Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-11 / 213. szám
1985. szeptember 11., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az „aranyügy' Az elsőrendű vádlott vallomása A vádhatóság és a (védelem (kitartó, eseten'kénit szállt- rázó párharcára számíthat a Borsod Megyei Bíróság hűn- tetötanácsa az úgynevezett „ana/nyügy” tárgyalásaim. A Borsod Megyei Főügyészség üzérkedés bűntettével, a devizagazdálkodás szabályainak megsértésével, csempészettel és magénokirat-ha- ■míisíitáB vétségével 'vádolja a 44 éves Epres Lászlót, a Miskolci Építőipari Vállalat laikaitosüzeménék volit vezetőjét, akiit a rendőrség az elmúlt év augusztusában vett őrizetbe, s majdnem egy éve ‘helyezett előzetes letartóztatásba. A vádirat szerint "majdnem hatmillió fontot értékű aranytárgyat hozott be külföldről tönvé- nyeink, a vonatkozó rendeltetek megsértésével, kijátszásával. Ö az ügy elsőrendű vádlottja. Rajta kívül még tizenheten védekeznek szabadlábon, m i.n dazok, akik ildsebb-magyobb mértékben részesei az ügyinek. Epres Lászlót tegnap hall- gattia ki először a bíróság. A vádlott — aiz ügy jellegét iteiktoitve — csupán mellélkes jelentőségű cselekményekben váltotta magát bűnösnek. Mielőtt beszámolnánk a védekezésében előadott különös történetről, Ismerkedjenek ímeig olvasóink a vádiratital, illetve annak csak az üzérkedésre vonatkozó egy es réiszeiivel. Több imiinit két esztendeje, 1983 tavaszán lépett életbe az a jogszabály, amely lehetővé lelte, hogy a küliföL- dön, ajándékba kapott aranytárgyaikat a magyar állampolgárok hazánkban (ha azokat a felvásárlásra kijelölt boltokban egy hónapon beliül eladják) daralbszáimra és súlyra val ó tekintet nélkül értékesíthetik. Nyilván gazdasági érdek szülte ezt a rendelkezést, ám a ibünitető- j ogászolk szerint .nem. érte él a célját. A „jó saimiaittall” és külföldi, természetesen nyugati .kapcsolatokkal rendelkező . hazánkfiai egyhamar felfedezték a jogszabályban rejlő kiskapuikat, átlátták, hogyan tehetnék szert munka nélkül és .gyorsan nagy 1983 júniusában Münchenbe utazóit. Dr. Duttka Lajos •közreműködésével egy nagykereskedőtől 1800 gramm aranyat vásároltak fel, amelyet — mintám hazatértek — Epres László 1 millió 800 ezer forintért adott el. A második alkalommal Poller Máriát és • Veres Andrást kérte meg az újabb ügylet lébonyodításá.ra. Tartott tőle ugyanis, hogy a .vámosoknak feltűnő tesz az újabb, nagyobb mennyiségű „szállítmány”. Megkérte társait, hogy az arany eredetéről mondják azt a .határon, hogy külföldön élő .rokonaiktól ajándékba kaptáik. Veres András B'écsben (mert ezúttal ott vették ét az aranyat) megrémült a két ikilóny'i „áru” láttán. Közölte, hogy nem hajlandó nevét adni behozásához, de Polter Mániától nem vált meg, hanem vele együtt egy Epres által kölcsönként gépkocsiban hazahozta a nagy értékű — 2 millió 230 ezer forintot érő — küldeményt. Az aranyat a .hölgy a határon., minit sajátját mutatta be, és ő is adta el Budapesten, az Öra- és Éks'zeinkeireskedelmi Vállalat Ferenc körúti faivásár- Lóheilyén. Az esetleges elszámoltatástól tartva, az elsőrendű .vádlott Poller Mária száméira fiktív ajándékozási szerződést kerített egy kanadai állampolgártól. Ugyancsak a .leleplezésitől tartva, újabb hamis papírokat készíttettek, amely szerint a hölgy .a nagy összeget különböző személyeiknek kölcsönadta. A harmadik esetben Piti Péter Pál volt a közvetítő. Édesapja szintén az NSZK- ban él, s elhatározta, hogy fia számára ott aranyat vásárol. Epres László megkérte a fiatalembert, hogy a saját tárgyain kívül — ismét Duttka Lajos közreműködésével — további nagy mennyiségű aranyat hozzon be, s azt a vámnál, mint a sajátját mutassa be. Piti Péter az elsőrendű vádlott számára 1 millió 750 ezer forint értékű aranyat hozott az országba. Az összeg gyak a családi vagyonból származnak. Védekezése szerint apai nagyapja 1944-ben a vagyonát ékszerekbe fektette, és átadta egy anyai ágú rokonának, aki nyugatra menekült. Az amerikai rokonok ebből az aranyból alapozták meg gazdagságukat. 1983-ban (majdnem negyven esztendő elteltével) úgy döntöttek, hogy a vagyonból egy nagyobb összeget — úgymond — visszajuttatnak az óhazába. Ezen elhatározás eredményeként jutott a több mint öt kiló- nyi arany birtokába, amelyet saját, pontosabban családi tulajdonnak tekint. — Vallomásaiban többféle változatban beszélt az arany eredetéről — mondja a bíró. — Az eljárás kezdetén egészen mást mondott, és elhallgatta, hogy az első eset után megbízásra még két alkalommal hoztak be aranyat. Miért? — Hosszú órákon keresztül hallgattak ki, a kérdések gyors egymásutánban peregtek. Pánikba estem. Iyekeztem elfogadható magyarázatot adni az arany eredetéről, s akkor még nem sejthettem, hogy a rendőrség tud a második és a harmadik útról is. Egy másik kérdés: — Az amerikai rokonok miért nem készpénzben utalták vissza az „örökséget”? — Mert az arany Magyar- országon jóval drágább, mint nyugaton. így sokkal több forinthoz juthattunk, mintha csak a készpénzt váltottuk volna át. Akkor határoztuk el, hogy aranyat' hozunk be, amikor az állam legalizálta a felvásárlást, mármint azt, hogy darabra és súlyra való tekintet nélkül átveszik az ékszerboltokban. — Miért vont be másokat, ahogy mondja, a családi ügyek lebonyolításába? — Bár ne tettem volna . .. Nem akartam feltűnést kelteni azzal, hogy ilyen nagy mennyiségű aranyat hozok az országba, mert úgy véltem, biztosan kiszivárgott volna a gazdagságom híre... Ítélet még nincs. A tárgyalás a napokban folytatódik. Udvardy József Ai Unió Afési nyéklódhóii cukfösiüzemében kője) két- «óitól« édességet, süteményt készítenek. A finomsó- gokból Miskolcon kívül IS községbe szóllitanak, s a lakosság az ABC-áruházak- ban, vendéglátó egységekben hozzájuthat oz ízletes készítményekhez. A képen Kovács Istvánná a sütőkemencénél.- I I \ || ,,"s, »gl Fajtán László lelvétéle Gyarapodó lélekszám Kazincbarcikán • Öt esztendő feladatai • Segítőkész helybeliek Az elmúlt öt évben gyarapodott Kazincbarcika lakóinak száma és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik. A harminchétezer lakosú város népessége a középtávú terv végére várhatóan két-három ezerrel nő, s a munkaképes korosztály elhelyezkedését segi- ti az iparfejlesztés, főként a Borsodi Vegyi Kombinátban. Továbbra is gond, a gimnáziumot végzett fiatal nők elhelyezése. GAZDÁLKODÁS A LAKÁSOKKAL A hetedik ötéves tervidőszakban a kazincbarcikai tanács megközelítőleg három- milliárd forintból gazdálkodhat. Ebből kell felújítani az intézményeket, utakat, hidakat, korszerűsíteni a lakóházakat. A város lakásgazdálkodását évek óta a terv- szerűség jellemzi, amelynek eredményeként a korábbi 1300—1500-ról 700—800-ra csökkent Kazincbarcikán a lakásigénylők száma. A tanács 150 állami bérlakás megépítését tervezi a 250 közművesitett telek kialakítása mellett. Épül még 200 OTP-lakás is. Számítva a lakásleadásokra, néhány év múlva további ötszáz bérlőnek utalhatnak ki új otthont. A JÓ KÖZÉRZETÉRT A lakótelepek kialakításával egy időben Kazincbarcikán figyelmet fordítanak a közterek karbantartására, a parkosításra, a játszóterek építésére. Mindez nélkülözhetetlen feltétele a helybeliek jó közérzetének. Bővül a kommunális szolgáltatás, a Május 1. úton és az Építők útján a már korábban megkezdett gázhálózat további építésével. Csaknem kétszáz azoknak a lakásoknak a száma, melye-' két újonnan kapcsolhatnak be így a vezetékbe. Korszerűsítésre szónál a közvilágítás, különösen az óvárosi részeken és a 26-os úton. Az eltelt évek tanúsága szerint a közművesítések fejlesztésére szervezett társadalmi munkára, azaz a lakosság segítőkészségére mindenkor számíthatnak. Jellemző ez a peremrészek útjainak kiépítésére és a járdaépítésekre is. ÉPÜL A KÁBEL-TV A távbeszélő-ellátás évek óta gondot okoz a városban. Ennek enyhítésére a posta háromezer állomásos bővítést tervez a következő öt évben. Javulnak a vételi viszonyok a városi kábeltelevízió-hálózat kiépítésével, amelyet a tanács tervkoncepciójában rögzítettek. Lehetőségük nyílik majd a városi adásokra, amely fontos a helybeliek naprakész tájékoztatása — szűkebb pátriájuk ügyes-bajos dolgairól —, valamint a közösségformálás szempontjából. A demográfiai hullám következtében, a nyolcvanas évek vége felé emelkedik a tanulók száma. Hogy az iskolák zsúfoltságát elkerüljék, ebben az évben új, tizenkét tantermes iskolát építenek Kazincbarcikán, később pedig — az anyagi lehetőségektől függően — további bővítések várhatók. Korszerűsítenek jó néhány orvosi rendelőt és tanácsadót, mellyel egy időben javítják a kórház gépi felszereltségét. A városlakók számának emelkedésével természetesen megnő az igény a kereskedelmi ellátás és szolgáltatás iránt. Ezek kielégítésére az Üjkazinc városrészben ABC- áruház épül, a lakóépületek földszintjén pedig számos kereskedelmi egységet alakítanak ki. (monos) jövedelemire. A vád.iirati tényállás szerint a vádlott 1983-‘hain és 1984-toen a rokonsági és munkahelyi ikapcsolaitaiiit k.i- hasizinailiva, az NSZK-bain je- itemtőis mennyiségű aranyat vásárolt fel, és azt eladásra Magyarországra hozta, vagy másolkikial hozatta ibe. A külföldi vásárlásihoz szükséges devizához úgy jutott hozzá, hogy a ikoirámtseim alacsony összegeiket egy külföldi ‘rokona, dr. Duttka Lajos, nagybátyja számára megelő- .lagezte. A megelőlegezett összeg ellenértékét a vádlott dir. Duttka Lajosnak Magyarországon forintban fizette kii. Ezen a .módon az elsőrendű vádlott, valamint 'ismerősei, Polter Mária, Veres András és Piiitíi Péter Páíl gyanúsíit oittalk összesen 5 880 000 fontolt értékű aranyát hozták be, és az ügyletből, a külföldi és a hazai aranyár közötti nagyikiü- lönlbséget kihasználva, Epres rendkívüli n'aigy haszonra tett szert. A vádíiiraitbain három aranyvásánló kirándulás leírása szerepel. Az elsőrendű vádlott feleségével együtt teljes egészében Epres Lászlót illette volna. Ennyit a vádiratból. Most pedig szóljunk a tegnapi tárgyalás délelőtti óráin el- hagzottakról. (A lapzárta miatt a délutáni eseményeket már nem követhettük.) Az elsőrendű vádlott mustársárga öltönyt, sötétbarna inget visel. Többször hangsúlyozza, hogy a büntetőeljárás körülményei megviselték idegrendszerét, sőt emlékezete sem olyan, mint letartóztatása előtt volt. Feltűnő, hogy a konkrét és számára hátrányos kérdésekre általában kitérő választ ad. Lassan, szinte hangsúlyok nélkül beszél, érezhető, hogy minden szavát megfontolja. A bíró a tárgyalás első perceiben, később pedig még egyszer figyelmezteti rá, hogy a beismerő vallomás sokat segíthet helyzetén. A vádlott őszinteséget ígér. A tárgyaláson mindvégig ragaszkodik csak a rendőrségi eljárás végső szakaszában előadott álláspontjához, amely szerint az NSZK-ból, illetve Ausztriából Magyar- országra hozott aranytárKÉPESLAP wSS5«8í&?w888s$'S8888S}KSS»S«'§8í88í8!w Az ország más vidékéről jött kirándulókkal sétáltunk a minap Tapolcán és amikorra kigyönyörködték magukat, a kényelmes parki padokra roskadva megjegyezték: ennek a pihen- tetően szép völgynek nem jó a vendégcsalogató propagandája. Többet, jobbat érdemelne. És igaz ez Lillafüredre, Tokajra, Mezőkövesdre is. Nyomatékül hozzátették, talán még itt helyben sem törődnek eléggé azzal, hogy jó hírüket minél messzebbre, minél többfelé vigye az ide látogató idegen. Nincs elég képeslap sem, az elárusítók jó, ha hármat, négyet kínálnak; pedig volna itt képre kívánkozó látványosság bőviben. Aztán, amikor meggyőződtem róla, hogy milyen képeslapokon látható viszont ma Tapolca, vagy Lillafüred, a megjegyzéseket udvariasnak kellett minősítenem. Kétféle színes lap, idejétmúlt feketefehér lapok hasábjaival megtámogatva. Nem nagy készlet. Miért nincs több, szebb képeslap megyénk megannyi táji szépségéről, múltját idéző műemlékeiről, új értékeit is mutató létesítményeiről? A kérdésre a Piért Észak-magyarországi Kirendeltségének kereskedelmi igazgató- helyettesétől, Tözsér Istvántól kértünk választ. — Egyetértek a boltosokkal, pavilonosokkal, mert a választék meglehetősen gyenge. Ezzel szemben azt is elmondhatjuk, hogy megyénk nevezetességei közt a miskolciak (városrészletek, épületek, panoráma fotók) 140 ezer lapon szerepelnek. A téma majd’ mindig ugyanaz, azt hiszem akkor is szegényes, ha a választékunk mindössze harmincféléből áll össze. — Mi az oka ennek, miért látható itt-ott olyan képeslap is, amelyik például azáltal vált időszerűtlenné, hogy az adott városrész a felvétel születése óta átalakult már, amit a kép ábrázol, már nincs sehol, vagy a helyén új épületsor áll? — Raktárainkban ilyen lap nincs, azok még az árusoknál maradtak meg, ugyanis mi három-négyévenként elvégezzük az ilyen jellegű selejtezést. Aki most jobban szétnéz a képeslap-piacon, láthatja, hogy lillafüredi vízesésből nagyon sok van, ám a tapolcai parkot például hiába keresnénk színes üdvözlő kártyán. Ez pedig oda vezethető vissza, hogy az olcsóbb kivitelű lapokból a nyomdák elfogadnak ötezer darabos rendelést is, a szebbekből már csak tízezrest, az igazán mutatósakból pedig egyszerre húszezret kellene rendelnünk. Az előző évi forgalomhoz hozzáadunk minden esztendőben tízhúsz százalékot és ez a megrendeléseink alapja. Ám ezek a riasztóan nagy szériák többnyire „elülnek”, nehezen fogynak el. Talán valami élénkülést jelenthet majd, hogy újabban a Magyar Távirati Iroda kisebb szériák, mindössze néhány ezer darabos megrendelések felvételére is vállalkozik^ A Képző- művészeti Alap fotósainak munkáiból így talán kevesebb kerül majd a boltokba, viszont sokkal bőségesebb lesz a választék. Nem titok, hogy a lap- készítők szívesen ragaszkodnak a több tízezres megrendelésekhez, hiszen azon nagyobb a haszon. Ám ennek nem láthatja kárát a kiránduló, aki ezért jelenleg Miskolcra, Tokajba, Tapolcára, Lillafüredre látogatóban néhány szegényes lap között válogathat. Jellemző, hogy az ötezres szériák közül lényegesen kevesebbet küldtek meg a Piértnek, mint amennyit rendelt. Ugyanez a húszezresekkel sohasem fordul elő. Talán a most jelentkező konkurencia pontot tehet ennek a végére és a jövőben sokféle, színes (megyénket, szűkebb pátriánk szépségeit, rígi és új értékeit megmutató) képeslap közül választhatunk. Ami megtekintésre érdemes az ide látogató turisták szemében, azt jó lenne megörökíteni színes kártyákon is, hogy ahol kézbe veszik, lássák milyen is az országnak ez a tája, ahol mi élünk. Nagy József
