Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-09 / 186. szám
1985. augusztus 9., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az új tervidőszak tanácsi gazdálkodásában Előtérben a szociálpolitika Hová „gurul” a szalmahenger? ió példa a takarékosságra, a kevésbé értékes anyagok hasznosítására: a Kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben nem égetik el a kombájnszalmát; az utolsó szálig összegyűjtik. Nagy részét a termelőszövetkezet saját jószágállományának az almozására használja fel, a többit pedig papírgyáraknak, társgazdaságoknak adják el. A gépek az összes kombájnszalmát behálózzák, így könnyebb a szállítás és tárolás is. Megyénk egészségügye — a korábbi ötéves tervekhez képest — a VI. ötéves tervben látványos eredményeket tudott felmutatni, nemcsak tárgyiakban, hanem szakmai és szervezési vonatkozásokban is. Az eredményekben jelentős érdeme van dr. Szabó Istvánnak, a megyei tanács vb egészségügyi osztálya vezető főorvosának is, aki jó szervezőkészséggel és hallatlan energiával igyekezett megszerezni a megyének mindenlt, amit csak a •körülmények lehetővé tettek. Vele beszélgettünk most arról, hogyan készül az egészségügy a VII. ötéves tervi feladatokra, mit vár, mit tervez az újahb fél évtizedre. — Az előlkészítő munka sűrűjében vagyunk éppen — mondotta dr. Szabó István főorvos —, lényegében most dolgozzuk ki a VII. ötéves terv tanácsi és ezen belül az egészségügy ágazati koncepcióit. Ismertek már az Egészségügyi Minisztérium szakmapolitikai elképzelései is, ezeket kell beleillesztenünk a megye sajátos településfejlesztési programjába. A VII. ötéves terv eleve azzal kezdődik — ami számunkra nagyon örvendetes —, hogy az előző ötéves terv egészségügyi fejlesztése keretében létrejött objektumokat, az új tervidőszak első napjaiban kell üzembe helyezni. — A VI. ötéves terv sokat adott a megyének. Ez az ön véleménye is? — Igen, a VI. ötéves terv a megye egészségügyi fejlesztésében kimagasló eredményt hozott. Megközelíti a másfél milUárdot. — Azért ebben az eredményben a tanács egészség- ügyi vezetésének, személy szerint önnek is nagy érdemei vannak. Mi erről a véleménye? — Nyilván, hogy a fejlődés mindig érdekek összecsapásával függ össze. A tanácsi apparátus dolgozóinak mindig szem előtt kell tartaniuk a komplex fejlesztés elveit, de nem ti,tok: az én szerepem, hogy ameny- nyit csak lehet, biztosítsak az egészségügyi ágazat fejlesztéséhez. Ez a hivatásom, ez a szakmám. Ez nem mindig pénzkérdés. A pénzt hatékonyan és gazdaságosan kell felhasználni. Rz a cél a VII. ötéves tervnél is. Ragadjunk meg minden alkalmat és lehetőséget. Ilyen például, hogy vegyünk út kész objektumokat és alakítsuk át egészségügyi célokra. Már ebben az ötéves tervben ,is élni tudtunk a versenytárgyalások lehetőségével, a megfelelő minőség és olcsóbb kivitelezés érdekében. Ugyanakkor meg kell ismernünk a tényleges igényeket, a lakosság egészségügyi állapotát, az abból adódó szükségleteket. Sok mindent kell integrálnunk áhhoz, hogy beleillesszük a komplex tanácsi tervekbe az ágazat fejlesztéskoncepcióit. — Korábban az igényfelmérés meglehetősen elhanyagolt volt. Mondhatjuk azt, hogy a jelen tervidőszakban már történt előrelépés ebben? — Ügy gondolom, igen. Tudjuk jelenleg azit, hogy szociálpolitikailag megyénkben • 70 ezer kisjövedelmű, vagy idős korú ember él. Ezzel a szooiálpolitiikai felméréssel alapoztuk meg az igényeket. A minisztérium kidolgozta a halálozást döntően befolyásoló betegség - csoportokról szóló tanulmányit, s a koncepcióhoz tartozik az ezek csökkentésére történő intézkedések bevezetése. Azzal kell szembenéznünk, hogy az egyre növekvő egészségügyi ráfordítások mellett romlik alakosság egészségügyi állapota, csökken a várható életkor és nő a felnő,ttkorúak halálozása. Ez a téma mesz- sze visz, itt már az egészséges életmódról van szó. Sajnos, az alkohol látva és láthatatlanul ott lebeg a rossz statisztikák mögött. Ez a helyzet a dohányzással, az elhízással. Vezethetném tovább a gondolatsort az emberek kapcsolatrendszeréig, a munkahelyi problémákig, amelyek úgy összesűrűsödtek a társadalmi mozgások során, hogy komoly egészségügyi gonddá és a halálozásban is jelentős tényezővé léptek elő. Ezeket nem lehet intézményi és egészségügyi fejlesztéssel megoldani. Nem beruházás, hanem jó propaganda kérdése. Jó újságcikkekre, tv- adásokra, filmekre lenne szükség, amely segítené az egészségre való nevelést. A lömegkommunikációban több helyet kellene szorítanunk magunknak. Ehhez is szakemberek kellenek, nem lehet amatőr módon végezni az egészségügyi propagandái, sem. — Engedje meg, hogy közbevessem: minden körzeti orvos egyben egészség- nevelő is. Szakember, s a „Doktor úr" szava gyakran hangsúlyosabb lehet. — Igen, az kellene, hogy legyen. Negyven éve hirdetjük, hogy a szocialista egészségügy alapelve a prevenció, a megelőzés. A szakma mégis a betegségből él, ment h,a .megnézzük a hiányszakmákat, ott sorjázik a gondozás, a közegészségügy. Az orvosképzésünk nem bírt megszabadulna attól a hagyománytól, hogy egy ritka kórképnek jobban örül, mint száz betegség megelőzésének. Ez szakmai ártalom. Az kellene, hogy a beteget szembesítsük az életmódjával, s ne udvari- askodjunk. Dé ez a dolog kétoldalú, ment ha egy orvos őszintén megmondja a betegnek, hogy a baja abból ered, hogy mértéktelenül dohányzik, falánk, iszákos, koszorúereit azzal is terheli, hogy költekező életmódját nemcsak a törvény peremén, hanem azt néha túllépve teremti meg, s önmagát teszi ki számos stresszhatásnak — nem veszi jó néven. Mindenki azt szeretné, ha gondjait egy injekcióval, vagy tablettával meg lehetne oldani. Az életmód kérdése a VII. ötéves terv egészségügyi, szakmapolitikai témájában magasan kiemelkedik. — Térjünk vissza mégis az anyagi, tárgyi dolgokhoz. — Elvileg, országosan a kórházi ágyak ellátottsága elegendő kellene hogy legyen, de a minőség más kérdés. Megyénkben is nagy súllyal szerepelnek a rekonstrukciós feladatok. Ezt csináljuk Sátoraljaújhelyen, a Semmelweis Kórházban, s most előtérbe kerül a megyei kórházban is. Cél a túlzsúfoltság csökkentése és nem a mennyiségi mutatók fejlesztése. Minőségi fejlesztésben az orvostechnikában lemaradtunk az európai színvonaltól. A VII. ötéves tervben a meglevő intézményeinkben szeretnénk korszerű viszonyokat teremteni. Itt persze az a nagy kérdés, hogy mennyi devizát kapunk majd. Többet kell várnunk a hazai műszeripartól, hogy egyre több importot válthassunk ki. — Említette, hogy az új tervidőszakban nagyobb hangsúlyt kap a szociálpolitika. Hogy állunk ezzel megyénkben? — Rendet kell teremtenünk, de ehhez az kell, hogy elég szociális otthoni ágyat tudjunk biztosítani, bizonyos profiltisztításra is szükség van. Jelenleg 700 embert tudunk szociális otthonban elhelyezni, de gond, hogy betegek és egészséges öregek jelenleg egy épületben vannak. Miskolcon tervezünk egy 150 ágyas, kifejezetten betegszooiális otthont, hogy a meglevő szociális otthonról levegyük ezt a terhet, hiszen az kétágyas szobáival, nem betegellátásra épült. A vasgyári kórház és a Ládi fűrésztelep közti szabad leiken szeretnénk felépíteni az új létesítményt.- Azért ott, mert rendelkezésre állna a kórházi háttér. A vasgyári kórháznak amúgy is kell egy új konyhát építeni, az már olyan lenne, amelyik a betegotthont is el tudná .látni, csakúgy, mint a kórház mosodája. — Az elképzelés nagyon tetszetős és aktuális. De hogyan állunk az anyagiakkal? — A létesítmény olyan 100—110 millió forintba kerülne. Számolva a gazdasági lehetőségekkel és számítva a megyénkben már hagyományos társadalmi összefogásra, a felét, egy harmadát társadalmi munkával szerelnénk megteremteni. Ezt a társadalmi erőt, a VII. ötéves terv folyamán az .idős korúak ellátásának segítésére kívánjuk újra mozgósítani. A megyében bizonyos összeget az öregek napközijére, a területi gondozás fejlesztésére, Miskolcon pedig a kommunista műszakokból összejötit. pénzt a betegotthon mielőbbi létrehozására kívánjuk hasznosítani. A DIGÉP már fel is ajánlotta a városi pártértekezleten, hogy kommunista műszakokat szervez erre a szociális otthonra. Ez nagyon sok család gondját oldaná meg. Bízom benne, hogy a város lakossága ezt szívesen fogadja, s lehet majd szervezni erre a célra, ha befejeztek a vérellátó építését. — Az eddigiekből úgy tűnik, hogy a VII. ötéves terv egészségügyi célkitűzései közt jelentős súlya lesz a szociálpolitikának. Vannak-e itt megyei sajátosságok? — Az elöregedés országos • probléma, de megyénkén belül sajátosan jelentkezik, mert az elnéptelenedő apró településeken gond lesz, intézeti elhelyezést igényelnek majd. Ezért is szükséges a szociális otthoni férőhelyek nagyobb arányú növelése. Betegotthonokra lesz szükség, 700—800 férőhelyes fejlesztés kell, de erősen differenciálva, területenként és szakmailag. Nagyon kiemelten szerepel az elmebetegek megfelelő elhelyezése. Az utóbbinál közrejátszik az alkoholizmus, amely végül el- meszooiális otthoni elhelyezést tesz szükségessé. Azel- meosztályoik túlzsúfoltak, s nem is az ő feladatuk lenne ezeknek az öregeknek az intézményi gondozása. Lefolytattuk a községekkel és a városokkal az előzetes kon- cepciöegyeztetést. Közismert, hogy most sokkal nagyobb a helyi kezdeményezési .lehetőség, hiszen a fejlesztési alap nagyobb része a helyi tanácsokhoz kerül. Egyeztek a gondolatok és minden tanács magáévá tette azt. a koncepciót, hogy tanácsonként legyen legalább egy öregek napközi je, amelynek a száma így várhatóan meg fog duplázódni. Megváltozik a név is. Nem napközi lesz, hanem a helyi szociális gondozás bázisintézménye. De erről majd részletesebben akkor, ha működni fog az új ötéves tervben. Adamovics Ilona A Központi Statisztikai Hivatal Borsod Megyei Igazgatósága elkészítette a megye 1985. I. félévi helyzetét értékelő felmérést. Eszerint a megye első félévi ipari termelése az egy évvel (korábbi 96 százalékának felel meg. A kohászat, a gépipar és az építőipar mérsékelte, a köny- nyü-, az egyéb és az élelmiszeripar behozta az első negyedévi lemaradását, de ez nem volt elegendő a többi ágazat rosszabbodó teljesítményének ellensúlyozására. A bányászát széntermelése például 300 ezer tonnával, a v i 11 a m os en erg ia-termelés egytizedével, a kohászati termékek 5 százalékkal, egyes nagy volumenben gyártott építőanyag-ipari termékek jelentősen csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A megyei székhelyű ipar értékesítése mindenkori eladási áron mintegy 3 százalékkal emelkedett, ezen belül azonban csak a belföldi és a rubelelszámolású árbevétel nőtt. nem rubel relációban a kivitel egytizedével csökkent. Ez az ösz- szes export közel 5 százalékos visszaesését okozta. Az, építőipari kivitelezők az. év II. negyedévében kétszer annyit termelték, mint az elsőben, de ez csak az akkori nagy lemaradásuk mérséklésére volt elég. FélA Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnak az elmúlt ötéves tervben lakásfelújítási tevékenységében kiemelten kellett kezelnie az 1950 előtt épült házakat és a felújításokkal egy időben el kellett végeznie a lehetséges korszerűsítéseket. A VI. ötéves tervben végzett munkáról és az új ötéves terv feladataira való felkészülésről számoltatta be a vállalat igazgatóját az elmúlt napokban a miskolci szolgáltatóipari pártbizottság végrehajtó bizottsága. A vállalat tájékoztatása szerint 1980 és 1985 között a városi tanács végrehajtó bizottsága által meghatározottaktól többet, de az általuk tervezettől kevesebbet; 3084 lakást újítottak fel. Ennek oka a nem megfelelő meny- nyiségű és minőségű kivitelezési kapacitás, valamint a tervidőszakban bekövetkezett áremelkedés. Szerény felújítási kapacitásukat igyekezéves szinten termelésük volumene még mindig 16 szá- zalékkal elmaradt a bázisidőszakitól. Az éves előirányzatuknak nem egészen négytizedét teljesítették. Legjelentősebben a tanácsi kivitelezők termelése csökkent. Egyébként az építőipar éves termelési előirányzatának a fél év végéig 84 százaléka volt szerződéssel fedezve úgy, hogy nem utasítottak el építési igényt. A termelékenység mindkét népgazdasági ágban, de különösen az építőiparban romlott. A megye gazdaságainak május 31-i földterülete 695 800 hektár, az, előző és az 1980. évivel majdnem azonos. Valamelyest nőtt a kert. a szőlő és a művelés alól kivett. kismértékben csökkent a gyümölcsös és a gyep művelési ág területe. A tavaszi vetésállomány 250 500 hektár volt, az 1984. évinek alig 95 és az összes szántónak 94 százaléka. A vetetten terület 17 000 hektár, az előző évinek 4,5-sze- re.se. Csokiként a gabonafélék. a fontosabb takarmányfélék, a napraforgó és a zöldségfélék vetésterülete, a burgonyáé stagnált, a cukorrépáé emelkedett. A megye gazdaságai az 1984. I. félévinél 17 százalékkal kevesebb vágóállatot és tek kiegészíteni, de más megyékben sem találtak megfelelő vállalkozókat, ezért a karbantartásokkal is elmaradtak; végső soron tovább nőtt a teljes felújítást igénylő lakások száma. A kapacitáshiány mellett késedelmesen érkező és pontatlan kiviteli tervek is nehezítették munkájukat. A jövőben több átmeneti lakás szükséges a felújításokhoz, de egy gondjuk enyhül: a MIK erényéi telepén az év második felében átadják a városi tanács támogatásával épült raktárt, ahol a nagy lakások bútorait helyezhetik el a felújítás idejére. Az Ingatlankezelő Vállalat tavaly a kivitelezések jobb előkészítése érdekében egy csoportot hozott létre. A szolgáltatóipari párt-vb ülésén bejelentették, hogy a tanács egy koordinációs bizottságot alakít, amelyben minden érdekelt fél képviselteti magát. 9 százalékkal kevesebb tejet adtak át a felvásárló szerveknek. A szocialista szektorba tartozó szervezetek 3,6 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, 7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Csak a célcsoportos beruházások értéke növekedett. Tanácsi fejlesztésekre 1,1 milliárd forintot költöttek, ami 2 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkorit. A .kivitelező építőipar a fél év során 576 lakást adott át és 418 építését kezdte meg. Mind az átadott, mind a megkezdett, illetve a fél év végén kivitelezés alatt álló lakások száma lényegesen csokiként, összesen a megyében 1234 lakást vettek használatba. 12 százalékkal kevesebbet az 1984. I. félévinél. Különösen az OTP-be- ruhúzásban készült latkások száma csökkent, 1985. I. fél évben az anyagi. ágak szocialista szektorában átlag 254 ezer fő dolgozott. számuk 10 ezer fővel csökkent. Leginkább — 12 százalékkal — a mező- gazdaság és erdőgazdálkodás létszáma fogyott. A lakosság pénzbevételei nem egészen 7 százalékkal, ezen belül a végzett munkával kapcsolatosak 4,4 százalékkal, a társadalombiztosítási kifizetések mintegy 9 százalékkal emelkedtek. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak átlagkeresete 7 százalékot meghaladóan nőtt, legjobban az iparban és a víz- gazdálkodásban. A megye féléves idegenforgalma. a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult. Az ide látogató vendégek száma nem emelkedett, sőt a külföldieké csökkent, s visszaesett az átlagos itt-tartózko- dási idő is. Az, egészségügyi alapellátás három községi fogorvosi körzettel bővült, ugyanakkor egy gyermekkörzetet tartós orvoshiány miatt megszüntettek. Az év elejéhez képest emelkedett a betöltetlen, általános orvosi körzetek száma is. A kórházi ágyaik száma — a miskolc-vasgyári kórház új sebészeti pavilonjának használatba vételével — gyarapodott. Nőtt a szociális otthonok és az öregek napközi otthonainak befogadóképessége is. A táppénzes helyzet romlott, a napi átlagos beteglétszám 6,5 százalékról 7 százalékra emelkedett. Lakásfelújítások Miskolcon
