Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. szeptember 11., szerda A Hegyközben történt Jelenleg is folynak az állványozási munkálatok a sárospataki Comenius Tanitóképző Főis­kola és Kollégiumának épületén. A Tanácsi Költségvetési Üzem dolgozói a tervek szerint ez évben csak a tatarozó si munkálatokat fejezik be. Fotó: Pásztor Károly Indul az élet a TIT-ben Hétfőtől becsengettek az iskolákban, megkezdődött az oktatási „nagyüzem”. Köz­tudott, hogy az ismeretszer­zésnek ma már számos más módja is van. A legismer­tebb a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat, amely a napokban indítja tanfolya­mait, szabadegyetemeit. Te­kintve, hogy ez a szervezet önfenntartó, ezekért a tan­folyamokért bizonyos anya­gi áldozatokat kell hozni a hallgatóknak. Minden bizonnyal a leg­nagyobb érdeklődés ezúttal is a nyelvtanfolyamok iránt nyilvánul meg. Nyolcféle kurzust kínál a Kazinczy szabadegyetem a kezdő fok­tól, az állami nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamokig. A nagy európai nyelveken kí­vül speciális tanfolyamokat indít arab, cseh, latin, len­gyel, olasz, spanyol, szlovák nyelven is. Külön tagozat indul a gyermekeknek — figyelembe véve az életkori sajátosságokat, de lesznek kihelyezett (üzemi), területi kurzusok is, amelyeknek a költségeihez az egyes vál­lalatok is hozzájárulhatnak. Kevésbé ismert szolgáltatás a klub-forma, amelyre azo­kat a tagokat várják, akik angol, francia, német és orosz tudásukat kívánják bővíteni. Ezek a foglalkozá­sok ingyenesek. Igen hasz­nos és fontos szolgáltatás: a fordítás és tolmácsolás tíz nyelven. A már hagyományos mó­don beindulnak az egyetemi előkészítő tanfolyamok is: biológiából, fizikából, kémiá­ból, magyar nyelvtanból és irodalomból, történelemből, politikai gazdaságtanból és matematikából. Szakmai jel­legű képzést ad az irattár- és levéltárkezelői, a gyors­író-, a gépíró-, valamint a titkárnő-továbbképző tanfo­lyam. A legjobb szakembe­rek bevonásával vállalja a TIT a vezetők és szervezők továbbképzését. A széles közönséget is ér­deklik a TIT Kazinczy sza­badegyetemei. Több mint negyven témakört kínálnak. Ezek közül ízelítőül csak né­hányat. emelünk ki. Ilyen például az időszerű várospo­litikai kérdések, amelynek előadója Kovács László, a Miskolci Városi Tanács el-1 nőké. örvendetesen megnőtt az érdeklődés a történelem iránt. Két sorozatot is indí­tanak: „Magyarország törté­nete 1945—1948”, valamint „Forradalom, ideológia, po­litika” címmel. A sárospa­taki főiskola oktatói tartják Az óvodai nevelés, valamint Az iskolai nevelés című sza­badegyetem előadásait. Gon­dolnak a beteg gyerekekre is, tanfolyam kezdődik az Értelmi fogyatékosak nevelé­se címmel. Az irodalmi szakosztály az idén A Nyu­gat és hatása a mai iroda­lomban címmel indít soro­zatot. A hölgyek érdeklő­désére tarthat számot a Ho­gyan öltözködjünk divato­san? című előadássorozat. Az önismeret mindenkinek fontos, de különösen a pe­dagógusoknak, közéleti veze­tőknek igen hasznos, ha gaz­dagítják pszichológiai isme­reteiket. Erre kínál lehető­séget Bálint csoportok cím­mel az esetmegbeszélő fog­lalkozássorozat. Mostanában egyre több riasztó hírt olvasunk a család válságáról. A családi életre nevelés az egész tár­sadalom gondja és feladata, ezért a TIT is segíteni kí­ván a maga eszközeivel. A családi szabadegyetem a családi élet szépségei cím­mel. Kedvcsinálásnak né­hány címet: Üzenőfüzet és lakáskulcs”, „Mindennapra egy öröm”, „A szerelem ott­hona — az otthon szerete- te”, „Nehéz hűség — szép szexualitás”. Az érdeklődők a TIT Ka­zinczy klubjában (Miskolc, Széchenyi u. 16.) valamint a területi szervezeteknél je­lentkezhetnek. Vannak települések, ame­lyeknek szerepe, jelenitősóge az idők folyamán a itörté- .nelmi, gazdasági, közigazga­tási változások következté­ben .megnőtt vagy éppen csökkent. Ez utóbbi eset-tör­tént a Hegyköz együk, ma mán- valóban kiis községével, Kisbózsvával is. K'isibózsva — amint az i.tt fel szín re került leletek bizo­nyítják — a bronzkorban' is ilakott hely, Árpád-házi uralkodóink idején pediiig.ki- rályi birtok voLl. A népha- gyomány szerint IV. Béla a Muihünáíl elszenvedett nagy vereség után errefelé mene­kült, s a szomszédos Nagy- bózsva határában .ma is mu­togatják azt a Bélakő nevű sziklát, amelyen a király megpihent és megebédelt volna. Egyébként IV. Béla Kisbózsvát NagybózsváiVál együtt 1264-ben Bogoméi- fiának, Csizherei comesnek adományozta. A 15. század elejétől a Perén.yiek birtoka ivott. A család egyik tagja, Perényi Péter a mohácsi csatavesztés után Sárospa­takra és a hegyközi birto­kaira -menekült, .magával hozva a királyi koronáit is, amelyet egy ideig a közeli füzén várban., a -gótikus várkápolna alatti dongabol- tozatos teremben rejtegetett. Nehéz időket szenvedett át a Hegyköz, s benne Kis- bózs-va. Korábban, Giskira katonái. Mohács után. a tö­rökök és a .német vasasok sarcolták, pusztították. Nem meglepő hát, hogy a Rá'kó- czi-szaibadságharc leverése után — amint az 1715. évi összeírásból kitűnik — egy ideig Nagybózsvával együtt teljesen lakatlan volt. Csali később kezdtek visszaszállln- gózni régi lakosai, akikhez éviről évre újabb telepesek is csatlakoztak. Így aztán 1833-ban már 217 lakossal szerepel Abaúj vármegye népességi kimutatásában. Tudnunk' kell ugyanis, hogy a hegyiközi községek többsé­ge még a. felszabadulás utá­ni években is Abaújhoztar- tozo.tt. Az utóbbi időkben nagyon megfogyatkozott a ki'sbózs- vaiak száma. Manapság húsz házában összesen százan, ha latonak. A fiatalok az újhe­lyi, pataki középfokú isko­láik, szakmunkásképző inté­zetek elvégzése után szak­máit, méhanyán másutt főis­kolai, egyetemi diplomát szerezve a közeli vagy tá­volabbi városokba, többen Budapestre költöztek. Pedig kedves, kellemes kisfalu KiSbózsva, akárcsak maga az egész Hegyköz. A Nyíri-pa­ták völgyében fekszik a. kö­zel1 -távolabbi Som-, Köröm-, Szőlőske-, Fekete-hegy karé­jában. Kristálytiszta levegő­je 'kiválóan alkalmassá te­szi a .betonrengetegbe bele­unt, elfáradt városiak fel­üdülésére. A csend, a tiszta, fűszeres levegő okán épülhetett itt az a híres kastély is, amely­nek ma .már csak a romjai láthatók a völgy fölötti gyamtaillalú fenyők és más íakülönlegességek között. A Hegyköz történetében azt ol­vashatjuk róla, hogy I. Mik­lós cár építtette egyik csinos udvarhölgye számára. Mivel a múlt század derekán a kastély Franz Heinrich Bom- ibelles grófé volt, aki mint diplomata szolgált Szentpé­terváron, Miklós cár idejé­ben, elképzelhető, hogy az udvarhölgy már az osztrák diplomata feleségeként ke­rült Kisibózsvára — szépsé­gével és titkaival elrejtőzve ebben, a világtól elzárt hegy­közi falucskában. A két világháború közti években gróf Lónyay Meny­hért volit a kastély tulajdo­nosa. Tőle a háború vége felé egy budapesti mérnök vásárolta meg azzal az el­határozással, hogy felújítja a megkopott épületet. Erre azonban a háború miatt # Országos bemutatósoro­zatot rendeznek az Egyesült Államokban a Balázs Béla Stúdió, valamint több más magyar filmstúdió kísérleti jellegű filmjeiből. 17 alkotás, köztük Schiffer Pál, Gazdag Gyula, Bódy Gábor, Maurer Dóra és mások munkái sze­repelnek a programban, amelyet elsősorban a modern filmkísérletek iránt érdeklő­dő közönség tekinthet meg. nem kerülhetett sor. A feli­szabadulás után pedig sen­ki sem .törődött velle, he- ilyeísébiben az volt a baj, hogy sokan érezték .magu­kat a kastély „gazdájának”, s elhordták belőle mindent, ami csak elmozdítható volt: a nemes fából készült érté­kes ajtókat, ablakokat, zá­rakat, kilincseket, bútoro­kat, berendezési tárgyakat. Hegyközi kirándulásaink során úgy láttuk, hogy még az 1960-as évek elején is megmenthető lett volna. A falai, 16 szobájának, ter­mének márványoszlopai szi­lárdan álltak, rogyadozó .te­tőzete is adott némi oltal­mat az épületnek az Időjá­rás ellen. A Szerencsi Cu­korgyár szerette volna meg­szerezni, bogy vállalati üdü­lő céljára helyreállítsa, de nem kapta meg. Nagy kár, mert azóta az idő vasfoga a falakait is le- omlasztotita, elpusztította. Ma mér csak a környezete, parkjának még megmaradt különleges fái érdemesek a figyelemre. Pedig, ha időjé­ben törődték volna vele, ak­ikor a cár egykori udlvar- hölgyének kastélya révén — a mai iromok helyett — igen szép és értékes műemlék épülettel .lett volna gazda­gabb a történelmi levegőjű és hangulatú Hegyköz. • Újra megrendezik me­gyénkben az őszi szövetkeze­ti heteket. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek ren­dezvénysorozatára szeptember 17. és október 31. között ke­rül sor. Ez alatt az idő alatt a megye 17 áfészének műkö­dési körzetében mintegy 200 különböző rendezvényt, köz­tük árubemutatókat, kiállí­tásokat tartanak. Természe­tesen az idén sem marad­nak el a kedvezményes vá­sárlási akciók sem. Hat magyar kisfilm várja a nézőt Azt hiszem, bevezetőben mindjárt módosítanom kell cikkem alcímét. Így,: hat magyar ,kisfilm várja, hogy találkozhasson a nézőkkel. Nem oktalan ez a korrek­ció, ugyanis lassacskán el is szokunk a kisfilmektől a moziban, részben, a játékfil­mek hosszabbodása, részben szervezési hibák miatt a né­ző alig-alig lát kiísérőíilm- iként a moziban ismeretter­jesztő, vagy dotoumemtum- fiillmet, s talán már egy-két .nézőigeneráció úgy nőtt fel, hogy nem is tud arról a ko­rábbi igen hasznos gyakor­latról, amely szerint a játék­filmet kötelező erővel min­dig megelőzte a heti híradó és valamilyen kísérőfilm, akárcsak egy ötperces szó­rakoztató rajz-, báb-, vagy egyéb animációs film. Mis­kolcon kétévenként nagy lel­kesedéssel hurrázunk a kis- fiimeik körül, mivel ,itt van e művek fesztiválja, aztán elfelejtjük őket, pedig oly­kor még fel-feilűnik a mo­zik plakátjain is — igaz, foodháinyi betűkkel — a kí­sérőfilm címe, de nem biz­tos, hogy a vásznon is fel­tűnik, mert mindig van rá valamilyen — gyakran nem •is alaptalan ! — ok, 'hogy ne férjen a játékrendi időbe. Éppen, ezért ért a megle­petés erejével a MOK.ÉP szeptember—októberi Fílm- h íirszol.gála tóban — belső, szakmai kiadvány, ne tes­sék iböltoikban keresni! — a két hóbap tervezett bemu­tatói között hat magyar do­kumentum-, illetve ismeret­terjesztő film címe — hete­dikként ott olvasható a Mac­kók, vigyázzatok! című szí­nes hazai bábfilm címe is, de ez jellegénél fogva kü­lön áll következő mondan­dómtól —, hat itüiköircserép- mozaikdaraibka mai hazai valóságunkról, mint az el­következő hetekben kísérő- filmként a mozikba kerülő és megtékinthető alkotás. Nem -érdektelen talán még azt sem megjegyezni, hagy a hat közül öt versenymű­ként szerepelt az idei, 25. miskolci filmfesztiválon, a hatodik meg információs ve­títés keretében pergett. (Nem lehetett versenyfilm, mert rendezője a fesztivál igaz­gatója, György István.) Erről a legutóbb említett filmről — Stabat Mater a címe — már esett szó la­punkban a fesztiváltól füg­getlenül is. Ugyanis György István irövid, művészeti is­meretterjesztő műve a Mis­kolcon élő Kossuth-díjas grafikusművészről, Feledy Gyuláról és egyik alkotásá­ról, a Stabat Mater című sorozatának születéséről és alkotói módszeréről szól, az ismert pieta grafikai tükröz- tetésének a szinte naturális természet'hűségtől a na­gyon is szűkszavú megjele­nítésig terjedő grafikai va­riációit mutatja be szavak nélkül, mégis közérthető plaszticitással. Ez a film ok­tóber 10-én ikerül a tervek szerint a mozikba. Bizonyá­ra sok miskolci kíváncsi rá!... A további öt film mind­egyike mindennapi társadal­mi életünk, Illetve mai in­tézkedésünk érdékes, noha nem egyél-,tékű tükröztetése A miskolci fesztiválon fődí­jat nyert Mindennapi ke­nyerünk — Tényi István rendezte — Igen mai témát közelít meg: egy kiskerese­tű értelmiségi család, hogy két kaima'szlkarú fiát is ne­velhesse és a bérházi lakás helyére egy távoli — olcsó­nak látszó telekár u — he­gyen- kis házait építhessen, .milyen eszközökkel pótolja munkahelyi jövedelmét. A tanítónő feleség napi iskolai munkája mellett éjszaka ke­nyérgyárban dolgozik, ke­mény fizikai munkát végez, szabad estéim és éjszakáin egyéb nehéz munkát vállal, hétvégeken építi a saját há­zat. Hasonlóan dolgozik a férj és a két fiú is. E film kitűnő vitaalap is lehet: va­jon így kell-e egy mad ér­telmiségi családnak küszköd­nie? És itt az ellenkező vég­let, a Kószó bácsi milliói című, Csőke József rendezte kisfáim egy nincstelen pa­rasztszármazékról, egy több mint fél évszázadai tolóko­csiban élő emberről, aki af­féle hazái self made man, műszaki kereskedő, vállal­kozó lett, a film szerint mindenki szerint talpig be­csületes, áldásos közéleti személyiségnek tekintendő ember lett. Mai vagyonára jellemző adat: 1983-ban há­rommillió adót fizetett. Le­het ezen a filmen is gondol­kozni. Szeptember 19-től lát­ható, az előbbi meg 12-itől. Ugyancsak szeptember 12- tőll szerepel a bemutató- 'programban Zombori Kata­lin nagyon elgondolkoztató Húzzák a nótánkat című kis- filmje, amely Csajág község művelődési házának egy es­téjén keresztül hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy miként vonul be az üzletelés a közművelődés zászlaja alá, miként igazol m indent éLe alacsony színvo­nalat, a kultúrától idegen, vagy legalábbis azzal össze nem függő tevékenységei a pénzbevétel szentsége. Hak- nizó énekesek színvonallta- ilani nótaestje kocsmai va­csorával, italozással egybe­kötve, kedélyes, majd más­féle danolászásba átfolyva, s miközben a vendégek da­lolnak, nótáznak, olykor kurjongatnak, s a művelő­dési ház, meg a kocsma ve­zetője a bevételt osztja, a háton izék már régen valahol máshol, hintik a maguk kul­túráját. Ez is megéri a to­vábbgondolást. A további 'két filmről már rövidebben szólok. A Hogy érzi magát? című hajnalitól késő estig kíséri nyomon az utca emberéit a fővárosiban, ismeretlenek megszólítása so­rán készült miiniiniterjúkkal, -riportokkal kívánja tiüfc- röztetni a három év előtti ember közérzetét. Ugyanis ennyi idős e film. Nem tud­ni, miért késett a bemuta­tása. Október 17-től látható. Végül a Búcsú a gőzmoz­donytól című ismeretterjesz­tő filmet említem, amely október 10-Dől látható, s amely — már címéből kö­vetkeztethetően — közleke­désünk nagy korszakváltásá­nak néhány adalékszerű mozzanatét kínálja. A fenti borok nem az is- mertetétit filmek kritikai méltatásai. De szeretném', ha ezekkel találkozna mind több .néző, moeilátogató. Mert ezek ezért a találko­zásért és .nem a röpke fesz- tiváli ünnepi szereplésért készültek. S mert a máról akarnak elmondani valamit a ma emberének. Benedek Miklós Hegyi József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents