Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZÉMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 194. szám Ara: 2,20 R Vasárnap, 1985. augusztus 18. Alkotmányunk évfordulóján ......a hozzáértő, dolgozó n ép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk.” (József Attila: Hazám) „Aligha lehet mélysége­sebben mai látványt elkép­zelni, mint ünneplő ország gyűlésünket az alkotmány ét- fogadásának pillanatában. Az ünnepelt alkotmány: az összesűritett, lerögzített je­len, s útmutatás a jövőre. Az ünneplő képviselők; aha (alomra jutott dolgozó nép képviselői .'. . Az ünneplő kö- zönség maga a dolgozó nép, azok a munkások, parasztok nők, értelmiségiek, akik leg­jobbjaikat az országgyűlésbe küldték" - ezekkel a szavak­kal számol be az egykori tudósítás alkotmányunk szú íetésének napjáról, Í949. au­gusztus 20-ról. Ez a nap azóta alkotmá­nyunk ünnepe. Egy régi ün­nep kapott ezzel olyan új tartalmat, amely méltó módon tükrözi a magyar nép életé­ben bekövetkezett történelmi változást. Augusztus 20. lé­nyegében régen is egy úi állam megalkotásának és megalkotójának ünnepe volt' államalapítónknak, István ki rálynak. Ezen a napon szeg­ték meg az első kenyeret egy verejtékes esztendő, a? aratás munkájának eredmé­nyét. Ady Endre, a századfordu­lót követő évek magyar va­lóságának igaz szavú króni­kása, 1902-ben így emléke zik meg az ünnepről: „Ist­ván királynak a napja van ma. Hivatalos ünnep, mun- kaszünetes nap . . . István ki­rály országa, amely majd­nem gyarmata egy másik, züllő országnak, . . . koldus, mert szipolyozták és szipo- lyozzák, .. . Közigazgatásunk oéldátlanul rossz. Iskoláink néni-' tudnak embereket fa­ragni, csak félembereket. .. Ide új hit, új erő és új mun­ka kell!” Az új hit, új erő és ú; munka társadalma a felsza­badulás után született meg s államunk alaptörvényét fe­jezi ki a 36 évvel ezelőtt el­fogadott alkotmány. Megszü­letése hazánk történelmének több mint ezeréves korszakát zárta le. A sokat emlegetett „ezeréves alkotmány" csupár jogszokások, lényeges voná­saiban mindvégig feudális jogszokások gyűjteménye volt a mindenkori elnyomó osz­tály törvényeinek tára. A felszabadulás után követe évekre nagy munka várt: c íáború romjain, az ezeréves elnyomás maradványain új társadalmi rend alapjait kel­lett lerakni. Az ünnepi évfordulókról történő megemlékezések al ralmat jelentenek arra is, hogy a hétköznapok roha íásábtin megállva, a teljes­ség igénye nélküli valamifé­le mérleget készítsünk o megtett útról: eredményeink­ül és tévedéseinkről, síké reinkről és kudarcainkról. Azért is idéztük a múltat, hogy viszonyítsunk, hiszen a múlt és a jelen összeveté­sét nem becsülhetjük le rém vélekedhetünk úgy, hogy az idősebbek úgyis ér­zékelik a különbséget, nekik nem kell beszélni róla, a fia­talabbaknak az effajta ösz- szevetés úgysem mond sem­mit. Valójában a középkori és az idősebb generáció szá­mára az elmúlt negyven év­ben - vagy ha államunk alaptörvényének születésnap iát, mostani nem kerek év­fordulóját nézzük -, akkor 36 éve elért vívmányok köny- nyen természetessé válhat­nak, míq az érzékelhető gon­dok, hiányok - mivel feszült­séget okoznak - közvetle­nebbül és markánsabban tu­datosulnak. Ezért a megteli jt jelentőségét mérlegelve hétköznapi számvetésünk a mának szól: a tanulságok le­vonása mai és holnapi cse­lekvésünkhöz ad útmutatást. A költő kínálja a szép, ké­nes beszédet: „Ha majd c iognak asztalánál / Minden­ki eqyaránt foglal helyet . . ." Alkotmányunk szerint: „A Maqyar Népköztársaság biz­tosítja állampolgárainak c munkához való jogot, vala­mint a végzett munka meny- nyiségének és minőségének megfelelő díjazást.” Felszá­moltuk a hárommillió koldus országát, megszüntettük a dolgozók naponta fenyegető rémét, a munkanélküliséget, de a jognak a Petőfi Són dór által megírt, s idézett asztala olykor még bicebó­ca. Tagadhatatlanul mind­annyiunknak helye van mel- ,ette, de az elmúlt időszak arra is megtanított minket, • rogy az alkotmányban leír­tak maradéktalan, igaz meg­valósítása, a szocializmus le­hetőségeinek kibontakoztatá­sa rendkívül bonyolult, kont­aktusokkal terhelt és hosszú történelmi folyamat. Persze, az elmúlt évtize: dek örömteli és drámoi ese­ményeinek felidézése nem ennek a cikknek a feladata. Megannyi történelmi tanul­mány, emlékezés, művészi al <otás készült már ezekről az dókról. Az ünnepi évfordu­lókon a mély és fontos igaz­ságok mellett sokszor egyol­dalúan és szubjektiven érzé­keljük, értékeljük napjaink valóságát. De sohasem fe­ledkezhetünk meg arról, rogy a jelenlegi állapot tá­volról sem a fejlődés vég­célja. A szocializmus építé­sének folyamatában a mai ünnepünk: alkotmányunk szü­letésének 36. évfordulója egy útjelző mérföldkő. Nem kü­lönleges, nem kerek évfor­duló; egy olyan, amelyet el­érve, azonnal továbbhala­dunk. Ma mar tudjuk, hogy a szocializmus felépítésének jobbára csak az elején tar­tunk. Ez nem mentség fo­gyatékosságainkra, de nélkü­lözhetetlen mérce helyzetünk megítéléséhez. Teljesítmé­nyeink nem adnak alapot az önelégültséghez, de eddigi eredményeink jó alapot ad­nak képességeink reális fel­méréséhez. Az idén 36 éves alkotmá­nyunkat 1972-ben jelentősen módosítottuk, s az elmúlt időszakban kiteljesedő szo­cialista demokrácia segítette, hogy törvényeink mind alkal­masabbak legyenek a nép­akarat megvalósítására. Üj választási törvényünk alap­ján a legalkalmasabbnak tartott emberek kerültek az országgyűlésbe, és a helyi tanácsokba. A fejlődéshez, a változó világhoz, a körülmé­nyekhez igazítottuk törvénye­inket, hiszen Montesquieu sze­rint is: „Semmi sem igazsá­gos azért, mert törvény, de mindenből, ami igazságos, törvényt kell csinálni." Petra József Üdvözlő távirat Kádár .Iá nos, ;t Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára és Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának fő­titkárát. az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság For­radalmi Tanácsának elnökét Afganisztán függetlensége kikiáltásának (1(1. évfordulója alkalmából. Eddig 32(1776 parasztcsa­lád között csaknem 690 ezer hektár földbirtokosoktól ki­sajátított földet osztottak szét térítésmentesen Afganisztán­ban a földek elosztására és vízellátására vonatkozó re­formprogram' gyakorlati meg­valósításának kezdete, azaz 1979 óla. Több mint 73 ezer családnak adták át a földtu­lajdon megszerzését igazoló okmányt. Mindezt Abdul Gaffar La- kanval. afgán földművelési és földreformügyi miniszter közölte a Szelszkltja Zsizny című szovjet lapban megje­lent interjújában. Elmondta, hogy a mezőgazdaság de­mokratikus átalakítását, az öntözéshez. szükséges víz igazságos szétosztását aka­dályozzák a belső reakció és a demokratikus Afganisztán ellen hadüzenet nélküli: fegy­veres harcot folytató impe­rialista erők. A miniszter szólt a vízgaz­dálkodási és földreform első szakaszában elkövetett né­hány tévedésről is. Elmond­ta, hogy a földtulajdont, a korábbi gyakorlathoz hason­lóan nem vették nyilvántar­tásba. Mostanra az ország különböző ta rlo má ny a i ban működő mezőgazdasági szak­értői csoportok számát jelen­tősén növelték, hogy azok hathatósabb segítséget nyújt­hassanak a helyi hatóságok­nak a földlajstromok összeál­lításában. a fölösleges föld­területek számbavételében és azoknak a parasztcsaládok között történő szétosztásá­ban. Vietnami javaslat Vietnam javasolta az Egye­sült Államoknak, hogy au­gusztus 28-án és 29-én kezd­jenek magas szintű tárgya­lásokat Hanoiban a vietnami háborúban eltűnt amerikai katonák földi maradványai felkutatásának és vissza­adásának kérdéséről — kö­zölte pénteken Nguyen Co Thach vietnami külügymi­niszter azután, hogy Phnom Penhben közlemény kiadá­sával véget ért az indokínai országok külügyminiszteri értekezlete. Thach közléséről az AFP francia távirati iro­da adott ismertetést Phnom Penh-i keltezésű jelentésé­ben. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivőjének pénteki bejelentése szerint augusz­tus 28-án és 29-én a külügy­minisztérium, a hadügymi­nisztérium és a Fehér Eláz képviselőiből álló küldött­ség tesz látogatást Hanoiban. A vietnami külügyminisz­ter örvendetesnek mondotta a két fél együttműködési szándékát a szóban forgó kér­désben. Ennek fényében a probléma rendezése várha­tóan két évet vesz majd igénybe — mondotta. A hagyományok a jeles napokhoz kötik a fontosabb mezőgazdasági munkák kez­detét. így kapcsolódik a le­geltetés kezdete György nap­jához, az aratásé pedig Pé- ter-Pálhoz, Az idei június azonban hűvösen és esősen köszöntött ránk, nem érett be a kalászos gabona a hó­nap végére. Két-három he­tes késéssel leheteti csak el­kezdeni az aratásra váró bú­za, árpa, zab vágását, csép- lését. Ma pedig már azt is tudjuk, bár magtárban a jó minőségű termény, mennyi­sége azonban elmarad a jú­niusi határszemle-ígérte várt­tól. Ugyancsak a hagyomány kötötte dátum augusztus 20-a: az új kenyér ünnepe, amikorra is befejeződik az aratás. Így van-e ez az idén is? Erről érdeklődtünk négy termelőszövetkezetben. Fésűs Attila, a csobaji Taktaköz Termelőszövetkezet elnöke: — Mi a megyében az elsők között fejeztük be az aratást, három héttel ezelőtt. A három csehszlovák és a hat saját kombájnnal tizen­egy munkanap alatt takarí­tottuk be a földekről a ter­ményt, tehát gyorsan végez­tünk. Ennek ellenére az idei '■> esztendőt a nagy csalódások és fejtörések éveként jegyez­zük a krónikáskönyviünk­ben. Miért? Nos, 816 hektá­ron termesztünk őszi búzát, amelynek minőségével ez évben sem volt semmi baj; csak hát a mennyiség 1 A ta­vaszi hirtelen olvadás és a (Folytatás a 2. oldalon) Kenyerűnk Feledy Gyula tajia Flottatüntetés Nicaragua közelében Erőfitogtatásnak és flutta- tüntetésnek nevezte a CBS amerikai televíziós hálózat helyszíni tudósításában azt, hogy a Pentagon Nicaragua partjaitól alig ötven mér- l'öldnyire állomásoztatja je­lenleg az Eisenhower repü- lögép-anyahajót és a hozzá tartozó hajóegységeket. A helyszíni riportban megszó­laltatott magas rangú ten­gerésztisztek habozás nélkül elismerték, hogy céljuk min­denekelőtt ' a nyomás fenn­tartása a sandinista kor­mányra. Mint a televíziós tudósí­tásból kiderült, az anyahajó jelenlétének a térségben van egy másik, ennél. fontosabb oka is: a haditengerészeti légierő pilótáit kiképezik az esetleges közép-amerikai be­vetésekre, vagyis egy Nica- ragua-ellenes akcióra is. OMÉK '85 Hol tartunk, meddig jutottunk a legutóbbi öt esztendő során a nezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben? Mi az, amit a következő ötéves terv termelésfejlesztéseként meg kell oldani? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni az augusztus 25-ig nyitva tartó 70. OMÉK. Felvételünk az erőgépek kiállításán ké­szült. Fotó: Fojtán László

Next

/
Thumbnails
Contents