadás ügyében vétót fog emelni az indít­vány ellen. A tervezet olyan intézkedések meghozatalát követeli, amelyek megaka­dályozhatják Tel-Avivot ha­sonló agressziós cselekmé­nyek elkövetésében. A világ kormányai egy­más után tették közzé az izraeli támadást elítélő nyi­latkozatukat. A szocialista és a harmadik világbeli or­szágok mellett számos nyu­gati állam — így Olaszor­szág és Franciaország is — a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak minő­síthetetlen megsértésében marasztalta el Izraelt. Simon Peresz izraeli mi­niszterelnök ugyanakkor szerdán Jeruzsálemben Tu­néziát vádolta a nemzetkö­zi jog megsértésével. Szakemberképzés a jövőnek Felsőoktatási szakszervezeti szeminárium Tizennyolc intézmény kép­viselőjét hívták meg a Szov­jetunióból, a Német De­mokratikus Köztársaság­ból, Lengyelországból. Bul­gáriából, Csehszlovákiá­ból és természetesen Ma­gyarországról a felsőoktatá­si szakszervezeti szeminári­umra. Tegnap reggel dr. Kun László egyetemi tanár, a társadalomtudományok kandidátusa, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bizottsága titkára tar­totta a vitaindító előadást A tudományos-technikai forradalomra való felkészü­lés néhány gyakorlati kér­déséhez címmel. Mindenek­előtt magát a tudományos­technikai forradalom fogal­mát írta körül. Azért van ma erre szükség, mert no­ha sokat beszélünk róla, még sok zavar van a fogalom kö­rül. Vannak, akik valamifé­le csodaszernek tekintik, amely meg fogja oldani min­den gondunkat, ugyanakkor nem veszik figyelembe a je­len adottságait, körülmé­nyeit. A magyar szakiroda- lom éppen ezért óvatosab­ban fogalmaz, műszaki-tech­nikai haladásról, fejlődésről beszél- Az alapvető dilemma az egész emberiség számára az. hogy egyáltalán mit kezdjünk a tudomány és technikával, amely — bi­zonyság rá a történelem —, az ember ellen is fordítha­tó. Meggondolandó az is — korábban naivan ezt. feltéte­leztük —. hogy a tudomány és a technika önmagában még nem oldja meg a tár­sadalmi feszültségeket, igaz­ságtalanságokat. Ha így len­ne. akkor a puszta fejlődés megszüntetné a kapitalista társadalmat, amely nagyon is kiválóan tudja alkalmaz­ni a tudomány és a technika eredményeit. Nem feledkez­hetünk meg ugyanakkor ar­ról sem, hogy a fejlődés ko­rántsem egyenletes, egyenes vonalú, a világ egyes' régiói­ban még sokáig kell szá­molnunk alulfejlettséggel, sőt az analfabétizmussal is. A kutatásnak egyszerre kell tervezni hosszú és kö­zéptávra is. Általában a hosszú távú tervezéssel nincs gond. Ennek viszonylag nagy a szakirodalma, tisztázottak az alapelvei. Elkerülendő vi­szont az a csapda, hogy eze­ket a terveket kész tények­nek vegyük, s közben meg­feledkezzünk a napi felada­tokról. Mert igaz ugyan, hogy az oktatás jövőre ké­szíti fel a szakembereket — a sokat, s talán indokolat­lanul emlegetett „ezredfor­dulóra” —, ám a vállala­tok, maga a termelés joggal panaszolja fel, hogy ez a képzés elméleti, nem veszi eléggé figyelemé a jelenle­gi technológiai, termelési színvonalat. De elkövetett az oktatásunk a hatvanas évek­ben más hibát is. A tech­nokraták úgy -képzelték, hogy ha megnövelik a ter­mészettudomány-ismeretek mennyiségét, akkor meg­gyorsítjuk a tudományos­technikai forradalmat. Ezen­közben katasztrofálisan csök­kent a humán tárgyak meny- nyisége és minősége. Ma már látjuk, hogy noha a terme­lés legfontosabb tényezője maga az ember, de ez az ember nem tekinthető csu­pán a termelés komponen­sének. Az ember társadalmi lény, tehát az egész szemé­lyiségét kell fejleszteni, a kérdés nem elégedhet meg csupán a szakmai ismere­tekkel. Nem speciális feladatokra programozott robotokat kell ugyanis képeznünk, hanem olyan embereket, akik is­merik a komplex értelemben felfogott emberi kultúra alapjait, s ezen alapok is­meretében képesek teljes ér­tékű emberi életet élni. Ab­ban az átmeneti állapotban, melyben a jelenlegi évek­ben vagyunk, az oktatás, kü­lönösképpen pedig a felső- oktatás egyfajta ütközőpon­tot jelent. Ha el is tekin­tünk attól a ténytől, hogy az utóbbi évtizedekben az oktatás hasonlatossá vált a futballhoz a tekintetben, hogy az oktatás kérdéseihez is mindenki ért — figyelem­re méltó az a vita, amely a vállalatok és a felsőoktatá­si intézmények között im­már huzamos ideje zajlik a kibocsátott felsőfokú vég­zettségű szakemberek isme­reteinek milyenségéről, struk­túrájáról. Téves az a nézet, amely a diplomával befejezettnek tekinti a szakemberképzést- Ha komolyan vesszük a tu­dományos-technikai forra­dalmat, akkor az állandó tanulásra kell felkészíteni, illetve meg kell tanítani ta­nulni az embereket. Mi eb­ben a szakszervezet szere­pe? — vetődött fel a hoz­zászólásokban is a kérdés. Nyilvánvaló, hogy a tudás presztízsét anyagiakban is ki kell fejezni, s a szakszer­vezetnek mint érdekképvise­leti szervnek nagyon is ko­moly szerepe lehet az érde­kek — beleértve a tudásét is — képviseletében. A dél­előtt folyamán hozzászólá­sokkal folytatódott a szemi­nárium. II. s. Kádár János találkozása Arvo Haltával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön délelőtt a Központi Bizottság szék­házában találkozott Arvo Anitával, a Finn Kommu­nista Párt elnökével, aki az MSZMP meghívására üdülé­sen tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón vélemény- cserét folytattak a nemzet­közi élet időszerű kérdései­ről. Üdvözölték a Szovjet­unió konstruktív békejavas­latait. Kifejezték reményü­ket, hogy a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó elősegíti az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sét. Állást foglaltak a Hel sinkiben megkezdett enyhü lési folyamat folytatása mel lett. Egyetértettek abban hogy a hagyományosan jc sokrétű magyar—finn kap csolatok hasznosan járulnál hozzá az európai enyhülé és együttműködés előmozdí tásához is. Áttekintették kommunista és munkásmoz galom helyzetét. Megerősí tették pártjaik szándékú hogy továbbfejlesztik a MSZMP és a Finn KP kő zötti internacionalista kap csőlátókat. A találkozón jelen vol Kótai Géza, a Központi Bi zottság tagja, a KB külügj osztályának vezetője is. Lázár György fogadta Branko Mamulát Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Bran­ko Mamula flottatengerna­gyot, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság szövetségi honvédelmi titká­rát (miniszterét). A szívélyes baráti légke rű találkozón részt vett Hói váth István, az MSZM Központi Bizottságának ti' kára és Oláh István hadst regtábornok, honvédéin miniszter, s jelen volt Mik van Zidar, Jugoszlávia bi dapesti nagykövete is. Műtrágyavásárlásra Fizetési kedvezmény Az ősz — bár elsősorban a szüretet juttatja eszünkbe — nemcsak ennek a munká­nak az idejét jelzi. Hiszen ekkortájt ugyancsak élénk a határ, ahol a soros beta­karításon túl a jövő év ter­mését megalapozó munkála­tok is folynak. Szántanak, vetnek, és ... műtrágyáz­nak. Illetve — mint ahogy a rádióból, televízióból, va­lamint éppen a sajtó útján is értesültünk — több gaz­daságban a pénzügyi nehéz­ségekre hivatkozván, csök­kentett hatóanyagú táp­anyag-visszapótlást végez­nek. A nagy műtrágya-visz- szamondásokról, s ennek várható következményeiről lapunk korábbi számúban mi is részletesen foglalkoz­tunk. Tudjuk, az Agroker udvarán tornyosulnak a mű­trágyát tartalmazó zsákok, felhasználóra várva. Tudjuk, ismerjük a megyei szövet­kezetek pénzügyi nehézsége­it. De, mert időközben ki­derült, országos gondról van szó, méltán vártuk, hogy történni fog valami az ügy­ben. Tegnap aztán érkezett egy levél a szerkesztőségünk­be. Tartalmára tekinti örömmel közreadjuk. ,,A Népszabadság 198 október 2-i számában ( oldal) cikk jelent meg - Fizetési haladék műtrágy; vásárláshoz címmel. Ma — október 3-án — Falurádióban elhangzói hogy a cikk téves inform: ció alapján jelent me melynek alapján az Agrotc pénzügyi okokból nem tud vállalni a fizetési haladt nyújtását. Vállalatunk vezetőséi felmérte a pénzügyi lehet ségeket, valamint figyelem! vette a mezőgazdasági üz mek igen nehéz pénzüg helyzetét és úgy döntő hogy már most megkezdi műtrágyák szállítását 19E január 31-i fizetési kedve ménnyel. A fizetési kedvezméi nyújtását a megye mezőga dasági üzemeivel, illetve vállalattal kapcsolatban ál vevőkkel is külön megtá gyaljuk.” Elvtársi üdvözlettel Dr. Tardi István Agroker igazgató Mályi Az Olaszliszkai Gazdász Mgtsz 200-800 LITERES, KISEBB JAVÍTÁSRA SZORULÓ A hordók egységára: 230 liter alatt 231-399 liter között 400-599 liter között 600 liter fölött iái eladásra 5.00 Ft/liter 4,50 Ft/liter 4.00 Ft/liter 3,30 Ft/liter A hordók megvásárolhatók a tsz szőlőfeldolgo zójánál,. Olaszliszka, Vasvári Pál út 59. szám alatt, minden szerdán és csütörtökön, 8—15 óráig. Telefon Olaszliszka 30.

Next

/
Thumbnails
Contents