Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-03 / 232. szám
1985. október 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Milyen a munkaerő Hogyan értelmezzük az egyes rétegekhez kapcsolódó társadalompolitikai jelenségeket? A munkaerő alapvető termelési tényező, ezért elöntő fontosságú a vele való észszerű, minél hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Az is mai valóság, hogy a munkaerő véges, hogy egyes helyeken valóságos létszámhiány tapasztalható, ugyanakkor számtalan jel mulat arra is, hogy bizonyos szakmákban, illetve munkakörökben belső tartalékok is léteznek. Mindkét jelenség egyaránt jelen van megyénk gazdaságában is. Ezzel a problémával nap mint nap szembe találják magukat a Borsod Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodán is, ahol a közelmúltban elkészítettek egy felmérést a munkaerő rétegződéséről, s a munkavállalókat különböző rétegek szerint csoportosították. — Ezzel azt szeretnénk elérni — mondta dr. Szegedi László, a Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője —, hogy az érvényesülő és egyre erősödő tendenciákra ráirányítsuk a közvélemény figyelmét, természetesen a teljességre való törekvés igénye nélkül. — Az első csoportba azokat a dolgozókat soroltuk — folytatta az irodavezető —, akik a munkaerőpiacon úgymond hiányként jelennek meg, mivel az ilyen munkavállalók iránt nagyobb a kereslet, mint a meglevő kínálat. Ezek a munkavállalók egy vagy több szakmával rendelkeznek, s többségük kiváló munkaerő. Az ebbe a csoportba tartozók számára az elhelyezkedés nem jelent problémát, sőt válogathatnak a jobbnál jobb munkahelyek között. Az összes munkavállalóhoz képest arányuk körülbelül 15—20 százalékra tehető. Ez a réteg jelentősebb, orvoslásra, illetve megoldásra váró társadalompolitikai problémát nem okoz, legfeljebb azt sérelmezik, hogy gyakran nem találják meg a számításukat, de ez már nem témája fejtegetésünknek. — A második csoportba azok a munkavállalók tartoznak, akik jó vagy közepes munkaerők, legalább egy szakmájuk van, vagy minőségi betanított munkát végeznek. Döntő többségük törzsgárdatag. Jellemző még, hogy legalább általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, magatartásuk megfelel a társadalom által támasztott követelményeknek. Ez a réteg a legnépesebb, az összdolgozóknak mintegy 50—55 százaléka, ami egyben azt is jelenti, hogy a legheterogénebb: azaz a képességeket tekintve van közöttük jól és kevésbé jól dolgozó. — A kevésbé jó munkaerőt érheti egy létszámcsökkentés, igy önhibáján kívül elveszítheti munkahelyét. — Amennyiben a létszámcsökkentés tendenciává válik, úgy megtörténhet, hogy nem lesz könnyű újbóli elhelyezkedésük — válaszolta dr. Szegedi László. — Ezért ezeket a dolgozókat, szükség esetén feltétlenül segíteni kell (például részükre újraelhelyezkedési támogatást szükséges biztosítani). Elhelyezkedésüket segíteni kell más szakma felé történő orientálással, átképzésekkel is. Jelenleg még : spontán módon történő szervezéssel megoldható az átképzésük, viszont egy erőteljes létszámcsökkentés esetén ez a forma már elégtelennek bizonyulhat. Véleményünk szerint intézményesíteni kellene az átképzést, illetve lehetővé kellene tenni, hogy a második szakma megszerzéséhez a feltételek rendelkezésre álljanak. Álláspontunk szerint a tanintézetek, esetleg a TIT és a vállalatok hozzájárulhatnának a szervezett, intézményes formában való átképzéshez. Sajnos, jelenleg még nincs életképes koncepció ennek gyakorlati megvalósítására. De a vállalatok és a tanintézetek sincsenek felkészülve a tömeges, nagyobb létszámot érintő átképzésre. — Szükséges megjegyezni, hogy a második csoportba sorolt dolgozók megbízhatók, jó munkaerők, viszont rugalmatlanok, kevésbé képesek alkalmazkodni az új, a megváltozott körülményekhez. — És elérkeztünk egy újabb, nem kis gondot jelentő problémához: mit kezdjünk a szakképzetlen, iskolázatlan munkavállalókkal, illetve az olyan középvagy felsőfokú végzettséggel rendelkező egyénekkel, akik csapongó, rendezetlen életmódjuk miatt a társadalom perifériájára kerültek? — Valóban, a harmadik csoport már sokkal problémásabb, az itt jelentkező gondok megoldása is eléggé kilátástalan. Gyakran változtatnak munkahelyet, több fegyelmiben részesültek már, magatartásuk eltér a társadalmi normáktól, de még nem törvénysértő. Jellemző rájuk, hogy rendezetlen körülmények között, egyik napról a másikra élnek. Például magától értetődőnek tartják, hogy a társadalom részükre munkát biztosítson, de csak akkor dolgoznak, amikor annak szükségét érzik. — Az utóbbi időben nagyot változott a gazdasági helyzet. — Tagadhatatlan, a munkáltatók ma már nem várják tárt ajtókkal az úgynevezett ,,híg” munkaerőt és gyakran nemet mondanak, ha időnként felvételre jelentkeznek. Így megtörténik, hogy hónapokon át nem jutnak munkához. Ez viszont egy sor problémát vet fel: mindenekelőtt, miből éljen az ilyen munkavállaló és családja? — A jövedelemnélküliség, a társadalmi normákkal különben is nehezen azonosuló egyéneket egyrészről a törvénysértő magatartásra, különböző bűncselekmények elkövetésére ösztönözheti. A munka nélküli életmód másrészről tartóssá teheti rendezetlen életmódjukat. — De akkor mi lehet a megoldás? — Azt le kell szögeznünk, hogy közveszélyes munkakerülőknek még nem tekinthetjük őket, ugyanis amint kilépnek munkahelyükről, két-három hét múltán el akarnak helyezkedni, csak éppen nem szívesen alkalmazzák őket. Tehát az igazságszolgáltatás eszközeivel még nem lehet a problémát megközelíteni. Ha szabad javasolni: olyasfajta megoldásra lenne szükség, ami még nem számít büntetésnek, de már nem is méltányos elbírálás, viszont a pillanatnyi megélhetési nehézséget megoldja. Véleményünk szerint a probléma megoldására alkalmas lenne a közmunkák rendszeresítése, amely ha ideiglenesen is, de munkalehetőséget teremtene és jövedelemhez juttatná a rászorulókat. — Az általunk negyedik rétegbe sorolt dolgozók okozzák a legtöbb problémát a munkaerő-gazdálkodás szempontjából — mondta dr. Szegedi László. — Ezek az emberek munkakerülés miatt már többször összeütközésbe kerültek a törvénnyel, ezért a társadalom is rájuk koncentrálja a figyelmet. Mutatja ezt egy új intézkedés, a javító-nevelő munkára való küldés lehetősége is. összetételük igen heterogén, egy részük primitív, szakmával nem rendelkező egyén, az iskolázatlanság jellemző rájuk. Közös vonásuk, hogy szembeszegülnek a társadalmi normákkal, általában megrögzött munkakerülők. — Itt kell említést tenni azokról a munkavállalókról is, akik ugyan szembe kerüllek a törvénnyel, de nem kifejezetten munkakerülő életmódjuk miatt. így büntetésük letöltése után visszakerülnek a társadalom vérkeringésébe, azaz csak visszakerülnének. Beilleszkedésükről azonban nem minden esetben lehet gondoskodni. Egyrészt azért, mert nincs megfelelő képzettségük, szakmájuk. Másrészről, a pártfogók többsége sem képes arra, hogy védencét munkába állítsa, mert a vállalatok sok esetben mereven elzárkóznak a büntetett személyek alkalmazásától. Ezért minden erővel arra kellene törekedni, hogy az iskolázatlan bűnelkövetők intézményesített keretek között valamilyen szakmát elsajátítsanak — mondta végezetül dr. Szegedi László. L. L. A növények doktorai, avagy... ...a „gyógyító” agrokémia — Sajnos, ez az év egyáltalán nem úgy sikerült, mint ahogy azt a növénytermesztők és kertészek a téli tervezések idején remélték. Már a hosszú, hideg tél, a lassan érkező tavasz hűvöse szétszórta névjegyét a határban. A szőlőt a fagy megmarta, később az esős Medárd sok helyen a pillangós takarmányok első nö- vedékének betakarítását megakadályozta. Aztán a learatott kalászos gabona okozott keserűséget, hiszen mind mennyiségben, mind minőségben elmaradt a várttól. A közelmúlt szélvihara pedig a lábon álló napraforgótáblákat tépázta meg, és a lezúduló jég elverte az almáskerteket — kezdi a beszélgetést múltidézéssel Fás János, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás agrokémiai főmérnöke. — Az időjárás szerepét a növénytermesztésben elvitatni nem szabad. Ugyanakkor szakmai berkekben mind többen adnak hangol véleményüknek, miszerint: jó növényvédelmi és agrokémiai munkával az időjárás meghatározó jellegét igenis csökkenteni lehet. — Mündez így igaz. Sőt, hogy mindjárt példával is alátámasszam az elmélet helyességét: az állomás több évvel ezelőtt úgynevezett irányított növénytáplálási kísérletekbe kezdett, amelybe az idén bevonta a napraforgót is. Nos, a napraforgó ezeken á kísérleti táblákon ellenállt a szélviharoknak, a növényszár nem tört keresztbe, de még a diapor- te, ez az ismert és pillanatnyilag gyógyíthatatlan betegség sem támadta meg. Az állomásunknak — egyébként a neve is utal erre — ösz- szelett: feladatai vannak, amelyeknek végső célja az egészséges, ellenálló növény- termesztés megteremtése. — A termelési biztonságot szolgálja, hogy a növényvé- dösök előre jelzik, adott időben milyen kártevők és kórokozók ellen kell védekezni, illetve a meglevő növénybetegségeket hogyan orvosoljuk. — Az egyik leglényegesebb feladatunk a kórokozók és kártevők kártételének megelőzése, vagy nagymértékű elterjedésének megakadályozása. Ezért a megye területén előrejelzési bázisokat hoztunk létre, melyeknek az információit az országos központba továbbítjuk. Nos, az országos előrejelzési rendszer 48 órán belül az üzemek számára a szükséges információkat visszajuttatja, igy a beavatkozásokat időben meg lehet szervezni. Persze sürgős esetben a megyei állomások önállóan is megindíthatják a beavatkozást, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ilyen eset — szerencsére — ritkán fordul elő. — Napjaink növénytermesztési sikerének kulcskérdése — mint egyre többet és több helyen már hangsúlyozzák — a prevenció. Nem túlzás ez? — Nem. Ugyanis a prevenciót, vagyis a betegségek és kártevők elleni megelőző védekezést nem szabad szűkén, csak a növényvédő szerek kiszórására értelmezni. Mint oly sok területen, e kérdés megítélésében is szélesebb látókör szükséges, s akkor nyilvánvalóvá válik, e témakörhöz kapcsolható például a talajerő-gazdálkodás szakszerűségének biztosítása. Ennek érdekében mi, az állomás munkatársai többek között növénytáplálási kísérleteket végzünk. A talaj- és növényvizsgálati laboratórium eredményei pedig számítógépbe kerülnek, melynek elemzései után adunk csak szaktanácsot a hogyanra. De végzünk például olyan vizsgálatokat is, amelyek arra a kérdésre adnak választ, hogyan működnek a különböző műtrágyák, milyen a hatásuk a talaj termékenységére és egyáltalán ez utóbbit milyen anyagok használata növelheti. Továbbá folytatunk vizsgálatokat a különböző növények produktumát növelő, illetve befolyásoló úgynevezett regulátorokkal is. Széles körűek a talajtani szolgáltatásaink, hiszen végzünk talajtérképezést éppúgy, mint ültetvénytelepítés előtti alkalmassági és táp- anyagfeltöltési szakvéleményezést vagy a szennyvizek, szennyvíziszapok mezőgazda- sági hasznosításának vizsgálatát. Hozzánk tartozik a mélylazítástól a kémiai talajjavításig, a különféle munkák szakvéleményezése is, sőt a mi felügyeletünk alatt folynak a megyei meliorációs munkák is a tervezéstől kezdve a megvalósulásig. — Az állomás szaktanács- adói rendszeresen járják a megyét? — Ök tartják a közvetlen kapcsolatot a mezőgazdasági üzemekkel. Ma már minden gazdaságban van nö- vényvédős szakember. Ennek ellenére szükség van a szaktanácsadó-hálózat fenntartására, hiszen csak így tudjuk ellátni a hatósági felügyeletet. El kell azonban mondani az üzemek védelmében, hogy ma már egyre kevesebb a szabálysértés, így tanácsadóink is ritkábban élnek hatósági jogkörükkel. És persze, ha már az üzemekről esett szó, a teljesség úgy diktálja, hogy megemlítsem: nemcsak a nagyüzemekkel, hanem az őstermelőkkel, háztáji gazdákkal is sikerült jó kapcsolatokat kiépítenünk. A soron következő növényvédelmi munkákról a kiskerttulajdonosokat hirdetőtáblákon vagy a sajtó útján értesítjük. — Sok szó esik mostanság a nagy műtrágya-visszamondásokról, azaz nyílt titok, a gazdaságok jó része kevesebb pénzt szán talaj- tápanyag-visszapótlásra, mint korábban. — Korábban már említettem, az állomásunknak szoros a kapcsolata a mező- gazdasági üzemekkel. Természetes tehát, hogy értesültünk a pénzügyi nehézségekről, a kényszerű takarékosságról. Ennek ellenére az a véleményünk, hogy műtrágyával a túlzott spórolás nem vezet jóra, hiszen a talaj táperejének hiányát a gazdaságok jövőre terméshiányban érzik meg, ami milliós árbevétel-kiesést jelenthet. Az állomás is igyekszik segíteni a maga módján. Például úgy, hogy olyan olcsóbb műtrágyák és növényvédő szerek használatát ajánljuk, melyek — bár csökkentett hatóanyagúak, de — adott talajtani viszonyokat figyelembe véve, használatuk megfelelő, és fontos. Balogh Andrea Őszi BNV Vásári pillanatok A Tiszai Vegyi Kombinát első ízben mutatta be az új eljárással készült, hasított polipropilén bálakötöző zsinegeit. A TVK vásári díjas terméke a hordtáska Az Eszakmagyarországi Vegyiművek hőszigetelő anyagai A BVK standján Anyag csak egy van címmel zenés jelenetekben mutatják be a műanyagipar hazai történetét. Csákó Gyula képösszeállitása
