Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-24 / 198. szám
1985. augusztus 24., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Vibrátor betontóoiörítésre A tudomány — a köznapokért Az építkezéseken fon- • tos művelet ' a beton tömörítése. Azért van rá szükség. hoRv az any or a zsaluzat minden szögletét kitöltse. és a léftbúborékokat kiszorítsa a betonból. A beton mechanikus ellenállása a tömörséggel arányosan nö. A tömörséggel nő a vasalás tapadása is. A levegöbóboré- kok távozásával a beton porozitású csökken, kisebb lesz az átjárhatósága, és jobban védve van a vasalás a korrózió ellen. A tömőt ítés a bedolgozásnál úgy érvényesül, mintha nedvesebb — folyékonyabb — be (ont dolgoznának be. A gépi tömörítéskor a beton összes alkotója rezgésbe jön. A tömörítés percenkénti rezgésszáma 3(100 és 20 000 között változhat. A kavics és homokos kavics már alacsony rezgésszámnál is rezgésbe jön, míg a homok és a cementmassza csak magas rezgésszámnál veszi át a rezgést. A buborékok felszínre jutásának gyorsasága azok átmérőjétől függ. A légbuboA szennyvíztisztítás a víz- gazdálkodás legköllségigénye- sebb területe, ezért világszerte keresik azokat a lehetőségeket és eljárásokat, amelyekkel a fejlődés ütemé! e téren gyorsítani tudnák. Ilyen módszer a többi között a szennyvíznek és szennyvíziszapnak az elhelyezése és hasznosítása mezőgazdasági területeken, valamint fás kultúrákban. A különféle takarmánynövényekből összeállított vetésszerkeze! az egész tenyészidőben lehetővé teszi bizonyos meny- nyiségű szennyvíz folyamatos elhelyezését és hasznosítását, az egész évi mennyiség ,,1‘eleme.szlését", azonban kizárólag szántóföldi növényekkel a hazánkéhoz hasonló klimatikus viszonyok között nem lehet megvalósítani. Éppen ezért a figyelem egy idő óta a fás kultúrák felé fordult. Bebizonyosodott, hogy egyes fafajok nemcsak jól elviselik, de jórészt hasznosítják is a szennyvízben rék egyébként azonos átmenőnél tízszer olyan gyorsan mozog mi.nt a szemcse. A tömörítést végző vibrátorok többsége is excentrikusán forgó tömeg elvén működik. De vannak elektromágneses úton működtetett és pneumatikus vibrátorok is. Képünkön egy francia cég által gyártott különleges vibrátort láthatunk. A 150 milliméter átmérőjű merülő í ezgőfejet kettesével vagy hát masával lánctalpas vontatóra szerelik, s annak hidraulikus berendezése szolgáltatja a rázáshoz szükséges energiát. A vibrátor frekvenciája a készülék házára kifejtett nyomástól függetlenül állandó, ennek következtében a tömörített beton egyenletesen jó .minőségű. Terhelés alatt a vibrátor percenkénti rezgésszáma 6000, s 120 bar átlagos nyomássá! működik. Gátfalak, erőművek, zsilipek, kikötő- berendezések építésénél különösen jó hasznát vehetik e robusztus beton tömörítőnek. levő tápanyagokat, segítségükkel tekintélyes mennyiségű faanyagot termelnek. A kutatók több országban kísér letsorozalol hajtottak végre a szennyvízzel öntözött és szennyvíziszappal kezelt különböző fajtájú csemeték terhelhetőségének, valamint a szennyvíz fás kultúrákra és talajokra gyakorolt hatásának megállapítása érdekében. Egyértelműen igazolódott, hogy a faültetvényeken lehetőség nyílik nagy mennyiségű szennyvíz elhelyezésére és hasznosítására. Különösen a nyár- és fűzfák transzspírációja (vizel párologtatása) erőteljes, ezek hasznosítják leginkább a talaj által a szennyvizekből kiszűrt szerves anyagokat. A nagy vízigényű nyár- és fűzül tetvények további előnye, hogy a létrehozott öntözőhálózat, hosszú időszakon keresztül üzemeltethető (tehát nem kell évente kialakítani, mint a mezőgazdasági kultúrák esetén). Naponta halljuk. olvassuk. beszélünk lólu: egyre több a, balesetek száma. S bizonyára jó jiéhányan unják már e témát. Mégsem lehel elégszer foglalkozni a sérüléses. illetve a halálos kimenetelő balesetekkel. Az Országos Műszaki Fejlsztési Bizottság egyik lémabizolt- sága — di. Irk Ferenc és Nagy István Endre vezetésével — behatóan elemzi a balesetek különféle rajtáinak bekövetkeztét, s megpróbálja a megelőzésire is 'ráirányítani a figyelmet. A közlekedési, a munkahelyi balesetek mellett igen előkelő helyet foglalnak el az úgynevezett szabadidős, illetve a háztartási balesetek. Hogy mindezek mikor, miért és hol következnek be leggyakrabban, erre próbáltuk megkeresni a választ a témabizottság koordinátora dr. Várj Anna osztályvezető segítségével. — Bőr az. olvasó .nem szereti. ha adathalmazzal találja szembe magát, mégis érdemes néhány statisztikai arányt ismertetni. Például a háztartási balesetek áldozatainak nemét elemezve megállapítható. hogy minden egyéb baleseti fajtától elítélően a nők és a férfiak gyakorisága azonos. A lakóhely szerinti megoszlás azt mutatja. hogy a háztartási balesetek a vidéki környezetben •i gyakoribbak. A szabadidős baleseti- halálozás országos állasban viszont gyakoribb a városokban, mint a községekben. — Milyen összefüggésekre jutottak a háztartási balesetük vizsgálatakor? — A kutatási adatokból megái lapítható, hogy a gondatlanságból eredő balesetek okozói között magas az arányuk az átlagosnál alacsonyabb iskolázol tságúak-nak. Jellemző e balesetekre valamely viselkedési-tevékenységi mód és következményeinek át nem látása. A hibát elkövető személyek többségé- te jellemző, hoev egv fű tevékenység leköti az illető figyelmét, eltereli a veszélytől. Ebben az esetben lényegében a széles teiületet átfedő figyelem hiányáról beszélhetünk. Természetesen foglalkoztunk, és foglalkozunk biográfiai jellemzőkkel: gyermekkori, családi körülményekkel lakóközösségi környezettel, iskolai végzettséggel, és így tovább. — összegezzük röviden a’ tapasztalatokat. — Elmondhatjuk, hogv az otthoni balesetek körében, fokozottan játszik szerepet a sok síkon mérhető bátránvo- helyzet. Bizonv ördögi kör ez. az ok és okozat gyakorlatilag is egymásba olvad. Gyermekkorából átöröklött hátrányos helyzet teszi lehetetlenné a tanulást, .szakmaszerzést. A hátrányos tudás a már felnőtt egyénnek nemcsak a mindennapi életben való helyes tájékozódást nehezíti meg. de döntően befolyásolja keleseiét is. És miután ez is alacsony, még ha lennének is igényei, nem tudja azokat fedezni. Szabad ideiének eltöltését a hagyományokon alapuló viselkedésmód jellemzi. A modern kor számos vívmányából jelentős részük nem .részesül. Ez mind okozója lehet az. otthoni baleseteknek. * környezel által az. emberre kényszeriletl életmód siet elébe a hiányos tudásnak. Itt is igaz, amit a közlekedési és az üzemi balesetek elemzői oly gyakran hangoztatnak: elsődleges feladat nem az ember alkalmassá tétele a környezethez, hanem fordítva: a környezetet kell olyanná tenni, amely megfelel a benne mozgó ember képességeinek, lehetőségeinek. Minél hamarabb sikerül felszámolni az elmaradottságot, a többszörösen hátrányos helyzetet, annál gyorsabban fog csökkenni a leghagyományosabb háztartási balesetek (égés, forrázás stb.) száma és aránya. Ez persze az érem egyik oldala. A másik: a figyelmetlenség . .. — Hogyan előzhetők meg <i háztartási balesetek? — Tanulmányunkban a megelőzés módjairól oldalakon keresztül foglalkozunk. És természetesen meg is tesszük a megfelelő lépéseket azért, hogy meg is valósuljanak elképzeléseink. Persze ehhez aura van szükség. hogy ne csak mi foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, hanem a kereskedelemtől az intézményekig mindenki, aki erre illetékes. — Említette a kereskedelmet. Miért? — Mert vizsgálat tárgyává kell tenni például a kereskedelmi’ forgalomban árusított lábbeliket, cipőket, abból a szempontból is, hogy ne csak divatosak, kényelmesek legyenek, de arra is terjedjen ki az ellenőrzés, hogv vajon a megcsúszást és elesést elég hatásosan gátolják-e a cipőtalpak és a -sarkok kiképzések, vagy éppen ellenkezőleg: elősegitik-e az ' ilyen jellegű, gyakori baleseteket. Vagy megemlíthetjük a „csináld magad” mozgalom keretében evvre elterjedtebben használt barkács- eszközöket, amelyek ugyan- (’<■■■!k sok veszély forrásai. Ellenőrizni kellene ezeket, különösen a kör- és szalagfűrészeket, hogy megfelelnek-e a szükséges biztonsági követelményeknek. A segítség kell. De a legnagyobb segítséget, az odafigyelést nekünk, egyéneknek kell produkálnunk. Mert szó volt ugyan a kereskedelemi-öl. felelősségre vonhatnánk még löbb ágazatot, netán intézményeket ... De például a frissen lakkozott parkettán való óvatos járást, a fonó fazekak ide-oda helyezését, és még sorolhatnánk — nos. ezeket nem a kívülállóknak kell nnegolnai. Ez a mi dolgunk . . . Az üzemanyag-megta- • karítás és a környezet- védelem szükségessége a figyelmet nemrégen az elektromobilokra terelte. A konstruktőrök erőfeszítései főként a telepek energiakapacitásának növelésére, az elektromobil futóművének és kocsiszekrényének megköny- nyítésére, s végül az üzemeltetés olyan megszervezésére irányultak, hogy a fogyatékosságok a lehető leg-. kevésbé, az előnyök pedig a lehető legteljesebb mértékben nyivánuljanak meg. A Szovjetunióban 1970-től kezdve egy sor autó- és elektrotechnikai ipari intézet és üzem foglalkozik eletromobilokkal. Az uljanovszki autógyárban készülnek a VÁZ—451 MI (0,5 tonnás) elektromobilok, a rigaiban a nyolc férőhelyes RAF—2210 elektrobusz, a jereváni üzemben a JER AZ—3734 (0,9 tonnás) elektromobilok. A képen : a VÁZ—2702 gyárt- mányjelű, kis raksúlyú elektromos furgon. Nikkel-cink akkumulátorokkal működik. Egy töltéssel 140 kilométert tesz meg. ötszáz kilogramm terhet képes szállítani. Jól felhasználható a postánál, az üdülőövezetekben, kiállításokon. versenyeken. Szénszállítás - szántaiddal A bányákban kitermelt szén csővezetékes szállításával a világ sok országában kísérleteznek. Eddig vizet használtak .szállítóközegként, de ennek vannak hátrányai is. Sok helyütt nem áll rendelkezésre elegendő víz, a felhasználás színhelyén a felaprított szenet el kell választani a víztől, és meg kell szárítani, s végül a szennyezett víz károkat okozhat a természeti környezetünkben is. Az Egyesült Államokban most azzal kísérleteznek, hogy a csővezetékes szénszállításban cseppfolyós széndioxid váltsa fel a vizet. A zárt körfolyamatban felhasznált cseppfolyós széndioxidnak jóval kisebb a súrlódási ellenállása, mint a víznek, ezért kevesebb szivattyúállomásra lenne szükség a srúrlódó ellenállás kiegyensúlyozására. Vizes szállítás esetén 80, széndioxidos szállítás esetén csak 150 kilométerenként lenne szükség szí va t tyúá 1 lomásra. Tóvá bbi előny, hogy a cseppfolyós széndioxidból keletkező szá- lazjég azonnal eltörni a kisebb csősérüléseket. A szállított szén elkülönítése is jóval egyszerűbb, nincs szükség centrifugálásra. ami egyébként jelentős energia- mennyiséget emészt fel. Az NSZK-ban olyan eljárásról számoltak be, amely- lyel a mellről csekélyebb sugáradaggal jobb röntgenképek készíthetők. A röntgenadag tetemes csökkentését az teszi lehetővé, hogy a film helyett nagynyomású xenongázzal töltött kamra szolgál a felvételre. A röntgensugárzás ionizálja a gázatomokat, s a felszabaduló elektronokat erős villamos tér áttetsző poliészter fóliára tereli, s azon azok töltésképet hoznak létre. Megfelelő elöli ívási folyamat során ott, ahol töltések vannak, festék- részecskék válnak le, úgy hogy — mini a röntgenfilmen — egy negatív kép jön léire. Ha kontaktfelvételeket készítenek, a sugáradag a húszon keltedére csökkenthető. A képminőség ugyan nem felel meg teljesen a mai legnagyobb követelményeknek. de korszerű nagyítással olyan képek készíthetők, amelyek ugyanolyan jók. vagy még jobbak, mint a hagyományos emlőképek (mammogramok). ben nem tesz kárt a víz, és a legtöbb oldószer sem. Ha ragasztani akarnak vele, le kell húzni a két védőlapot, és a két felület közé kell helyezni az akrilmügyantát. A felületeket mozgatni lehet, amíg a műanyag puha, de a két elem azonnal szilárdan rögzítődik, ha összepréselik őket. Az öregedés csak tovább növeli a ragasztott kötés szilárdságát. Az új ragasztás 150 fokos hőmérsékletig jelentős törő- és nyírófeszültséget kibír. 2. -j&rjv Képünkön: o tenyésiedényekben véglett szennyviihasznosítósi kísérlet elrendezését láthatjuk. Egy Svédországban kidolgozott fényszabályozó rendszerrel a közutak forgalmától függően szabályozhatják a közvilágítást, és ezzel jelentős mennyiségű energiát takaríthatnak meg. A TARS- rendszer gyufásdoboz nagyságú vevőkészülékeit a lámpaoszlopokon szerelik fel, egymástól meghatározott távolságra. A kis készülékek bizonyos időközönként jeleket kapnak az adott útszakasz forgalmáról, és ha nincs torgalom, kikapcsolhatják az adott útszakasz lámpáit. Arra számítanak, bogy a rendszer kiépítése két év alatt kifizetődik, s tízezer lakosonként évente 60—90 ezer svéd korona megtakarítást érhetnek el. Egy amerikai vállalat új ragasztószalagjával olyan erős kötést lehet létrehozni, amelynek szilárdsága a ponthegesztésével vetekszik. A hagyományos kétoldalú ragasztószalagot úgy állítják elő, hogy valamilyen passzív hordozóanyag mindkét oldalára ragasztót visznek fel. Az új amerikai ragasztószalagban nincs hordozóanyag: két védőlap közé helyezték a ragasztót, a nyomásérzékeny akrilmügyantát, amely* TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDÓMáNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA *
