Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

pót diókok .V »it­Selmec, Mozart mtija A Bányászati Akadémia tanárai­• nak tudása gyakorlati kísérlete­ken és valóságos bányászati, ko­hászati gépészeti ismereteken nyugo­dott. A spekulatív természetfilozófiák­kal — a XVIII. század végén az alki­mistákkal és a flogisztonelmélet hí­veivel — ezért gyakorta kemény tudo­mányos csatákat kellett vívniuk. A ré­giek, elsősorban a berlini professzorok, még az egyiptomi kultúrából örökölt elméleti alapon álltak, ahol négy ős­elem van: a tűz, a víz, a levegő, és a föld. Ezzel szemben álltak a selmeciek és a bécsi felvilágosultak, elsősorban a szabadkőművesek: Jacquin Miklós, Ruprecht Antal, Born Ignác és Gie- secke' Űk kísérletekkel bizonyították, hogy több elem is van és, hogy a tűz nem elem, hanem kémiai reakció. Ki­dolgozták az. arany és ezüst amalgá- nos kinyerési módszerét, s azt a vi­lág első nemzetközi műszaki társasá­gál megalapítva 1786-ban Selmecen be is mutatták. Az új természettörvények felfedezése lelkes hangulatot keltett, s a kor művészeire is erősen hatolt. Sok jel és bizonyíték mutat arra. hogy W. A. Mozart több műve is a sel­meciek közvetlen hatására született. Mozart Jacquin Miklós selmeci pro­fesszor három gyermekét tanította ze- nére, s a legidősebbel Goltfrieddel éle­te végéig jó barátságban maradt. Mo­zart 17 művet írt a .Jacquin-gyerekek­nek. . Jacquin professzor diákja volt Gie- secke, a későbbi dublini ásványtan pro­fesszor, aki — Schnikanederrel együtt — a Varázsfuvola szövegkönyvét írta. fi ti Abban a régebbi el tettek, hogy Sarasth és megértő alakján az ihletője. Born I műveltségű alakja V< lőhelyeket és eljái" selmeciekkel együtt, udvar főtisztviselőj bányászatát irányító szabadkőműves pá.h szabadkőművesnek nác tudományos vit az ész, értelem Sarastro híres ári á Born Ignác egyik le1 Az újabb Varázs re több körülményt lyek arra mutatnak, kacs, rosszindulatú királynő, MonostatoSj ész- és igazság-párti öreg pap) harcán*1 megfogalmazása. Mozart egy másik freude című kanta ajánlotta. Ez. a dah vesek öröméről szó titkainak kutatások kor éreznek. A m az. amalgános kíséri te Born Ignác, hofS Mozartra miképpen rorfreude hallgatás érezheti. A selmeci Berg fordulója a Mozart tatásoknak is új F1 amerikai Bartók T» alkalmából a Vará séről kiadványt jel«1 alnác giak Megyetér- 1 gazsó gos volt nagy «fszati le­aratott a"* a bécsi efonarchia volt a űzette fel rn Ig- líflüveiben irdette. szövege idézet, fik egy- el, ame- 'ű a urn­ák (Éj :{gértő, de Sarastro, is zenei 1 hir .i tt ián1,8 Maurer- icnak íadkömű- rmészet rése- ültséget érez- ársára a Mau- újra t igná ri at 1 fir o smer * kor D'iytá s ki S éves t fel bt tti ev- os kü­ldött. Az. jubileum élmezé­A Bányászati Akadémiát sem ke- # rülték el az 1848-as év esemé­nyei. Ekkor kb. .700 hallgató ta­nult ott, fele magyarországi, 20—20 szá­zalék osztrák és cseh, a többi külföldi. A tanári kar és a diákság is hagyo­mányosan császárhű szemléletet kép­viselt — hiszen alapításától kezdve a bécsi udvar irányításával működött az Akadémia. Máig sem kellően elemzett része történelmünknek, hogy a selmeci tanári kar miért állt egyértelműen 1848 márciusa és a magyar ügy mellé. Selmecen ekkor pánszláv mozgalmak is tevékenykedtek. Márciusban egy pánszláv gyűlésen letépték és megta­posták a magyar zászlót. Április hete­dikén a Selmecbányáink megszüntették a Bécsbe irányuló fémszállítmányokat, s. a termékekét Pestre irányították. Az. oktatás tovább folytatódott. A város­ban a diákkávéház bejárata felett há­rom zászló lobogott békességben: a német, a magyar és a szláv. A vihart Jendrassih Miksa bányatanácsos egy hallgatók és tpnárok előtt tett meg­jegyzése robbantotta ki mójús 12-én; miszerint a margyar zászlót lehetne „tisztesebb” helyre is tűzni. Erre a ma­gyar zászlót feljebb, láthatóbb helyre tették. A nem magyar nemzetiségű hallgatók erre felbőszültek, s még az éjjel Jendrassihnak „macskazenét” ad­tak. Ezt a megmozdulást másnap a vá­ros lakosainak és magyar diákjainak Jendrassih melletti tömegtüntetése kö­vette. Az. Akadémia igazgatója a macs­kazenét adók tettét „szigorúan rosz- szallotta”, botrányosnak ítélte. Erre másnap 133 nem magyar ajkú hallga­tó írásban bejelentette kilépését az Akadémiáról. A bé*® hallga­tók petíciója hatás;! U ezután Leobenben (Ausztfi '.oromban (Csehország) bánvá- miákat. Érdekesség, hogy ^ Dopp­ler Christian (lü‘ akiről a Doppler-effektust éjibben az. időben az Akadérn''0|a volt. Annak ellenére. h° nem beszélt, 1848 szepl6! 0 '-s le­tette a magyar al^ a.z esküt. Októberben megkeni j>Sz> sze­meszter 116 hallga*°k?ecembef 7-én az Akadémia. .en első ízben magyar nye ast hall­gattak a diákok. Az 1849-es év hőkkel telt el. A hallgatók és ‘‘ jé része vitézül részt vett Mbarcban. „A derék selmeci í hallgatók szinte minden had1? készek­nek mutatkoznak.". csodál vittek véghez, a ti|SPa 18—19 éves fiatalembert)0!' egytől egyig mint valóság viselték magukat...” idézZ^ulh La­joshoz írt hadijele1’; °kan el­estek a harctereké11', a levert szabadságharc után i^Storlás. 1850-ben folytatói, atás — hiszen bqnyászkocWs kellett. Az Akadémia szßfl Változott, A három torony Három város — három torony. Mindegyik város­nak, Selmecnek is, Sop­ronnak is, Miskolcnak is torony a jelképe. Ami e három várost összekapcsol­ja — a bányászati—kohá­szati felsőoktatás. A két­százötven esztendő történe­te egy kicsit a magyar mű­szaki kultúra születésének és fejlődésének története is. A bányaiskola, a Bergaka­demie, s az időről időre más-más elnevezéssel, más tartalommal, de azonos képzési céllal működő is­kola jogutódja, a Nehézipa­ri Műszaki Egyetem ezek­ben a napokban ünnepli a magyar műszaki felsőokta­tás indulásának kétszázöt­venedik. évfordulóját. Tu­dományos tanácskozások, emlékeztető kiállítások idé­zik fel a két és fél évszá­zad jeles forduló napjait és hétköznapi életét. Régi igazság, hogy aki a múltat nem ismeri, az a jövőbe sem láthat. A múltat tud­ni kell, hogy boldoguljunk a jelenben, s igazítsuk a jövőt. Selmecbányáról hosszú, küzdelmes út vezetett a Dudujkáig. Vajon hányán ismerik még ezt a nevet? Ma azt mondjuk: Egyetem­város. Egyetemváros a bor­sodi iparvidék és a magyar iparvidék egyik szívében. Fiatal szocialista államunk egyik alkotása, melyrjsek a múltba nyúlnak a gyökerei. Egyetem, mely mindig hí­ven teljesítette feladatát — műszaki szakembereket ne­velt a békés építömunká- hoz. A jubileumon kőszönt- sük hát a hagyományos, patinás köszöntéssel: Vivát. Akadémia! A scholarok szakmai • tudásuk erős funda­mentumát a bányá­szati könyvek teljes figyel­mességgel történő szorgal­mas tanulmányozása révén rakhatják le; ezért a főbá- nyahivatali igazgató gon­doskodjék arról, hogy a bányaiskola részére aján­lott, kifejezetten idevágó tudományokkal foglalkozó au'horok alább fölsorolt műveit kincstári költségen szerezzék be; elsősorban a Corpus iuris et systema re­rum metallicarum-ot, aztán Herttwiig Christoph com­pendium formájában meg­jelent Berg-Buchját, to­vábbá Rösslertől a Specu­lum metallurgiáé politis- simum-ot, valamint Ereket* Lazarus Aula subterranae- ját és nem utolsósorban Voigtei Nicolaustól a Geo­metria subterranea-t; eze­ket a könyveket a bánya- iskolai tanulók a tanórá­kon kívül kötelesek magok között fölolvasni, ezekből hasznot és tudást meríteni, amely idővel hasznos szol­gálatot tehet és tesz. hi­vatali és szakmai működé­sük során. (Részlet az 17.35- üs Instrukcióból.) Az öt könyv ma is lát­ható a selmeci műemlék könyvtárban. Mintegy bi­zonyítékául, hogy nemcsak az oktatás, hanem a könyv- tárgyarapítás is folyama­tosan történt. Az egyetemi könyvtár épületében ma már persze, elsősorban a kutatást szolgálja a mű­emlék könyvtár. Akárcsak maga a könyvtár, a könyv­tári szolgáltatások is kibő­vültek. A hogyanról és a mikéntről Zsidói József könyvtárigazgatót kérdez­tük, aki elmondta, hogy ma több mint félmillió is meg­haladja az állományt. (A selmeci könyvtárban 30 ezer kötetet őriztek.) A könyvtár fejlesztésére, a be­szerzésre évente 15 millió forintot fordítanak. Az. egyetemi központi könyvtár ma az egyik legfelszerel- tebb magyar műszaki könyvtár, amelynek műkö­dési feltételei is adottak. — Feladataink igen sok­rétűek. Attól kezdve, hogy a hallgatókat el kell lát­nunk tananyaggal, ami igen számottevő részét jelenti munkánknak, nyilvánva­lóan segítenünk kell a tu­dományos kutatást is. Eh­hez rendkívül fontos, hogy elérhető közeibe kerüljenek azok az információk, ame­lyek a világ különböző in­formációs központjaiban adottak, és amelyek szük­ségesek a magyar kutatók, a magyai- mérnökök szá­mára, akár az egyetemen, akár az iparban dolgoznak. Éppen ezért a könyvtár történetében, működésében a jövőben ennek az infor­mációszolgáltatásnak egy­re nagyobb szerep jut. A modern egyetemi könyvtár lésilete de ettől kezdve el érzelmű iskolának L 1 /L 1II1H lMVUIdlnli' .I 4 rák fiatalok ettől dúlhatta r I ____I____ 1 rtr fi oonKr L eobenben, a szk' Psibromban. A selmeci Akácig ,.r'ern volt a Monarchia egye*1 felsőfokú iskolája. magyar Az oszt- tak 9 csehek-kohász Az első tankönyvek a selmeci műemlék könyvtárban — Hogyan kívánják ezt erősíteni? — A könyvtárunknak négy nemzetközi tudomá­nyos központtal van szer­ződéses kapcsolata. Gya­korlatilag három évé tart egy központi információs hálózat kiépítése. Az elkö­vetkező hetekben üzembe helyezzük ezt a rendszert, és így mi is bekapcsoló­dunk ebbe az információs rendszerbe. Azt jelenti, hogy a legmodernebb szá­mítástechnikai és adatátvi­teli technikával tudjuk megszerezni azokat az in­formációkat (a cikkgyűjte­ményektől ipari prognózi­sokig), amelyre szükségük van a kutatóknak és äz iparnak is. A termelés ki­kényszeríti. hogy minden új termékben. fejlesztésben egyre nagyobb szerepet vál­laljon a tudomány. És ez a könyvtár gyorsabb, ponto­sabb, szerteágazó munkáját feltételezi. A mai Egyetemváros egy résilete :^ÄSp| yyTTI fx % * p I ;f | | I * | * Ü HA ÜV i 1 • * ' ! A jubileumok mindig számvetésre is késztetnek. A magyar műszaki felső- oktatás 250 éves múltjára emlékezve, természetszerű­en adódik, hogy beszéljünk a műszaki felsőoktatás je­lenéről és jövőjéről is Múltról, jelenről és jövőről kérdeztük dr. Czibere Ti­bort, a Nehézipari Műsza­ki Egyetem rektorát. — A Nehézipari Műsza­ki Egyetem jelene és jövő­je szempontjából miért je­lentős ez a 250 éves múlt? — Többek között azért is, mert alkalmat ad jele­nünk és mai helyzetünk elemzésére. Fogalmazhat­nám úgy is, hogy az okta­tó- és nevelőtevékenység ma is a régi mesterek hi­tével és célkitűzésével fo­lyik : koiszerü szaktudású, jó közösségi emberek kép­zése ma is a feladat. Más­képpen ezt úgy mondanám, hogy az. 1735-ös alapításai­tól az. oktatási tartalomtól kapott jelentőséget, ami ak­kor ott, Selmecbányán folyt. Az legföljebb érde­kes, hogy amikor a ma­gyar történelem megterem­tette a szükségletet a mű­szaki felsőoktatás megindu­lásához, akkor a hatalom támogatásával létrejöhetett egy világi felsőoktatási in­tézmény. A hangsúly érte­lemszerűen a világi jelzőn is van, hiszen az egyete­meket az egyházak tartot­ták kezükben. A Selmecbá­nyái iskola igazán európai szellemű volt, jeles tudós­emberek kerültek oda, akik az akkor legkorszerűbbnek tartott módszerekkel taní­tottak. A Selmecbányái ok­tatás lényegében a tudo­mány és a gyakorlat ösz- szekapcsolása volt. Igen jó elméleti alapokat adtak ah­hoz. hogy jó legyen a gya­korlat, megszűnjön a ket­tő közötti szakadék. Ma ezt úgy mondanám, hogy a tu­domány termelőerővé vá- lásáhóz. teremtettek iskolát. Természetesen más tarta­lommal. más elnevezéssel, de erről volt szó. — Napjainkban nagyon erős a társadalom kihívása a műszaki felsőoktatással szemben. Mennyiben felel meg ezeknek a kihívások­nak, elvárásoknak a mai magyar műszaki felsőokta­tás, és a Nehézipari Mű­szaki Egyetem? — Igyekszünk megfelelni a kihívásoknak és az elvá­rásoknak is. Nyilván túlzó lenne az a cél, hogy mi le­gyünk a világ iránymuta­tói. De nem szakadhatunk el attól, ami a világban ma a műszaki tudomá­nyokban és a műszaki fel­fedezésekben történik. Eh­hez az kell, hogy benne le­gyünk a nemzetközi forga­tagban, hogy kapcsolatokat építsünk, -szülessenek olyan eredmények, amelyre oda­figyelhetnek. Tehát a mű­szaki felsőoktatásnak nagy feladatokat kell vállalnia a műszaki tudományos kuta­tásban is. Azt hiszem, nyu­godtan fogalmazhatok úgy, hogy egyre szerteágazóbb a kutatómunkánk, egyre szo­rosabb kapcsolatokat épí­tünk ki nemzetközi szin­ten, de hazai viszonylatban is az iparvállalatokkal. A tudományos kutatásra is igaz az, ami a képzésre. A gyakorlatot kell szolgálnia.. De soha egyetlen mérnök sem tevékenykedhetett megfelelő elméleti felké­szültség nélkül a gyakor­latban: a hídépítéshez szük­sége van a szilárdságtan ismeretére, és hogy a föld alatt dolgozni tudjon, tud­nia kell a geológiát. Ah­hoz, hogy a kor színvona­lának megfelelő, gazdasá­gosan működtethető alko­tást hozzon létre a mérnök — és éz a vele szemben támasztott alapkövetel­mény —, elméletileg, gya­korlatilag jó alapokkal kell rendelkeznie. Selmec­bányán ebben a szellem­ben indult a képzés. És az elméleti tananyaghoz na­gyon korszerű laboratóriu­mok álltak rendelkezésre. — A mérnöki munkában is igaz, hogy korunkban rendkívül felgyorsult az is­meretek kicserélődésének folyamata. Mennyire kor­szerű ma a műszaki felső­oktatás rendje, tananyaga? — Ha külföldön járunk, akkor azt is nézzük, hogy mennyire tart lépést a mi oktatásunk- tartalma a ná­lunk sokkal fejlettebb gaz­daságú országok műszaki oktatásával. Ügy érzem, nincs okunk szégyenkezés­re. Az viszont igaz, hogy ma egy emberöltőnél rö- videbb a technikai ered­mények élete. Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy egy mérnöknek lelete fo­lyamán többször is át kell képeznie magát, közismert, hogy a magyar Országgyű­lés megszavazta a felsőok­tatás távlati fejlesztési ter­vét. A felsőoktatás és ezen belül a műszaki felsőokta­tás is a változások korát éli. — Konkrétan, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen milyen feladatokat jelent ez? — Természetesen az egyetem is elkészítette a maga fejlesztési tervét. En­nek több vetülete is .van. A tan terveinket — ez meg­fogható — mindenekelőtt olyan rugalmas rendszer­ben kell megoldanunk, amely képessé teszi a hallgatót arra, hogy ké­sőbb adaptálni tudja az új ismereteket. Szepterpbertől ■ -11 ff i 11 * 111111111 i ' í fel - í § ^ I ÉÉl a gépészmérnöki karon, az elektrotechnikai géptervező szakon egy kísérleti modu­láris rendszerű tantervet próbálunk ki. Ez jobban figyelembe veszi majd — természetesen egy bizonyos határokon belül — a hall­gatók érdeklődését. Ez per­sze szemléletváltozást kö­vetel még. Mint ahogy szemléletváltozást követel meg az emlegetett felgyor­sult idő, az az igény, hogy a felsőoktatás az egész szakmai életutat fogja át. Egységbe, rendszerbe le­gyen állítva a graduális és a postgnaduális képzés, te-, hát attól a pillanattól kezdve, amikor beiratkozik az egyetemre a fiatal, a tudományos fokozatok meg­szerzéséig oldja meg az egyetem, hogy a kornak adekvát ismerete birtokába juthasson. — A mérnök értelmisé­gi szerepet is be kell, hogy töltsön. Mennyire tudják felkészíteni erre a szerep­re a hallgatókat? — A hivatásra való fel­készítés, a nevelés rendkí­vül fontos. De különösen nehéz azért, mert ellent­mondás van a társadalmi elvárások és a társadalmi megbecsülés között. Ezzel az utóbbival tartozik a tár­sadalom, és ezen feltétle­nül változtatni kell. Nem­csak az anyagi megbecsü­lésre gondolok. A mérnöki munka lényege az alkotás; az, hogy megkapja azokat a lehetőségeket, amelyben megvalósíthatja őket. Eh­hez ma igen szűkösek a körülmények. — Több ízben hangsú­lyozta, hogy különösen büszkék arra, hogy az in­tézmény az 1735-ös alapí­tástól kezdve rendkívül szoros kapcsolatot tartotta gyakorlattal. Milyenek ma és hogyan fejlődnek az egyetem kapcsolatai? —•’ Valóban büszkék va­gyunk erre. A szocialista országok felsőoktatási in­tézményeivel való együtt­működéseinket szerződé­sek rögzítik, igen sok kö­zös kutatást végzünk. Nem­zetközi kapcsolataink a tu­domány oldalán bővülőben vannak. Ezek a kapcsola­tok, amelyek sokszor sze­mélyes meghívásokra épül­nek, rendkívül fontosak számunkra. De ugyanilyen fontos az, hogy a műszaki szakemberképzés, a műsza­ki kutatások igazodjanak a magyar ipar szükségletei­hez is. Mi az egymást köl­csönösen támogató kapcso­latok hívei vagyunk. Nem­csak születése pillanatában volt,' hanem napjainkban is feladatunk a magyar mű­szaki kultúra fejlesztése. Ai összeqllitást írta: Csutorás Annamária és Bárczy Pál. Fotó: Fajtán László

Next

/
Thumbnails
Contents