Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG' 4 1985. szeptember 24., kedd A képernyő előtt A nyolcosztályos „Gutenberg temploma”, meg az előszobája Ha a nyomdaüzemet Gutenberg templomának lehet ne­vezni, azaz akkor a szerkesztőségek feltétlenül e templomok előtereinek, előszobáinak tisztelendők. Ez. a megállapítás ugyan nem hangzott el az elmúlt heti tévéadásokban, ám a Gutenberg temploma meghatározás igen, amikor kedden este azt mutatták be a második műsorban, miként készült el az aznapi Esti Hírlap. Ám ez a sokszínű riport azt is bemu­tatta, sőt elsősorban inkább azt hozta nézőközeibe, hogyan is születik a kézirat, az újság „nyersanyaga” miként áll össze, miként kerül a nyomdába, így hát ez a szerkesztőségi élet a már többször említett templom előszobája. Ez a téma azért is érdemel most figyelmet, mert ugyanaznap este, mind­össze ötvenöt perccel az említett riport után, „ ... mert az olyan érdekes!” címmel riportfilm pergett fiatal újságírók­ról, szerkesztőségi életről. Talán kicsit „belterjes” lesz ez a mai heti tévéjegyzet, ám ha két riport a nagy nyilvánosság előtt szólt a lapcsinálásról, az adásokat kommentáló meg­jegyzéseknek is a nyilvánosság előtt a helye. Ölömmel és érdeklődéssel vártam az Esti Hírlap aznapi számának születéséről szóló tévéadást, mert magam is lel­kes olvasója vagyok e lapnak — más kérdés, hogy néha Miskolcon, különösen szombat délután, időpontok rögzítése, s nem kevés utánjárás kell, hogy hozzájuthassunk — isme­rem az ott dolgozó kollégák nagyobb részét, magam is sok­szor üldögéltem, az adásban bemutatott, Szűr-Szabó József rajzolta freskó tövében, kicsit belső szemmel néztem és hall­gattam, miként mutatja be az ugyancsak igen jó újságíró Wisinger István a lapkészítést. Úgy érzem, a lapindító meg­beszélés kicsit ünnepélyesre sikeredett a kamerák előtt, a készülő lap cikkeiről annyit elmondtak, hogy utána szinte felesleges volt elolvasni az újságot, egészében a néző igen sokoldalú képet kapott. Külön érdekessége volt a műsornak az operakritika előzetes elolvastatása Mikó Andrással, a köl­csönös reagálások, érzékeltetése. Láttuk a nyomdai munkát, láttuk a szerkesztőségi életet, ám viszonylag keveset ismer­tünk meg abból a munkából, amíg a kézirat megszületik, ahogyan az újságíró utánajár anyagának, felgyűjti azt stb. A Fővárosi Tanács elnökhelyettesével folytatott beszélgetés, meg a „katasztrófa-riporter” — szerencsére eseménytelen — ügyeleti munkája kevés volt ezek érzékeltetésére. Ezzel kapcsolódik ez az első riport a másodikhoz, amely­ben hat olyan fiatalembert ismertünk meg, akik már más pályán elkezdték a dolgos életet, ám az újságíró pálya von­zotta őket, felcserélték hivatásukat, pályamódosítás után új­rakezdték életüket valamelyik szerkesztőségben, többnyire üzemi lapoknál. Nos, a riportfilm címe — „.., mert az olyan érdekes!” — az egyik ifjú kolléga szójából hangzott el és tulajdonképpen ez világít rá a mi pályánk vonzására. Valóban érdekes ez a pálya, valóban összehasonlíthatatlan bármi mással, valóban mindig újakat kínáló, s hosszú évti­zedek utón magam is vallom, le is írtam nemegyszer, hogy van ebben a munkában érdekesség, van vonzerő. A fiatalok mégis csalódottságuknak adtak hangot, aminek alapvető oka, hogy e pályának csak az érdekességei vannak inkább a köz- tudatban, a hétköznapi, kevéssé látványos oldalai már nem annyira. Igen, az újságíró sokszor ott lehet a nagyközönség elől általában elzárt helyeken, bejáratos helyi vezetők hi­vatalaiba, alkotóművészekhez, stúdiókba, a színház vasajtón túli részébe, egyéb helyekre, amelyekre inkább felfigyel a közönség, mint például egy gondokkal küzdő üzem műhe­lyeinek felkeresésére, a dolgozók gondjainak feltárására, az alig látogatott művelődési ház kiútjainak, keresésére, egye­bekre. Pedig ezeket is újságírók csinálják, nagy többségben azok, akik érdekesebb témákkal is foglalkoznak. Egy üzemi lapnál természetszerűen kevesebb lehetőség adódik például ismert tévészemélyiségekkel való interjúkészítésre, s a kis példányszámú lap munkatársa nehezebbén szerzi meg a szé­les körű olvasottságot és ismertséget, mint egy országos lap állandó rovattal rendelkező munkatársa. De ez is pályánk velejárója! A fiatal kollégák csalódottságának alapvetően ez az egyoldalú előzetes tájékozottság a forrása, legalábbis a ri­portfilm tükrében, de több évtizedes személyes tapasztala­tom is ezt támasztja alá. A másik nagy „gondcsomag” az új­ságírók képzése körül keresendő. A műsorban megszólaltak ismert, idősebb gyakorló újságírók, nyugdíjas főszerkesztő­író, pszichológus a fiatalokon kívül. (Kár, hogy a fiatalok ekkor már nem élőben, hanem filmszalagon voltak jelen!) Közöttük az Újságíró Iskola több tánára is. A vitatéma szinte örökzöld: lehet-e újságírót iskolán képezni, akár egye­temi, akár más szinten? Összességében az fogalmazódott meg, mint már korábban is sok fórumon, hogy „alapvető szükség­let a készség, a pályára alkalmasság, a gyakorlati tudniva­lókat a műhelymunka, a szerkesztőségi munkálkodás adhat­ja — és csakis' ez adhatja! — meg, az elméleti alátámasztás, a speciális ismeretek adása, a gyakorlati tudásnak ezekkel való felerősítése az iskola dolga. Pályánkat változatlanul érdekesnek kell minősítenem, de — szemben a riportbeli ifjú kollégákkal — meg kell ismer­ni a kevésbé villogó oldalait is. S nem baj, ha ezekről az olvasó is tud. A keddi két riportműsor ezt a célt is szol­gálta. Benedek Miklós Sátoraljaújhelyen Kapuk „restaurálása” Az új lakások, intézetek, közművek építésével párhu­zamosan nagy gondot fordít Sátoraljaújhelyen a városi tanács a régi, értékes mű­emlék és műemlék jellegű épületek felújítására is. Er­re a célra számottevő össze­get áldoz a tanács: egy­részt azért, hogy a bennük levő lakásokat komfortosítsa, másrészt, hogy Sátoraljaúj­hely hajdani történelmi, mű­velődéstörténeti emlékeit, hagyományait méltóképpen ápolja, és az egykori iparos­kereskedői kisváros kedves hangulatát megőrizze. A 225 éves vármegyeháza tömör, barokk épületének teljes felújítása utón, illető­leg azzal egyidejűleg meg­kezdték a Kossuth téri, többségében eklektikus stílu­sú, kőkonzolos folyosóval el­látott házak eredeti szépsé­gében való helyreállítását. Ezzel a munkával előreha­ladtak ugyan az építők, de még akad tennivaló bősége­sen. Jubilál az általános isko­la. Sokféle jubileum van, sokféle évforduló, az álta­lános iskoláé szerény. Majd­nem észrevétlen. Ami talán érthető is, hiszen kevés hasonló intézményünk van, amely annyira a viták kö­zéppontjában állna, mint ép­pen az általános iskola. Az elmúlt években sokan még meg is kérdőjelezték létjo­gosultságát, az oktatás kor­szerűsítésével egy időben az általános iskola szerkezetén is változtatni kívántak. Az általános, a nyolcosztályos iskola maradt mégis, s nem­csak azért, mert a váltós­ra még nem érettek meg a gazdasági, társadalmi fel­tételek, hanem azért is, mert valóban nagyon sok tartalék van még ebben a formában, a korszerűsítés a negyvenéves kereteken be­lül is véghez vihető. Negyvenéves az általá­nos iskola, a nyolcosztályos. Az ideiglenes nemzeti kor­mány 1945. augusztus 16-án kelt 6650/1945. M. E. számú rendelete intézkedett létre­hozásáról. „A népiskola és a gimnázium illetőleg a pol­gári iskola I—IV. osztályai helyett általános iskola el­nevezéssel új iskolát kell szervezni.” Akkoriban ezt úgy emle­gették: a második földosz­tás. És jogosan! Mert az el­ső, az igazi földosztás, a földhöz juttatás utón talán valóban a legnagyobb tett (döntés) volt, az általános iskola életre hívása, s ezzel a tanuláshoz való jog és kö­telesség kiterjesztése az egész magyar népre. A ko­rábbi iskolarendszer szinte önmagában megszabta a tanulás lehetőségét, s hogy ez mennyire így volt, arra az idősebbek még emlékez­hetnek. A képesítő művelt­séget adó iskolába, a gim­náziumba számarányuktól csak messze elmaradva jut­hatott be munkás vagy pa­raszti származású gyerek. (Többnyire ők is csak úgy, hogy kivételes szerencsével az egyház iskoláztatta a rend­kívül jó képességű szegény gyermekeket.) Pedig az érettségi volt (akkor még nagyobb szerepe volt. mint ma) a feltétele egy sor ál­lásnak, a polgári iskola tu­lajdonképpen zsákutcát je­lentett s a középrétegek leá­nyainak iskolatípusa volt. És a polgári iskolát is be­leszámítva, csak minden száznyolcadik munkásgye­rek járhatott középiskolába. A ' paraszti származásúak­nak pedig még csekélyebb volt az esélye a bejutásra, polgáriba minden száznegy­venkilencedik, gimnáziumba csak minden négyszázhet- vennyolcadik járhatott. A Horthy-rendszerben a nép­iskola négy osztálya után a munkás és paraszt gyerme­kek döntő többsége dolgoz­ni kényszerült. A nyolosztályos általános iskola nemcsak lehetőséget teremtett a tanulásra, köte­Ezeknek a múlt század végi, e század eleji házak­nak még a kapuzatát is rendbe hozzák. Az egykori díszes kőkereteket alaposan kikezdte a csaknem száz esz- tendőnyi idő vasfoga: meg­koptak, összetöredeztek, fa­ragott díszeiket elhullatták. Most gondos, aprólékos munkával valósággal „res­taurálják” valamennyit, s ahol a kőkeretben kapu is volt, annak is elkészítik a hű mását. Egyik-másik restaurált ka­pu — például a Széchenyi tér 11. számú házé a díszes kilinccsel együtt — olyan jól sikerült, hogy talán az ere­deti sem volt szebb nála. (h. i.) lezően elő is írta azt. S bár napjainkban is nagyon sok szó esik a tankötelezettsé­gi törvény végrehajtásának hiányosságairól, minőségi­leg más kérdésekről van szó, most, mint negyven évvel ezelőtt. Amivel a jelen gondjait nem kívánjuk ki­sebbíteni! De gondoljuk csak el, ma tizenhat éves korá­ig a fiatalok közel 93 száza­léka befejezi az általános iskolát, s az általános isko­lát végzettek több mint 95 százaléka tovább tanul kö­zépfokú intézményekben. Ezzel az adattal szembesítve a továbbtanulás esélyeit a felszabadulás előtt, már kommentárt sem kíván. Ön­magában mufatja, hogy mi­ért volt a földosztáséhoz ha­sonló jelentősége az általá­nos iskola megszervezésé»- nek. A tüdőbaj, a nyomorú­ság és az írástudatlanság . országában az írástudás és a tanulás, a művelődés le­hetőségét teremtette meg a legszélesebb néprétegek számára, , egyforma esélyt biztosítva származástól füg­getlenül a tudás megszerzé­sére. Ez akkor is igaz, ha az esélyegyenlőség megte­remtése ma is feladat. Az általános iskolának ez olyan gondja, amely nem lénye­géből adódik. A lényege ugyanis az, hogy minden gyermekre kiterjed (kivéve természetesen az egészség- ügyi okok miatt be nem is- kolózhatóakat), s hogy ugyanazt a tananyagot ta­nítják a fővárosban, minta legkisebb borsodi faluban. Amiből a különbségek (az esélyegyenetlenségek) adód­nak, azok korrigálhatok. És fokozatosan törekszünk is (a kormányzat nem kis anyagi ráfordításával) kor­rigálni .is azokat. Gondol­junk csak arra, hogy néhány évvel ezelőtt milliókért vá­sároltak szemléltetőeszkö­zöket az iskoláknak, hogy mindenütt meglegyenek azok, amelyek szükségesek a tanításhoz. Persze nem minden ellentmondás oldha­tó. enyhíthető ilyen köny- nyen, a képesítés nélküliek elsősorban a kis települése­ken dolgoznak, a zsúfoltság a nagyvárosi iskolákban nehe­zíti az oktató-nevelő munkát. Megszűntek az osztatlan is­kolák (a néhány, részben osztottban a tárgyi feltéte­leken igyekeztek javítani), viszont megnőtt a reggel— este buszozó iskolások szá­ma. Az általános iskola belső tartalma, tanterve sokat és sokszor változott az elmúlt négy évtizedben. Olykor vi­haros változásokon ment át, gondoljunk csak a legutolsó, az 1972-es tantervi módosí­tásokra. Az oktató, a neve­lőmunka sem olyan ma még, ami egyértelműen megnyugtatja a társadalmat. Ez így igaz. Tennivalónk sok még, a pedagógusoknak is, a szülőknek is, szóval a társadalomnak. Természetes, hogy a jobbítás szándéká­val ezen gondolkodunk, ezért teszünk — ki-ki a ma­ga dolgát — ostorozunk vagy nyugalmat kérünk. Amikor az iskoláról szólunk napjainkban, nyilván a mai gondokról és eredmények­ről beszélünk. Többnyire a gondokról, mert azok meg­oldása vihet előbbre: a tan­év-vésztők számának csök­kentésére, a hatékonyabb tudás megszerzésére. A mai iskola dolgait a ma igényei és kívánalmai szerint ítél­jük meg. Ez reális és jogos. De az is az, hogy amikor ezt tesszük, ne tévesszük szem elől: az általános is­kola az összes gondjával egyetemben mégiscsak a második földosztás volt. Azt ugyanis sohasem felejthet­jük, hogy honnan indul- I unk! Csulorás A min má rin MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.21): Társalgó. — 9.44: Száll a madár ágról ágra . . . Népdalok. — 10.05: Két hangon. Karinthy Frigyes játékairól. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.50: Évszázadok mesterművei. — 11.38: A kelletlen leány. Ve­res Péter regényének radióvál- tozata. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45; A Rádió Dalszínháza: Bö- sendorler. Vígopera. — 13.43: Régi magyar muzsika. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Or­vosi tanácsok. — 14.30: Dzsessz- melódiák. — 15.00: Elő világiro­dalom. — 15.19: Peter Grimes. Operarészletek. — 16.05: Kérhe­tek valamit? — 17.00: Üjraol­vasva. — 17.30; Muzeális nóta­felvételekből. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: Kilátó. — 20.00: Bach-f el vételekből. — 20.38; Az Állami Népi Együttes műsorá­ból. — 21.30: Gyógyítás a világ tetején. Riport. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — 22.50; Munkás­utánpótlás. — 23.00; Komolyzene — könnyedén. — 23.20: Kamara- muzsika. PETŐFI: 8.08: Slagermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — Zenés dél­előtt. — 12.10; Táncok fúvósze­nekarra. — 12.30: NépdaJok kó- ruselöa dósban. — 13.05: Popze­ne sztereóban. — 14.00: Kap­csoljuk a 22-es stúdiót. — 14.15: Az élő népdal. — 14.25: Zeneis­kolásoknak. — 14.45; Régen ta­lálkoztunk. Rapcsányi László vendége: Várady Sternberg Já­nos. — 15.05: A Stúdió 11 ját­szik. — 15.20: Könyvről — könyvéit. — 15.30: Csúcsforga­lom. — 17.30: Kam asz-pan asz. — 18.30; Gramofonalbum. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Üj nótafelvételei nkből. — 20.36: Legkedvesebb verseiből válogat Koncz Gábor. — 21.05: Indul a bakterhóz. Rideg Sándor regé­nyének rádióváltozata. — 21.29: Itáliai poppanoráma I. rész. — 21.59: Filmfül. — 23.20: A Swingle együttes énekel. — 24.00; Madrigálok. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: A St. Mar- tin-in-the-Fields kamarazenekar játszik. — 10.28; A Shadows együttes felvételei. — 11.46: Brahms: Német requiem. — 13.05: világhirlap. — 13.20; Ka­marazene. — 14.00: Ruszalka. Opera rész-letek. — 14.49: Évfor­dulók nyomában. — 15.29: La­birintus. — 15.44: Händel-muzsi- ka gyerekeknek. — 16.00: Zene­kari muzsika. — 17.00: Kapcsol­juk a 22-es stúdiót. — 18.00: Operaáriák. — 18.30: A Magyar Rádió szerb-horvát nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: Johann Strauss keringők. — 20.20: A husziadik század ..pesti­se”? — 20.50: Közvetítés a deb­receni Csokonai Színházból. A varázsfuvola. Opera. Közben: 21.54; Óda a tegnapi asszonyok­hoz. Verseit elmondja: Vas Ist­ván. MISKOLCI S-^pDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00; Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Művészport­rék, színháztörténeti érdekessé­gek.. Dr. Gyárfás Agnes előadá­sa. — 17.15; Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkesztő; Beély Ka­talin és Zakar János. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Megyei iskolaszövetkezeti ta­nácskozás Hatvanban. — BNV- díjak átadása.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelözetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna. — 9.00: Iskolatévé. Éneklő ifjúság. — 9.10: Fizika. — 9.35: Berlin­ből jelentkezem. Szovjet film. — 10.50; Képújság. — 15.05; is­kolatévé. — 15.50: Hírek. — 15.55: Sorstársak. — 16.20: Sztárok a jégen. Amerikai film. — 16.45: Egészségünkért! — 17.00: A ve­lünk élő történelem. — 18.00: Képújság. — 18.05; Agrárvilág. — 18.45: Három nap tévéműso­ra. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini-Stúdió ’85. — 19.10: Tévé- torna. — 19.15; Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00; szerelem és barátság története. Olasz tévé­filmsorozat. — 21.05; Stúdió’85. — 22.05; Tv-hiradó 3. — 22.45: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.35: Képújság.— 17.40: Kerek világ. — 18.00: Ter­mészetbarát. — 18.20: Csali. — 18.30: Körzeti adások. — 19.05: Interbalett ’85. — 19.40; A pite- rápia. Román rövidfilm. — 19.50: A kolompkészítö. Csehszlovák rövidfilm. — 20.00; Pavarotti és barátai. Amerikai film. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10; Reklám. — 21.15: Bosszú. NSZK tv-film. — 22.35: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR; 8.50: Hírek. — 9.00; Iskolatévé. — 9.25; Autó­sok, motorosok magazinja. — 9.55; Solnes építőmester. Tévé­játék. — 11.15: ÜRH-kocsival. — II. 55; Hírek. — 15.50; Hírek. — 15.55: Iskolatévé. — 16.15: A dohány és a dohányzás. — 16.40: Háborúk és em­berek. — 17.20; Nyugat-szlo­vákiai magazin. — 17.45: sport- revü. — 18.30: Esti mese. — 18.40; Mezőgazdasági magazin. — 19.10: Gazdasági jegyzetek.— 19.30: Tv-híradó — 20.00; A győzelem stratégiája. Szovjet dokumentumfilm-sorozat. — 21.00; Én, az apa. NDK tévé­film. — 22.00; A Duna Díj ’85 tévéfesztivál krónikája. —22.15: Musica viva. — 23.00: Hírek. 2. MŰSOR: 15.30: Hírek. — 15.35; Fejezetek a modern pszi­chológiából. — 16.00: Csehszlo­vákia—Magyarország szuper Li­ga asztalitenisz-mérkőzés. — 18.10; Duna Díj ’85 tévéfeszti­vál. — 19.10; Esti mese. — 19.30; Tv-híradó. — 20.00; Fiatalok té­véklubja. — 21.30: Időszerű ese­mények. — 21.56: Időjárás-jelen­tés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Szeretlek, de el­ítéllek. Szlovák film. mozi BEKE: Dutyi dili. Mb. színes amerikai vígjáték. III. helyár! Kezdés; f 12 órakor. — Fantom az éjszakában. Mb. színes ame­rikai krimi. 16 éven felülieknek! Kiemelt. III. helyár! Kezdés: 3, 116 és Í8 órakor. — BÉKE KA­MARA: Rosszemberek. Magyar film. 16 éven felülieknek! Kez­dés: < órakor. — Flór asszony és két férje. Mb. brazil film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 6 órakor.— KOSSUTH; Fantom az éjszaká­ban. Mb. színes amerikai kri­mi. 16 éven felülieknek! Kiemelt III. helyár! Kezdés; 9 és. 11 órakor. — Aranyeső Yuccában. Mb. színes olasz kalandfilm. Ki­emelt III. helyár! Kezdés:. f3 és hn5 órakor. — Filmmúzeumi elő­adás: Óriás i—II. Színes ameri­kai film. Dupla helyár; Kezdés; 7 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: A profi. Mb. szí­nes francia krimi. 16 éven fe­lülieknek! III. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS: Óvakodj a törpétől! Mb. színes amerikai film. 16 éven felüliek­nek! II. helyár! Kezdés: f7 óra­kor. — Álmodik az állatkert. Színes magyar film. Kezdés: f5 órakor. — TÁNCSICS KAMA­RA: Családi vészkijárat. Mb. színes lengyel vígjáték. Kezdés- 6 órakor. — SZIKRA: Szaffi! Színes magyar rajz-játékfilm. II. helyár! Kezdés; f5 órakor. — A Kobra napja. Mb. színes olasz krimi. 16 éven felüliek­nek! III. helyár! Kezdés: Í7 órakor. — PETŐFI: Fehér Toll. Mb. színes NDK kalandfilm. Kezdés: f5 és f7 órakor. —FÁK­LYA : Éden boldog-boldogtalan­nak. Mb. színes francia film. 18 éven felülieknek! rí. hely­ár! Kezdés; f5 és f7 órakor — FAKLYA KAMARA: Ballada a katonáról. Szovjet film. Kezdés; f5 órakor. — TOKAJ. DI&CO- MOZI: Jézus Krisztus szuper­sztár. Színes amerikai zenés film. Kezdés; 18 órakor. —NE­HÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM: Éljen D’Artagnan! Mb. színes angol—olasz rajzfilm. Kezdés; 5 órakor. — MISKOLC- SZIRMA: A karatézó Kobra. Mb. színes japán film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés; f6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE: Kesztyűbe dudálni. Mb. színes szovjet gyermekfilm. Kezdés; 4 órakor. — Hair, színes ameri­kai musical. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kez­dés: 6 órakor. — MEZŐKÖ­VESD. PETŐFI; Nős agglegény. Mb. színes szovjet vígjáték. Kez­dés: 6 órakor. — Kincs, ami nincs. Mb. színes olasz vígjá­ték. in. helyár; Kezdés: 8 óra­kor. — SÁROSPATAK. RÁKÓ­CZI: A medvevadász. Mb. szí­nes japán film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezdés: hn4 órakor. — Flór asszony és két férje. Mb. színes brazil film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 6 és n9 órakor. — SÁTORALJA­ÚJHELY, BÉKE: Férfias neve­lés. Mb. színes szovjet gyer­mekfilm. Kezdés: 5 órakor. — Segítség, felszarvaztak! Mb. színes olasz vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — ÓZD. KOSSUTH: Androidok lá­zadása. Mb. színes amerikai tu­dományos-fantasztikus film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III helyár! Kezdési f4 és f6 órakor. — SZERENCS, RÁKÓ­CZI; Megfelelő ember kényes feladatra. Színes magyar tudo­mányos-fantasztikus film. 14 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. Dolgozókat alkalmaznak Az Ipari Gyártó- és Karban­tartó Kisszövetkezet kedvező bé­rezési lehetőségekkel keres fia­tal gép- és szerkezeti lakatos, csőszerelő, betanított és minő­sített hegesztő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet: munkanapo­kon 8—12 óráig, Miskolc, Le­vente vezér u. 34. szám alatt. A kesznyéteni Szabadság Mgtsz felvételre keres műanyag- feldolgozásban jártas vegyipari gépész végzettségű szakembert, ágazatvezetői beosztásba. Jelent­kezni a 64-971-cis telefonon, és a termel őszövetkezet k özpon t,j á ­ban, Kesznyétcn, Szabadság út 18. sz. alatt lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents