Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. szeptember 3., kedd A képernyő előtt Hazárdjáték őszinte érdeklődéssel és izgalommal vártam az elmúlt szerdán a Hazárdjáték című új magyar lévéíilm sugárzását. A filmet két hónappal korábban, a veszprémi tévétalálkozó ősbemutatóinak sorában már láthattam, és nagyon kíváncsi voltam, hogy a nem szakmai környezetben, a hétköznapi otthoni estében is olyan lesz-e a hatása. A film most újra nézve még jobban megfogott. A tévéfilm természetének megfelelően kettesben voltam a művel, nem hallottam a je­lenlévő szakmabeliek reagálásait, jobban körülvehetett An­tal Bálint és Szabó Feri világa. Mert azt talán nem is na­gyon kell magyarázni egyetlen nézőnek sem, hogy itt nem egy üzemi művelődési otthon vezetőjének és beosztott mun­katársának ellentétéről volt szó, hiszen ez a két különböző felfogású ember közötti ellentmondás ugyanígy fennáll(hat) más munkahelyi környezetben is, hanem kél különböző élet- felfogás, kétfajta morál, napjaink két sokfelé jelenlévő pó­lusa ütközött meg a két ember konfliktusában, illetve a Ha­zárdjáték történetében. Ügy. öt-hat évvel ezelőtt virágkorát élte a pszeudodoku- mentarizmusnak nevezett filmalkotói módszer. Akkoriban születtek Dárda}j István, Szálai Györgyi, Vitézy László és mások máig is ható remekművei, mint például a Harcmo­dor, a Békeidő és mások. Ezeknek az volt a lényege, hogy alapjában valóban megtörtént történeteket dolgoztak fel,; il­letve megtörtént eseményekből alkottak újabb történetet és azt általában nem hivatásos színészekkel játszatták el, ha­nem olyan emberekkel, akikkel hasonló dolgok megtörtén­tek, így a kamera előtt — nem leírt és betanult^szöveget biflázva — újraélték a maguk hasonló esetét. Aztán később ez az alkotó módszer szürkülni kezdett, s valami két évvel ezelőtt a mozikban jelentkezett egy fiatal rendező, Erdős Pál, aki Adj király katonát! című filmjével újra felvillan­totta az e módszerben rejlő lehetőségeket. S most ismét Er­dős Pál jegyzi az új tévéfilmet, a Hazárdjátékot rendező­ként, az írója pedig az a Szalai Györgyi, aki igen sok ha­sonló alkotás sikeres társalkotója volt Dárdayval, drama­turgként pedig a mai hazai témákra oly érzékeny Szántó Erika segített e film megteremtésében. Jó film születet. Jó, mert izgalmas, mert nemcsak valódi elemeket sorjáztál, hanem egészében is igaz, mert élő em­berek, a mi mai kortársaink a szereplői, akik közül a leg­pozitívabb hős sem iijbátlan, gáncsnélküli, hanem gyarló, mai ember, egyike azoknak, akik velünk élnek. Szabó Bá­lint művelődési ház vezető égésű életét hivatásának adja, hisz abban, amit csinál és szeretné még jobban csinálni, még a csak frázisokat szajkózó vállalati szakszervezeti ve­zető és a tanácsi művelődési hivatalnok lélektelen hozzá­állása ellenére is. Hivatásának áldozata lesz a családi élete is, apósa nem győzi felpanaszolni, hogy a vállalat költségén tanult, igazán lehetett volna valami „tisztességesebb” szak­ember is, mérnök, vagy ilyesmi, nem pedig ilyen megfoghatat­lan foglalkozású, bizonytalan egzisztencia, mint a népművelő, aki ráadásul „bűnbarlangot” tart fenn az üzemben. (Így em­legetik a művelődési klubot azok, akik még életükben nem tették be oda a lábukat!) De gyarló ember is ez a Szabó Bálint, van egy kisiklása, a munkatársnőjével egy futónak tűnő kalandja, ám egészében, munkájában hibátlanul tisz­tességes. Ellenlábasa a ki tudja, kinek a kicsodája Szabó Feri, akit ismeretlen erők támogatnak, a linkség szobra, aki nemcsak egyszerűen elhanyagolja munkáját, hanem pénz­ügyi manipuláció! is vannak, a könnyű lehetőségek és kisebb- nagyobb bűncselekmények (például lopott itallal való mani­puláció) között ügyeskedik, az ifjúsági klubban pedig drága belépővel szépségversenyt rendez, így akar „közművelődési" életet teremteni. Mi lesz a sorsa, nem tudjuk, de biztos, hogy akik eddig támogatták, nem hagyják elveszni. Bálint is elbukik, de amikor az utolsó kockákon vak dühvei lapá­tolja készülő házához az alapgödröt, világos, hogy a család­jával látott szakítás ellenére is közös lesz a jövőjük. Akár egy képletnek is felfoghatom az izgalmas, fordula­tos történetet, a becsületes, a tisztesség határain belül ma­radó törekvések és a lehetőségek közötti bűnös ügyeskedés konfliktusának. Ezért szól ez a Hazárdjáték többről, mint egy művelődési házról. Erdős Pál remekül mozgatta szereplőit, ami azért sem le­hetett könnyű, mert hivatásos színészek (Dörner Györgi) — Szabó Feri —, Fekete András — após —, Eperjes Károly — revizor —) mellett ragyogó amatőrökkel dolgozott. Takács Ferenc a népművelő és Szabó Anikó a feleség — valóság­ban is könyvtáros és műfordító — alakjában profi szinten állt helyt. A Hazárdjáték egészében kiemelkedő helyet fog­lal el legújabb tévéfilmjeink között. Mind mondandója, mind megvalósítása indokolja ezt a'kiemelést. Benedek Miklós Ma este a képernyőn Beethoven: cisz-moll kvartett tos&an befejezéséhez közeledik a közelmúltban hozunk- bem Ís járt világhírű zeneművész, teonard Bernstein ét Maximilian Schell tizenegy részes, NSZK-beli Beethoven- o'kfusa. A mai, immár tizedrk részben, a cisz-mol! kvar- tett szerepel a programban a Bécsi Filharmonikus Zene­kar efőodósábon. Képünkön Leonard Bernstein E műsor a 2. programban 20 órakor kezdődik. Az én falum nem a világ közepe, de nekem a világ legfontosabb darabja. Világ­darab? Illatos, ehető, maga az élet — és az enyém. Va­lahogy ilyen mindenkinek az a település, ahol született, s ahol felnevelkedett. Ez lehet tanya, falu vagy éppen vá­ros. Világdarab, ám nem mindegy, hogy a világ me­lyik szelete. Az kell, amely a sorsom bölcsője. Csak az az enyém, amelyiket úgy is­merem, ahogy a tenyeremet sem. Az én falum „csak” vi­lágdarab, de így teljes vi­lág/ Maga a világegyetem. Utcáival, házaival, két temp­lomtornyával, öreg iskolájá­val, eperfáival, s a falukör­nyéki mezőkkel, szőlőkkel. Minden település egyszerre természeti, társadalmi, épí­tészeti és erkölcsi környezet. Egy ilyen kis világminden­ségben is vannak nagyon fontos részek, és kevésbé em­lékezetesek. Kitüntetett em­léke van annak a háznak, amelyben nevelkedtünk, annak a támlás széknek, amelyen gyerekként trónol­tunk, annak a kerti cseresz­nyefának, amelyre folyton felmásztu n'k, mintha az égbe indulnánk. Annak a kutyá­nak, amellyel együtt kóbo­roltuk be a falut és környé­két. Annak a vaskapunak, amely ilyen nagy utakra el­engedett minket, s annak az utcasaroknak, amelynél elfor­dultunk a vegyesbolt felé be­vásárolni. Utcák, dűlőutak, búzatáb­lák, aratógépek — és ez nem minden. Ha van valami iga­zán fontos és meghatározó, az az emberek. A szülők: apám a nagy bajuszával, s nagy indulatával, anyám a kendő alá rejtett szerénysé­gével, és kevés szavúságánál is szebb szeretelével. A test­vérek, a nagyszülők, a roko­nok, a közeli és távoli csa­ládtagok, akikhez bármikor be lehel nyitni, különösen akkor, ha az ember nem kér semmit. A falu nem csak az embe­rek, s nem csak a családok, s nem csak az egyéb közös­ségek. Egy település elkép­zelhetetlen történelme, fogyó népszokásai, s felelevenítésé­re váró hagyományai nélkül. Ahogy a közösségbe tartoz­nak a különcök, az érthetet­len öngyilkosok és magányu­kat rejtegető öregek, úgy nem lehetünk meg a mesék, az egyre színesedő pletykák és az igaz történetek nélkül sem. Mert ami történik ve­lünk, az mindjárt történet is: lehet szolid, békés, lehet tra­gikus, fájdalmas. Akárhogy is ér véget: törvényekről be­szél, a létezés esélyeiről, az unokáknak szóló tanulságok­ról, amelyeket ők is csak idős korukban értenek meg. Egy faluban is sok minden történik és számlálhatatlanul sok a titok. Vannak embe­rek, akik szemünkben hő­sökké válnak, s akik rendít­hetetlenül inegal kúsznak. Lesznek vezelök, jók és rosz- szak, lesznek megalázónak, akik vagy belehalnak ebbe, vagy megszépülnek tőle. Együtt van a múlt és jelen, véletlen és sors, győzelem és kudarc. Mindenki meg akart és meg akar maradni, egyén is, család is, falu is. A megmaradás nem min­dig sikerül. Az ember ugyan­úgy halandó, ahogy szándé­kai is pusztulnak. S voltak betegségek, járványok, há­borúk, földosztások és tsz- szervezések. Mindig minden más. ha nem is jobb. Azért olykor fejlődünk is, de úgy van ez, hogy a gazdagok mellett szegények is vannak. Egy falu csak világdarab, ám így is óriási, áttekinthetetlen világ. Nem mindenki talál, otthonra benne, van, akit el­üldöznek, s van olyan, aki nem szeret benne élni. Ki kenyérért, ki asszonyért, ki nagyzolásból, ki nemes tö­rekvésből vágyódik el. Ki elmegy, ki visszajön. A kö­zösség létszáma, lakossága folyton változik, igaz gyak­ran észrevétlenül. A falu en­nek ellenére még áttekinthe­tő település, úgy, ahogy egy pohár jó bor, és sok min­denkit ismerhetünk még név szerint, ahogy a harmadik szomszéd tehenének a nevét sem felejtjük el. Azért a te­lepülés már régen nem az a bensőséges, meghitt közösség, mint amilyen a múlt század­ban volt. Megmaradtunk, de nem ugyanúgy, mint koráb­ban. A tragédia igazán sohasem az, ha házak, középületek vagy templomok pusztultak el, mert azokat a nép min­dig és mindenkor gyorsan újjáépítette. A nagy törés akkor vált fájdalmassá, ami­kor a természetes közösségek — a falvak és a nagycsalá­dok — széthullottak. Az öt­venes években nem pusztán az volt a borzasztó, hogy gondosan leseperték a pad­lást, hanem például az, hogy az emberek tudatába-hitébe beleégették: a falu nem az övék, nem ők rendelkeznek vele. Legjobban talán ez az enyém-hit ment tönkre, s ez nem építhető olyan könnyen vissza, mint egy villámcsa­pástól leégett istálló. S a hat­vanas években sem az volt a legnagyobb gond, hogy a tsz-ek lassan álltak lábra, és a parasztok nehezen törőd­tek bele, hogy nem a maguk urai, hanem például az, hogy a település nem a polgáro­ké, nem érzik a sajátjuknak, mert a fejük felett minden­ben a tanács dönt, tehát a falu tulajdonosa az állam. A hetvenes évek végére a miénk-ludat még nem erősö­dött meg. Azóta elég sok he­lyen jól érezhető, hogy a te­lepülés tulajdonképpen sen­kié. Az államé azért kevés­bé, mert nincs pénze és ere­je, hogy törődjön vele, a he­lyi gazdaságé azért csak rész­ben, mert nem tartja erköl­csi teendőjének az állami szerep pótlását. Az embere­ké továbbra sem, mert jól elszoktak attól, hogy faluju­kat sajátjuknak tekintsék, és osztozzanak a felelősségben a hatalmi-gazdasági szerve­zetekkel. A jövő nemcsak az, hogy a falu gazdája az egyre szak­szerűbb, s egyre inkább ön- kormányzati jellegű tanács legyen. Önmagában az is ke­vés, hogy a település gazda­sági egységeit az izgassa: a faluból mennyi és milyen felkészültségű munkaerőt kapnak. Azt is felvállalhat­nák, hogy a gazdasági-társa­dalmi fejlesztésben tőkével, szellemi energiával, vállal­kozó kedvvel részt vegyenek. Egyedül az sem kínál meg­váltást, ha az állampolgárok különböző társadalmi-kultu- rális egyesületeket hoznak létre, hogy önmaguk végig­gondolják saját történelmü­ket, helyzetüket és az ön­szervezés gyakorlópályái le­gyenek. Elengedhetetlen a helyi népfront és a művelő­dési ház szerepének újra­gondolása is. Az igazi válto­zás az lesz, ha egyre több falusi polgár — közösségpol­gár! — visszanyerve relatív gazdasági-társadalmi autonó­miáját, megerősítve a tele­püléshez, családjához és ön­magához fűződő azonosságát: önként és felelősen segít a lalu sokféle hátrányainak csökkentésében, a helyi tár­sadalom rekonstrukciójában, és például a községi szelle­mi élet fellendítésében. Ha eljutnak oda sokan, de magasabb szinten, mint ré-- gen, s nem nosztalgiából, ha­nem érdekeik tudatosításá­val: az én falum az enyém. Enyém is. Ha ez a szerény világdarab valóban emberi, humánus, kulturált, lakható világ lesz. Világegész. S a sok fénylő világegészből jö­het létre a messzire világító, folyton megújulni képes új világ. V. Cs. MŰSOROK radio KOSSUTH: «.20: Társalgó. — 9.44 : Találkozás a Hang-villában. — 10.05: Két hangon. — 10.35: Éneklő Ifjúság. — 10.50: Nép­dalcsokor. — 11.40: Védett fér­fiak. Robert Merle regénye rá­dióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: A Rádió Dalszínháza. — 14.10: Magyarán szólva... — 14.25: Orvosi ta­nácsok. — 14.30: örökzöld dzsesszmelődiák. — 15.00: Elő világirodalom. — 15.19: Melis György énekel. — 15.29: Tíz ope­ra — tíz tenorhós. — 16.05: A Nyitnikék postája. — 17.00: A huszadik század ,,pestise”. — 17.30: Beszelni nehéz. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: Gon­dolat. — 20.00: Zenekari mu­zsika. — 21.00: Nádor Magda énekel. — 21.30: Megoldás? Ri­port. — 22.20: Tíz perc külpo­litika. — 22.30: Bársony László brácsázik. — 23.30: Szimfonikus táncok. — 0.15: Éjfél után. Ze­nés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. -­9.05: Napközben. — 12.10: Fú­vósmuzsika. — 12.30: Oláh Kál­mán népi zenekara játszik. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Gyöngyössy Zoltán fuvo- Jázik. — 14.15: Nyolc rádió — nyolc dala. — 14.45: Régen ta­lálkoztunk. Rapcsányi László műsora. — 15.05: Vietnami nép­dalok. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforga­lom. — 17.30: Tini-tonik. — 18.30: Táncházi muzsika. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Nyári László népi zenekara ját­szik. — 20.34: Legkedvesebb ver­seiből válogat .Tancsó Adrienne. — 21.05: Indul a bakterház. Ri­deg Sándor regénye rádióra al­kalmazva. — 21.30: Dévai Nagy Kamilla népdalfelvételeiböl. — 21.54: Filmfül. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Fúvószene a XVI—XVII. századból. — 0.15: Ej fél után. Zenés műsor. 3. MŰSOR: 9.08: A Kanadai Filharmonikus Zenekar hang­versenye. — 10.44: Spanyol rit­musok. — 11.20: Új lemezeink­ből. — 12.00: Zenekari opera­részletek. — 12.45: Payer And­rás énekel. — 13.05: Külpolitikai könyvespolc. — 13.20: Artur Rubinstein zongorázik. — 14.32: Kamarazene rézfúvókra. — 14.50: Zenekari muzsika. — 16.10: Operettrészletek. — 16.55: Ma­túz István hangversenye. — 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi mű­sora. — 19.05: A Magyar Rá­dió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: Beethoven: D- dúr vonósnégyes Op. 18. No. 3. — 20.00: Eszmecsere a Zrínyi Könyvkiadó munkásságáról. — 20.31: Zeneközeiben a magnó­sok. — 21.31: Tosca. Operarész­letek. — 22.38: Kodály zenéjé­nek külső párhuzamaiból. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00:' Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Kulturális ka­leidoszkóp. (A tartalomból: Nem­csak katonáknak — Látogatás az egri HEMO-ban. — A tanév el­ső napjaiban, szakmunkástanu­lók között. — Evadkezdés a szín­házban. — A tokaij írótábor.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. (Sátoraljaújhely Város Ta­nácsa V. B. előterjesztést hall­gatott meg a VII. ötéves fej­lesztési tervkoncepció jóváha­gyására. — A HNF B.-A.-Z. Me­gyei Bizottsága a lakosság olcsó árukkal való ellátásával kapcso­latos fogyasztói \ fórum szerve­zéséről tanácskozott.) — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelözetes. televízió 1. MÜSOll: 9.25: Tévétorna. — 9.30: Hullának is kell lennie. NDK film. — 10.50: Képújság. — 16.40: Hírek. — 16.45: Bolgár film. — 17.15; A velünk élő történelem. — 18.15: Képújság. — 18.20; Reklám. — 18.25: Di­agnózis. — 18.45: Három nap tévéműsora. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini-stúdió *85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Szerelem és barátság története. 1. rész. — 21.05: Stúdió ’85. — 22.05: Japán dokumentumfilm. — 22.55: Tv-híradó 3. — 23.05: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság. — 18-00: Zsebtévé. — 18.30: Körzeti adások. — 19.05: Sakk-matt. — 19.25: Mexikói ballada. — 19.40: Ut a rivaldafényig. — 20.00: Beethoven-ciklus. 10. rész. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20; Ég­ből hullott ajándé|c. — 22.50: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. —9.00: Aki ma lovakat vásárol. — 9.20: Autósok-motorosok magazinja. — 9.50: A vizsgálóbíró. Tv-játék. — 11.15: A rendőrség nyomoz. — 11.20: URH-kocsival. Magazin. — 12.00: Hírek. — 15.55: Hírek. — 16.00: Ismeretterjesztő sorozat.—- 16.40: Háborúk és emberek. — 17.20: Kelet-szlovákiai magazin. 18.20: Esti mese. — 18.30: Mező­gazdasági magazin. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: A tajga rossz szelleme. Kalandfilm. — 21.30: URH-kocsival. Magazin. — 22.10: Kamarahangverseny. — 22.55: Hírek. mozi BÉKE: Megfelelő ember, ké­nyes feladatra. Színes magyar mm. II. helyár! 16 éven felüli­eknek! Kezdés: fi2 és 3 órakor. — Szédülés. Mb. színes ameri­kai krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kez­dés : n6 és f8 órakor. — BEKE KAMARA: Ezüstnyereg. Mb. olasz film. II. helyár! Kezdés: 4 órakor. — Ez Amerika! Ameri­kai film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: Szédülés. Mb. szí­nes amerikai krimi. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! III. hely­ár! Kezdés: f3, hn5 és 7 óra­kor. — HEVESY IVAN FILM­KLUB: Emlékszel Dolly Belire? Színes jugoszláv film. 16 éven felülieknek! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS: Aranyesö Yuccában. Mb. színes olasz ka­landfilm. Kiemelt III. helyár! Kezdés: f5 és £7 órakor. TÁNCSICS KAMARA; Nevem: Senki. Mb. színes olasz—francia—NSZK western- film. III. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — SZIKRA: Fekete himlő. Színes jugoszláv társadalmi film. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — PE­TŐFI: Vadlovak. Mb. színes új- zélandi film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kez­dés: f5 és Í7 órakor. — FÁK­LYA: Lady Chatterley szerető­je. Mb. színes francia—angol történelmi film. 18 éven felüli­eknek! Kiemelt III. helyár! Kez­dés: Í5 és f7 órakor. — FÁK­LYA, KAMARA: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Magyar film. Kezdés: 15 órakor. — TOKAJ, DISCO-MOZI: Átlagemberek. Szí­nes amerikai film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezdés: 18 órakor. — MISKOLC-TAPOL­CA, ADY: A zsaru nem tágít. Mb. színes francia bűnügyi víg­játék. III. helyár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — NEPKERT: Szédü­lés. Mb. színes amerikai krimi. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! III. helyár! Kezdés: 8 óra­kor. — VASAS PARKMOZI: A Jedi visszatér. Színes amerikai tudományos-fantasztikus film. Kiemelt III. helyár! Kezdés: f9 órakor. — AVAS-DÉLI MOZI: Az örökség bajjal jár. Szovjet filmvígjáték. Kezdés: 9 órakor. — MISKOLC-SZIRMA: A hamis- kártyások fejedelme. Lengyel kalandfilm. Kezdés: í'G órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Éljen D’Artagnan! Mb. színes angol—olasz rajzfilm. Kezdés: 4 órakor. — Akit Bulldózernak hívtak. Mb. színes olasz ka­landfilm. III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — MEZŐKÖVESD. PE­TŐFI: Családi vészkijárat. Mb. lengyel vígjáték. Kezdés: 6 óra­kor. — Óvakodj a törpétől! Mb. színes amerikai krimi. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 8 órakor. — SÁROSPATAK, RÁ­KÓCZI: Ki kém. ki nem kém. Mb. színes amerikai bűnügyi vígjáték. III. helyár! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kez­dés: 6 órakor. — Férfias neve­lés. Mb. színes szovjet film. Kezdés: hn4 órakor. — SÁROS­PATAK, RÁKÓCZI. ÉJSZAKAI: Ki kém. ki nem kém. Mb. szí­nes amerikai bűnügyi vígjáték. III. helyár! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: ne­gyed 9 órakor. — SÁTORAL­JAÚJHELY, BÉKE: A hamiskár­tyások fejedelme. Színes lengyel kalandfilm. Kezdés: 5 órakor. — Muraion életre-halálra. Mb. szí­nes amerikai kalandfilm. 1G éven felülieknek! Kiemelt III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — ÓZD, KOS­SUTH: Végállomás." Mb. színes NSZK-beli krimi. 18 éven felü­lieknek! II. helyár! Kezdés: f4 és f6 órakor. — SZERENCS. RÁ­KÓCZI: A pópa lánya. Mb. szí­nes szovjet film. Kezdés: 6 óra­kor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! Dolgozókat alkalmaznak Az Ipari Gyártó- és Karban­tartó Kisszövetkezet kedvező bé­rezési lehetőségekkel keres fia­tal gép- és szerkezeti lakatos, csőszerelő, betanított és minő­sített hegesztő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet: munkanapo­kon 8—12 óráig, Miskolc, Le­vente vezér u. 34. szám alatt. Pályázatot hirdetünk fiatal szakemberek számára építész és épületgépészeti munkakör be- töltésére. beruházói, illetve üze­meltetői feladatok ellátására. Feltétel: szakirányú felsőfokú végzettség. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: Postaigaz­gatóság beruházási és építési osztály vezetőjénél (Miskolc, Kazinczy u. 16.). Fiatal villanyszerelő szakmun­kásokat felveszünk. Jelentke­zés; Nehézipari Műszaki Egye­tem E/3. koll. fszt. 8. A Nehézipari Műszaki Egye­lem Elektrotechnikai Tanszéke keres meghízható hivatalsegéd- nöt. Jelentkezés a 65-111 telefon 12—16 mellékállomásán. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents