Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. szeptember 13., péntek A pedagógusok is Szakszervezeti választások előtt Az iskola az egyik legér­Ma este a képernyőn Sztárok köszöntik Jack Lemmont Sok-sok nálunk is bemutatott filmje — Van, aki forrón szereti, A legénylakás, Irma, te édes, A Kína-szindróma, Eltűntnek nyilvánít­va stb. — alapján a hazai mozi- és tévéné­zők körében is népszerű színész Jack Lem­mon, akit ötvenötödik születésnapján híres sztárok köszöntöttek, természetesen a maguk eszközeivel. Többek között Jane Fonda, James Stewart, Walter Matthau, Paul Anka, Robby Benson, Felicia Farr, Leslie Uggams, Nelson Riddie zenekara látható e köszöntésről ké­szült műsorban, amely ma 22.30-kor kezdő­dik az első műsorban. Nem oktalan talán megjegyezni, hogy ez az 55. születésnapi köszöntés éppen öt évvel ezelőtt volt, így most hatvanadik születésnapján láthatjuk a képünkön is szereplő művészt ünneplői kö­zött. Biennále-előzetes Pályázat Helsinki szellemében zékenyebb munkahely. A la­ikus, a kívülálló nem is gondolná, hogy mi minden csapódik le, mennyi téma „tárgyaltatik meg” a taná­rikban. A gyerekek nemcsak a tankönyveiket, uzsonnái­kat viszik magukkal, de a család, sőt a tágabb környe­zet hatásait, gondjait is. A tapasztalt pedagógus már a reggeli sorakozónál látja, hogy melyik gyerek nem aludta ki magát, mert „apu­ka cirkuszolt”, kit hagytak magára — lakáskulccsal a nyakban —, egyszóval mi­lyen zavaró tényezők terelik el a gyerek figyelmét a ta­nulástól. De vannak zavaró tényezők az iskolán kívül is. Egyelőre visszafordíthatatlan folyamatnak tűnik a pálya presztízsének a csökkenése. Az idei felvételi eredmények ugyan már biztatóak: né­hány pontszámmal emelhet­ték a „licitet” a pedagógiai főiskolákon, egyetemeken. A leggyakrabban emlegetett panasz a bérezés, de a kér­dés ma már bonyolultabb, hiszen más értelmiségi pá­lyákon is gond ez. Változat­lanul nehéz a pályakezdők helyzete, súlyosak a lakás­gondok. Sajátosan motiválja ezt a pedagógusoknál a pá­lya krónikus elnőiesedése. (85 százalék.) Érthető, hogy fiatal nők nem szívesen mennek vidékre, albérletbe. Mit tehet, tesz a pedagó­gusokért a szakszervezet, amely ezekben a hetekben választja meg bizalmijait, tisztségviselőit? Ezekről és más kérdésekről beszélget­tünk Pásztor Józsefjei, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkárával. Megyénkben (1984. decem­ber 1-én) 18 199 pedagógus dolgozott, ebből 17 707 szak- szervezeti tag, a létszám 97,7 százaléka. A nyugdíja­sokkal együtt 22 145 tagot számlálnak. Hétszáz tisztség- viselő képviseli megyénkben a tagságot. Tíz körzetben, valamint a három felsőokta­tási intézményben választják meg a küldötteket, akik majd november 16-án ülnek össze az SZMT-székházban. Milyen témák kerülnek napirendre a szakszervezeti gyűléseken? Természetesen ezeket megjósolni nem lehet, de rendelkezésre állnak a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének kongresszusi irányelvei, a megyei intézkedési terv, va­lamint az információs jelen­tések a tanévkezdésről. Ér­demes először idézni néhány gondolatot. „Nyugodt, ki­egyensúlyozott, tettrekész, bizakodó, — de nincs »hoz­zá« hangulat. A középkorú­ak kissé fáradtabbak, nem elég pihentek, többen nyá­ron is korrepetáltak, örül­nek annak, hogy mintha a sajtó nem foglalkozott volna annyit és úgy az iskolákkal, amennyit korábban. Ez jó, nyugtatólag hatott”. Nos, er­re az érzékenységre utaltam a bevezetőben. A közvéle­ményt igenis foglalkoztatja az iskola, annak tartalma, szervezeti rendje, hatékony­sága és a sajtónak köteles­sége ennek hangot is adni. Éppen az elmúlt évek re­formjai miatt (gondoljunk csak a tankönyvvitákra!) nőtt az ingerlékenység, s ez sokszor bizony negatívan hat a nevelőmunkára. A peda­gógus-szakszervezet tehát, mint érdekképviseleti szerv joggal várja az állami-politi­kai irányítástól, hogy ezek a viták jussanak nyugvópontra. Nem úgy, hogy a vitás kér­déseket (mert vannak) „be­seperjük a szőnyeg alá”, hanem úgy, hogy fokozot­tabban figyelembe veszik, s egyáltalán kikérik! a gya­korló szakemberek vélemé­nyét. Az említett informáci­ós jelentés, de a központi irányelvek is joggal sérelme­zik, hogy a tájékoztatás egyoldalú és hiányos. Sok­szor állítják kész helyzet elé a pedagógusokat (például az új tankönyvek bevezetésé­nél), és csak a végrehajtás­ban tartanak igényt rájuk. Ez nemcsak megalázó, mél­tatlan, de igen sok (és fö­lösleges!) zavart is okoz. Mennyivel hasznosabbak lennének ezek a tankönyv­viták, ha még a bevezetésük előtt vonnák be a pedagó­gusokat, szakembereket, Ttgy egy idő után a leglelkeseb­beken is a fásultság és a közöny lesz úrrá. A nevelés nem kampányfeladat. A fo­lyamatosság-folytonosság, a konszolidált, kiegyensúlyo­zott légkör sehol sem olyan létfeltétel, mint az iskolá­ban. A pedagógusok fegyel­mezetten tudomásul veszik az utasításokat, azonosulnak is az alapelvekkel, de már kissé bizalmatlanabbak is. Példaként az „adminisztrá­ció csökkentését” említik a dokumentumok. Többször hangot adott ennek a sajtó is, ám maga a gyakorlat alig változott. Mindent do­kumentálni kell, mert el­várják az irányító, a felügye­leti szervek. így aztán hiába a minisztérium rendelete, maga a jelentéshalmaz nem lett kevesebb, s ez minden­képpen az oktató-nevelő munka rovására megy. Maguk a lét- és munkafel­tételek nem javultak lénye­gesen az elmúlt öt évben, noha a tavalyi fizetésemelés kompenzálta az áremelése­ket. Változatlanul a pálya­kezdők és a nyugdíjatok gondjai a legsúlyosabbak. A bérszínvonal emelésével, va lamint a túlmunka bérezésé­nek rendezésével, a julal- mazások-kitüntetések növe­lésével enyhítettek a gondo­kon. Irritálóan hatott a vas­úti kedvezmény (50 száza­lékos) megvonása, s válto­zatlanul gond a lakás, illet­ve a lakásépítés. Azt a pe­dagógusok is belátják, hogy az adott gazdasági körülmé­nyek közölt lényegesen töb­bet nem adhat a társadalom. De igenis várják és kérik, hogy a munka feltételeit — körülményeit a megnöveke­dett igényekhez igazítsák. Csupán példaképp említem itt, hogy néhány középisko­lában 40—50 közötti osztály­létszámmal dolgoznak. Iga­zán nívós munka elképzelhe­tetlen így. Maga a szakszer­vezeti mozgalom ezen nem tud változtatni. Fontos kérdés az iskolai demokrácia. Ennek feltételei a fentebb elmondottak: az. hogy az irányítás, a helyi tanácsok partnernek tekint­sék az iskolát, a pedagógu­sokat. Azért kell ezt hang­súlyozni, mert nincs minde­nütt így — különösen vidé­ken. a kisebb településeken fordulnak elő anomáliák. Az iskola ma már nem zárt világ, nem él üvegbúra alatt, tehát a külső hatások nagyon is befolyásolhatják a tartalmi munkát, a pedagó­gusok hangulatát, közérzetét. A szakszervezetnek tehát — úgymond — kifelé is védenie kell a pálya presztízsét, a nevelők érdekeit, nyugalmát. Az utóbbi időben sajnálato­san szaporodnak azok az esetek, amikor a pedagógus személyét, tekintélyét sértik (a legtöbbször lumpen ele­mek, indulatok). A szakszer­vezet jogosítványai termé­szetesen csak az iskola belső ügyeinek érdekvédelmére szólnak, de a pedagógusok joggal teszik szóvá, hogy a társadalom nem mindig és nem kellően támogatja az is­kolát. ’ (horpácsi) Szeptember 5-é volt a 13. országos grafikai biennále beküldési határideje, s a be­érkezett anyagot már zsű­rizte is a művészettörténé­szekből, művészekből álló bírálóbizottság. A Miskolci Galéria hagyományos, de­cemberi kiállítására 141 mű­vész 365 munkáját küldte el, s közülük 112 művész 221 alkotását tartotta bemu­tatásra érdemesnek a zsűri. Mint ismeretes, mindig önál­ló kiállítással szerepel a gra­fikai biennálén az előző ki­állítás nagydíjasa, ezúttal Szemethy Imre 30 lapját ál­lítják majd ki a Miskolci Galéria kistermében. A ha­zai művészeken kívül részt vesznek idén finn grafikusok is, a tamperei alkotók 47 lappal (11 művésztől valók) jelentkeznek önálló kiállítá­son. A grafikai biennále min­dig országos érdeklődést ki­váltó művészeti eseménye a városnak, hiszen e tárlat al­kalmat ad arra, hogy a kor­társ magyar grafika helyze­tét, eredményeit, törekvése­it valamiképpen felmérjük. Az idei, sorrendben tizen­harmadik biennále tartalmi­lag bővült is az előző évek­hez képest. A Művelődési Minisztérium, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége valamint a gra­fikai biennále rendezöbi- zottsága pályázatot is kiírt abból az akalomból, hogy tíz éve írták alá Helsinkiben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát, amelynek kü­lön nyomatékot ad az a tény, hogy idén októberben Budapest ad otthont a zá­róokmány szellemében ösz- szeülő Európai Kulturális Fórumnak. A pályázatra ké­szülő, a záróokmány alap- gondolatait is kifejező, azok szellemét felvállaló grafikai alkotások készítésére írták ki a pályázatot, amelyre ugyancsak nagyon sok alko­tó küldött be munkát. Az anyagot a rendezők együtt zsűrizték a biennále anyagá­val (mivel az annak szer­A Biste és Nagy-Kázmér térségében földet ért parti­záncsoport emlékére rendez­nek kiállítást Ózdon és Ár­ion szeptember 19-én és 20-án. A még élő partizá­nok megemlékeznek hősi halált halt társaikról, az vés része), de természete­sen külön díjazzák. így a decemberi megnyitón kerül majd sor a biennále és a pályázat eredményhirdetésé­re, díjainak átadására is. A biennáléra egyébként tizen­két díjat alapítottak. Át­adásra kerül majd a fiata­lok számára alapított Kondor Béla-emlékérem és a Műve­lődési Minisztérium techni­kai pályadíja is, amelyet először ítélnek oda. A pá­lyázati anyag készítői között egy első, két-két második,' illetve harmadik díjat osz­tanak ki. A díjakról külön zsűri dönt majd. ózdi születésű Oláh István­ról és az arlói Tengely Jó­zsefről. Arién egyébként a pártházban állandó kiállítá­son lesznek láthatóak mind­azok a tárgyi és írásos em­lékek, amelyek felidézhetik Tengely József életét. Dolgozókat alkalmaznak Fegyverrel a hazáért Az olvasó „macskaköveifaől” Tájékoztató füzetet jelen­tetett meg a tanév kezdeté­re a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa: a szülői munkaközösségeknek szóló kiadvány a serdülők neve­léséhez ad segítséget. Az elmúlt évben már készült hasonló segédanyag, amely az erkölcs, a magatartás és a család problémájával fog­lalkozott. Idén ugyancsak bo­nyolult nevelési feladat meg­oldásához kínál ajánlásokat a füzet, amelynek szerzője Komlósi Sándor. Az ajánlásokban szereplő kérdések kiindulópontja, hogy a serdülőkor átmeneti életszakasz, a felnőttségre készülés kísérleti ideje. Üzemi stúdió Üzemi stúdió kezdte meg működését Lyukóbányán. A KISZ-védnökséggel, társa­dalmi munkában épített stú­dió hetente két alkalommal tájékoztatja a dolgozókat a közérdeklődésre számottartó eseményekről, a munkaver­seny állásáról és a bánya­üzem célkitűzéseiről. Meghatóan kedves levelet kaptam a minap egyik ol­vasónktól, aki érdeklődéssel szokta olvasni a Miskolci macskakövek feleim alatt jelentkező személyes emlé­kezéseket, s most a leg­utóbb megjelent, A Selyem­réten című részhez fűz né­hány kiegészítő adalékot, meg egy-két érdekességet közöl a század elejei Miskolc­ról, amelyre a sorozat írója — életkoránál fogva — nem emlékezhet, viszont annál in­kább a kedves levélíró, aki immár nyolcvankilencedik életévében van, egész életét, vagy legalábbis — a levél­ből kitűnően — ifjúságát Miskolcon töltötte, így kiegé­szítései, adalékai a város múltja iránt érdeklődők kö­rében figyelmet érdemelnek. Janovits Lászlónak hívják olvasónkat és a Bársony Já­nos utca 5. alatt lakik, le­vele tanúsága szerint. A Se­lyemréten című íráshoz hoz­záfűzi, hogy nemcsak a Ne- ményi-féle selyemgyár volt a környéken, hanem a kö­zelében állt az Acél fűrész­telep, ahol rönkfákat fűré­szeltek fel deszkának. Emlí­tést tesz az első világháború alatt a Sajóhíd közelében állt koleratelepről, amely­nek a helyén most egy is- lállótelep van. Szót ejt a századforduló előtti Széche­nyi utcán, a mai Centrum Áruház előtt állt húzós ku­takról, a mai Tízes honvéd utca helyén á Szinva vizé­ben bőröket áztató tímárok­ról, a kékfestők vásáráról, az Oroszlán patika korábbi, a Széchenyi utca túloldalán volt, s összedőlt épületéről. Nagyon érdekes adalék, amit az egykori Király utca és Telegdi utca sarkán volt postáról ír, ahol bizonyos Petrikné volt a postames­ter. Megemlíti, hogy ahol ma a Kun Béla utca párat­lan oldala húzódik a Rudolf laktanyától a hídig, ott az ő gyermekkorában még az István-gőzmalom kerítése volt, s a pataknak egyik zú- gójába ömlött a malom használt meleg vize. amely­ben ifjú korában társaival rendszeresen fürdött. Szól még az Arany János utcai egykori halaspiacról, ahol télen csíkot is árultak, a vil­lamosvasút régi, a Szeles és Kazinczy utcán át a Nép­kertig járó vonaláról és sok egyébről. Érdeklődéssel és örömmel olvastam idős olvasónk ki­egészítő adalékait és — azt hiszem, az olvasók nevében is tehetem — meg is köszö­nöm. Köszönöm azt is, hogy idős kora ellenére nemcsak elolvassa a lap ilyen jellegű írásait, hanem tollat ragad és ki is egészíti azokat olyan adalékokkal, amiket ő job­ban tudhat koránál fogva a mai újságírónál. S köszö­nöm, hogy felajánlja továb­bi emlékeit azoknak, akiket érdekel a város múltja. Bi­zonyára lesznek, akik élnek ezzel az ajánlattal. Lapunk szívesen adta közre Jano­vits László kiegészítéseit. (bm) A Bükkvidéki Vendéglátó Vál­lalat magas keresettel felvételre keres kazincbarcikai munkahely­re gépkocsivezetőket. Jelentke­zés: a vállalat munkaügyi osz­tályán. (Miskolc, Zsolcai kapu 1. sz.) Az encsi Bélusvölgyi Vízgaz­dálkodási és Talajvédelmi Tár­sulat főkönyvelői (gazdasági ve­zető) munkakör betöltésére pá­lyázatot hirdet. Követelmény: középfokú politikai végzettség, szakirányú egyetemi vagy főis­kolai végzettség, 5 év szakmai gyakorlat, 2 év vezetési gyakor­lat. Fizetés a 11/1984. (XII. 13.) OVII sz. rendelet szerint. Jelent­kezni lehet a társulat ügyvezető igazgatójánál, Encs, Csikós Gy. ii. 11. sz. Telefon: Encs 194, vagy Encs 75. Villamos motorok tekercselé­sében, SCH-gépek. dinamók, speciális hegesztőgépek javítá­sában gyakorlattal rendelkező szakemberek jelentkezését vár­ja a TEKMOEUX Vállalat te­kercselő üzeme. jelentkezés: Kovács Egon üzemvezetőnél, Miskolc, Fadrusz János u. 5. Telefon: 75-499. Fegyveres szolgálatra keresünk 18. életévüket betöltött, legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű, sorkatonai szolgálatot teljesített férfiakat 35 éves kori*?. A hiva­tásos gépjárművezetői jogosít­vánnyá! rendelkezőket a lolve- .telnéi előnyben részesítjük. Ha­vi jövedelem: 7000—8000 Ft. 33%- os vasúti kedvezmény. Szükség esetén szállót vagy albérleti hozzájárulást biztosítunk. Beteg­ség idejére is teljes fizetés. A jelentkezéseket rövid önéletrajz­zal , .Hivatás»» jeligére az 136?. Budapest, Pf. 56. címre kérjük. Előkészítésben és számlázásban jártas építésztechnikust kere­sünk. Fizetés megegyezés sze­rint. Cím: „Egyetértés” Mgtsz. Putnok. Tel.: 49. Jelentkezés: személyesen a tcrmclöszövefkc- zef elnökénél. Az Üvegipari Művek Sajó- szentpéteri Üveggyára felvételt hirdet új, korszerű hutaüzemé­be üvegosztályozó munkakörök­re, nők számára fizikai beosz­tásba. Érettségizett lányok előnyben. Feltétel: 18 éves élet­kor betöltése, három műszakos, 6 |-2-es, 40 órás munkarend (hat munkanap után két szabadnap), ezen túl, havonta plusz egy sza­badnap. A gyári szervezett szak­mai tanfolyammal palettázó és meós munkakör betölthető. Ke­reseti lehetőség: 3400—5000 Ft között, ami tartalmazza az alap­órabért, a pótlékokat és a pré­miumot. Gyárunk magas szintű és sokrétű szociális ellátást biz­tosít (üzemorvosi és fogászati szakrendelés, évente rákszűrés). A sportolási és kulturális igé­nyeket magas színvonalon kielé­gítjük. Utazási költséghez hoz­zájárulunk, távol lakók részére albérleti hozzájárulást fizetünk. Dolgozóink továbbtanulási szán­dékát támogatjuk. Bővebb fel­világosítást a személyzeti és ok­tatási osztályon kaphat. Cí­münk: 3770 Sajószentpétcr, Pf. 20. Telefon: Sajószcntpéter, 8, 57, 87/107-es mellék. ^A 104. Sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet azonnali belépés­sel felvételt hirdet általános karbantartó munkakörbe. Köve­telmény: lakatos, vagy vízveze­ték-szerelő szakmunkás-bizo­nyítvány. Jelentkezni személye­sen az intézet személyzeti és munkaügyi előadójánál, vagy az 51-278 telefonszámon lehet. A Hajdú Megyei Állami Épí­tőipari (Vállalat felvesz: aszta­los, festő, köművefc. ács, vas­betonszerelő, szigetelő, betonozó, villanyszerelő, csöbádogos, cső- szigetelő szakmunkásokat és se­gédmunkásokat. Munkásszálló, étkezés, utazási kedvezmény biztosítva. A munkásszállón la­kók részére felemelt különélési nótlékot fizetünk (60—80 FÜmun- kanap). Jelentkezés a munka­erő-gazdálkodáson. Debrecen, Kálvin íér 11. sz. Ajánlás a szülői munkaközösségeknek

Next

/
Thumbnails
Contents