Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
1985. augusztus 18., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Egynegyede a Tiszai Erőműből Az új tervidőszak a tanácsi gazdálkodásban Lesz-e elég energiánk? — vetődik lel mind gyakrabban a lakosság körében a kérdés. S ezzel kimondva- kimondatlanul az emberek az elmúlt télre gondolnak, amikor olykor-olykor előfordult, hogy akadozott az ellátás, rövidebb-hosszubb ideig kényszerű korlátozás bevezetésére kényszerüli az állami ervergiaíelügyelet. Sokan felkapták erre a lejüket, hogyhogy nincs energia. Kétségtelen: nem dúskálhatunk egyik energiafajtában sem. ám a feltétlenül szükséges energiamennyiség még a leghidegebb téli napokon is az ország rendelkezésére állt. Az ipari tárca illetékes vezetői a közelmúltban többször nyilatkoztak energia- ügyben. Szerintük is nagyobb lesz az idén a fel- használás a tervezettnél, ezért pótlólagos forrásokról kell gondoskodniuk. Készleteink is igencsak leapadtak, azokat is folyamatosan fel kell tölteni, hogy legyen elegendő tartalék. Ehhez, ahol csak lehet, több energiahordozót kell termelni, egyúttal többet kell importból is beszerezni. Így például, a lakosságnak több brikettet, szenet hoznak be külföldről, bővítik a föld alatti gáztároló kapacitást, így a télre több földgázt lehet tartalékolni. • * De mi a helyzet á villamos energiáival? Ezt ugyanis nem lehet tartalékolni, tárolni a nehezebb időkre. A hetedik ötéves terv során az energiafogyasztás évi egy százalékkal, ezen belül a vi 1- 1 am osene rg i a -í e 1 h as z ná 1 ás három százalékkal emelkedhet. Azért ennyivel, mert ennél nagyobb növekedést a magyar gazdaság sem a beruházási terheket, sem az i mportköltségeket tek i n t ve nem bír el. — Kőolajból, földgázból a termelés várhatóan nem növelhető, lényeges többletenergia-forrást a Paksi Atomerőmű két újabb blokkjának belépése jeleni, amely a nyolcvanas évek végéig fedezi az igényeket — mondta egyik legutóbbi nyilatkozatában Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes. Arról is tudomásunk van, hogy a villamosenergia-im.portot, amely ma egyharma- da a teljes fogyasztásnak, előreláthatóan nem növelik, az Igényeket alapvetően új hazai erőművek építésével tervezik kielégíteni. Ha a villamosenergia- fogy ászt á s évi három százalékkal nő, akkor az l!)S)0-es évek elején kell az első erőműblokknak termelnie. Számos változatot dolgoztak ki a szakemberek, akik arra a következtetésre jutottak, hogy ma az atomerőmű további bővítése látszik optimális megoldásnak. Nem vetették el azonban a széntüzelésű erőmüvek létesítésének lehetőségét sem: mindenekelőtt új lignitbázisú hőerőmű létrehozása jöhet szóba. * Hatalmas szénhegy emelkedik a magasba a régi Tiszai Hőerőmű területén. Ebből a külső szemlélő rögtön arra a következtetésre jut, hogy nem lesz gond a tüzelőanyaggal. — Az elmúlt télen sem éreztünk hiányt szénből — mondja Zagyvái Béla, a Tiszai Erőmű Vállalat vezérigazgatója. — Annak ellenére mondom ezt, hogy a hideg hónapokban, hetekben nálunk is megcsappant a szénkészlet, a termelésben azonban nem következettbe fennakadás. Ellenkezőleg, mind a széntüzelési, mind pedig a 860 megawattos folyékony szénhidrogénnel üzemelő erőművünk az országos igényeknek megfelelően hónapokon át szinte teljes kapacitással termelt. Ennek köszönhetően végig biztosítottuk a szükséges energiát és az ipari gőzt a lenin városi nagyüzemeknek, ugyanakkor a várost is elláttuk elegendő hőenergiával, s meleg vízzel. Visszatérve, az előzőekben említeti szénhegyre, a vezérigazgató elmondta, hogy az elmúlt hetekben fokozatosan növelték a régi erőmű számára a tüzelőanyagot. —Jelenleg mintegy S)f>—100 ezer tonna készlettel rendelkezünk. amely tizenkét napra elegendő — újságolta Zagyvái Béla.« — Természetesen a mostani termelésünk nem éri el a téli hónapok teljesítményét. De nincs is rá szükség. Például a szénhidrogén tüzelésű erőmű csupán 40—45 százalékos kapacitás-kihasználással fejleszt villamos energiát. * A regi, Tiszapalkonyai Erőmű lermelőberendezé- sei, a több mint negyedszázados üzemelés során eléggé elhasználódtak, igv felújításuk. a gépi rekonstrukció halaszthatatlanná vált. — Jelenleg a 11. számú gázturbina „rehabilitációjának” a befejezésénél tartunk — jegyezte meg a vezérigazgató. — Ha, továbbra is minden a tervek szerint történik, remény van rá, hogy szeptemberben ez. a nagy gép ismét bekapcsolódhat az energiatermelésbe. Különben az; tervezzük, hogy HI86 végére befejeződik a turbinák teljes rekonstrukciója. — Az utóbbi időben rendkívül sokat romlott az ország különböző bányáiból a Tiszapalkonyai Erőműbe érkező szén minősége — folytatta a gondolatsort Zagyvái Béla. — Ez is közrejátszott abban, hogy a kazánparkunk rendkívül elhasználódott; a berendezések élettartamát feltétlenül meg kell hosszabbítanunk, ha azt akarjuk, hogy biztonságosan működjenek. Ez a munka azonban eléggé hosszadalmas lesz: tulajdonképpen a kazánok javítása egészen addig tart, ameddig az. erőmű energiát képes fejleszteni. — A rekonstrukció nem titkolt célja az is, hogy — az erőmű üzembiztonságának fokozásán túl — kedvezőbb munkafeltételeket teremtsünk dolgozóink, szakembereink számára. Mert a gépek, berendezések felújítása azzal is jár, hogy a jövőben korszerűbb technikával, ideá- lisabb feltételek közepette oldjuk meg a ránk váró feladatokat. Lovas Lajos A vaskohászatban is Bővül a magyar-szovjet kooperációs kapcsolat A kohászati recesszió világméretekben tovább tart. így a Lenin Kohászati Műveknek is a körülményekhez kell igazítania gazdasági, ike- reskedelmi tevékenységét. — így például évről évre, de főként tavaly és 1985. eddig eltelt időszakában tovább növeltük az ötvözött és a minőségi acélok részarányát, ugyanakkor törekedtünk az acélféleségek feldolgozottsági fokának növelésére — mondta Czirikusz József, a marketing iroda vezetője. A vállalat eredményes munkájáról tanúskodnak — igaz közvetett módon —, több hazai nagyvállalat, mindenekelőtt a Rába, a DIGÉP, a Ganz-Má- vag, az MGM, a Láng Gépgyár exportsikerei. Ezek a nagyüzemek ugyanis áz. LKM-től szerzik be a termelésükhöz szükséges különféle alapanyagot. A kivitellel, elsősorban a nem rubelelszámolású exporttal a Lenin Kohászati Művek közvetlenül hozzájárul a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Ezzel egy időben a külkereskedelmi vállalatokkal közösen új piacok megszerzését készítette elő az LKM. Pédául ötvözött hengerelt, áruval és másodfermékékkel az amerikai, angol és olasz piacokon jelent- meg a vállalat, míg kovácsolt abroncsot Új-Zélandon értékesítenek. A Lenin Kohászati Művek hagyományos értékesítési tevékenységét bővítve — vállalkozási jelleggel — japán cég közvetítésével például vasszerkezetekét exportált Egyiptomba, a közeljövőben aláírásra kerülő szerződés értelmében pedig karbantartási és betanítási munkákat végeznek algériai kohászati üzemekben. Természetesen az LKM kereskedelempolitikai stratégiája egybeesik az ország gazdaságpolitikai új iparfejlesztési törekvéseivel, szorosain kapcsolódik a VII. ötéves terv fő programjához, az úgynevezett ipari blokkkoncepcióhoz. A vállalat stratégiájára jellemző a nagyfokú , piacorientáltság a gyártás- és gyártmányfejlesztésben: ez határozza meg az. értékesítés lő irányát, a vállalat termelési struktúráját. A vázolt tervek valóra váltása érdekében a Lenin Kohászati Műveket nemesacélgyártó nagyüzemmé szándékoznak fejleszteni, amely egy speciális szakvállalata lenne a KGST-nek. Ez. azt jelenti, hogy az LKM a jövőben még iritkább épít a Szovjetunióval eddig kialakult kapcsolatokra. Főként Ukrajnával bővíti együttműködését a diósgyőri nagyüzem. A Gazdasági Bizottság messzemenő egyetértésével és támogatásával a Lenin Kohászati Művek a tervek szerint évi 125 ezer tonna ötvözött acélt szállítana a szovjet félnek, amelyért különféle vaskohászati anyagot kapnának cserébe. A szakemberek szerint a kialakulóban levő újabb magyar—szovjet együttműködés alapvetően meghatározza a Lenin Kohászati Művek jövőjét. ......A fiatol hátasok ás nagycsaládosok lakáshoz juttatását hathatós egyéni támogatásokkal is elő kell segíteni." (A VII. ötéves tanácsi fejlesitisi tervből.) D emokratikusan. Lapunkban egy hónappal ezelőtt közöltük a megyei tanács végrehajtó bizottságának előzetes elgondolásait a megye VII. ötéves tanácsi fejlesztési tervére, amely a jövő hónapban kerül a megyei tanács elé, jóváhagyásra. Egyben kérte a végrehajtó bizottság a megye lakosságát. a gazdálkodó és társadalmi szervezeteket, hogy vegyenek részt a fejlesztési koncepció alakításában és a célkitűzésekkel kapcsolatos javaslataikat augusztus 20-ig juttassák el a megyei tanács v. b. tervosztályára. Az érdemi vitát elősegítendő — mint olvasóink tapasztalhatták — lapunkban több, a tervkoncepcióval kapcsolatos nyilatkozat, elképzelés látott napvilágot Foglalkoztunk a harmonikus településfejlesztés kérdéseivel: megismerhette a megye lakossága, hogy az új eloszlás milyen elvek — fejkvóta — szerint történik; az ágazati feladatok közül mit tervez az. egészségügy, az oktatásügy. milyen szociálpolitikai fejlesztések várhatók stb. A végrehajtó bizottság elképzelése a tervkoncepció széles körű megvitatására nem új dolog. Gyakran elhangzik mostanában, hogy közös dolgainkban igyekeznünk kell közösen gondolkodni, együttesen törve a fejünket a következő évek, évtizedek teendőin. A terület- és településfejlesztés középtávú feladatainak kijelölése nem öncélú tevékenység. hanem szerves része megyénk társadalmi és gazdasági fejlődésének. Éppen ezért nélkülözhetetlen és a közös ügyet segíti elő minden vélemény és javaslat amely a lakosság különböző csoportjaitól, a gazdálkodó szervek részéről, a tudományos és más szervezetektől érkezett, vagy érkezik és a tervosztály a tanácsülés eié kerülő javaslatba beépíti azokat. Talán frázisnak tűnik, de az új tanácsi VII. ötéves terv kialakításának eme módja szintén a demokratizmus kiszélesedésének, te- rebélyesedésének bizonyítéka. Közéletünkben, politikai gyakorlatunkban mindinkább természetes, hogy a testületek a közösséget érintő kérdésekben a közösség bevonásával. véleményének kikérésével és az észrevételek, javaslatok figyelembevételével döntenek. A mostani tervkoncepciót széles körű felmérő, elemző munka előzte meg. A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei, s természetesen a testület vezetői. hónapokon át járták a városokat, községeket, megfordultak a legkisebb településen is: felmértek, számba vetlek mindent, hogy az igényeket a lehetőségekkel egybevetve, a legoptimálisabb tervkoncepciót alakíthassák ki. Igények és lehetőségek egybevetése ... a lehetséges mértékű harmonikus településfejlesztés ... az alapellátás javítása ... észszerűbb. okosabb gazdálkodás — ezek a kulcsszavai az elfogadásra kerülő terv elképzeléseinek. S miközben szélesedik a demokratizmus — ezt mutatja a közvélemény részéről megnyilvánuló érdeklődés is —, tovább no a tervet végrehajtók, a helyi tanácsok vezetőinek, testületi tagjainak önállósága. s ezzel együttjáróan a felelőssége! Hiszen újabb, nagy változások elébe néznek a jövő év január 1-től a helyi tanácsok, amikortól is gazdaságilag megerősödve, önállóan dönthetnek saját dolgaikról. Hasonló fordulat az elmúlt évtizedekben nem található a helyi tanácsok életében. Az 1968-as gazdasági reform után a megyék önállóbbak lettek, u városi, nagyközségi és. községi tanácsoknak viszont jóval kevesebb jutott az önállóságból. Miközben a gyárak, vállalatok a saját útjukat járhatták, a helyi tanácsok még kevés önállósággal tervezték jövőjüket. Ezt az ellentmondást szünteti meg az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium új gazdálkodási rendszere, amelyet a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának támogatásával — több éves előkészítés után — a jövő év január 1-vel vezetnek be a helyi tanácsoknál. Erre épült a VII. ötéves tervi megyei tanácsi tervkoncepció, ami már az eddigiek alapján is mutatja, hogy ezután az önállóság és a gazdálkodás tekintetében sok minden másképp lesz! Szóltunk róla lapunkban is, hogy a népesség arányában minden tanács megkapja a fejlesztési lehetőség bizonyos százalékát — fejkvóta — ez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében öt kategória szerint történik, s ha a végleges összeget még nem i.s ismerik a helyi tanácsok, az nyilvánvaló, hogy több fejlesztési lehetőségük lesz az eddigi gyakorlattól. (Az elképzelések szerint a fejkvóta alapján szétosztható ösz- szeg a megyében az összes fejlesztési lehetőségnek mintegy felét teszi majd ki.) Természetesen továbbra is érvényesül a megyei tanács vezető, irányító szerepe, hiszen az állami költségvetésből és más forrásokból származó összeg másik felével a megyei tanács gazdálkodik, s ebből támogatja azokat. a helyi tanácsok által elhatározott fejlesztéseket, amelyek eevbeesnek az országos célokkal. Így megyénkben például a lakás- gazdálkodást, a víz- és csatornaépítést, az általános és középiskolai fejlesztést a megyei tanács támogatásban részesíti, de arra is kell gondolnia — s természetesen tartalékolnia —, hogy jusson a pénzből azokra a beruházásokra is, amelyek már nem egyetlen település javát szolgálják, hanem egy- egy körzetét, vagy az egész megyéét. Kórházak, kollégiumok. szociális otthonok, rendelőintézetek, regionális vízművek épülhetnek a VII. ötéves tanácsi fejlesztési tervben ily módon. Az is új vonása a jövő évtől életbe lépő gazdálkodási rendszernek, hogy a központi előírások döntő többsége megszűnik, nem választják külön a fejlesztési alapot és a működési költségvetést, a helyi tanács maga dönt arról, hogy menynyit költ működtetésre, fenntartásra, felújításra, vagy beruházásra. Tehát a helyi tanácsok érdekeltebbek lesznek a helyi források felkutatásában is. Eddig ugyanis, ha a község, vagy a város több saját forrást tárt fel — mint hallottuk ezt a közelmúltban az ónodi tanács ülésén —. akkor ezt a többletet a megyei tanács beszámította, s annyival csökkent az állami támogatás, Pedig — hallottuk ugyancsak Ónodon a logikus érvelést és magyarázatot —. ha az érdekeltség nyilvánvaló, akkor minden településen, így megyénknek ebben a nagy múltú községében is találhatók újabb tartalékok és források. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tapasztalatai szerint a helyi tanácsok szívesen fogadják az új szisztémát, ám a váltás aligha megy majd zökkenők nélkül. A tanácsi vezetők — s gondoljunk az újakra — nem szoktak ekkora önállósághoz, de a régieknek sem kevés gondot okoz majd az új „játékszabályok” megtanulása és alkalmazása. Márpedig csak az fog boldogulni, aki élni tud a lehetőségekkel. Rajta múlik majd hogy a rendelkezésre álló (kapott és helyben feltárt) pénzzel miként gazdálkodik, milyen felújításokat, beruházásokat végez, vagy épper. milyen , tartalékokat képez. Ebben lesz a jövőben a tanácsok vezetőinek és a döntést hozó helyi testületi tagoknak a demokratikus jogok, az önállóság mellett mind nagyobb és nagyobb felelőssége. Mely felelősségnek. szervezőkészségnek, mzogósító erőnek abban is meg kell nyilvánulnia, hogy a helyi feladatok közös megoldásába. a tartalékok feltárásába, az új források kiaknázásába hogyan tudják bevonni a lakosságot. Megyénkben immár hagyományai, sőt kimagasló eredményei vannak a társadalmi munkának. Ha valaha, akkor most és a jövőben különösen megnő ennek a jelentősége, hiszen ezzel is bővíthető, gyarapítható, a kapott. vagy helyben előteremtett összeg. De arra is számos példa van. hogy az elképzelések ott valósulnak meg maradéktalanul, ahol a testületi döntések találkoznak a lakosság egyetértésével. Ezt a célt szolgálta a megyei tanács végrehajtó bizottságának lapunkban is közreadott előzetes elképzelése a VII. ötéves tanácsi fejlesztési tervre; ezt szolgálták a közreadott nyilatkozatok, érvelések és magyarázatok; ezt szolgálták a különböző rendezvények, hiszen a véleményeket, javaslatokat is figyelembe véve ' majdan tervvé formálódó elképzelés végül is egy célt szolgál: azt a szándékot, hogy megyénk valamennyi lakójának javuljanak életkörülményei. függetlenül attól, hogy zempléni kisközségben, avagy egy avasi bérházban van-e az otthona ... Önodvári Miklós \
