Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
1985. szeptember 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Formálódik a terv Széles körű társadalmi vitára építve Faluvégi Lajos felszólalását mondja. Fókuszban a bizalmiak Segíteni az együttgondolkodást A VII. ötéves megyei tanácsi tervkoncepció vitájában felszólalt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, aki bevezetőként hangsúlyozta: a készülő új terv fő célja, hogy megfeleljen a XIII. kongresszus szabta igényeknek. Ez már az előkészítés időszakában nagy felelősséggel járó munkát ad a tervezőknek, az országos és megyei szerveknek, a helyi tervek kimunkálásánál elsősorban a megyei tanácsok szakigazgatási szerveinek. Minthogy Borsod-Abaúj- Zemplén megye az ország politikai, gazdasági, társadalmi életében jelentős szerepet tölt be, megkülönböztetett érdeklődés kíséri az itteni munkát, a VII. ötéves tanácsi fejlesztési elképzeléseket. Elmondotta: a hivatali kötelesség mellett a személyes kíváncsiság is vezérelte, hiszen öt évvel ezelőtt is részt vett a most záruló ötéves tervet tárgyaló tanácsülés vitájában, és a mostani előterjesztést tanulmányozva, valamint a felszólalások légkörére utalva annak a meggyőződésének adott kifejezési, hogy alapos előkészítő munka, széles körű társadalmi vita után minden részletében jó elképzelést, tervkoncepciót terjesztettek a tanácsülés elé. A továbbiakban három fő kérdéskört érintett felszólalásában a Minisztertanács elnökhelyettese. A VII. ötéves tervezőmunka helyzetét elemezve utalt rá, hogy azt nehezebb gazdasági feltételek között kell végeznünk, ugyanakkor folytatnunk kell az egyensúly megszilárdítására irányuló gazdaságpolitikánkat. A népgazdaság egészét tekintve: továbbra is gondol okoz néhány ágazat, így a kohászai, a gépipar nehéz helyzete, és az is, hogy a világpiacon tartósan romlottak a mező- gazdasági termékek árai. Valamelyes javulásról csak a júliusi, augusztusi eredmények alapján beszélhetünk. Ahhoz tehát, hogy a VII. ötéves tervben elmozduljunk a jelenlegi pontról, kél követelménynek feltétlenül eleget kell tennünk. Az egyik, hogy a gazdaság versenyképessége, külpiaci helytállása érdemben javulhasson, tehát a hetedik ötéves terv időszakában a hatékonyságot növelve, fokról fokra nagyobb teljesítményekkel előre jussunk a gazdaság korszerűsítésében, a másik követelmény pedig a fokozatosság betartása. A kormány szolid, de a kibontakozást elősegítő tervváltozatra tud kötelezettséget vállalni — mondotta — azon kell tehát mindenült dolgoznunk, hogy még tisztábban, világosabban határozzuk meg fejlesztési céljainkat. A helyes arányok csak úgy alakíthatók ki, ha a döntések előkészítésében minél többen részt vesznek, és a célokban közmegegyezésre jutnak. A kormányzat e cél érdekében rövidesen társadalmi vitára bocsátja az elképzeléseket, hangsúlyozva azonban, hogy ez még nem terv, csak keret, amire építenünk kell. Az ország gazdasági helyzetének nehézségei Borsodban a megye sajátos szerkezete miatt még fokozottabban érzékelhetők; a kohászat, a bányászat eredményei tovább romlottak, a hátrányos településszerkezetből adódóan itt több politikai, gazdasági feszültség halmozódott fel. mint más . megyékben. A most kialakított tervkoncepció azonban e nehézségeket, valamint a megoldandó gondokat figyelembe véve helyesen rangsorol, különösen jónak. követendőnek mondható a támogatás rendszere. Az is figyelemre méltó, hogy jelentős társadalmi vita előzte meg a döntéshozatalt, s ennek során a különböző társadalmi szervezetek és szervek felajánlották segítségüket. Az igazi támogatás azonban a jó program — hangsúlyozta —. melynek során mozgósítani lehet a segíteni, alkotni vágyó, újat kereső kollektívákat. Faluvégi Lajos felszólalásának harmadik kérdéscsoportjaként elmondotta, hogy a kormányzat behatóan foglalkozik a kohászat és a szénbányászat helyzetével. Ahogy a dolgok most állnak, arról azt mondhatjuk, nincs minden rendben. Ezért a kormányzat célkitűzése, hogy ezeknek az iparágaknak perspektívát, elsősorban műszaki, gazdasági perspektívát adjon. De ehhez kell a készség és a törekvés a vállalatok részéről is! A kohászat intenzifikálása azt jelenti, hogy nem a mennyiséget. a minőséget kell fejleszteni. illetve növelni. Napirenden van — s ez itt Borsod megyében fontos, közhangulatot befolyásoló tényező — a szénbányászat helyzetének javítása, összhangban a megyei tanácsi fejlesztési koncepcióval, ugyancsak a kormányzat segítségéről biztosította a megyei tanácsot az elmaradott, hátrányos helyzetű települések sorsát illetően. Napirenden vannak, s a közeljövőben megjelennek a központi intézkedések az országgyűlés tavaszi ülésszakán hozott döntés végrehajtására. Ennek keretében Borsodban csaknem 150 hátrányos helyzetű községben erősítik meg a gazdasági alapot, hogy javuljon az alapellátás, a foglalkoztatás. a kereskedelmi ellátás. Ami pedig a lakáskérdést illeti, az országos helyzethez viszonyítva itt. ezen belül is Miskolcon a legrosszabb a helyzet. A további tervezőmunka során a kormányzat a megyei tanácscsal együtt újból megvizsgálja ezt a kérdést, az nem vitatható, hogy szükség van a közoonti segítségre, de — mint úiólag hangsúlyozta — a segítő szándéknak párosulnia kel! az itteni szervező- készséggel is. Felszólalása végén annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a megyei tanácsi tervkoncepció az igények és a lehetőségek összhangján alapul, helyesen rangsorol és folytonosan javuló munkával a kitűzött célok elérhetők. Az Észak magyarországi Q Vegyiművek szerkesztési osztályán a néhány napja megtartott szakszervezeti bizalmiválasztáson ismét Ungar Tamásné tervezőmérnököt választották meg tisztségviselőnek. A kollektíva így folyamatosan 1 Silótól őt jelölte e megtisztelő feladatkör ellátására. Ungár Tamásné! a bizalmi tisztsége mellett 1984-töl a főbizalmi testületbe is beválasztották, továbbá megbízták a Vörös- kereszt helyi szervezetének titkári teendőivel, bizalmi küldött volt és az MSZMP üzemi szervezetében a fegyelmi bizottság tagja is. Ennyi társadalmi megbízatás után így vall magáról: Talán azért bízott rám a kollektíva ennyi társadalmi munkál, mert nagyon szeretem az embereket. Megértem a gondjaikat, képviselem az érdekeiket. Hiszen a bizalmi szerepe az egyik legkényesebb kérdésben, a bérek elosztásában és a jutalmazásoknál kulcsfontosságú, de ha az ember körültekintően mérlegeli a végzett munka és egyéb tényezők alapján kinek-kinek a tevékenységét, akkor valóban el lehet érni, hogy ne legyenek fölösleges feszültségek emiatt egy kollektívában. Mivel számos más feladatom is van és a munkakörömben is helyt kell állni, továbbá gyakorló anya is vagyok, a választás előtt sokat gondolkodtam azon, hogy A Borsodi Szénbá• nyák üzemeiben szeptember l-én kezdődtek a szakszervezeti választások. A kétezer fős Putnoki Bányaüzemnél az eltelt két hét alatt a nyolcvannyolc csoportból 50-ben már megválasztották a bizalmiakat. A főbizalmiak személyéről szeptember 20-a után döntenek a csoportok vezetői. Kardinál Imre több mint húsz éve tevékenykedik tisztségviselőként a szakszervezeti mozgalomban, jelenleg a 17-es csoportba tömörült négyszázhúsz iparos dolgozó mozgalmi életét irányítja. Tíz éve főbizalmi. — Hogyan készültek a választásokra ? — A választások előtt egy hónappal csoportértekezleteket tartottunk — mondta Kardinál Imre, aki szakmája szerint lakatos —, ahol jelölő személyeket választottunk. Ezek a dolgozók elbeszélgettek a tagokkal, minden olyan kérdésről, ami az elmúlt időszakban foglalkoztatta a kollektívát, és javaslatokat kértek a bizalmi személyére. Tizenegy csoport már megválasztotta képviselőjét, a főbizalmi-választásra vállaljam-e újra a megbízatást. Végül úgy döntöttem, ha felkérnek, újra vállalom, és most az a törekvésem, hogy a továbbiakban is jól végezzem el ezt a munkát. Ügy érzem, hogy ehhez tovább kell javítani a mi munkánk feltételeit is. Elsősorban a jobb tájékoztatásra gondolok. Bár negyedévenként a vállalatnál van gazdasági konferencia, a dolgozók mégis keveslik azt az információt, ami a vállalat helyzetéről és a termelés adatairól tájékoztatná őket.. Igénylik ezt a tájékoztatást az emberek és ez a többlet- információ talán javíthatná a tulajdonosi szemléletet és ezzel kihathatna az eredményesebb munkavégzésre is. Ügy érzem — mondta Ungár Tamásné —, hogy a szakpedig szeptember 24-én kerül sor. — Mit gondol, eddig végzett munkája alapján megkapja újabb öt évre a bizalmat? — Igyekeztem úgy dolgozni a mozgalomban, hogy a tagság elégedett legyen a munkámmal. Ha ez így volt, akkor a titkos szavazáson is mellém állnak. Ma már nem könnyű eleget tenni a követelményeknek, hiszen komoly felkészültséget igényel a szakmai és a szervezeti munka koordinálása, a kollektíva érdekeinek képviselete. Vállalni kell a vitát a gazdasági vezetéssel, de adott esetben a kisebb csoportokkal is szervezeti bizalmi megbízatás olyan kapocs is. ami a termelést végzők és a termelést irányítók között szilárd összeköttetést ad. Hiszen ma az igen gyorsan változó igényeknek és a növekvő követelményeknek egy-egy kisebb vagy nagyobb kollektíva csak úgy tud megfelelni, ha a feladatok megoldása érdekében együttgondolkodik. Arra kell odafigyelni, hogy ezt az együttgondolkodást a napi munka közben a számos apró és nagyobb bosszúság tönkreteheti, ha nem vigyázunk, ha nem szólunk idejében, vagy nem hallgatjuk meg a jogos panaszokat. Én a jövőben személy szerint arra törekszem majd, hogy ezt az együttgondolkodást segítsem. a különböző érdekek összehangolása érdekében. — Nehéz ma bányásznak lenni, mert egyre több és nehezebb a munka, mégis kevés a pénz. Érződnek ezek a problémák a szakszervezeti munkában? — Többet kell lennünk az emberek között, meggyőzni őket arról, hogy szükség van a túlműszakokra és a szabadnapi munkára. Dolgozóink hozzáállásával nincs baj, azt viszont elvárják tőlünk, hogy sokszor és hangosan mondjuk: anyagilag és erkölcsileg is ismerjék el ezt a feszített tempót. — Ha megválasztják, mit tart majd a következő öt év legfontosabb feladatának? — Amennyiben újból bizalmat kapok, igyekszem megvalósítani elképzelésemet és mindent megteszek a nehéz fizikai munka csökkentéséért. Ez egyébként célja a gazdasági vezetésnek is, éppúgy, mint olyan alapbéreket kiharcolni a fiatal pályakezdőknek, amelyek itt tartják őket, és másokat is idevonzanak. Egyik legfontosabb teendő lesz a jövőben a bizalmiak partnerkapcsolatainak megszilárdítása. (fónagy) Erősíteni a partnerkapcsolatokat A megyei párt-vb napirendjén Bővülő szövetkezeti export (Folytatás az 1. oldalról) Ezért is tűzte napirendre a végrehajtó bizottság a témát, amelyet a megyei tanács illetékes elnökhelyettese terjesztett elő. A vb megállapította, hogy jelentős mértékű ellátási feszültségek keletkeztek — döntően a háztartási szénigények kielégítésében —, melyek napjainkban is tartanak. A megnövekedett szénigényt — sajnos — a Borsodi Szénbányák termelése — a bányászok erőfeszítései ellenére —, a műszaki előkészítési gondok, a létszámhiány, a szűkös fejlesztési források miatt nem tudja követni. A tájékoztatóban elhangzott, hogy az idén hazai szénből 1 millió MO ezer tonna, a külföldi behozatalból pedig 189 ezer tonna szén áll a három északi megye lakosságának rendelkezésére az Észak-magyarországi Tiizép Vállalatnál. (Ismeretes, hogy e miskolci nagyvállalat látja el Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye lakosságát.) Ez a szénmennyiség több mint a tavalyi, több mint a hatvanas évektől kezdve bármely évben rendelkezésre álló mennyiség volt. Az is tény viszont, hogy nőtt a lakáslétszám, csökkent a kínálat más energiahordozókból, ezek miatt nagymértékben nőtt a szén iránti igény. A kereslet és a kínálat között — sajnos — nehezen, feszültségekkel terhelten áll helyre az egyensúly. Mindenesetre az biztató, hogy a kormányszervek intézkedése nyomán több lesz a hazai szén is. és importáltunk külföldről is. Az egész évre biztosított tehát a növekvő igények kielégítése. Sajnos, azonban a helyzet máról holnapra nehezen javul, mivel a szállítás rendszeressége, ütemessége körül még mindig sok a gond. A pártvégrehajtóbizottság kérte az illetékes megyei vállalatok — a Tüzép, a Borsodi Szénbányák, az erdőgazdaságok — vezetőit és dolgozóit, hogy tegyenek meg mindent a gondok enyhítésére. Döntött abban, hogy mindaddig, amíg e feszültségek fennállnak, megyei szinten is megkülönböztetetten kell segíteni és összehangolni a tüzelőellátást. A végrehajtó bizottság munkájában részt vett a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztálya, valamint az Építésügyi és a Belkereskedelmi Minisztérium képviselője is. A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat tőkés exportja az utóbbi öt esztendőben évi 60 millió dollárról 105 millió dollárra emelkedett. A vállalat az idén 30 tőkés országba szállít mezőgazda- sági cikkeket, textilruházati, szabadidő- és kempingtermékeket. A 75 százalékos növekedést úgy érte el a vállalat, hogy meglevő partnerei mellé újakat keresett. Üzletpolitikájukon is változtattak: a közvetítők kikapcsolásával most már közvetlenül szállítják termékeiket több külföldi áruházi láncnak, ezenkívül jelentősen kibővítették árucikkeik listáját is. A szövetkezeti termékek eladását az NSZK-ban sikerült a legdinamikusabban növelni, az utóbbi három évben a forgalom tízszeresére nőtt, az idén 50 millió márka értékben szállít NSZK-beli partnereinek a külkereskedelmi vállalat. Ezzel az NSZK-beli vevők a Hungarocoop legjelentősebb üzletfeleivé váltak. Üjabban a hagyományos baromfieladások mellett mind több zöldséget, gyümölcsöt, félkész és kész mélyhűtött ételt küld a Hungarocoop az NSZK-beli áruházakba, és nagy keletje van a legújabb terméknek, az óriáspulykákból darabolt hűtött áruknak is. Ugyancsak jelentősen hozzájárul az eladások bővítéséhez a Hungorcoop által létesített Ungar-Commerz közös vállalat. A müncheni székhelyű vegyes vállalat egyelőre döntően a ruháza- 1 i termékek forgalmazását segíti, de célja az, hog\*tevékenységét a külkereskedelmi vállalat valamennyi cikkére kiterjessze. Az Ungar-Commerz jelenleg 40 NSZK-beli vállalattal áll rendszeres üzleti kapcsolatban, és az áruforgalom növelése érdekében részt vesz több magyar—NSZK-beli együttműködés kialakításában, fejlesztésében. A vegyes vállalat közreműködésével az idén például jelentősen bővült a Salamander AG-vel már korábban is meglevő kooperáció. A Bonyhádi Cipőipari Szövetkezet már nem tudta vállalni a növekvő rendeléseket, ezért az Ungar-Commerz közreműködésével a Salamander-kooperációba bekapcsolódott a Tisza Cipőgyár és a Bonyhád Cipőgyár is.
