Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1985. augusztus 18., vasárnap Búzatárolási helyzet a megyében t A képen: A putnoki mo- lomüxemben 6000 tonnó- vai nő a tárolási terület. Felvételünkön óz angol li- cene alapján készült fém­silók láthatók. Fotó: Fojtán tászló Már a hetvenes évek- 40 ben is gondot jelen­tett a megyében az ét­kezési búza tárolása, mert — ugyan nem tartozunk a legnagyobb búzatermelő vi­dékek közé — elég jelentős annak a területnek a nagy­sága, ahol étkezési búzát ter­mesztenek a termelőszövet­kezetek. A gondok csak fo­kozódtak, amikor a kormány meghirdette a gabonaprog­ramot, mert ennek hatására megnövekedtek az átlagter­mések. Kevésnek bizonyult a hely a gabona szakszerű tárolására. Űj raktárak, si­lók építésére nem volt pén­ze a megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat­nak, ezért tetemes mennyi­séget a mezőgazdasági üze­mek raktáraiban volt kény­telen elhelyezni. Hosszú tá­von ez nem lehetett megol­dás, mivel a bértárolás je­lentős összegbe került. A legjobbkor érkezett az a 200 millió dolláros világ­banki hitel, amelyből lehe­tőség nyílott új gabonatáro­lók építésére. Két évvel ez­előtt a vállalat is benyújtot­ta pályázatát a világbanki hitelre, s miután azt elfogad­ták, elég jelentős összeget kaptak a tárolási kapacitás bővítésére. — Már igen időszerű volt a tárolási feltételek javítása, mert még négy évvel ezelőtt is csak 147 ezer tonna gabo­nát tudtunk raktározni — mondta Ruzsbánszky János, a vállalat kereskedelmi igaz­gatóhelyettese. — Ha mind­egyik fémsilónk időben meg­épül, akkor 1985-ben már 224 ezer tonnát tudunk szak­szerűen tárolni. Hangsúlyo­zom a szakszerű tárolást, mert a korábbi években nemcsak a helyhiány jelen­tett gondot, hanem a táro­lási feltételek hiánya is. Az elmúlt években rengeteg szervezést, többletmunkát igényelt a megfelelő körül­mények biztosítása. Most ke­vesebb lesz a gondunk, mert a korszerű raktározási lehe­tőségek és a modern tech­nológiai berendezések szak­szerű kezelést tesznek lehe­tővé. — Azt mondta, hogy je­lentősen bővül a raktározási kapacitás. Hol építenek siló­kat? — Alaposan mérlegeltük, hogy a vállalat mely kör­zeteibe építsük a tárolókat. Elsődleges szempont volt, hogy olyan területekre kerül­jenek, ahol az eddigi raktá­rozási kapacitás nem bizto­sította a folyamatos terme­léshez szükséges anyagot. A másik szempont az volt, hogy oda építsük a raktára­kat, ahol a búza terem, te­hát — kicsit eltúlozva —: a búzatábla végébe. Figye­lembe vettük azt is a dön­tés meghozatala előtt, hogy a lehető legolcsóbban lehes­sen megteremteni a beruhá­zás alapfeltételeit. Ezek alap­ján a vállalat bocsi telepén már átadtunk 6 darab, egyenként 1000 tonnás, an­gol licenc alapján épített fémsilót. A putnoki malom­üzem területén még folyik a hat darab 1000 tonnás táro­ló építése, várhatóan e hó­nap végén készülnek el ve­le a szerelők. Az encsi te­lepünkön 10 ezer tonnával bővítjük a tárolóteret. IJ.t szeptember 30-án fejezik be a munkát. Az építés egyéb­ként jól halad, már vala­mennyi telepen a technoló­giai szerelést végzik a szak­emberek. Egy későbbi idő­pontban kezdik meg Encsen és Sárospatakon az építést. Mindkét helyen 6000 tonná­val bővül a tárolási tér, s ezeken a telepeken is a leg­korszerűbb tárolási techni­kát biztosító angol fémsiló­kat alkalmazunk. — Ezt a technológiát kí­vánják meghonosítani a vál­lalatnál? — Meghonosításról nem beszélnék, egyszerűen arról van szó, hogy ennek a siló­gyártó cégnek volt a legelő­nyösebb az ajánlata, ezért bízták meg őket az építés­sel. Egyébként ez angol— magyar kooperáció, mert több, nagy hagyományokkal rendelkező hazai vállalkozó­ja is van a programnak. A silók mellett Mezőpanel- technológiával készült csar­noktárolót is építünk, ami Edelényben 5000 tonnával bővíti a tárolási kapacitást. Ha összeadjuk a számo­kat, látható, hogy két év alatt ugrásszerűen megnöve­kedett a borsodi vállalat tá­rolási területe. Csak ebben az évben 27 ezer tonnával bővült a raktározási lehető­ség, ami jövőre 12 ezer ton­nával még nagyobb lesz. — A tárolási feltételek ja­vulásának várhatóan mi­lyen következményei lesz­nek? — Hosszan sorolhatnám pozitív előnyeit. A tárolási terület 20 százalékos növe­kedése többek között lehető­vé teszi, hogy fölszámoljuk az étkezési búza tárolására ma már alkalmatlan szük- ségtárolók egy részét. Ezzel a közfogyasztásra gyártott lisztféleségek alapanyagának, a búzának is alapvetően ja­vul a szakszerű tárolási fel­tétele. Gazdaságosabban tu­dunk majd termelni, hiszen nem kell bértárolási díjat fizetnünk, s emellett az anyagmozgatási költségek is lényegesen csökkenni fog­nak. Fónagy István Racionálisan Immár rendeződtek a ren- . dezetlen veszteségek a Bor­sod megyei termelőszövetke­zetek háza táján. Hogy ez az ügymenet talán minden ko­rábbitól hosszabb időszakra nyújtózott, — hiszen már vé­get ért az első fél esztendő — annak, érzésem szerint nem­csak a szokásostól nagyobb összegű veszteség az oka, ha­nem az is, hogy az adósságok rendezése, éppen gazdálkodá­sunk új vonásai és racioná­lis jellege kapcsán, nem va­lamiféle hatalmi döntések alapján történik, hanem tar­talmazza a nagyon is tény­szerű helyzetelemzést és szin­te tételesen megfogalmazza a holnapot befolyásoló lé­péseket. Végül is jó az, ami­kor egyfelől nevén nevezzük a dolgokat, másfelől helyére teszünk hiedelmeket azáltal, hogy a rózsaszínű álomvilág­ból belekényszerülünk a mai élet valóságába. Kissé képle­tesen szólva: megszűnőben vannak azok a bűvös zsákok, amelyekbe válogatás nélkül, már-már teljes önkényesség­gel belepakoltunk mindent-. Az egyik szövetkezet sok­milliós veszteségének elem­zésekor sok szó esett a ked­vezőtlen termőföldi «adottság­ról, és a rossz időjárási viszonyokról. Ezek valóban objektív tényezők, amelyek hatását legfeljebb csökken­teni lehet, de kizárni nem. Viszont szemérmesen hall­gattak néhány olyan szemé­lyekhez kötődő dologról, mint a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség, vagy a pa­zarlás anyaggal, energiával és szellemi termékkel. Nos, nincs az a bűvös zsák, amely válogatás nélkül képes el­nyelni a tőlünk független és függő fogyatékosságokat. Látszatra tanmeseszerűen egyszerű a megoldás: csak az kerüljön abba a bizonyos zsákba, ami odavaló, légyen szó értékekről, vagy hulla­dékokról. A lényeg talán az. hogy miként nem kevered­hetnek a tőlünk független dolgok, saját hibáinkkal, ha­sonlóan ne keveredjenek a zsákbadobás szándékánál ér­tékes és értéktelen dolgaink. Inspirál e megjegyzésre, hogy éppen a veszteséges szövet­kezet szanálásakor hallot­tam: meg kell szüntetni a melléküzemágat, mert az is veszteséges. Itt éreztem pél­dát arra, miként kerül ér­téktelen dolgokkal együtt ér­ték is a hulladékba. Hiszen nem nehéz belátni, hogy a melléküzemágnál a veszte­ségek okait kell megszüntet­ni — és nem az ágazatot. Igaz, a megszüntetés a dön­tést követő egyetlen tollvo­nással megoldható, a folyta­tásnál viszont még az is ke­vés, hogy feltárjuk a hibá­kat, illendő vázolni a kive­zető utat, rangsorolni a fel­adatokat, egyáltalán felelő­sen meghatározni, miként is Miskolci macskakövek A Nép kert Talán nem illik enneik # az emlékező írásnak sorozatcímébe a „macs­kakövek”, hiszen ebben a hatalmas parkban bizony macskakő nem akadt. Útjait hajdan fekete, még vörös sa­lak borította, mostanában meg aszfalt, csak épnen macskakő, vagy akár a ba­zalt bármilyenre faragott fór- maja nem. De ez nem is lé­nyeges. a sorozat címét emi­att nem lenne érdemes meg­változtatni. Olvasom, hogy nagyarányú felmérést végeztek a miskol­ci Népkertben, ami gyakor­latilag a város belterületé­nek egyetlen számottevő par­kos része. Azért kellett vizs­gálódni, mert a faállomány — 1450 darab! — igen je­lentős hányada bizony el­öregedett:, jó egyharmada ki­vágásra érett, mert olyan, ál­lapotban van, hogy kidőlhet, veszélyt okozhat. Ez az élet, az elöregedett élőlény -át kell, hogy adja helyét a fiata- labbnak, az erősebbnek, élet­képesebbnek, a hasznosabb­nak. S ha a Népkertben áll­nak ma még olyan fák is, amelyeket a kert létesítése­kor ültettek, azaz száztizen­öt évvel ezelőtt, bizony ért­hető,’ hogy ilyen nagy há­nyaduk érett már fűrészre, fejszére. Olvasok érdekes el­gondolásokról, miként újul­hatna meg, születhetne újjá a Népkert, hogy jobban szol­gálhassa a miskolciak fel­üdülését. pihenését, szórako­zását, kultúrálódását. Mind­ez a szakemberek dolga, leg­feljebb érdeklődéssel várha­tom, s amíg a rekonstruk­cióra sor kerül, emlékezhe­tek a régi Népkertre. Népkert. Sajátos módon és igen szerencsésen ez a ne­ve régóta, s nemcsak 1945 után lett Népkertté, amikor sokféle létesítmény új nevé­ben megjelent a „nép”. A Néokertbe jártunk kisdiák korunkban is, s oda jártak elődeink, meg az ő elődeik. A városfejlesztés itt-ott le­harapott belőle egy darabot az: utóbbi évtizedekben. Pél­dául a Vándor Sándor utca széles csíkja bizony jókora területet vett el a játszóté­ri részből, a sportpálya előt­ti térségből. De sok érde­kes, izgalmas esemény szín­helye volt ez a terület. A sportpálya azóta leégett tri­bünje mögött gyakran tar­tottak itt, a mai széles asz­faltút helyén gyűléseket, ün­nepségeket. A sok közül egyet említek meg, amely, hu nem is kerül történelmünk leg­szebb lapjaira, de ki sem rekeszthelő históriánkból: az infláció tombolása idején», 1946. július első napja,iban itt jelentette be Rákosi Mátyás az országnak, hogy augusz­tus elsején megjelenik az új pénz, a forint, amelynek fe­dezete a munka, éppen, ezért vigyázzanak rá. Akásztóíára a forinlrontókkal! — hang­zott el a gyűlésen, nem sok­kal a tragikus emlékű 1946. augusztus elsejei miskolci események előtt. De sokat is jártam, sétál­tam ebben a hatalmas park­ban,! Játszottam itt kisdiák­ként, andaiogtam kettesben, amikor már nagyobb lettem, ifjú légénvkorom is sok szál­lal kötődik e néhány hold- ' nyi bokros, fás területhez. Hallgattam én is a térzenét, meg a Vigadóból kiszűrődő cigányzenét, amikor még fé­lelem nélkül lehetett üldö­gélni a bokrok közötti pa­dokon, vagy éppen a kiszű­rődő filmzenét is lehetett hallgatni, amikor már mozi is működött a 2500, majd egy újraszámozás után 2400 férőhelyes szabadtéri színpa­don. De ez csak 1946 után következett. A felszabadulás előtt ifjonti gondtalansággal vettük birtokunkba a Nép­kertet, utána meg a szabad­ság, az új élet friss mámo­rával, s nem zavart, hogy az első időkben itt bizony nem voltak eredménytele­nek a rendőri razziák, s az­zal se sokat törődtünk, hogy a felszabadulás körüli na­pokban itt találták holtan vitéz Borbély-Maczky Emilt, Borsod vármegye hosszú időn át volt főispánját, az egyko­ri különítményes tisztet. Gömbös Gyula barátját, aki aztán már a nyilasoknak nem kellett, mert volt nekik saját főispánjuk, egy mező­kövesdi orvos... De sokat is dolgoztunk itt, amikor társadalmi munkával építettük az előbb említett szabadtéri színpadot! De sok szép és jó emlékű előadást láthattunk itt a fák és bok­rok övezte „teátrumban”, ahol még a színpadi háttér is természetes fa és bokor volt! Ha most ezekre rész­letesebben kitérnék, kevés lenne ez a jegyzet. Igazán kár, hogy ez a nagyszerű és kiemelkedő művészektől is dicsért színpad — például Josephine Baker, amikor 1958 júniusában itt vendég­szerepeit, igen dicsérően nyi­latkozott róla, vagy Gőzön Gyula, Rábai Miklós és má­sok — alig tizenöt évet élt, mert egy majdani avasi sza­badtéri művelődési létesít­mény tervéért ennek karban­tartásáról lemondtak, csak mozinak használták, majd annak se. Most területének egy kisebb részén a műjég­pálya található. Az újság­cikk — Békés Dezső kollé­gám írta a Déli Hírlapban — említést tesz a Vigadó épületének művelődési jelle­gű hasznosítási lehetőségei­ről. Nem tudom, napjaink­ban használja-e valamilyen sportegyesület, de nagyon örülnék, ha olyan kamarate­remmé lehetne tenni, amely­ben színház és mozi egy­aránt működhetne (a Szinva jobb partján ugyanis, a Fák­lyát leszámítva, a legközeleb­bi mozi a hejőcsabai Pető­fi!), s ahol ezeknek megfe­lelő lenne a közbiztonság is. Mert szabadtéri színházat, mozit, szökőkútcsobogást, pa­vilonból kihallatszó zenét, jó levegőt élvezni is jobb biz­tonságosabb körülmények kö­zött. Gondolom, a Népkert rekonstrukciójához ez is hoz­zátartoznék. És akkor nemcsak emlé­keznék, miként is kiabálta rekedtre magát Dobó úr. az ismert népkerti figura az Attila-púlya állóhelyén haj­danán, hanem el-elmennék ma . is élvezni az újjászüle­tett és valóban mindenki parkja Népkertet.. (benedek) Családi életre felkészítő tábor Családi életre felkészítő tábort rendez a KISZ Köz­ponti Bizottsága mellett mű­ködő Fiatal Nők Tanácsa Esztergom közelében augusz­tus 25. és 30. között. Az első ízben megrendezésre kerülő táborban mintegy száz, több­ségében veszélyeztetett, hát­rányos helyzetű középiskolás vesz részt, az ország külön­böző részeiből. A tábor szervezői a gye­rekek családi életre való fel­készítéséhez szeretnének se­gítséget nyújtani; mert — haladjunk a tegnap hib a holnapra előlegezett ered­ményesség felé. És az érté­kek és értéktelen dolog ilyetén válogatása — terebé­lyesedő demokratizmusunkra hagyatkozva mondom — kí­vánatos volna a személyzeti munkában csakúgy, mint a veszleségfeltárásban, az em­berek megítélésébén hason­lóan a cselekedeteket befo­lyásoló módszerek alkalma­zásához. Mondom ezt azért is, mert ha elfogadjuk, hogy a kiváló vállalat vagy szö­vetkezet sem egyik pillanat­ról a másikra válik azzá, hi­szem, hogy a csődállapot sem máról holnapra, robba­násszerűen alakul ki. Ez ter­mészetesen nem mond ellent annak a gyakorta hangozta­tott igénynek, hogy a döntésre érett ügyeket időben kell rendezni, mert a -feladatok megoldásának halogatása egyszerű helyzeteket is bo­nyolulttá tehet. Paulovits Ágoston miként a testület állásfog­lalása is rámutat — a szü­lők másod-, nemegyszer harmadállása, a válások gya­korisága miatt igen sok csa­lád nem tölti be e funkció­ját. A tábor célja, hogy a különböző családi hátterű fi­úk és lányok közösséggé for­málódjanak ott, a táborban, s majdan képesek legyenek erre a társadalomban is. Eh­hez orvosok, pedagógusok, szociológusok, pszichológu­sok, közgazdászok- adnak se­gítséget. Az elméleti foglal­kozásokon több. számukra különösen érdekes témáról hallhatnak a táborlakók; például a szerelem, a pár- választás, a házasság kérdé­séről, a családtervezésről, az önálló életkezdés feltéte­leiről, lehetőségeiről, a csa­ládi gazdálkodásról. A gya­korlati foglalkozásokon főzé­si, szabás-varrási, háztartási, lakberendezési alapismere­teket sajátíthatnak el a fia­talok, de a testápolásról és az öltözködésről is szó esik majd. A szabadidős progra­mok között kirándulás, egy családi esemény megünnep­Moszkvai kutatók eljárást dolgoztak ki korrózióálló víz- vezietékcső előállítására pa­pírból és polietilén fóliából A csőfal úgy készül, hogy egy papírszalaigoit ep" vele azonos méretű polietilén fó­liával együtt megfelelő külső átmérőjű rúdra tekernek. A tekercset addig hevítik, amíg. a polietilén fólia megolvad. lése, vetélkedő és gasztronó­miai bemutató is szerepel. A Fiatal Nők Tanácsa egyébként távolabbi terveken is dolgozik, a közeljövőben tárgyalnak például a fiatal nők képzésének, továbbkép­zésének lehetőségeiről. Pró­bálkoznak a gyeden, illetve a gyesen levő édesanyáknak a szociális gondozói hálózat­ba történő bevonásával is; ha például egy községben több kismama él, ők össze­foghatnának, egy részük vi­gyáz a gyermekekre, a többi fiatal mama besegít a szoci­ális gondozóknak, öregeket, rászoruló embereket keres fel. Kezdeményezte a tanács azt is, hogy a tele­vízió indítson egy kisma­máknak szóló műsort. Vár­hatóan a közeljövőben út­jára is indul egy ilyen soro­zat, ebben a fiatal anyák tanácsokat kaphatnak a gyer­mekneveléshez, -gondozás­hoz. Hasonló felvilágosító programok sugárzásával’ az egyre inkább elterjedő ká­beltévék is kapcsolódhatnak a kezdeményezéshez — hang­súlyozzák a KISZ KB illeté­kesei. átitatja ia. papírt, s a papír- rétegeket egymással! vízzáiró- an össaehegie&zti. Megfelelő ímemnyiségű papír- és fólia- réteggel tetszés szerinti fal- vastagság áll'tható elő. A pa­pír—polietilén cső szilárd, rugalmas, vízzáró és korró­zióálló, ezenkívül lényegesen könnyebb és olcsóbb, minit a .fém-, vagy a műanyag cső. Papír vízvezetékcső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents