Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-30 / 203. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. augusztus 30., péntek Játszani az iskolaudvaron is lehetett Emlékek a vakációból A bodzalány szoknyáját mezei virágokból kötötték, hajzuhataga aranyló búzakalászból készült, két csillogó szeme egy-egy fekete bodzabogyó volt, s koronának kék harangvirágot illesztettek fejére. A bodzalány egy árnyas fák tövében levő úttörőtábor faházainak egyikében született, hogy egészen pontos legyek, a faház lépcsőjén ülve öltöztette, ékesítette egy vékonyka szöszke kislány. Párja is volt, a bodzafiú. Mesebeli királyságuk alattvaló mókusok, madarak, pávák, sündisznók voltak. Virágból, erdei termésből készült mindegyik. Rövid életűre, hisz' néhány nap múltán elhervadtak. De a gyerekek bizonyára éppúgy emlékeznek majd rájuk, mint ahogy én emlékszem. A nyárról szóló beszámolókban alighanem róluk is szót ejtenek majd. Mert a bodzalány és a bodzafiú elhervadhat, s nem él oly sokáig, mint a játékboltokból drága pénzen vett csodamasinák, lépegető és síró babák, de bármikor újrateremthetek, mert nem kell hozzá más, mint fantázia, játékos jókedv, s bármilyen virág, ami az utak szélén, erdei tisztásokon a széles réten pompázik. Városi „aszfalton termett” gyerekek készítették a bod- zakh'ályság lakóit. A véletlen úgy hozta, hogy egyi- küket-másikukat látásból ismertem is, mert azon a környéken laknak, ahol én: lüktető, forgalmas, örökké zajos részén a nagyvárosnak, ahol a tenyérnyi játszótér kavicsára felállnak a parkoló autók, s ahol istenigazából nem lehet tekerni a kerékpárt, mert nincs távolság, hogy felpörögjön a kérék. így ezután naphosszat üldögélnek a bejárati lépcsőn, s jobb híján. lil'tecskéznek egy kicsit. hogy múljék az idő. miközben a felső emeleteken idegesen dörömböl a liftajtón a dolgára siető felnőtt. Vége a nyárnak. Ez a hétvége már nem az igazi, bár még hozzá tartozik a vakációhoz, de már a legtöbb iskolában tanévnyitóra szó] a csengő. Ezen a hétvégén már ünneplőbe öltöznek a gyerekek, már sorakoznak a tankönyvekért, csomagolják a füzetet, s a vignettákra szorgalmatosán írnak, a szünidő itt van még, de már elköszönt, az ajtón az új tanév kopogtat, hétfőn már iskolatáskával lépnek ki a lakásajtón, a kora reggeli utca siető járókelői lesznek. Szokás, így volt, s így van ez ma is, hogy a nyárról szóban és írásban beszélnek. Kérdezik őket és válaszolnak. És a gyerekek tábori élményeket sorolnak, nagymamánál töltött vidám napokról mesélnek, a Balatonról és nagy futballcsa- tákról. A vakáció napjairól, melyek gyorsan peregtek le egymás után, csodák nélkül, és mégis csodálatosan. Emlékezetemben most felötlik néhány évvel ezelőtti történet. A vakációról szól, de nem pontosan onnan való. Annak a nyárnak úgy indította útra diákjait az egyik iskola igazgatója hogy utolsó intelemként azt mondta: „érezzétek jól magatokat, és találkozzak veletek mindannyiótokkal szeptemberben.” A vakáció utáni első találkozáskor döbbent némasággal emlékezett majd ezer gyerek egyik társukra; mélybe rántotta a víz... A vakáció nem mindig felhőtlen. Erről akkor is szólni kell. ha a gyerekek nagy-nagy többsége ott lesz a szombat, vasárnapi tanévnyitókon, ha a beszámolók inkább vidámak, mintsem szomorúak lesznek. Mert van. lesz miről mesélni. Nagyon sokfelé jártak a gyerekek. Nemcsak úttörőtáborokban, hanem olvasótáborokban is. és azokat sem kell sajnálni, akik „csak” a városi napközis táborokban töltötték a napjaikat. Színes, érdekes, sokszor talán zsúfolt programok várták őket mindenütt. Egy kisfiú képét őrzöm még emlékezetemben. Elmélyülteti faragott bicskájával egy szép egyenes husángot. Kacskaringós mintákat metszett a még friss ágba, nagy igyekezettel, hogy szépre sikerüljön. A világ megszűnt létezni számára. Amikor végül elkészült a remekműnek azért mégsem mondható mestermunkával, széles mozdulattal letörölte homlokáról a verítéket, nézte a faragott botot, majd előhúzott zsebéből egy kis 1'aSípot. Próbába fújni, de nfem szólt... „Nem baj” — mondta, miközben visszasüllyesztette zsebébe — „majd újat csinálok. Egyszer csak megszólal ...” (csutorás—csákó) A fiúk sohasem tagadják meg magukat - kiránduláson sem Az asztalifoci a néhány esős napon tett jó szolgálatot Nem tudhatom, mikor jelennek meg a lapban ezek a jegyzetsorok, de ha közben változik is az idő, amit mondani szeretnék, még érvényes, s ha az idén netán már nem is, hát majd jövőre, mert nyár akkor is lesz, mint a maradékvásár szlogenje beplántálja a tudatunkba képernyőn és rádión keresztül. Mindenesetre, amikor írom e sorokat, perzsel a kánikula. # Ennek ellenére nem tudom’ egyetértéssel és együttérzéssel nézni a városokban meztelenkedő férfitársaimat. A strandokon természetes a férfiak meztelen felsőteste (néhol már a nőké is), meg az aprócska nadrág, ám a városi utca nem strand és nem tud olyan meleg lenni, amely társadalmilag elfogadhatóvá tehetné a férfiak pucérkodását. Az útépítő munkásnál, aki napi nyolc órán át a tűző napon serénykedik, természetes a félmeztelen felsőtest, de aki leszalad egy újabb sörrakományért a boltba, vagy kisétál családostól a piacra, netán csak grasszál az utcán, esetleg betér a boltokba vásárolni, vagy egy cukrászdái teraszra leül sörözni, gyermekeit fagylalttal kínálni, húzzon fel egy inget, trikót, lábszárára, combjaira meg valami nadrágot. Úgy tudom, nincsen írott jogszabály, amely megtiltaná napjainkban férfiaknak a szinte ágyékkötö szintig menő mezítelenkedést és a meleg elleni ilyenfajta védekezést, de a lelógó sörpocakok, a szőrös mellkasok, a visszeres, vagy görbe lábak nem éppen esztétikus látványt kínálnak, sőt nem egy helyen már egyenesen visszataszító megjelenésük. Alighanem csak a jó ízlésre lehet hivatkozni, de hiszen, aki verejtékpatakos habtestét közszemlére szereti tenni, ánnál hiába hivatkozom az , ízlésre. Nem lehetne egyes helyeken valamilyen helyi rendelkezéssel korlátozni ezt a pucérkodást? ... o Előre el kell mondanom, hogy nem akarom bántani fotós kollégáimat. Nem azokat, akikkel együtt dolgozom a lapnál — azokat sem —, hanem azokat az ismeretleneket, akiket a televízió közvetítésével látok lépten-nyo- mon, ahol valarpi történik. Lassacskán úgy tűnik, minden eseményen a televíziós, meg a fotós lesz a főszereplő. Például áll az ünneplő sokaság feszes vigyázz-tar- tásban, mert szárnyal a Himnusz, néhány fotós meg cikázik, berreg, kattog, villogtat a sorok között. Igen, neki szabad mozognia, mert ez a dolga, értem én. De mert mindenki más mozdulatlan, csak a fotós tevékenykedik, a figyelem is rá terelődik, az ő mozgása a blickfang, azaz az fogja meg a pillantásomat és tartja magánál. És mert az ő serénykedése — tudom, ez a dolga! — állandóan szem előtt van, lezser magatartása elüt az ünnepélyesen jelenlevők többségétől, rá kell figyelnem, ő válik mindinkább főszereplővé. Sokszor nem is látom, kit fényképeznek, az a valaki mit csinál, mert takarja a fotósok hada, meg a kamera. A minap is az egész ország érdeklődésére számot tartó ünnepséget közvetített a televízió. Megérkezett az ágazat legfőbb vezetője és elvonult az egybegyűllek előtt, hogy köszöntse őket. Én a vezető jelenlétét inkább tudtam, mint láttam, mert egy derék fotós kol- legina, aki úgy csinált képeket sorozatban a vezetőről, hogy vele együtt haladt — ráadásul nem is volt valami nádszál termetű! — s a tudatlan néző azt is hihette, hogy együtt menetelnek, következetesen takarta, pedig az sem volt éppen könnyű feladat. Mit .«lehet tenni? Azt hiszem, az ilyen másodpercnyi pontossággal kiszámított menetrendre épülő eseményeknél, meg lehetne határozni azokat a mozzanatokat és időpontokat, amikor a fotósok dolgozhatnak zavartalanul, a többi időben meg az esemény folyhatna — ugyancsak zavartalanul.. . & Álldogálnak az áruházhoz j közeli autóparkolóban a kö- j zeli baráti országokból fris- ! sen érkezett turisták. Ta- í nácstalanul nézegetnek, gya- : núsan sok a hely, barátaik, j akik tudomásuk szerint az í előző napokban jöttek erre, nem láthatók sehol. Jönnek- mennek egyik kocsitól a í másikhoz, ilyen-olyan csomagocskákat szednek elő, | majd visszarakják. Ceruzával rajzolt térképvázlatokat bőn- j gésznek, aztán elindulnak, j Hamarosan visszatérnek. Messziről ordít róluk a csa- | lódottság: zárva az áruház, . zárva minden bolt, se élelmiszert, se egyebet nem lehet venni .. . Igaz, környékünk természeti kincsei, idegenforgalmi vonzerői a helyükön vannak most is, Tapolca, a Bükk kínálja enyhet adó j szép tájait, de a Centrum! j ... a Centrum! . . . Igen, Ma- j gyarországon — a közeli baráti országoktól eltérően — háromnapos munkaszünet ; volt, s az élelmiszerboltok is csak annak az első napján tartottak nyitva, a második és főleg a harmadik napon a magyarok ünnepeltek — az j éppen akkor érkező vendégek pechére.... Talán nem j lenne oktalan már a határál- | lomáson közölni e turisták- j kai, hogy a táji szépségek, i a műemlékek, a kulturális j rendezvények sok-sok szeretettel várják őket, de ha ! csak az áruházban akarnak turistáskodni, úgy kár fára- dozniok ... Persze nyitvatartási naptárt, meg az esetle- | ges árleszállítások jegyzékét j a határon osztogatni számukra, némi túlzás lenne... (b. m.) Kitüntetés Negyvenéves a Szabad Tőid Az építési és városfejlesztési miniszter, valamint a Magyai- Televízió elnöke közös díjat és emlékérmet alapított a városvédelemben kiemelkedő munkát végzők honorálására. A Podmaniczky Frigyes, a fővárosi közmunkák tanácsa egykori elnökének nevével jelzett városvédő emlékérmet és díjat első ízben most, a Pápán rendezeti műemléki albizottsági és műemléki társadalmi bizottsági XII1. országos konferencián adta ki Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter. E kitüntetésben részesült többek között Benedek Miklós, lapunk főmunkatársa is. Faiskolai tanévnyitók A Szabad Föld című hetilap első megjelenésének 40. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek Budapesten a Népszabadság székházában. Az eseményen részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkára is. Eck A Goelhe-múzeum és a Goethe-, Schiller-archívum megalapításának 100. évfordulójáról kiállításokkal és nemzetközi tanácskozásokon emlékeznek meg az NDK- beli Weimarban. A világ leglátogatottabb múzeumai közé tartozó Goethe-házban Gyula főszerkesztő idézte fel a lap múltját, emlékeztetve arra, hogy a Szabad j Föld a felszabadult magyar j parasztság számára született a Magyar Kommunista Párt | kezdeményezésére. Az évforduló alkalmából j kitüntetéseket adtak át a lap kiemelkedő munkát vég- zett dolgozóinak. a napokban nyitották meg a „Goethe, a műgyűjtő” című kiállítást. Az 1749. augusztus 28-án született nagy német költő élete során több mint 26 ezer műtárgyat — köztük grafikákat, kisplasztikákat, érmeket, metszett drágaköveket és porcelánokat gyűjtött össze. Százéves a Goethe-múzeum Közlemény Nemcsak az általános és középiskolákban, hanem a felsőfokú oktatási intézményekben is megkezdődik az 1985—86-os tanév szeptember 2-től. A sárospataki Co- menius Tanítóképző Főiskolán szombaton, augusztus .31- én délelőtt 11 órakor tartják' az ünnepélyes tanévnyitót a főiskola 'gyakorlóiskolájának aulájában. Ugyancsak szombaton, délelőtt 11 órakor kerül sor Kazincbarcikán az NME Vegyipari Automatizálási Főiskolai Karának tanévnyitó ünnepélyére. A Nehézipari Műszaki Egyetemen hétfőn, szeptember 2-án, délelőtt fél 11-kor lesz. a tan- évnyi ló ünnepély. Az liMAS/. Miskolci Üzemigazgatósága értesíti az alábbi területeken lakó fogyasztóit, hogy az áramszolgáltatási szüneteltetni fogja naponta 7—17 óráig. Szirmabesenyö nagyközségben: 138.7. szeptember :i—4—5, io—il— 12-én. Sajóbábony nagyközségben 1385. szeptember 3, 12—13, 16—17 és 24-én. Sajókeresztúr községben: 1385. szeptember 3, 12—13, Ili—17 és 18—19-én. Sajóecscg községben: 1985. szeptember 3, 12—13, 16—17 és 25-26- án. Varga oldal. Vargahegy, Mahegy u., Mély út, Nádastó Alpári Gy. u„ Pataki I. út, Haj nai út, Vasöntő út, Martinász út, Gorkij telep, Báthory sor, Komlóstető út, Szeder út, i.ádi-telep, Úttörő út. Szántó K. János út, Szegedi út. Olvasztár út. Orgona út. Lomb út. Pajtás út. Nyárfa út. Vörösboré út, Cserfa út, Élmnnkás út, Mexikó salakbánya: 1085. szeptember :i—4—5-én. Bükkszentlászló község, Mexikó salakbánya, Var* galiegy, Varga oldal, Magashegy» Mályi út. Nádastó, Alpári Gy* u., Pataki I. u., Hajnal út, vas' öntő út, Martinász telep. Got" kij telep, Báthory sor, Komlós- tető út, Szeder út, úádi-telep» Üttörö út, Szántó K* János út, Szegedi út, Olvasztár út, Of' j gona út, Lomb út, Pajtás út» j Nyárfa út. Vörösbérc út, Cseri® út, Él munkás út. 1985. szepten*' her 10-én. Bükkszentlászló, FC- j hérkölápa, Mexikó mészkőbánya 1985. szeptember ll-én. Bükkszentlászló, Bükkszentk^' ! reszt: 1985. szeptember 12-éú* ■ Bükkszentkereszt, RókafariH. j Hollóstető: 1985. szeptember 1?' ! én. Rókafarm, Hollóstető, Rcj' tek, pénzpatak, Répáshuta: 1985. szeptember ts-án. Rejtek. Pén^' patak, Képáshuta, C’sipkéskút» Kőkőlőháf : 1985. szeptember lfl' én.
