Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. október 3., csütörtök Filmlevél Az élet muzsikája Huszti Péter Kálmán Imre szerepében Kálmán Imre operettjei szerte a világon, népszerűek s igen szeretik azokat a Szov­jetunióban is. A hetvenes évek elején Leningrádban a Len­film Stúdió vezetője többek között arról tájékoztatott, hogy szeretnék a Marica grófnő című Kálmán-operet- tet koprodukcióban elkészí­teni a magyarokkal, de a komponista szülőhazájában — úgy tűnik — kevesebb az érdeklődés az operettfilmek iránt. Igaz, már koproduk­cióban készült azóta Kálmán- film, s a Marica grófnő mind­máig várat magára, ám má­tól látható a premiermozik­ban egy magyar—szovjet koprodukcióban készült, szí­nes, zenés életrajzfilm Az élet muzsikája címmel. Kál­mán Imre életrajza. Ebben felhangzik többek között a Marica grójnö néhány rész­lete is. Akik szeretik az operetett — s ezeknek a száma nem lebecsülendő —, s akik sze­retik a túlcsorduló élelmes­séggel töltött történeteket, bizonyára igen jól fognak szórakozni, ha megtekintik Az élet muzsikáját, hellyel- közzel talán még meg is könnyezhetik a történet egyes fordulatait. Mert Jurij Na- gibin, a forgatókönyv írója nem takarékoskodott az ér­zelmekre hatással, amikor Kálmán Imre élettörténetét filmforgatókönyvvé dolgoz­ta fel. A művész-életrajzok örökös buktatója, hogy az életpálya fordulatai mindig túltelítettek érzelmekkel, hellyel-közzel még a giccs- határhoz is közel járnak, az ábrázolt személyt idealizál- tan mutatják be, a legrit­kább esetben találkozhatunk negatív vonásaival, s ha ez még az életben így is tör­ténik esetleg, művészi, fii­mi ábrázolásban egysíkúvá válik. Palásthy György rendező egy ilyenfajta forgatókönyv alapján állította kamerák elé Kálmán Imre életútját. Ebből a kicsit hosszúra nyúlt filmből felvázolódik ugyan a néző előtt egy vi­lágsikerű komponista élet­útja, de nehezen hiszem el a nézőtéren, hogy ennyire gördülékenyen ment minden, ennyire nem jelentkezett Kálmán életében, művészi pályáján valamilyen kitérés a folyamatos felfelé ívelés­ből, valamilyen alkotói ne­hézség, egyéb. Persze, akik Kálmán Imre muzsikája és egyes operettjei részleteinek a kedvéért ülnek be a néző­térre — s ők lesznek a több­ség, nem pedig az életrajzi filmen a filmalkotás, a fii­mi valóságot tükröző művé­szet jegyeit kutató kritiku­sok —, nem fogják keres­ni, hogy miért így jelenítik meg az életpályát, hanem szívesen nézik majd az egy­más után sorjázó és valóban világsikerű operettek rész­leteit, amelyeket a rendező hol színpadon, hol tágabb téren, a szabadban mutat be, mint például A tatárjá­rást, elandalodnak a vág­tató ménesen, egyebeken, Kálmán Imre első nagy sze­relmének és húsz éven át kitartó élettársának elmúlá­sát megkönnyezik, és nem keresik, hol lépi át. vagy egyáltalán átlépi-e a giccs- határt az új házasság, a feleséggel való ismerkedés ábrázolása. A főszereplőkön kívül — Kálmán Imrét Huszti Péter, szerelmesét, Paulát Piros Il­dikó, későbbi feleségét, Ve­rát, Eszenyi Enikő, egy köz­beeső kalandját Tatjána Plotnyikova alakítja —, az operett világának alakjait nem kisebb énekművész-sze­mélyiségek keltik életre, mint Melis György, Sass Syl­via, Pászthy Júlia, Zsadon Andrea, Gulyás Dénes, Zempléni Mária, Farkas Zsu­zsa, Kincses Veronika és még nagyon sok itthon és külföldön élő opera- és ope­retténekes, más szerepekben pedig a hazai vígjátékját- szás színe-java. Ennek elle­nére fárasztóan hosszúnak ítélhető mégis a film. Kál­mán Imre élete tulajdonkép­pen keretül szolgál a rész­letek összefogásához, az egymástól független darab- részletek, az újabb és újabb bemutatók sikerét jelző hír­adások bármelyike elhagy­ható lett volna, nem szerve­sülnek eléggé eggyé ezek a mozzanatok. Végeredményben Az élet muzsikája jól szórakoztató film. azoknak, akik ilyenfaj­ta film igényével ülnek be a mozikba. Magam is tu­dom ajánlani, természetesen hangsúlyozva ismét, hogy az érzelemdús, látványos élet­rajzi történetek kedvelőinek. A rendező láthatóan első­sorban erre törekedett. A zene kitűnően idézi a mes­tert; Herczenik Miklós ké­pei látványosak s egészében nem haszontalanul töltött idő az a szűk két óra, amit az érdeklődő néző erre a filmre fordít. Az élet muzsikája a jö­vő héten kezdődő szovjet fil­mek fesztiváljának „előjá­téka” bizonyos mértékig. Az ünnepi héten is több helven fogják vetíteni. Most a mis­kolci premiermozikban lát­ható. * Aki pedig merőben más­fajta filmet keres, e héten megtekintheti Az alvilágot felszámolni című szovjet bűnügyi filmet, vagy pedig, ha film helyett csak a bu­nyó látványát keresi a mo­ziban. úgy várja 13ud Spen­cer és Terence Hill legúiabb verekedés-sorozata, a Nyo­más. utána', nézőterére ül­het be. Benedek Miklós Folyóiratszemle Politika-tudomány MŰSOROK Az elmúlt évtized válto­zásai az élet minden terü­letén felerősítették a meg­újulás, a tisztázó viták, az értelmes és felelős kísérle­tek iránti igényt és készsé­get. A társadalomkutatás minden hazai műhelye szá­mára programot adott a párt XIII. kongresszusá­nak határozata, amely nö­vekvő fontosságot tulajdonít a mai magyar valóság és nemzetközi környezetünk marxista alapokon álló el­méleti-történeti elemzésé­nek. Ennek jegyében a Po­litikai Főiskola Közlemé­nyei az 1985. 1. számtól kezdve Politika-tudomány címmel, megváltozott kön­tösben és a tartalmi meg­újulás törekvésével indulta közelmúltban útjára. Az évente négy alkalom­mal megjelenő folyóirat El­mélet-politika rovatában Kulcsár Kálmán akadémikus Társadalmi megújulás — politika — tudomány című terjedelmes tanulmányában az innováció problémáit elemzi a magyar társada­lom gyakorlatában. Meg­jegyzések a „Voltaire—Ma­rat dilemmához” címmel Fodor Gábor, az érdek és a nyilvánosság, a tömegkom­munikáció kérdéseit boncol­gatja. A politikai döntések szerepe a gazdaságirányítás­ban — ez a témája Szobosz- lai György írásának, amely­ben a Központi Bizottság 1984 áprilisi állásfoglalása alapján a párt gazdasági szerepének néhány társada­lompolitikai összetevőjével foglalkozik. „Az állásfogla­lás kifejezésre juttatja azt az igényt, hogy a párt sze­repének tartalmát gazdaság- politikai céljaink kialakítá­A magyar értelmiség job­bik, felelősségét átérző ré­sze félve várta a második világháborút. Az nyilván­való volt, hogy elkerülni nem tudjuk, belesodródunk, de nem volt mindegy, hogy milyen minőségben: meg­szállt országként, amelynek csupán a gazdaságát lehet kényszeríteni az együttmű­ködésre, vagy szövetséges­ként, amely fegyveresen is közreműködik. A tét nem volt kicsi, mint ahogyan so­kak előtt nyilvánvaló volt a háború kimenetele is. Maroknyi volt ez a balol­dali, józan gondolkodású ér­telmiségi réteg, de már 1943- ban, a második szárszói ta­lálkozón fel akartak készül­ni a világégés utáni újra­kezdésre, s úgy vélték, hogy erre mindenekelőtt magát az értelmiséget kell felkészíte­ni. Azóta — az évforduló kapcsán külön is — több­ször fellángolt a vita a szár­szói találkozón elhangzotta­kon, különösen Németh László vitaindító előadásán. Számos tézist meghaladott az idő, mígnem egynek az érvényessége csak most jött el igazán. A népfront esz­méjéről van szó, a kiskö­zösségek szerepéről. A gaz­dasági élet már bebizonyí­totta ezek hatékonyságát, fontosságát, mozgékonysá­gát. Ezekről — és más — gon­dolatokról hallhattunk ér­dekes adatokat, gondolato­kat a napokban a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen, ahol dr. Püski Sándor könyvkiadó, a szárszói ta­lálkozó (egyik) szervezője, Czine Mihály irodalomtörté­nész, valamint Tordai Fe­renc versmondó találkozott az egyetemi ifjúsággal és a miskolci közönséggel. Tanúi lehettünk már az E/6-os színházteremben zajosabb, forróbb sikerű estnek is, de érdekesebbnek aligha. Püski Sándor, a hajdani Magyar Élet Könyvkiadó megterem­tője, jelenleg New Yorkban egy „családi vállalkozásban” működő könyvesbolt és könyvkiadó vezetője mosply­sa, az alapvető prioritások eldöntése, azok megvalósítá­sának politikai eszközökkel történő segítése, valamint el­lenőrzése adja” — hangsú­lyozza a szerző. Csak így valósulhat meg az az igény — írja befejezésül —, hogy a pártdöntések, a politikai ellenőrzés nem vezethet az operatív irányításba való beavatkozáshoz, ellenkező­leg, segíteni kell az állami szervek döntési jogkörének és felelősségének érvénye­sülését a gazdaságirányítás­ban. Csáki György A nem kapitalista úttól a szocialista orientációig címmel benyúj­tott kandidátusi értekezésé­nek részfejezete alapján a kérdés elmélettörténetéhez nyújt adalékokat. Az érdek- képviselet funkcióiról ír az NSZK politikai rendszeré­ben Lakatos Gyula. A folyóirat megújult idei első száma ismerteti Lukács György 1945—1948 közötti művelődéspolitikai nézeteit (Tóth István tanulmánya). A korai magyar szociáldemok­rácia szocializmusképéről Erényi Tibor, a Nemzeti Pa­rasztpárt vezetőinek a szo­cializmus politikai rendsze­réről 1947—1948 fordulóján vallott politikai nézeteiről Benkő Péter írt tanulmányt. A folyóiratot három könyv­kritika teszi teljessé. A Po­litika-tudomány első száma igazolja a szerkesztőbizott­ság szándékát: a tudomá­nyos kutatás eredményeinek közlésével nem csupán a politikatudományi képzés színvonalának emeléséhez kívánnak hozzájárulni, ha­nem a politikai gyakorlat mind szélesebb társadalom- tudományi alapozásához is. P. J. gós szemű, ősz hajú, fegyel­mezett idős üzletember. Czine Mihály bevezetője, be­mutatása után tömören ösz- szefogott életrajzát hallot­tuk. Megtudtuk, hogy az 1911-ben Békésben született szegény parasztgyerek ho­gyan ismerte fel a kortárs irodalomban azokat az erő­ket, amelyektől a magyar sorskérdések feltárását és megoldását remélhette. Vál­lalkozása: a könyvkiadás in­kább volt kulturális és po­litikai misszió, mintsem si ­keres üzlet, s ez áll a mos­tani, amerikai tevékenysé­gére is. Németh László, Ko- dolányi János, Veres Péter, Sinka István, Erdélyi József, Féja Géza — és mások — könyveit adta ki, összesen száz kötetet, korszakot te­remtve ezzel könyvkiadá­sunkban. Hasonlóan fontos az is, amit ma tesz New Yorkban. Megőrizve magyar állam- polgárságát, 1970 óta előbb könyvet, hanglemezt ter­jeszt, erősítve, tudatosítva ezzel a köteléket az anya­nyelvhez, a hazához, a ma­gyar közösséghez. Egyre élénkebb, erősebb és sokszí­nűbb ez a kapcsolat, hiszen az elmúlt években kétolda­lúvá vált az információk, s lassan a könyvek áramlása. Nem tudjuk pontosan, hogy hány millió magyar él ha­tárainkon kívül, öt-e, vagy hét. Tény, hogy az anya­nyelvi konferenciák egyre szorosabbra fűzik a szála­kat, a kultúra, az irodalom az a kapocs, amely egyrészt jó hírünket viszi (és öreg­bíti) a világba, másrészt új színekkel, élményekkel gaz­dagítja hazai kulturális éle­tünket is. Püski Sándor sze­repe markáns ebben a fo-- lyamatban. Tizenöt kérdést számoltam meg a késő éj­szakába nyúló beszélgetés során. A fiatalok érdeklő­dése egyszerre szólt a meg­szólalt történelemnek, s a messze külföldről hazaláto­gató ..hazánkfiának”, s eb­ben nincs semmi rendhagyó ma már. horpácsi rádió KOSSUTH: 8.20: Egy kis fi­gyelmet kérek! Jegyzet. — 8.30: Dohnányi: A tenor. Vígopera.— 9.43; Nefelejcs. — 10.05: Diák­félóra. — 10.35: Muzsika gyere­keknek. — 10.46: zenekari mu­zsika. — 11.38; A kelletlen le­ány. Rádiójáték. XV/9. rész. — 12.45; Meghívás a Bolgár Kultu­rális és Tájékoztató Központba. — 13.00; Olasz barokk muzsika. — 13.40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. — 14.10; a ma­gyar széppróza századai. — 14.26; A Nowi énekegyüttes éne­kel, Geiger György trombitán játszik. — 15.00: Könyvszínpad. — 15.30; Daloló, muzsikáló tá­jak. — 16.05: Révkalauz. — 17.00: A rulettkirály. Rádiójáték. — 17.48; Operettrészletek. — 19.15: Bezzeg régen más volt ez a játék. Kishangjáték. — 19.35: Hangverseny. — Kb. 20.45: Nép­dalok. — Kb. 21.05; Jascha Hei­fetz hegedül. — 21.30; változa­tok a politológiára. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30; Kó­rusmüvek népdalokra. — 22.50: Akik nem vagyunk. Antal Gá­bor írása. — 23.00: A dzsessz világa. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 8.05: Kecskés Sán­dor tárogatón játszik. — 8.20: A Szabó család. — 8.50; tíz perc külpolitika. — 9.05; Napközben. — 12.10: Payer András tánc­dalaiból. — 12.30; Nemzetisége­ink zenéjéből. — 13.05: Nosz­talgiahullám. — 14.00: Nóták. — 14.15; Idősebbek hullámhosszán. — 15.05: Néhány perc tudomány. — 15.10; Operaslágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00; Rock­hangversenyekből. — 17.05: Chick corea felvételeiből. — 17.30; zöld telefon. — 18.30: Slá­gerlista. — 19.05: Operettkedve­lőknek. — 20.03; a Poptarisz­nya dalaiból. — 21.10: Kabaré^ csütörtök. — 22.20: Slágerről slágerre. — 23.20; Nótacsokor. — 0.15; Éjfél után. 3. MŰSOR: 9.08: Magyarán szólva. — 9.23: Népballadák. — 9.40: Zenekari muzsika. —; 10.31: Kórusművek. — 11.05: Felhív­juk a figyelmet! — 11.10; Tölt­sön egy órát kedvenceivel. — 12.10: Opera rész letek. — 13.05: Háttérbeszélgetés. — 13.35: Cim­balomkettősök. — 13.48: ismer­jük meg! — 15.00; pophullám. — 16.00: Operaegyüttesek. — 17.00: Népek, nemzetek. — 17.30: szim­fonikus zene. — 18.30: Román nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.05: Brahms: G-dúr szextett. — 19.35; Latin-Amerika irodalma. — 20.05; Félóra népzene. — 20.35: Dráma és opera. — 21.41: Zene­kari muzsika. — 22.37: Napjaink zenéje. Hangverseny. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 ra-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké­peslap. (A tartalomból: Észak- magyarországi megyék névadó települései: Nógrád. — Két ha­zában otthon. — Ki az apa? Ér­dekességek a tárgyalóteremből. — Tollbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. — 18.00: Észak­magyarországi krónika. (A Ma­t yar Belgyógyász Társaság szakkelet-magyarországl Szak­csoportjának tudományos ülése kezdődik Miskolcon. — Fülöp Tibor vasműves kiállítása. — A BNV-ről jelentjük.) — 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna. — 9.00: Iskolatévé. Történelem. — 9.25: A Laiutensaek fivérek. NDK filmsorozat. — 11.10: Isko­latévé. — 11.40: Képújság. — 15.05: Iskolatévé. Deltács'ka. — 15.20: Osztályfőnöki éra. —15.45: Hírek. — 15.50: Hurrá, nyara­lunk! Szovjet film. — 17.00: Mű­soron a számítógép. — 17.30: Dámok Gyuiajon. A pécsi kör­zeti stúdió műsora. — 18.00: Képújság. — 18.05: Reklám. — 18.15: Pedagógusok fóruma. — 18.50: Reklám. — 19.10: Tévétor­na. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Budapesti Művészeti Hetek. Mig új a sze­relem. Tévéfilm. — 21.25: Pano­ráma. — 22.30; Tv-híradó 3. — 22.40: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.25: Képújság. — 18.30: Pocok, az ördögmotoros. Tévéfilmsorozat gyerekeknek. — 19.30: Zsoltárszimfónia. Holland balettfilm. — 20.00: A nagy si­vatagok. Henry de Turenne so­rozata. — 20.55: Tv-híradó 2. — 21.15: Reklám. — 21.25: Tele­sport. — 23.25: Képújság. szlovák televízió 1. MŰSOR; 8.50: Hírek. —9.00: Iskolatévé. — 9.203 Beszélges­sünk a nevelésről. — 9.50: Sze­kértábor. Tévéjáték. — 10.50: Nyugdíjasok műsora. — 11.30: A televízió diszpécserszolgálata. — 12.00: A fellegek között. Ri­A Miskolci Közlekedési Válla­lat felvételt hirdet jegypénztá­ros, jegyellenőr munkakörök be­töltésére. Jelentkezni lehet: jegy- ellenőrnek, Miskolc, Baross Gi­ll. 13—15. szám alatt, jegypénz- lárosnak Miskolc, Szondi Gy. u. 1. I. emelet 107. sz. alatt. 7.ló­it ára között. portműsor. — 12.20: Hírek. — 15.35: Hírek. — 15.40: Iskola­tévé. — 16.00; Ifjúsági politikai ismeretterjesztő műsor. — 16.30: Orosz nyelv gyerekeknek. — 16.50:: Közép-szlovákiai maga­zin. — 17.15: Orvosi tanácsok. — 17.25: Autósok, motorosok magazinja. — 17.55: Egy ötlet története. Riport. — 18.20: Esti mese. 18.30: Tévéfórum. — 19.10; Gazdasági jegyzetek. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Szekértábor. Tévéjáték. — 21.00: A győzel­mes út. Dokumentumműsor. — 21.50: Ostrava '85. — 23.00: Hí­rek. 2. MŰSOR: 15.50: Hírek. — 16.00; Körhinta. — 16.30: Inter Bratislava—Zalgiris Kaunas férfi kosárlabda-mérkőzés. — 18.10: A 21. emelet adása. — 18.50: A Bratislavai zenei ünnepségek híradója. — 19.00: Tévétoma.— 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Fiatalok tévé­klubja. — 21.30: Időszerű ese­mények. — 21.56: Időjárás-jelen­tés. — 22.00; Ez történt 24 óra alatt. — 22.10; Az európai lab­darúgó kupamérkőzések tükre. mozi BEKE; Óvakodj a törpétől! Mb. színes amerikai krimi. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: nlO és £12 órakor. — Nyomás, utána! Színes olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: n6 és Í8 órakor. — Az élet muzsikája. Színes magyar—szovjet zenés film. II. helyár! Kezdés: 3 órakor. — BÉKE KAMARA: Olaszok hihe­tetlen kalandjai Leningrádban. Mb. szovjet film. Kezdés: 4 óra­kor. — Uvegtörök. Mb. angol film. 16 éven felülieknek! Hl. helyár! Kezdés: 6 óraikor. — KOSSUTH: Az élet muzsikája. Színes magyar—szovjet zenés film. II. helyár! Kezdés: 9 és 11 órakor. — Az alvilágot fel­számolni. Színes szovjet film. Kezdés: f3 órakor. — Nyomás, utána! Színes olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kiemelt és III. helyár! Kez­dés: hn5 és 7 órakor. — HE- VESY IVAN FILMKLUB: Hóvi­rágünnep. Színes csehszlovák szatíra. Kezdés: 15 és f7 órakor. — TÁNCSICS: Sophie választása I—II. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: A Jedi visszatér. Színes amerikai tudo­mányos-fantasztikus film. Hl. helyár! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt és IH. helyár! Kezdés: f5 és £7 órakor. — FÄKLYA: Megfelelő ember, kényes fel­adatra. Színes magyar tudomá­nyos-fantasztikus film. 16 éven felülieknek! ,JU. helyár! Kezdés: f5 és 17 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Mérkőzés. Színes magyar film. 16 éven felüliek­nek! Kezdés: f5 órakor. — TO­KAJ DISCO MOZI: Uramisten! Színes magyar film. Kezdés: f8 órakor. — PETŐFI: Segítség, felszarvaztak! Mb. színes olasz bohózat. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kez­dés: f5 és f7 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: A medve- vadász. Mb. színes japán film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdés: 5 és 7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM: A cápa. Színes amerikai katasztrófa-kaiandfilm. 16 éven felülieknek! Kiemelt és Hl. helyár! Kezdés: 7 órakor. — Androidok lázadása. Mb. színes amerikai tudományos-fantasz­tikus film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 5 órakor. — MISKOLC-HAMOR: Férfias ne­velés. Mb. szovjet film. Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-PERE- CES: Megfelelő ember, kényes feladatra. Színes magyar film. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINC­BARCIKA, BEKE: Átverés, Mb. színes amerikai film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — LENINVA- ROS. DERKOVITS: Hiúz a va­dászösvényen. Mb. színes szov­jet film. Kezdés: £6 órakor. — Amit tudni akarsz a szexről . . . Mb. színes amerikai vígjáték. 18 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: f8 órakor. — MEZŐ­KÖVESD, PETŐFI: Ki kém, ki nem kém. Mb. színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Egy kicsit én, egy kicsit te. Színes magyar vígjá­ték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f5 és 7 órakor. — SATORALJAŰJHELY, BÉKE: Flashdance. Színes amerikai ze­nés film. Kiemelt és IH. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD, BÉKE: Fantom az éjszakában. Mb. színes amerikai krimi. 16 éven felülieknek! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SZERENCS. RÁKÓCZI: Aranyeső Yuccában. Mb. színes olasz westemfilm. Kiemelt és III. helyár! Kezdés: 6 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! A TIGAZ Miskolci Üzemigaz­gatósága azonnali belépéssel fel­vételt hirdet az alábbi munka­kör betöltésére: ív- és lánghe­gesztő. Felvételi követelmény: minősített hegesztői szakvizsga. Jelentkezni lehet: Miskolc, Sajó- szigeti u. 3. sz. Munkaügyi cso­port.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents