Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-24 / 198. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 12 1985. augusztus 24., szombat Afészek Az Unió Áfész 8 éve A z idén negyven éves a szövetkezeti moz­galom. A fogyasztási és értékesítési szö­vetkezetek sólyát rangját és tevékeny­ségét mi sem példázza jobban, mint az, hogy a csaknem 800 ezer lakosú Borsodban minden hetedik ember, összesen 128 900 lakos tagja az itt működő tizenhét áfész egyikének. A szerte­ágazó tevékenységekkel foglalkozó fogyasztási és értékesítő szövetkezetek igen jelentős mun­kát végeznek a lakosság élelmiszerekkel, ipar­cikkekkel és ruházati cikkekkel való alapellá­tásban; továbbá bizonyos ipari tevékenységek­ben, szolgáltatásokban, kölcsönzésekben és a felvásárlásban . sem elhanyagolható az a tevé­kenység, amit a fogyasztási szövetkezetek vé­geznek. A gazdasági munka mellett elsősorban a kistelepüléseken, a csatolt községekben igen jelentős az a kulturális tevékenység és a szer­vezeti erő. amit az áfész-ek képviselnek. A most megkezdődő sorozatunkban a me­gyében működő áfész-eket mutatjuk be. Első­ként a Miskolci Unió Áfész és a Halmaj és Vidéke Áfész szerepel összeállításunkban. A Halmaj és Vidéke Áfész tevékenysége Harminchat krag ellátásáról gondoskodnak A Miskolci Unió Ál'ész 1977- ben a miskolci, a bocsi és a nyétoládházi szövetkezetek egyesüléséből jött létre. A A jogelőd kisszövetkezetek működése csaknem 40 évre nyúlik vissza a miskolci já­rásban is. Mint az ország számos más őrületén, itt is a felszabadulást követő évek­ben hozzáfogtak a földmű­vesszövetkezetek megalakítá­séihoz. Az Unió Áfész a megalaku­lásától eltelt nyolc év alatt számottevően fejlődött, és az idén az árbevétele várhatóan eléri a kétmilliárd forintot. Az elmúlt, években növeke­dett, bővült a szövetkezet bolthálózata, a korábbi 18 01)0 négyzetméter alap területről :01 000 négyzetméterre. es Ai Unió Áfész új boltja a Pingyom Virága Kertszövetkezetben, Miskolc szomszédságában A Halmaji Áfész alsóvadászi ABC-boltja a megnyitás napján A Halmaj és Vidéke Áfész a tekintélyes nagyságú me­gyének szinte a mértani kö­zéppontjában helyezkedik el, és a működési területének 24 községében kör ülbelül 20 000 ember' ellátásáról gondosko­dik. Borsodnak ezen a részén számos kistelepülés van ahol a helybeliek lélekszámú nem éi'i el. illetve nem haladja meg az ötszázat, így ezekben az aprófalvakban tanács, téesz és körzeti iskolák híján szinte az áfész az egyetlen olyan szervezet, amely a la­kosság mindennapi szükség­leteinek kielégítésén felül másféle szolgáltatásokat is felvállal. — Sajátságos helyzet ez, és itt a szövetkezeti mozgalom­nak olyan gondokkal is meg kell küzdenie, ami más, na­gyobb községekben nem for­dul elő. Ilyen gond például a szakemberhiány — mondja Radomszky József elnök —, ugyanis több községben a szövetkezeti bolt vezetője már elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem volt szakképzett dolgo­zó, akit a-helyére állíthattak volna. E gondok megelőzése érdekében például Nyéstán is ma már tanulót alkalmaz­nak a vezető mellett, aki a nyugdíjba kerülése után a régi boltvezetőt felválthatja. A szövetkezet tevékenysége éppen az aprófalvas jelleg miatt, három fő részre tago­zódik: a gazdaságra, a társa­dalmi és kulturális nevelő­munkára és a társszervekkel való együttműködésre. A szö­vetkezet tevékenysége ter­mészetesen a gazdasági mun­kában a legjelentősebb, hi­szen mind Halmajon, mind a szomszédos községekben szinte kizárólagosan az áfész boltjai látják el a lakossá­got. És ez nemcsak a min­dennapos közszükségleti cik­kekre, kenyérre, tejre és élelmiszerre, hanem a más­féle kereskedelmi és felvá­sárlói tevékenységre is kiter­jed. — A kereskedelmi tevé­kenység mellett — mondta az elnök — igen fontos a szervezett szövetkezeti moz­galmi jelleg is, hiszen itt az aprófalvas településeken élők a tanácstagi beszámolók so­rán a falugyűléseken, vagy más fórumokon teszik szóvá az élelmiszer-ellátással, illet­ve más tevékenységgel kap­csolatos valamennyi észrevé­telüket. A jó kapcsolattartás érdekében éppen ezért 2—4 kisközségre kiterjedően kör­zeti intézőbizottságot alakí­tottunk ki. illetve falufelelö- si és vagyonvédelmi rend­szert létesítettünk, ami elő­segíti, hogy a gondokat és igényeket jobban megismer-- jük. Az. áfész munkájának alap­vető feladata a kiskereske­delmi munka és a vendég­látás. a 24 településen 25 élelmiszerbolt és 27 vendég-- látóegység gondoskodik a napi szükségleti cikkek for­galmazásáról, továbbá ezt a tevékenységet' felvásárló te­lepek, fodrászüzlet és sertés­vágóhíd is kiegészíti. Az üz­letekben a szövetkezetnek mintegy 250 dolgozója tevé­kenykedik. Az alapellátáson kívül a szövetkezel más for­mákban is gondoskodik az ellátás színvonalának javítá­sáról — mondja az elnök. — E munka során például elő­jegyzési rendszeri vezettek be a tartós fogyasztási cik­kek megvásárlására. így a kisközségben lakóknak egy- egy tartós fogyasztási cikkért nem szükséges beutazniuk a városba, hanem azt a szövet­kezet boltjaiban is megkap­hatják. Ugyanezt a célt szol­gálja az Encsi Áfésszel kö­zösen üzemelő mozgóbolt is, ami jelentősen hozzájárul a különféle árucikkekkel való jobb ellátáshoz. Az utóbbi időben felvélték a kapcsola­tot a Skálával is, és az áru­ház raktáraiban lévő árukat a ruházati termékektől kezd­ve az élelmiszerekig értéke­sítésié átveszik. Ennek az akciónak is igen nagy sikere van a lakosság körében. Fontos feladatnak tekinti a szövetkezet a felvásárlást és a felvásárolt áruk — köz­te bab, dió és különféle gyü­mölcsök — értékesítését. A gyümölcstermesztési kedv növelése érdekében termelői szakcsoportot alakítottak ki, és ebben megkülönböztetett figyelmet fordítottak a táj­egységre jellemző kajszi ter­mesztésére, s ugyancsak szak- csoporti keretek között pri­mőráruk termesztésével, fel­vásárlásával és értékesítésé­vel is foglalkoznak. A szö­vetkezet keretében jól mű­ködő sertéstenyésztő szakcso­port is van. és évente 1500— 2000 sertés levágásával és eladásával javítják a körzet­ben a húsellátást. A szövetkezel már meg­kezdte és az elkövetkező idő­szakban tovább folytatja a hálózatban lévő boltok és vendéglátóegységek rekonst­rukcióját, felújítását. így egyebek között megtörténik majd Halmajon a bisztró Felsődobszán az élelmiszer- bolt. továbbá Aszalón is az. élelmiszerbolt felújítása. Ugyancsak sor kerül Léhen. Kázsmárkon és Csuhádon ;i boltok és a vendéglátóhelyek felúj í l ágára. esi nosi lásá ra. Kupán, Gadnán és Abaúj- szolnokon pedig már befejez­ték ezt a munkál. Fontos az a nevelő mun­ka és kulturális tevékeny­ség is, amit az áfész felvál­lal. A körzet két általános iskolájában. Halmajon és I náncson iskolaszövetkezetei létesítettek, amelynek célja, hogy élelmiszerekkel és is­kolaszerekkel ellássa a ta­nulókat. ugyanakkor pedig szinte játékos keretek kö­zöli bevonja őket a felelős­ségteljes munkába. Jó kap­csolatot alakított ki az áfész az iskolákkal és a kultúrhá- zakkal is. E kapcsolatok alapján jelentős kulturális tevékenység alakult ki. A szökvel kezeinek állandó énekkara van. amely már az osz.táiyozóig is eljutott. A szabad idő hasznos el­töltése érdekében az áfész. szervezésében a községekben képzőművészeti kiállításo­kat. író—olvasó találkozó­kat. politikusokkal és más közéleti szeméyekkel talál­kozókat, továbá könyvvásá- lokal is szerveztek. ugyanígy, bár nem ilyen arányban növekedett a ven­déglátóegységek száma is. a korábbi 10 ()()() négyzetméter alapterülettel szemben ma a szövetkezet összesen 11 001) négyzelméter alapterületű he­lyiségekkel rendelkezik. Az. Unió Áfész Miskolcon kívül .26 községben és a hoz­zájuk tartozó) kilenc kistele­pülésen dolgozik, és ezen a területen 1,74 kiskereskedel­mi boltot, 00 vendéglátóegy­séget. továbbá termelőüze­meket. felvásárló helyeket, szi kvízüzemeket, szeszfőzdé­ket,. darálókat és fodrászá­tól is üzemeltet. A működési területhez tartozó 26 község­ből 21-ben a lakosság napi cikkekkel, elsősorban élelmi­szerrel történő ellátását, a szövetkezethez tartozó boltok, illetve a szövetkezet szerző­déses üzletei végzik. Az elmúlt néhány évben is tovább bővült a hálózat, és ezzel arányosan a forgalom is körülbelül 25 százalékkal növekedett. A szövetkezet működési területén elsősor­ban az. alapellátást végzi, de a „rutinjellegű” áruellátáson felül minden községben meg­szervezték az előrendelést is. Ez azt jelenti, hogy nagyobb értékű tartós fogyasztási cikk beszerzését is vállalják a bol­tokban. Ugyancsak fontos feladatnak tekintik a kistele­pülések áruellátásának folya­matos javítását, és az a cél, hogy. a boltok árukínálata minden községben közeled­jen a városi boltok színvona­lához. Ezt a célt valamelyest sikerült elérni, és ezt bizo­nyítja, hogy ezeken a kis­településeken a forgalom évente 10—1'5 százalékkal nö­vekedett, míg a szövetkezet városi boltjaiban a forgalom növekedése csak 4—6 száza­lékot tett kd. Ugyancsak a kistelepülé­sek lakóinak vásárlási felté­teleit javítja az a kezdemé- nvezés. hogv ott is rendsze­ressé tették az engedményes és ünnepi vásárokat, de áru­bemutatókat, kóstolókat és kiállításokat is tartanak. Eb­ben az évben alig múlt el olyan nap. hogy az áfész körzetéhez tartozó községek valamelyikében ne lett volna valamilyen kedvezményes vásárlási akció, Ugyancsak az, áruellátást javította az a kezdeménye­zés, hogy az ország külön­böző területein lévő ipari üzemekkel és vállalatokkal kapcsolatot alakítottak ki, és rendszeressé tették a kisha- tármenti termékcserét; to­vábbá több nagykereskedel­mi vállalattal közös üzemel­tetésű boltokat is létesítettek, amelyekben ruházati cikke­ket és iparcikkeket is érté­kesítenek. A szövetkezet gazdálkodá­sában fontos területet foglal el a felvásárlás is. 1985-ben összesen csaknem 42 millió forint értékű termék, közte nyúl, méz és galamb felvá­sárlását tervezték, és ezen a téren igen számottevő kiske­reskedői konkurenciával .is meg kellett .küzdeniük. Ám ebben a szektorban is jó munkát végeztek a szövetke­zet dolgozói, hiszen az eddi­gi eredmények alapján vár­ható, hogy az év végéig a felvásárolt áruk értéke eléri majd az 55 millió forintot. A tagság és a lakosság ér­dekei, továbbá a szolgáltatás miatt a szövetkezet ipari üzemeket — például szikvíz, húsüzem, zsírsütő, szeszfőzde és daráló — is fenntart. Ezek egy esztendőben mintegy 19 millió forint árbevételt je­lentenek az ófésznek. Bár az árbevétel az elmúlt években számottevően növe­kedett, az árváltozások és a költségszintek növekedése miatt a nyereség sajnos még­sem alakult a terveknek megfelelően. Ezért az elmúlt időszakban ésszerű takaré­A Miskolcon működő Arucsarnok, amely áruválasztékát és forgalmát tekintve a város egyik legjelentősebb élelmiszer-áruháza kossággul, a termelékenység növelésével, a kiskereskedel­mi forgalom növelésével, to­vábbá új üzemelési formák bevezetésével igyekeztek nö­velni a nyereséget. Az Unió Áfész a jogelőd szövetkezetektől sajnos nem örökölt jó bolthálózatot, ezért az egyesülés után igen nagy erőfeszítéseket kellett tenni a meglévő kisebb és nagyobb üzletek felújítására és a bolt­hálózat fejlesztésére. A VI. ötéves terv időszakában ösz- szesen mintegy 75 millió fo­rint jutott erre a célra, és ebből az. összegből Miskolc körzetében csaknem minden községre jutott egy-egy bolt felújítására, karbantartására, vagy rekonstrukcióra. Az Unió felújításra képző­dött összegét a Szövosz is jelentős összeggel támogatta, így az elmúlt évben ebből az összegből megkezdődött a bükkaranyosi, a muhi, a sa- jópáltalai, továbbá jelenleg is folyamatban van az óesa- nálosi, az ómassai, a mocso- lyáSl, a Ikiscsécsi, a sajóse- nyei és a sajókeresztúri bol­tok és italboltok felújítása. A VI. ötéves terv idősza­kában jelentős összeget, mint­egy 46 millió forintot költ­hetett az áfész beruházások­ra is. Ebből az összegből az elmúlt időszakban egyebek között Nyékládházán, Szir­mán és Sajészentpéteren, to­vábbá három másik község­ben építettek új élelmiszer- boltokat, illetve 'két telepü­lésen, Nyékládházán és Alsó- zsolcán pedig új létesítmé­nyeket, egy-egy presszót vá­sároltak. A befejezett fej­lesztések ellenére a szövet­kezet bolthálózata még ma sem teljes, ezért a VM. öt­éves terv időszakában továb­bi településeken, Kesznyé- tenben, Kisgyőrben és Sajó- petriben szándékoznak egy- egy új üzletet építeni. A. gazdasági tevékenységet kiegészítve, az. Unió Áfész a működési területén igen je­lentős tömegszervezéti mun­kát is végez, elsősorban a falvakban, aihol a lakosság mintegy fő—20 százaléka tagja az áfésznek, és ez az arány állandóan növekszik. Az utóbbi öt esztendőben körülbelül 4000-rel nőtt a szö­vetkezet tagjainak a száma, és ma eléri a 26 500 főt. Az elért eredmények elle­nére sem elégedettek a sike­rekkel a szövetkezet vezetői és tagjai, hiszen az egyenet­len fejlődés gondjait, bukta­tóit ők is érzik. Így például nagy gond, hogy a hálózat­ban igen nehezen tudják a dolgozókat megtartani, pedig mint mondják, a bérszínvo­naluk a szövetkezetek között az országos átlag fölött van. További gond, hogy a szak­munkástanulók jelentős része az iskola befejezése után a városban marad, és nem vál­lalja a kistelepülések bolt­jaiban a munkát. Az oldalt összeállította: Hajdú Gábor Fotók: Fojtán László

Next

/
Thumbnails
Contents