Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

Mária Terézia leirata a Bergakademie létesítéséről Két születésnapja is # van a Nehézipari Műszaki Egyetemnek. Az időben közelebbi dá­tum 1949, amikar a ma­gyar Országgyűlés elrendel­te, hogy „a felsőfokú mű­száki szakemberképzés fo­kozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszáléi Egye­temet kell létesíteni. Az egyetem bánya- és kohó- mémöki karra, valamint gépészmérnöki karra tago­zódik”. Az időben távolabbi dá­tum, 1735. A bécsi udvari kamara június 22-én kelt leiratában részletesen sza­bályozta a Selmecbányán felállítandó bányászati— kohászati tanintézet mű­ködését, megszabta tanulói­nak a számát, kijelölte az egyes szakterületeket- ok­tató instruenseket, és rész­letes Instrukcióban hatá­rozta meg a tananyagot, fi tanulmányi rendet, a . ta­nulókkal szemben támasz­tott követelményeket. Ez a rendelkezés a mai értelem­ben vett iskolajellegű in­tézmény megteremtésének mérföldköve. Selmecbá­nyán, a Bergschuléban — ez egyértelműen kitűnik a rendelkezés szövegéből — nem iparosokat, hanem ve­zető műszaki szakembere­ket kívántak képezni, s ezért tekinthető már az 1735-ben létrehozott intéz­mény a magyar műszaki felsőoktatás kezdetének. Az elmúlt két és fél év­században változó elneve­zéssel és változó szerveze­ti formában, mindig a kor követelményeihez igazodó tananyaggal, folyamatosan működött az intézmény: 1919-ig Selmecbányán, 1949-ig Sopronban (az 1934 —1949 közötti években a Budapesti Műszaki Egye­tem keretében), majd a Nehézipari Műszaki Egye­sőoktatási intézménnyé, bá­nyászati akadémiává fej­lesztették. A 'Berglakade- mie-n már három év volt a tanulmányi idő, s három tanszék is működött. Ez volt talán a legfényesebb időszaka az iskolának, olyan kimagasló tudósok dolgoztak, oktattak Selmec­bányán, mint a kémikus N. J. Jacquin, aki később a bécsi egyetem rektora lelt, a kémikus és minera- lógus J. A. Scopoli, akit innen a páviai egyetem ka­tedrájára hívnak meg, vagy N. Poda, a világhírű selmeci bányagépek leíró­ja. A Mária Terézia által alapított Bergakademie nemcsak az elmélet és gya­korlat szoros kölcsönhatá­sára épülő oktatási mód­szereivel vált európai min­tává. Selmeci professzorok — és itt elsősorban Born Ignác neve említendő — közreműködésével a bánya­város melletti Szklenóri alapítják meg a világ első nemzetközi műszaki egye­sületét. Az iskola történetében a következő mérföldkő az 1846-os oktatási és szerve­zeti reform, amely az er­dészeti tanintézetet is aka­közvetlen bécsi függősége a magyarországi bányászat­nak és kohászatnak, az Aka­démia is magyar állami in­tézmény lesz. De máskép­pen is éreztette hatását az Akadémia működésében. Ekkor kezdték meg — az erdészeti oktatásban — a magyar nyelvű oktatást. 1867-ben a neve is válto­zott, Magyar Királyi Bá­nyászati és Erdészeti Aka­démiára. A magyar oktatá­si nyelvet 1872-ig fokoza­tosan vezették be. Ez a dátum az Akadémia szer­vezetének és oktatásának alapvető reformját is je­lenti, az eddigi egységes bányászképzést (mely az akkori szaknyelvben egy­aránt jelentett, bányászat­ra, kohászatra és pénzvcré- szetre való kiképzést) négy szakra választották szét, bányászati-fémkohászati, vaskohászati, valamint gé­pészeti és építészeti szak­ra. Az. erdészképzés két szakon folyt: általános er­dészeti és erdőmérnöki sza­kon. A XIX. század végén és a XX. század elején je­lentős mértékben fejlesz­tették az Akadémiát, mely új épületekkel, korszerű laboratóriumokkal gyara­démiai rangra emeli, s et- podott. Azután 1919-ben a tői az időtől kezdve az főiskola Sopronba települt alma mater hivatalos neve át. A bányamérnöki és er­Berg- und Forstakademie, azaz bányászati—kohászati akadémia. Az Európát is dőmérnöki főiskolában négy osztályban folyt az oktatás, a főiskola élén a rektor, az Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem bánya-, kohó- és erdőmérnök kara lett, változatlan helyszínnel. Ebben a szervezetben mű­ködött 1949-ig, amikor a Nehézipari Műszaki Egye­tem bányamérnöki és kohó­mérnöki karává alakult. A bányamérnökképzés 1959-ig megosztottan folyt, az első két évfolyamot Miskolcon, a felsőbb évfolyamokat Sopronban oktatták. A ko­hász tanszékek 1952-ben költöztek át Miskolcra. Ez már azonban a közel­múlt története. Az 1949. évi 23. törvény is és az 1949. szeptember 18-án megtar­tott első tanítási nap is, amikor mintegy ötszáz el­sőéves bányász-, kohász- és gépészhallgató vette át a Diósgyőri Vasgyár munká­saitól az egyetemi zászlót. És történelem már az az 1950. februári nap, amikor a Dudujkán kijelölték az egyetem mai helyét, és az első rektor, Szádeczky- Kardoss Elemér megtette az első kapavágást az alap­kőletételhez. A mai Egye­temváros területén 1951 őszén kezdődött meg a ta­nítás. Az induláskor három egyetemi kara volt az egye­temnek, azóta egy negye­dikkel. a jogi karral is bő­vült. És bővült két főisko­lai karral is Dunaújváros­ban és Kazincbarcikán. Az út hosszú volt, kacs- karingós. 1735-ben Selmec­bányán azért létesülhetett a bányaiskola, mert ott központosult a hazai bá­nyászat, kohászati termelés és igazgatás. Az adott kor­ban bányagépészeti, erő­vízrendszerét és kohászati technológiáját példaképnek tekintették Európában. A kibontakozó ipari forrada­lom elkerülhetetlenné tette a korszerű elméleti és gya­korlati ismeretekkel ren­delkező műszaki szakembe­rek képzését. Ugyanez az igény hívta életre — im­már századunkban — a borsodi iparvidéken a Ne­hézipari Műszaki Egyete­met. Az országnak nagy számban kellett műszaki vezető szakember, és a hely szinte önmagától kínálko­zott. A több mint két év­százados hagyományokkal rendelkező bánya- és kohó­mérnöki kar egy szervezeti egységben az új gépész­mérnöki karral egy nagy múltú, de korszerű egye­tem létrehozását tette lehe­tővé. S az ipar legfonto­sabb alapanyagait termelő bányászat, az azokból fél- késztermékeket készítő ko­hászat és a gyártást befe­jező gépészet is egy egy­ségben tükröződik a Ne­tem alapítása után Miskol­con, ahová Sopronból köl­töztek át fokozatosan a bánya- és kohómérnöki kar tanszékei. Így lehet, hogy a felszabadulás után — a nehézipar nagyarányú fej­lesztését segítendő — ala­pított miskolci egyetem ha­zánk első állami műszaki felsőoktatási intézménye, és európai elsőségét semkér- dőjelezhelik meg. A kon­tinens számos híres mű­szaki felsőoktatási intéz­ményét a selmeci mintára tervezték meg. Két és fél évszázad tör­ténetét még nagy vonalak­ban. is csak rendkívül hiá­nyosan vázolhatjuk fel. Selmecbányán 1735-ben, a bécsi udviari kamara azért létesített bányaiskalát, hogy az európai viszonylatban is jelentős magyarországi ne­mesfém- és réztermélés fellendítéséhez a kibonta­kozó ipari forradalom ide­jén megfelelő szakembere­ket képezzen. Egyik első tanára az európai művelt­ségű mérnök és matemati­kus Mikoviny Sámuel, a hazai térképészeit kimagas­ló alakja. Ezt a bányáisko- lát azután 1763—70. között fokozatosan tényleges fel­megrázó 1848—49-es forra­dalom és szgjsadságharc döntő kihatással volt a sel­meci akadémiára. Megszűnt osztályok élén a dékánok álltak. 1934-ben a főiskola az akkor megszervezett or­szágos jellegű József nádor i»«y. *v« hézipari Műszaki Egyetem­ben, melynek történetét, napjainkban is tovább ír­juk. IB49. ávf 24. törvény Ettől a töivénytöl »zámitódilc a Nehézipari Műszaki Egyetem újkori története >«MLEDVZin Ü sátrai A három torony Három város — három torony. Mindegyik város­nak, Selmecnek is, Sop­ronnak is, Miskolcnak is torony a jelképe. Ami e három várost összekapcsol­ja — a bányászati—kohá­szati felsőoktatás. A két­százötven esztendő történe­te egy kicsit a magyar mű­szaki kultúra születésének és fejlődésének története is. A bányaiskola, a Bergaka­demie, s az időről időre más-más elnevezéssel, más tartalommal, de azonos képzési céllal működő is­kola jogutódja, a Nehézipa­ri Műszaki Egyetem ezek­ben a napokban ünnepli a magyar műszaki felsőokta­tás indulásának kétszázöt­venedik évfordulóját. Tu­dományos tanácskozások, emlékeztető kiállítások idé­zik fel a két és fél évszá­zad jeles forduló napjait i és hétköznapi életét. Régi S igazság, hogy aki a múltat nem ismeri, az a jövőbe 1 sem láthat. A múltat tud- * ni kell, hogy boldoguljunk a jelenben, s igazítsuk a jövőt. Selmecbányáról hosszú, küzdelmes út vezetett a Dudujkáig. Vajon hányán ismerik még ezt a nevet? Ma azt mondjuk: Egyetem- város. Egyetemváros a bor­sodi iparvidék és a magyar iparvidék egyik szívében. Fiatal szocialista államunk egyik alkotása, melypíek a múltba nyúlnak a gyökerei. Egyetem, mely mindig hí­ven teljesítette feladatát — műszaki szakembereket ne­velt a békés építömunká- hoz. A jubileumon köszont- sük hát a hagyományos, patinás köszöntéssel: Vivát. Akadémia! Selmec, Mozart mtija A Bányászati Akadémia tanárai­9 nak tudása gyakorlati kísérlete­ken és valóságos bányászati, ko­hászati gépészeti ismereteken nyugo­dott. A spekulatív természetfilozófiák­kal — a XVIII. század végén az alki­mistákkal és a flogisztonelmélet hí­veivel — ezért gyakorta kemény tudo­mányos csatákat kellett vívniuk. A ré­giek, elsősorban a berlini professzorok, még az egyiptomi kultúrából örökölt elméleti alapon álltak, ahol négy ős­elem van: a tűz, a víz, a levegő, és a föld. Ezzel szemben álltak a selmeciek és a bécsi felvilágosultak, elsősorban n szabadkőművesek: Jacquin Miklós, Ruprecht Antal, Born Ignác és Gie- seekel Űk kísérletekkel bizonyították, hogy több elem • is van és, hogy a tűz nem elem, hanem kémiai reakció. Ki­dolgozták az arany és ezüst amalgá- nos kinyerési módszerét, s azt a vi- lá'< első nemzetközi műszaki társasá­gai megalapítva 1786-ban Selmecen be is mutatták. Az új természettörvények felfedezése lelkes hangulatot keltett, s a kor művészeire is erősen hatott. Sok jel és bizonyíték mutat arra. hogy W. A. Mozart több műve is a sel­meciek közvetlen hatására született. Mozart Jacquin Miklós selmeci pro­fesszor három gyermekét tanította ze­nibe, s a legidősebbel Goltfrieddel éle­te végéig jó barátságban maradt. Mo­zart 17 művet írt a Jacquin-gyerekek- nek. Jacquin professzor diákja volt Gie- secke, a későbbi dublini ásványtan pro­fesszor, aki — Schnikanederrel együtt — a Varázsfuvola szövegkönyvét írta. Abban a régebbi el egyetér­tettek, hogy Sarastr] ttazságos és megértő alakjánál nác v°lt az ihletője. Born Ifl,ak nagy műveltségű alakja V1 sxati le­lőhelyeket és eljárhatott a‘* selmeciekkel együtt, a bécsi udvar főtisztviselője anarchia bányászatát irányítót10 volt a szabadkőműves páhoJ'ette fel szabadkőművesnek t)“prn Ig­nác tudományos vitt műveiben az ész, értelem 1 hirdette. Saraslro híres árit szövege Born Ignác egyik le1 1 idézet. Az újabb Varázst* *ök egy- le több körülményt ame­lyek arra mutatnak, 111 a nta- kacs, rosszindulatú s\ák (Ej királynő. Monostatos íértő, de ész- és igazság-párt* Saraslro, öreg pap) harcán#ls zenei megfogalmazása. Mozart egy másik Maurer- I’reude című kantát ’Snacnak a jánlotta. Ez a daf; Mkőmű- vesek öröméről szól érmészet titkainak kutatásakö Srnerése- kor éreznek. A már*1 gültséget az amalgános kíséri* "°r érez­te Born Ignác, hoglytársára Mozartra miképpen 8 Mau- rerfreude hallgatásai újra érezheti. A selmeci Berg S ,®ves év­fordulója a Mozarti Ptos ku­tatásoknak is új lé 'flott. Az amerikai Bartók T** Jubileum alkalmából a Va riddel meze­séről kiadványt jele1] Ai eliö tankönyvek a selmeci műemlék könyvtárban A Bányászati Akadémiát sem ke­9 rülték el az 1848-as év esemé­nyei. Ekkor kb. 300 hallgató ta­nult ott, fele magyarországi, 20—20 szá­zalék osztrák és cseh, a többi külföldi. A tanári kar és a diákság is hagyo­mányosan császárhű szemléletet kép­viselt — hiszen alapításától kezdve a bécsi udvar irányításával működött az Akadémia. Máig sem kellően elemzett része történelmünknek, hogy a selmeci tanári kar miért állt egyértelműen 1848 márciusa és a magyar ügy mellé. Selmecen ekkor pánszláv mozgalmak is tevékenykedtek. Márciusban egy pánszláv gyűlésen letépték és megta­posták a magyar zászlót. Április hete­dikén a selmecbányaiak megszüntették a Bécsbe irányuló fémszállítmányokat, s a termékekét Pestre irányították. Az oktatás tovább folytatódott. A város­ban a diákkávéház bejárata felett há­rom zászló lobogott békességben: a német, a magyar és a szláv. A vihart Jendrassih Miksa bányatanácsos egy hallgatók és tpnárok előtt tett meg­jegyzése robbantotta ki május 12-én; miszerint a magyar zászlót lehetne „lisztesebb” helyre is tűzni. Erre a ma­gyar zászlót feljebb, láthatóbb helyre lették. A nem magyar nemzetiségű hallgatók erre felbőszültek, s még az éjjel Jendrassihnak „macskazenét" ad­tak. Ezt a megmozdulást másnap a vá­ros lakosainak és magyar diákjainak Jendrassih melletti tömegtüntetése kö­vette. Az Akadémia igazgatója a macs­kazenét adók tettét „szigorúan rosz- szallotta”, botrányosnak ítélte. Erre másnap 13.3 nem magyar ajkú hallga­tó írásban bejelentette kilépését az A scholarok szakmai 9 tudásuk erős funda­mentumát a bányá­szati könyvek teljes figyel­mességgel történő szorgal­mas tanulmányozása révén lakhatják le; ezért a főbá- nyahivatali igazgató gon­doskodjék arról, hogy a bányaiskola részére aján­lott, kifejezetten idevágó tudományokkal foglalkozó au'horok alább fölsorolt műveit kincstári költségen szerezzék be; elsősorban a Corpus iuris et systema re­rum metallicarum-ot, aztán Herttwiig Christoph com­pendium formájában meg­jelent. Berg-Buchját, to­vábbá Rösslertől a Specu­lum metallurgiáé politis- simum-ot, valamint Ereket- f -izarus Aula sublerranae- ját és nem utolsósorban Voigtei Nicolaustól a Geo­metria subterranea-t; eze­ket a könyveket a bánya- iskolai tanulók a tanórá­kon kívül kötelesek magok között fölolvasná, ezekből hasznot és tudást meríteni, amely idővel hasznos szol­gálatot tehet és tesz. hi­vatali és szakmai működé­sük során. (Részlet az 1735- ös Instrukcióból.) Az öt könyv ma is lát­ható a selmeci műemlék könyvtárban. Mintegy bi­zonyítékául, hogy nemcsak az oktatás, hanem a könyv- tárgyarapítás is folyama­tosan történt. Az egyetemi könyvtár épületében ma már persze, elsősorban a kutatást szolgálja a mű­emlék könyvtár. Akárcsak maga a könyvtár, a könyv­tári szolgáltatások is kibő­vültek. A hogyanról és a mikéntről Zsidói József könyvtárigazgatót kérdez­tük, aki elmondta, hogy ma több mint félmillió is meg­haladja az állományt. (A selmeci könyvtárban 30 ezer kötetet őriztek.) A könyvtár fejlesztésére, a be­Akadémiáról. A bé*® hallga­tók petíciója hatás*1 ft ezután Leobenben (Ausztr* 'ufómban (Csehország) bányád "miákat. Érdekesség, hogV rö Dopp­ler Christian (1 "kiről a Doppler-effektust élőbbén az időben az Akadért** :o,'a volt. Annak ellenére. h*,i,'_ul nem beszélt, 1848 szépig ° is le­tette a magyar alld az esküt. Októberben megkenj meszter 116 hallgat*1' 7-én az Akadémia.1! ízben magyar nye 8 gattak a diákok. Az 1849-es év Mikkel telt el. A hallgatók és *Mó része vitézül részt vett Mharcban. „A derék selmeci lehallgatók szinte minden had$ készek­nek mutatkoznak." Tai csodát vittek véghez, a töjjá 18—19 °szi sze- deeember !ben első ®st hali­éves fiatalembert)^ egytől egyig mint valóság viselték idéz'/d^Uth egyig magukat... ^ joshoz írt hadijelety°kan el­estek a harctereké11'1 a levert szabadságharc utál* rStorlás. 1850-ben folytaté-^tatás — hiszen bányászkod**1 ls kellett. Az Akadémia szed ^áltozott, de ettől érzelmű kezdve eí? ^ iskolának magyar ,u.* Az oszt­rák fiatalok ettől dúlhattak Leobenben, a szWp csehek Psibromban. A selmeci Akad*! a Monarchia egye' felsőfokú iskolája. u * ed'1’­bem volt kohász szerzésre évente 15 millió forintot fordítanak. Az egyetemi központi könyvtár ma az egyik legfelszerel- tebb magyar műszaki könyvtár, amelynek műkö­dési feltételei is adottak. — Feladataink igen sok­rétűek. Attól kezdve, hogy a hallgatókat el kell lát­nunk tananyaggal, ami igen számottevő részét jelenti munkánknak, nyilvánva­lóan segítenünk kell a tu­dományos kutatást is. Eh­hez rendkívül fontos, hogy elérhető közeibe kerüljenek azok az információk, ame­lyek a világ különböző in­formációs központjaiban adottak, és amelyek szük­ségesek a magyar kutatók, a magyar mérnökök szá­mára, akár az egyetemen, akár az iparban dolgoznak. Éppen ezért a könyvtár történetében, működésében a jövőben ennek az infor­mációszolgáltatásnak egy­re nagyobb szerep jut. — Hogyan kívánják ezt erősíteni? — A könyvtárunknak négy nemzetközi tudomá­nyos központtal van szer­ződéses kapcsolata. Gya­korlatilag három évé tart egy központi információs hálózat kiépítése. Az elkö­vetkező hetekben üzembe helyezzük ezt a rendszert, és így mi is bekapcsoló­dunk ebbe az információs rendszerbe. Azt jelenti, hogy a legmodernebb szá­mítástechnikai és adatátvi­teli technikával tudjuk megszerezni azokat az in­formációkat (a cikkgyűjte­ményektől ipari prognózi­sokig), amelyre szükségük van a kutatóknak és áz iparnak is. A termelés ki­kényszeríti. hogy minden új termékben. fejlesztésben egyre nagyobb szerepet vál­laljon a tudomány. És ez a könyvtár gyorsabb, ponto­sabb, szerteágazó munkáját feltételezi. A modern egyetemi könyvtár lésilete ' Az egyetemen soktror 9 iíinte -változatlan for­mában élnek tovább a tőimeti diákhagyományok. Ku­pát már n régi diákok it vit­tek emlékeztetőül. lő a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents