Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1985. szeptember 11., szerda Hogyan közlek (Folytatás az 1. oldalról) vezető útvonalon közleked­hetnek. A Bánréve felöl ér­kező gépkocsik a Zsotcai ka­pun, a Kun Béla utcán, a Bajcsy-Zsiitiinszky utcán, *s Baross Gábor utcán keresz­tül juthatnak ki a József Attila utcára, s haladhatnak Tornyosnémeti irányába. A közúti igazgatóság meg­ítélése szerint a forgalom­tereléssel érintett útvonalon zsúfoltságra, esetenként for­galmi dugókra lehet számí­tani. Ezért ‘kérik, hogy a helyismerettel bírók a .tere­lőútvonal helyett, kerülő úton közlekedjenek. Buda­pest irányába Felsőzsolcán és Nyékládházán keresztül, míg északi irányban válasszák a Besenyői út és a Repülőtér útvonalat a Zsigmondy út érintésével. A felüljáró lezárásával azonos időben a Kun Béla utca és a Vörösmarty utca csomópontjában módosul a forgalmi rend. A .balra nagy­ívű kanyarodás lehetősége •megszűnik, tehát a Kun Bé­la utcáról csak egyenesen és jobbra lehet tovább haladni. A Miskolc, Szirma és Kis- tokaj irányába közlekedők a Bors vezér utca, Gizella ut­ca és a Vörösmarty utca érintésével kerülhetik el a csomópontot. (udvardy) Utórengés Berhida térségében Kedden hajnalban 2 óra 39 perckor újabb utórengés történt Berhida—Peremarton epicentrummal. Az MTA Geodéziai és Geofizikai Ku­tató Intézetének budapesti és piszkéstetői obszervató­riuma által regisztrált föld­mozgás az utóbbi napokban mért utórengések közül a legerősebb, a Richter-skála szerint 3,9-es magnitudójú volt. A Berhidán maradt 4800 lakos a földmozgást köve­tően szabad ég alatt és a biztonsági okokból még meghagyott honvédségi sát­rakban töltötte a hajnali órákat. A rengés személyi sérülést nem okozott, de újabb épületkárok keletkez­tek. Több lakóépület csúcs­fala elmozdult eredeti helyé­ről. Néhány már korábban megsérült és aládúcolt épü­leten további repedések ke­letkeztek, illetve a régebbi­ek tágultak. A balatonfőka- jári tanácsháza egyik helyi­ségében leszakadt a meny- nyezet, így azt le kellett zárni az ügyfélforgalom elől. Kedd délelőtt, a Berhidai Nagyközségi Tanácsnál 15-en, a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál a gyártelepi la­kosok közül tízen jelentet­tek be újabb épületkárt. Berhidán kedden reggeltől szervezetten folytatták az épületek megerősítését, ami­ben segítettek a Péti Nitro­génművek és a Várpalotai Szénbányák dolgozói is. A községben befejezték három iskola helyreállítását, s ezek­ben a nagytakarítás után a jövő hét elejétől megkezdik a tanítást, így azután már nem kell .szükséghelyiségek­ben oktatni. Az ellenzéki Norvég Mun­káspárt szerezte meg a leg­több szavazatot a hétfőn zá­rult országos választásokon, és így 71 mandátumhoz ju­tott a 157 tagú parlament­ben (Storting), összességé­ben azonban az eddig is ha­talmon levő jobbközép kor­mánykoalíció pártjai meg­őrizték többségüket, szám szerint 78 mandátumot sze­rezve a törvényhozásban. A végeredmény számítógé­pes előrejelzései szerint a koalíciót alkotó Konzervatív Párt 50, a Keresztény Nép­párt 18, a Centrumpárt pe­dig összesen 12 mandátumot kapott. A szélsőjobboldali Haladó Párt mindössze két képviselői helyet tudott sze­rezni. Megfelelő alapellátás a Mátrától (Folytatás az 1. oldalról) felszólalások is. Mindenek­előtt szükséges a más vál­lalatokkal való együttműkö­dés, a tájékoztatás javítása. Sokan úgy vélik — okkal, vagy ok nélkül — hogy ez a nagykereskedelmi szerv bizonyos régi, rossz beideg­ződések hatásaként számos anakronisztikus vonást vi­sel magán. Többen még amolyan „elosztó nagyválla­latnak, hivatalnak” tartják, mintsem kereskedelmi szerv­nek, melynek a mai idők­höz nagyon is rugalmasan kellene alkalmazkodnia. Nem zavarmentes például az új üzemelési formában dolgozó boltok ellátása. Állandó üt­közési felület, mindinkább elmérgesedő ügy a szaknyel­ven szólva: göngyöleg ügye. A Mátra Élvegy csupán az általa szállított, forgalma­zott üvegeket veszi vissza, erről darabszám-kimutatást készít, méghozzá számító­géppel, máshonnan idekerült — bár szabványos — üve­geket viszont nem vesz át. Sokan elmondták: a drága számítógépet inkább a ren­delések és az elmaradt szál­lítások számon tartására kellene használni, nem egy ilyen lehetetlen állapot meg­teremtésére, kialakítására. A vállalatnak persze szintén léteznek érvei, rend ellenben nincs, az a bizonyos ostor végül is a vásárlón csattan, akitől a boltban nem veszik át az üveget és nemigen érthető a miért. Hogy je­lenleg hol tartunk a gön­gyöleggel, arra jellemzés­ként: a vállalat pártbizott­sága tegnap erről tárgyalt. Ugyancsak a gondok közé tartozik a konténeres szál­lítás csökkenése is. Különös, hogy ezt a kiskereskedelem is, a Mátra' is sérelmezi, panaszként említi, ebben te­hát teljes az egyetértés, a konténeres szállítás mégis akadozik. Ugyancsak a ten­nivalók közül: a vállalat árukészletének forgási se­bessége alatta van az átlag­nak — ez veszélyezteti a kisboltok ellátását — a kis- határmenti forgalmat növel­ni kellene. A tegnapi bizottsági ülés kapcsán elmondható, hogy a vállalat munkájának elisme­rése mellett igenis szüksé­ges a megújulás, a mai igé­nyekhez való jobb igazodás. Végezetül egy jó hír: Má- lyiban készül a vállalat új bázisa, mely a terveknek megfelelően épül, várhatóan a jövő év májusában átad­ják rendeltetésének. (priska) Mihail Gorbacsov celinogri beszéde (Folytatás az 1. oldalról) hogy az állattenyésztésben is teljesítik az évi előirány­zatokat. Az SZKP KB 1982 májusi ülésén elfogadott országos élelmiszerprogram eddigi eredményeit elemezve az SZKP KB főtitkára megál­lapította: az idő bebizonyí­totta, hogy helyesen csele­kedtünk. amikor elfogadtuk a programot, és fontos dön-' téseket hoztunk az agrár­ipari komplexum fejleszté­sével kapcsolatos problémák megoldására. Minden terü­leten elkezdődött a párt ál­tal kidolgozott intézkedések végrehajtása. Folyik a me­zőgazdasági gépgyártás ala­pos korszerűsítése, a műtrá­gyagyártás már majdnem teljesíti a kitűzött feladato­kat, számottevően nő a ta­lajjavítási munkák állal érintett területek nagysága. Jelentős intézkedések tör­téntek a szovhozok és a kolhozok gazdasági helyze­tének javítása érdekében. A mezőgazdasági felvásárlási árak emelése kedvező hatás­sal volt a kolhozok és a szovhozok gazdálkodására. Országszerte megváltozott a mezőgazdaság problémáival kapcsolatos szemlélet. A me­zőgazdaság és a hozzá kap­csolódó ágazatok fejlesztését ma már össznépi feladatnak tekintik. Ami a számszerű eredmé­nyeket illeti, Gorbacsov kö­zölte, hogy a mezőgazdaság teljes termelési értéke 1983 -1984-ben 22 milliárd ru­bellel, vagyis csaknem 9 százalékkal nőtt az előző két évhez képest. Növekedett a gabonafélékből, burgonyából, cukorrépából, zöldség- és gyümölcsfélékből betakarí­tott mennyiség. Az utóbbi két évben az évi átlagos tér-' melés húsból 9 százalékkal, tejből 8 százalékkal, tojásból 6 százalékkal volt nagyobb, mint 1981—1982-ben. Ha az idén is sikerül teljesíteni a tervet, akkor 1982-höz ké­pest 1.985-ben az. állam hús­ból 2,5 millió tonnával, tej­ből 9,2 millió tonnával, to­jásból 3,5 milliárd darabbal többet vásárol fel. A mezőgazdasági termelés növekedése tükröződött a Szovjetunió lakosságának élelmiszer-fogyasztásában is. Jelenleg a Szovjetunióban egy lakos évente húsból 60,3 kilogrammot, halból 17,7 ki­logrammot, tejből 318 kilo­grammot, tojásból 260 dara­bot, kenyérből 134 kilogram­mot, burgonyából 110, zöld­ségfélékből 106, gyümölcs­ből 46, cukorból pedig csak­nem 45 kilogrammot fo­gyaszt. Hogy ez lényegében mit is jelent, annak érzékeltetésé­re Mihail Gorbacsov a kö­vetkezőket mondotta: a táp­lálkozás kalóriatartalmát te­kintve a Szovjetunió ma már a világ legfejlettebb or-i szágainak szintjén áll. Hús­ból és gyümölcsfélékből az egy lakosra jutó fogyasztás ma még valamelyest kisebb, mint a tudományosan meg­állapított ésszerű táplálko­zási norma. Ezért az egyik legfontosabb feladat a hús­termelés növelése. Ami a tej, tojás, hal, cukor, zöld­ségfélék és burgonya fo­gyasztását illeti, ebben már sikerült elérni, vagy meg­közelíteni az élelmiszer­program előirányzatait. Mindezek ellenére a szov­jet emberek élelmiszer-ellátá­sa mégsem tekinthető telje­sen megoldottnak — muta­tott rá Mihail Gorbacsov. Több termék kereslete fe­lülmúlja a kínálatot. Ennek oka az, hogy a lakosság pénzbevételei mindeddig gyorsabb ütemben nőttek, mint az élelmiszerek terme­lése. A továbbiakban Mihail Gorbacsov az agráripari ága­zat fejlesztésével kapcsolatos feladatokról, a mezőgazda- sági tevékenységben még fellelhető hibákról szólt. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára egyértelműen elutasította azt az érvelést, hogy a mezőgazdasági ter­melés hiányosságaiért az idő­járást tegyék felelőssé, s le­szögezte: az időjárást nem tudjuk megváltoztatni. Egyet­len lehetőségünk van, az adott konkrét és sokszor igen bonyolult körülmények kö­zött meg kell találnunk a magas terméshozam elérésé­nek leghatékonyabb mód­szereit. Különösen fontos ez Szi­bériában, az Uraiban és Ka­zahsztánban, ahol a földmű­velés teljesítménye nem egyenletes, és ez meg is mu­tatkozik a kolhozok és a szovhozok eredményeiben. A gabonaellátási problé­mák megoldásával szorosan összefüggő kérdésként emlí­tette Mihail Gorbacsov a ta­karmánytermelés növelését is, mivel a Szovjetunióban ma még igen sok gabonát használnak fel takarmányo­zási célokra. Kiemelt feladatnak ne­vezte Gorbacsov a húster­melés növelését is. Az idén, a jelenlegi ötéves terv be­fejező évében a Szovjetunió­ban előreláthatólag kétmil­lió tonnával több húst ter­melnek majd, mint 1980- ban. Ahhoz azonban, hogy az élelmiszerprogram elő­irányzatait teljesíteni lehes­sen, ezt a növekményt a következő ötéves tervidő­szakban meg kell duplázni. A mezőgazdasági üzemek­ben tapasztalható gondok megoldása érdekében az egész agráripari komplexum­ban folyó munkát jobban meg kell szervezni — mu­tatott rá az SZKP KB fő­titkára. Áz eredmény most A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola tanévnyitói, s egyáltalán ünnepélyei legen­dásak. Nemcsak a zene mi­att, amely mindig hangula­tos, hanem Tözsér Dániel igazgató frappáns megnyitói miatt is. Így történt ez teg­nap délelőtt 11 órakor is, amikor ünnepélyes keretek között megnyitották az 1985 —86-os tanévet. A megszo­kottnál egy héttel korábban kezdik a munkát, de ezt az első hetet is hasznosan, in­tenzíven töltik el a hallga­tók: sűrítetten kapják a honvédelmi ismereteket, úgy­hogy a hét végére már az •indexbe kerülhet az érdem­jegy is. Pedagógiai intézményről is lévén szó, az intézet igaz­gatója a szakmai ismeretek és a hivatás fontosságára hívta fel, különösen a 22, első évfolyamos hallgató fi­gyelmét, akik a tanévnyitó végén ünnepélyesen esküt is mór nem az újabb beru­házásoktól, hanem a veze­tők, a párt-, tanácsi és gaz­dasági szervek tevékenysé­gétől függ. A mezőgazdasági munka megjavításának néhány konkrét kérdésére kitérve Gorbacsov hangsúlyozta, hogy bátrabban kell alkal­mazni az új, korszerű ter­mesztési technológiákat, az anyagi erőforrások hatéko­nyabb hasznosítási módjait. A mezőgazdaságban is ugyanolyan szigorú technoló­giai fegyelmet kell bevezet­ni, mint az iparban. Végle­gesen szakítani kell azzal a szemlélettel, amely azt hir­deti : elvetettünk, ezzel le­raktuk vállunkról a gondot, ami megterem, azt majd be­takarítjuk. Szélesebb körben kell felhasználni a mezőgaz­dasági növények tudományos termesztési rendszereit. El kell érni, hogy hatékonyabb legyen a talajjavításra kije­lölt földterületek kihasználá­sa, mivel az innen betakarí­tott termés értéke ma még nem áll összhangban sem a befektetésekkel, sem pedig a reális, megnövekedett lehe­tőségekkel. A mezőgazdasági minisztérium, a vízgazdálko­dási és talajjavítási minisz­térium, valamint a Lenin Mezőgazdasági Tudományos Akadémia még mindig csak e kedvezőtlen helyzet re­gisztrálásáig jutott el. Az ál­datlan helyzet megoldására sok határozat született, ám az említett intézmények ve­zetőiből hiányzott a KB és a kormány határozatainak végrehajtásához szükséges pártos felelősségérzet. Végezetül az SZKP KB fő­titkára kitért arra, hogy az élelmiszer-programban vázolt feladatok végrehajtása érde­kében változtatni kell a helyi pártszervek megszokott mun­kastílusán. Sok járási párt- bizottság csak lassan változ­tat munkamódszerein, gyak­ran elfeledkezik arról, hogy á pártbizottság politikai irá­nyító testület. Ma még sok esetben alig lehet megkü­lönböztetni a pártbizottságok és a gazdasági szervek mun­kastílusát és munkamódsze­reit — mutatott rá végezetül Mihail Gorbacsov. tettek. Példásan rövid és tö­mör volt ez a tanévnyitó be­széd, kijelölte a feladatokat, de inkább atyai-baráti szó­val kedvet kívánt csinálni a munkához. Az intézet hall­gatói a nyár folyamán több zenei táborban vettek részt, többek között az a fúvósötös is — a barcsi táborban har­madik helyezést értek el —, amely Holborn: Erzsébet korabeli táncok című mun­káját adta elő. Köszöntötte Tőzsér Dániel az intézet új oktatóit, ugyan­akkor elköszönt Reményi Já­nostól, aki harminc évig ta­nított és muzsikált a váro­sunkban. (Augusztus 1-től a Magyar Rádió gyermekkóru­sát vezeti.) A zenefőiskola változatlanul jelen akar len­ni a város zenei életében, to­vább ápolva, építve kapcsola­tait a különböző intézmé­nyekkel, valamint iskolákkal, ahol népszerűsítő koncerte­ket kívánnak szervezni. Tanévnyitón VÁLASZTÉK A VÁLASZTÁSHOZ A BÚTORKER ÁRUHÁZBAN, Miskolc, Besenyői út 14. sz. Hazai és külföldi bútorok széles választékából rendezheti be lakását GARANT jugoszláv elemes bútor, Napsugár lakószoba, Cyrano kárpitos garnitúra, és Bürotéka közületi irodabútor e heti rendkívüli ajánlatunk Norvég választások

Next

/
Thumbnails
Contents