Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. szeptember 27., péntek Ma este felhúzódik a függöny A ma este újra színre kerülő Két úr szolgája címszereplője: Szirtes Gábor. (Fotó: Jármay) A Miskolci Nemzeti Szín­házban augusztus 26-án megtartották az évadnyitó társulati ülést, s azonnal, megkezdték az új évad el­ső három bemutatójának előkészületeit. A próbák ja­vában folynak, s október 11-én, pénteken megtartják Illyés Gyula drámájának, a Kegyencnek a bemutatóját, másnap a Játékszínben En- quist drámáját, az Ének Phaedráért című darabot láthatja a közönség magyar- országi ősbemutatóként, ok­tóber 18-án pedig a Kama­raszínházban Hervé Ne- báncsvirág című játéka ke­rül közönség elé. A Kama­raszínházban egyébként már 24-e óta látható A régi nyár. Ha már újrakezdések­ről esik szó, itt említendő meg, hogy október 22-én megkezdi a színház a táj- előadásokat is: A régi nyár Ózdon, néhány nap múlva a Tóték predig Salgótarján­ban és a szlovákiai Nagy­kürtösön látható. Az elmúl i évadban sok bírálat érte a színházat a kevés tájelő­adás miatt. Ez évben, augusz­tus végén a megyében levő, előadásra alkalmas helyeken, az ottani színpadok adottsá­gainak figyelembevételével, a színház megtette tájmű- sor-ajánlatait, és most ér­keznek vissza a meghívá­sok. Egyelőre Ózd és Ka­zincbarcika jelentette be az igényét. A színház egyéb­ként öt darabot kínál be­mutatásra és ezen kívül sze­retné bemutatni néhány he­lyen, ahol erre közönség­igény mutatkozik, szükebb körben az Ének Phaedráért című darabot is. Immár hagyomány, hogy évenként továbbképzést szer­veznek az Északmagyarorszá­gi Vegyiművekben a szocia­lista brigádok vezetői részé­re. Az idén október elején kezdődik az oktatás, amely­nek elsődleges célja tovább­ra is az, hogy megismertes­sék a kollektívák vezetőivel a munkaverseny időszerű Mint említettem, három új bemutató előkészületei már folynak, a premier napja és a további előadá­sok rendje már pontosan kitűzött. A napokban már kikerült a próbatáblára két újabb bemutatónak a meg­hirdetése, a szereposztása, így már tudható, hogy no­vember 15-én lesz a Kék madár című, gyermekeknek szánt darab bemutatása, ezt Balogh Gábor rendezi — a rendező vendég Miskolcon, tavaly ő állította színpadra A régi nyár című darabot —, november 29-én pedig egy olyan darab kerül közönség elé, amelyet biztosan nagy érdeklődéssel fogadnak ez­rek és ezrek, ez pedig a Három a kislány című ope­rett, amelynek rendezője, a vendégként most már sze­rencsére rendszeresen visz- szatérő Orosz György. Ér­demes megemlíteni, hogy számos új énekest szerződ­tetett a színház erre az évadra és azoknak mind­egyike szerepet kap ebben az operettben. A közönség egyszerre ismerheti meg őket. Az októberi programhoz tartozik egy külföldi ven­dégszereplés is: a kassai színházzal már évek során kialakult cserekapcsolat alapján Goldoni Két úr szolgája című vígjátékával október 21-én vendégszere­pei a színház Kassán. * Nem oktalan dolog azt sem feljegyezni, hogy a kö­zönség, illetve annak bérlet­vásárló jelentős hányada, úgy tűnik, bizalmat előle­gez ismét a színháznak, mert a már megvásárolt bérletek. feladatait. Ennek érdekében például előadás lesz az anyag­takarékosság vállalati hely­zetéről, a szocialista brigádok lehetőségeiről, az importki­váltás bővítésének szüksé­gességéről, de napirendre ke­rülnek munkavédelmi és biztonságtechnikai, a vállala­ti gazdálkodással összefüggő témák is. illetve a bérletvásárlási ten­denciák alapján erre az évadra ötezer felnőtt és hét­ezer ifjúsági bérlettulajdo­nos rendszeres látogatására számíthatnak. Ha pedig a közönség bizalmat szavaz, az azt jelenti, hogy az évad műsorterve ígéretesnek tű­nik a néző szemében. S nemcsak a nézőében. * A színház műsorterve már széles körben ismerős. A fentebb említeti három be­mutatás előtt álló és két most előkészítendő darabon kívül — mint ismeretes — további hat darab bemuta­tása várható a három játék­helyen. Shakespeare Ahogy tetszik című vígjútéka. Cse­hov Cseresnyéskart című színműve, Eduardo de Filip­po Milliomos Nápoly című komédiája, valamint a Teli­zseb című musical, amelyet szlovák vendégművész, Mi- Ion Bobula rendez, valamint a Kamaraszínházban várható Huszárok és a Stúdiószín­padra szánt új magyar drá­ma. Fábián László l-e.véltet­nek című darabja kerül a közönség elé. Ha e műsor­tervet többféle megközelí­tésben boncolni próbáljuk, nevezetesen a klasszikusok és a mai művek arányát, a ha­zai új dráma jelenlétét, a szocialista országok dráma­termésének képviselőit, a szórakoztató darabokat, a látványos kiállítású műve­ket, egyebeket kérjük szá­mon, el kell ismerni, hogy ez a műsorterv mindinkább kö­zelít a legszélesebb közön­ségrétegek igényeihez, leg­inkább populárisnak lát­szik az elmúlt néhány évad műsorainak sorában. Csak példaként az igen népszerű és minden bizonnyal nagy közönségsikert hozó, értékes nagyoperett, a Három a kislány az egyik „rubriká­ban” és az Ének Phaedráért című. rendezési és színész­bravúrokra alkalmat adó, ám szükebb, felkészültebb kö- zönségrétegekhez szóló nyu­gati kortársi dráma egy má­sik „rubrikában”. Három ze­nés darab van a bemutatan- dók között. Komédia, vígjá­ték és nehezebb veretű drá­ma. Sokféle igény kielégíté­sére, sokféle húron kíván ját­szani a színház. Együttérző rokonszenvvel figyeljük e játékot és szeretnénk, hogy mind jobbra sikerüljön. Bizar lommal várjuk hát az éva­dot, amely, noha még nem új darabbal, de ma este meg­kezdődik. * Ma 7 órakor felgördül a nagyszínházban a függöny, vagy inkább felhúzódik, hi­szen egy rövid előjáfék után a kortina felemelkedik a magasba (és nem a nehéz bársonyfüggöny húzódik fel) és megkezdődik az elmúllt évad egyik legnagyobb sike­rének, a Két úr szolgájának újabb előadása. E darabot, valamint a Diákszerelem cí­mű zenés játékot láthatja a közönség néhány alkalommal a 11-i új bemutató előtt, de a Két úr szolgája, valamint az ugyancsak az elmúlt évadból áthozott Dankó Pista című operett még számos al­kalommal szerepel az elő­adások rendjében, az új be­mutatók között is. Jó szórakozást hát ma es­te, és még nagyon sok es­tén, a Miskolci Nemzeti Színház 1985/86-os évadjá­ban ... Benedek Miklós Uj műsor Kapcsolatok címmel mutat­ja be új műsorát a BÁÉV Pécsi Sándor Színpada szep­tember 30-án a galyatetői SZOT-üdülőben. Versek, re­gényrészietek segítségével Si- roki Sándor, aranydiplomás vers- és prózamondó vallo­mása a műsor, emberi kap­csolatokról, szerelemről, ba­rátságról. Rendezője Szép László. Sátor helyett Bár a kempingekbe rendszerint sátorral megy a turista, szerencsére mind több megyénkben is az olyan kemping, mint a képen látható Sárospatak—végardói, amely faházzal is a vendé­gek rendelkezésére áll. így aztán a hűvös szeptemberi napokban sem kell bezárni a kemping kapuit. (Csendes Csaba felvétele) Eletet, értéket védenek A polgári védelem megalakulásának 35. évfordulójára Hazánkban nem kell szá­molni azzal, hogy a városo­kat, falvakat, az ipari üze­meket és a javakat gyak­ran fenyegetik nagy termé­szeti csapások, arra azonban mégis fel kell készülni, hogy kisebb és nagyobb árvizek veszélyt jelentenek a lakos­ságra, az állatállományra, vagy az értékekre. Néhány hete a Balaton felvidékén ki­pattant földrengés viszont azt jelzi, hogy a jövőben ilyen természetű csapásra is job­ban fel kell készülni. Társa­dalmunkban óriási jelentősé­ge van vannak, hogy baj esetén felkészült szervezetek, benne a polgári védelem is rendkívüli esetekben a la­kosság anyagi érdekeit védi. Jó példa erre Borsodban a Hernádon nemrég kialakult árvízveszély, amikor a meg­áradt folyó jelentős állatál­lományt veszélyeztetett, és a polgári védelem helyi, me­gyei és országos szervei ope­ratív intézkedései nyomán si­került megóvni valamennyi értéket, illetve a rendelke­zésre álló technika és szer­vezett erő biztosítékot adott arra, hogy ezek az egysé­gek nagyobb veszély esetén is megfeleltek volna a velük szemben támasztott követel­ményeknek. A polgári védelem elődjé­nek, a légoltalomnak a szer­vezetei 1949-ben alakultak ki Magyarországon. Az akkori hidegháborús légkörben a légoltalmi szervezet feladatá­nak elsősorban az önvédel­met tekintették, a városok, üzemek és kisebb települések külön-külön oldották meg ebből eredően a feladataikat. A városi és községi taná­csokra szerveződött légoltal­mi szervezet a hatvanas években a Honvédelmi Mi­nisztérium irányítása alá ke­rült, és a tartalmi és szer­vezeti vátozás után, mint polgári védelem folytatta to­vább a munkáját. Ezután kezdődött meg a szervezel korszerűsítése és ez a mun­ka jelenleg is tart. A hatva­nas évek közepén a Minisz­tertanács újrafogalmazta a polgári védelem helyzetét és feladatait. Ekkor a szervezet feladatköre tovább bővült. A tanácsokon alapuló szakszol­gálati rendszer érintetlenül hagyása mellett bővült a távolsági védelemmel, a ve­szély esetén kitelepítéssel és befogadással, a tűzvédelmi szakszolgálattal, továbbá az RBV adatszolgáltató és el­lenőrző rendszer kialakításá­val kapcsolatos tennivalók köre. Ez az egységes rendszer, te­hát a polgári védelem, ma már alkalmas arra, hogy a szakminisztériumok által irányított üzemektől kezdve a közlekedésen át a lakóhe­lyekig bezárólag a szerve­zett egységek bevetésével se­gítséget nyújtson a dolgozók és a lakosság életét és anya­gi javait veszélyeztető hely­zetekben, természeti csapá­sok, katasztrófák, vagy egy esetleges háború esetén is. A polgári védelem fenn­állásának 35. évfordulója le­hetőséget ad arra is, hogy számba vegyük a fejlődés és a pv egységei kialakulásá­nak menetét és útját, a szer­vezet életében történt jelen­tősebb eseményeket is. A megye székhelyén, Miskolcon az első légoltalmi gyakorla­tot az ötvenes évek közepén tartotta a szervezet, az LKM és a DIGÉP dolgozóinak be­vonásával. 1962-ben a me­gye vezetésével Miskolc vá­ros polgárvédelmi parancs­noksága a Kilián lakótelep területén tartott nagygyakor­latot, amin a fontosabb üze­mek és a szakszolgálati egy­ségek is részt vettek. 1967-ben az országban első ízben került sor olyan me­gyei nagygyakorlat megtartá­sára, ahol sok ezer ember vett részt. Ezen a gyakorla­ton Miskolc városon és a já­ráson kívül több település, így Bocs, Edelény, Sajólád és Sajópetri községek is részt vettek, ekkor került sor el­ső ízben kimenekítésre, el­zárkózásra, vasúton sérültek elszállítására, szükségkórház felállítására és működteté­sére, továbbá vegyi kárhely felszámolására és mentesítő­helyek működtetésére is. 1970-ben a polgári véde­lem állományának egy ré­sze, valamint a tartalékos ka­tonai alakulat részt vett a Tisza árvízvédelmi munkájá­ban, Tokajtól Ároktőig ter­jedő folyószakaszon. A későbbi években a szer­vezet tevékenysége tovább színesedett, gazdagodott. így a teljesség igénye nélkül a megyében a szervezet olyan élelmiszer RBV-kiállítást szervezett, ahol bemutatták az élelmiszer védelmének kü­lönböző módszereit. Minden járásnál RBV-bemutató gya­korlatot tartottak, ami bizto­sította a vezetők és a be­osztottak ismereteinek gyara­pítását. Sor került a megyei kiképzési bázis átadására, és a megye városaiban is lét­rejöttek a kiképzési kabine­tek. Napjainkra tehát kialakul­tak azok a polgári védelmi szervezetek, amelyek képe­sek a párt- és állami határo­zatok maradéktalan, magas színvonalú végrehajtására. Az utóbbi évek munkája so­rán lényegesen tovább mó­dosult és javult a pv szer­vezeteinek és a lakosság kor­szerű felkészítésének feltéte­le. A tervszerű és folyama­tos propagandamunka követ­keztében az üzemek és a kü­lönböző szintű tanácsok veze­tői nagy hozzáértéssel és fe­lelősséggel szervezik és irá­nyítják ezt a munkát. Az or­szág anyagi lehetőségeinek függvényében a lakosság vé­delmének technikai feltételei is jelentősen tovább javul­tak. Az elmúlt években el­sősorban a VI. ötéves terv időszakától kezdve a szerve­zet kiképzési terveiben egyre nagyobb szerepet kapott a gyakorlati munka. Ennek so­rán a szakszolgálatokat és az önvédelmi szervezeteket komplex módon, gyakorlato­kon és gyakorlati foglalko­zásokban készítették fel a feladataikra. Néhány üzem kiemelkedő munkát végzett ezen a területen, így pél­dául a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat, az ÓKÜ, a TVK, a; BVK és a Felsőzsol- cai Lenin Termelőszövetke­zet is. A polgári védelem szerve­zetei az elkövetkezendő évek­ben is alapvető feladatuknak tekintik, hogy a követelmé­nyeknek megfelelően meg­védjék a lakosságot a várat­lanul bekövetkező elemi csa­pások és katasztrófák követ­kezményeitől, eredményesen felszámolva az esetleges ká­rokat. A honvédelem része­ként pedig egy esetleges há­borúban együttműködve más szervezetekkel, törekszik a károk felszámolására, a va­gyonvédelemre és a szerve­zett társadalmi és állami élet fenntartására.

Next

/
Thumbnails
Contents