Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

1985. szeptember 11., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az ellátásban nincs gond Miért csökken a tejtermelés? Egyre aggasztóbb mérték­ben fogy a hazai tehénál­lomány, a csökkenés — az 1981—84-es esztendőkben — elérte a 40 ezer darabot. A kistermelőknél lévő tehe­nek ritkulását sokáig ellen­súlyozta a nagyüzemi állo­mány némi fejlődése. Ta­valy azonban fordult a koc­ka: mintegy 8 ezer tehénnel fejtek kevesebbet. Ez a ten­dencia — a felmérések sze­rint — 1985-ben is folyta­tódik: márciusig 24 gazda­ság jelezte, hogy a tejelő állományát fölszámolja. Az állatok fogyása miatt mér­séklődött a tejtermelés üte­me is: 1984-ben már csak az 1983-as mennyiséget si­került elérni. Az idén — várhatóan — 65—70 millió liter tejjel lesz kevesebb az 1984. évinél. Miért jutott ilyen helyzetbe a tejterme­lés? Mellbevágó különbségek Az okok rendkívül sokré­tűek, összetettek. A hoza­moknál mutatkozó eltérések mellbevágóak: egyes téeszek- ben 2800 litert, másutt 7600-at fejnek egy-egy állat­tól. Mindez a termelés szín­vonalában érzékelhető nagy különbségekről árulkodik. Ebből egyúttal az is követ­kezik, hogy az üzemekben jócskán van még tennivaló, az állatállomány sok helyütt még messze van teljesítőké­pessége határától. Ezt iga­zolja a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa máju­si elnökségi ülésén elhang­zott több önkritikus megál­lapítás is. Elemzéseik tanú­sága szerint a téeszek sza­kosított telepein egy dolgo­zóra 11 állat jut, az állami gazdaságokban 12. Ugyanak­kor a korszerű nyugat­európai üzemekben 50—60, az USA nagygazdaságaiban még ennél is több. Miközben az állami gaz­daságokban évről évre si­kerrel fejlesztették a szarvas- marhatartást-. s mind ma­gasabb hozamokat értek el, a termelőszövetkezetekben már korántsem tudtak ilyen mértékű fejlődést produkál­ni. A két szektor közti el­téréseket jól tükrözi a tava­lyi eredmény: az állami gazdaságokban 17, a téeszek- ben pedig csak 5 százalékos nyereséget értek el a tejter­melésben. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a termelőszövetkeze­tek — többnyire pénzhiány miatt — lemaradlak a szakosítási programról. Csak a közös gazdaságok egy szűk rétegének sikerült kor­szerű telepeket tető alá hoz­ni, olyanokat, ahol kevés emberrel is képesek jó ered­ményeket nyújtani. Istálló, vagy átjaróház? A szövetkezetek zömére az a jellemző, hogy az állatok kicsi, egymástól távol eső telepeken vannak elhelyez­ve. Ezekben a többnyire be­tonból épült istállókban ala­csony a gépesítés színvona­la, s ez ma is sok-sok fi­zikai munkát kíván az ott dolgozóktól. Emiatt aztán eléggé bajos megfelelő szak­embereket kapni. A tehené­szetek egy része szabályos átjáróház: jönnek-mennek az emberek, kevesen tudnak gyökeret ereszteni. De ennél is érzékenyeb­ben érintette a szarvasmar­ha-tenyésztőket a közterhek emelkedése. Az utóbbi évek­ben megdrágult az energia, a műtrágya, a növényvédő szer, jóval többe kerülnek a gépek, a gyógyszerek, a ta­karmány, no és a munka­bérek utáni kiadások is emelkedtek. A tehénállo­mány csökkenése lehát — elsősorban — a tejtermelés jövedelmezőségének romlá­sa miatt következett be. A termelési kedv — az erő­feszítések ellenére — meg­csappant. A helyzet rende­zésére központi beavatko­zásra van szükség. Egy je­lentős intézkedés már tör­tént: májustól, a beruházá­si kedv növelése érdekében, a felhalmozási adó fizetése alól fölmentették a gazdasá­gokat. Mivel a népgazdaság teherbíró képessége véges, így nem általános, hanem termelési szintenként elté­rő segítségnyújtás látszik a leghatékonyabbnak. A támo­gatás mértékéről a közeljö­vőben születik döntés. Min­denekelőtt a tejtermelés és a telepek rekonstrukciójá­nak segítése várható. Csak csapatmunkával A tejtermelés csökkenése nem érinti a lakosság ellá­tását, a vásárlók ezután is válogathatnak a gazdag tej­ipari kínálatból. A kevesebb tej főként a tejporgyártás­ban, valamint a vaj- és sajtexportban okozhat csök­kenést. Hazánkban jelenleg 907 nagyüzemben foglalkoznak tejtermeléssel, ebből 212 he­lyen veszteségesen. A gyen­gén dolgozó üzemek csak 4000 liter alatti hozamokat tudnak produkálni. Számuk­ra a fölzárkózás, a 4330 li­teres országos átlag megkö­zelítése a legsürgetőbb cél. De a többi gazdaságban is temérdek még a házon be­lüli teendő, igaz, a kedve­zőtlen tendencia megféke­zéséhez differenciáltabb és hatékonyabb támogatásra van szükség. Az ágazat csak így. csapatmunka révén ké­pes megállni a lábán. Erre — a tervezett intézkedések­kel — meg is van az esély. Cs. .». Öregek napközi otthona, egészségház... Az év első fele Álsózsolcán Az ilyenkor szokásos szám­vetést végezték el a közel­múltban Álsózsolcán is, ahol a vb-ülés napirendjén az év első felére kitűzött tenniva­lók szerepeltek. Mit sikerült megvalósítani a fejlesztésre szánt pénzösszegből, van- nak-e áthúzódó feladatok . ..? — minderre a beszámolóból kaphattunk választ. Az intézmények működte­tésére és fenntartására több mint 25 millió forint áll a rendelkezésre ebben az év­ben a nagyközségben. Az útfenntartásra 1985-ben csak­nem 400 ezer forintot költe­nek. A fél év során ugyan nem használták fel teljes egészében ezt az összeget, ám a szükséges munkák fel­mérését, előkészítését elvé­gezték, s a kivitelezővel kö­tött szerződés alapján az év végéig befejezik a tanácsi utak kátyúmentesítését és kialakítják az új végállomá­son az autóbusz-fordulót. A nyár során késedelem nél­kül végezték el a tanintéz­mények karbantartási mun­kálatait is, és jó ütemben halad a könyvtári épület öregek napközi otthonává történő átalakítása. Ezt rész­ben a Nyékládházi Költség- vetési Üzem, részben a he­lyi Gamesz végzi. Ez utób­bira várnak a befejező „si­mítások" is; az intézmény berendezése, működésének beindítása, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Csaknem 19 millió forin­tos bevételi terv szolgál eb­ben az évben Álsózsolcán a fejlesztési célok megvalósí­tására. A tervezett legfonto­sabb feladatok: öl célcso-' portos lakás és az egészség­ház befejezése, két tanácsi lakás építése és nem utolsó­sorban az iskola bővítése. Ide kapcsolódó tennivaló a nagyközségben az új építési telkek megvásárlása is. A célcsoportos lakások építése — mint a vb-ülésen elhangzott — befejeződött, műszaki átadásuk is megtör­tént. A Gamesz hozzáfogott a két új tanácsi lakás épí­téséhez, már készen állnak a lábazatok, ám a feladatok rangsorolása úgy kívánja, hogy az építkezést csak az oktatási és egészségügyi in­tézményekben végzett mun­kák befejezése után folytas­sák. Jó ütemben halad az egész­ségház kialakítása: június­ban átadták a körzeti orvo­si rendelőket, jelenleg fo­lyik a fogorvosi rendelő és a hozzá tartozó helyiségek betegfogadásra alkalmassá tétele. A beruházás teljes befejezése egyébként az esz­tendő végére várható. (A fi­zikoterápiás kezeléshez szük­séges, jelentős értékű beren­dezéseket a megyei tanács biztosítja.) Az általános is­kolai tantermek megépítésé­vel és átadásával a nagy­község 2. Számú Általános Iskolájában is megoldható végre az egyműszakos taní­tás. és nem mellékes az sem, hogy a bővítéssel több gyér-1 meket képesek napközi ott­honos ellátásban részesíteni. Összességében tehát a ter­veknek megfelelően alakult Álsózsolcán az év első fele, nincsenek nagy határidő- csúszások, s így talán nem lesznek a jövő évre áthúzó­dó beruházások sem. K. G. Végszerelés a vasalóüzemben Konfekcióipari gépgyár Sárospatakon A Csepel Vas- és Fémmű­vek Konfekcióipari Gépgyá­rának sárospataki gyáregy­sége a Bodrag-par.fi város egyik jelentős üzeme. Nem mindegy tehát, keresettek-e az itt gyártott berendezé­sek, ily tnődon biztos .ke­nyeret ad-e az i.tt 'végzett munka az üzem dolgozói­nak. Boosch Ferenc, a gyár igazgatója nem ikis büszke­séggel sorolja a terveket és eredményeket. A gyáregy­ségiben év végéig 572 mlüllió forint értékű terméket ké­szítenek — nagyrészt ex­portra —, és ebben az év­ben 'Várhatóan körülbelül 110 milliónyi .nyereséget könyvelhetnek el. Ugyanezt erősíti meg Sü­tő László, a. II-es üzem ve­zetője iis, .aki 'Miskolci Pé­ter csoportvezető társaságá­ban végigkalauzol a vasaló- g'ép-szereldében. M indikált e n arról beszélnek, hogy ezek­ből a gépekből 2000-ig biz­tos piaca van a Szovjetunió­ban a gyárinak és az itt ké­szült berendezések mintegy 90 százaléka exportra kerül. S hogy mi is készül ebben az üzemrészben, azt a mun­kafolyamatok megtekintése után mondják el. Elsősor­ban vasalóasztalok és vasa- lótgépek — mondja az üzem­vezető —, továbbá gőzfej­lesztők és kézlivasaták. Eb, év tavaszán a .termelés növe­kedése i.tt is kikényszeríitet­te a korszerűbb üzemszer­vezésit, és a korábbi gyár­tásról szalagszerű termelés­re tértek, át. Az üzemcsar­nok elején a technológiai sor kezdetén, a gépeik szür­kére festett állványai sora­koznak, amelyeket a Sáros­pataki Fémipart Szövetkezet készít. Ezeket a csupasz áll­ványokat öltöztetik fel itt az üzemiben, automatikus gőz- fejlesztő 'berendezéssel, hid­raulikus berendezésekkel és .vezérlőrendszerrel, hogy a ., ruhagyárakban' ’ alkalmasak legyenök a szalags-zerű ter­melésre. A vasalógépek üzemcsar­noka mellett található Götz Bálint üzemvezető két csar­nokból álló birodalma, ahol a szabász- és a különböző vasalógépeket, illetve azok alkatrészeit készítik. Ebbe az üzemibe is jószerivel csak öntvények érkeznek más vállalatoktól, illetve a meg­hajtó .motorok alkatrészeit gyártják más vállalatok, üzemeik. A motorok össze­szerel ése, továbbá az igen bonyolult varró- és szabász­gépek összeszerelése saját alkatrészeikből itt ebben az üzemiben folyik. Ezek itt lényegében célgé­pek — magyarázza az üzem ­vezető —, míg végigvezet a különböző munkahelyeken, ahol a kard- és könkéses szabászgépek, továbbá a kü­lönféle vasáiógépék készül­nek. A különféle célgépek ellenőrzését Pásztor Imre csoportvezető végzi. Ebben az évben körülbe­lül háromezer' gépet csinál­nák, és a vasalógépekhez hasonlóan, ezeknek is körül­belül 90 százaléka exportra 'kerül, elsősorban a Szovjet­unióba; de bizonyos célgé­peiket az NDK-ba és más or­szágokba is szállítanak. — Ez a háromezres da­rabszám meglehetősen sok 'típust jelent — magyarázza a kísérőm —, hiszen ebiben rejtett öltésű varrógépek és speciális egy műveletire, mondjuk gombfelvarrásra alkalmas célgépek is van­nak. S hogy ez mit jelent a varrógépeik készítői szá­mára, arról iaiz üzemvezető a kővetkezőket mondja: vala­hol egv divattervező megáll- rnodja, milyen legyen a jö­vő divatja, papírra veti az elképzeléseit, megrajzolja a ruha vonalait. Majd ezt .'kö­vetően kialakítják a gyártás technológiáját, és akikor de­rül ki, hogy egy-egy műve­let elvégzéséhez milyen cél­gépekre van szükség. Mond­juk, . olyan, amelyik kereszt­ben is, hosszában is vezérli a tűit, A varrógépek mint­egy 150-fé;le altípusa készül itt, ennyiféle igényt fogal­maznak meg a megrendelők az üzem szalmára. — Milyen műszaki színvo­nalat képviselnek a gépek? — Nyugodtan mondhatom, hogy ezék a gépék megkö­zelítik, vagy elérik a világ- színvonalat. Általában min­denütt dicsérik a berende­zéseinket, és évek óta nem volt 'reklamáció. Ugyanez vonatkozik a szabászgépek­re is, hiszen ezek a gyors - acél késeikkel ugyancsak jó minőséget képviselnék. A jövővel kapcsolatos el­képzeléseket az igazgató, iBoosch Ferenc fogalmazza meg. Ebben az évben .mint­egy 30 százalékkal n öveke - dstt a.z igény a gyártmánya­ink iránt. Az igények alap­ján az üzemékben munka- szervezést hajtottunk végre, ám ezzel elértük azt a ha­tért. ahonnan már csak fej­lesztéssel lehet tovább lép­nünk. Hozzáláttunk az új csarnok kialakításához is, és mintegy ötven fővel növel­tük a létszámot. Megkezdő­dött a szakmunkásképzés is, hogy hosszabb távon bizto­sítsuk az üzemek számára a jól képzett munkaerőt. Ügy érzem, megfelelő bért is tu­dunk adni dolgozóinknak, hiszen ebben az évben 10 százalékkal növekedtek ná­lunk a jövedelmek, és bí­zom benne, hogy. a jövő év­ben is hasonló béremelésre kerül majd sor. Erre jó ala­pot ad az üzem termékei­nek a biztos piaca. Hajdú Gábor Fotó: Csákó Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents