Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

NAPRÓL NAPRA NAPRÓL NAPRA NAPRÓL NAPRÓL NAPRA I Nem lehetne tanulni egymástól? N em vagyok vendéglátós, csak vendég, de az immár — fél évszázada. Ezért merek beleszólni az ügyintézésbe l és megkérdeni: nem lehetne tanulniuk a vendéglátö­\ egységek vezetőinek egymástól? Jártamban-keltemben meg­lepve látom, hogy Miskolcon egyes helyiségek a napnak szin­te minden órájában konganak az ürességtől, másokban pedig , gyakran nincs hely. A Déryné presszó például általában tele ! van, de az egy sarokkal odébb lévő Avasi kávéház (amely | az előbbivel szemben patinás!) gyakran, sőt legtöbbször — I üres. Igaz, hogy az előbbi szerződéses, az utóbbi pedig „szo- 1 rosan” tanácsi, de a jó módszereket akkor is átvehetnék a rosszul menők, a jó forgalmúnktól. Nem tudom, hogyan, de biztos van rá mód, hiszen a múltban is tanultak egymástól a kávésok. Nem lehetne ma is tanulni egymástól? (máié) | — Miénk a tér címmel : kulturális és sportnapot ren­dez a megyei Tejipari Vál­lalat Miskolcon, az Otthon étterem előtti téren augusz­tus 19-én. A zenés ébresztő­vel kezdődő színes program utcabállal zárul. KÖZLEMÉNYEK A Miskolci Rendőrkapitányság vezetője 1985. augusztus 30-án 8.30 órától 12 óráig fogadónapot tart. Helye: Miskolc I., Rudas László u. 14. szám, II. emelet, l-es számú helyisége. * A Miskolci Közlekedési Válla­lat értesíti az utazóközönséget, hogy az augusztus 19-i autós hegyibajnokság miatt szükséges útlezárás időszakában az 5-ös autóbuszok reggel 6.30 óráig, délután pedig kb. 17.30 óra után a kiadott menetrend szerint közlekednek. A közbeeső idő­szakban, 6.30 és 17.30 óra között csak a Hámori-tóig, sűrítve, 5— 9 percenként járnak. MISKOLCI ];)/■•• í/nKri'i x f n K ŰZLEK ED ÉS I VÁLLALAT * 1985. augusztus^ 19rén 5 órától 17.30-ig a 4. Porán hegyi gyor­sasági autóverseny rendezése miatt lezárásra kerül a 2505 számú Eger—Hollóstető—Miskolc út Lillafüred—Hollóstető közötti szakasza. Az útlezárás a menet­rend szerint közlekedő autóbu­szokra nem vonatkozik. Miskolci Közúti Igazgatóság Állatorvosi ügyelet Miskolc város területén 1985. augusztus 17-én (szombaton) 15.30-tól 1985. augusztus 21-én (szerdán) reggel 7.30-ig ügyele­tes: dr. Gönczi Károly körzeti állatorvos. Lakása : Miskolc, Sze- beni u. 8. sz. Telefon: 68-805. Be­jelentés: 8—9 és 13—14 óra kö­zött. Lobogózzuk fel épületeinket! Felkérjük a vállalatok, üze­mek, szövetkezetek és intézmé­nyek vezetőit, a város lakossá­gát, hogy augusztus 20. tisz­teletére lobogózzák fel épüle­teiket. A zászlódisz augusztus 18- tól 21-ig köszöntse az ünnepet. Miskolc Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a Hajdúszoboszlón megtartott 33. heti lottósorsoláson a kö­vetkező nyerőszámokat húz­ták ki: 5 37 50 57 85 VÁSÁRNAPTÁR Augusztus 20-án, kedden: or- szágos állat- és kirakóvásárt rendeznek Bódvaszilason és Hat­vanban : augusztus 21-én, szerdán: Ru- dabányán és Kápolnán; augusztus 25-én, vasárnap: gépkocsivásárt Miskolcon. Deb­recenben, Nyíregyházán és Hat­vanban : augusztus 26-án, hétfőn: or­szágos állat- és kirakóvásárt Szécsényben és Kölesén. Naptár ____ 1 985. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT A nap kelte 5.42, nyugta 19.53 órakor A hold kelte 6.28, nyugta 20.50 órakor Névnap:' Jácint Negyven évvel ezelőtt, 1945. augusztus 17-én halt meg — 55 éves korában — Vendl Mária Dudich End- réné tanár, mineralógus. IDŐJÁRÁS-JELENTÉS Ma időnként már megnövek­szik a felhőzet. Szórványos zápor, zivatar, több-kevesebb napsütés egyaránt valószínű. A többnyire mérsékelt, vál­tozó irányú szél zivatar ide­jén átmenetileg megerősö­dik. A legmagasabb nappa­li hőmérséklet szombaton 28 -33 fok lesz. Egy legendával kevesebb Kinoi tudósok megfejtet­ték a kínai Honos-tóban élő „szörnyek" rejtélyét. Meg­állapították, hogy az ázsiai ország északnyugati részén található elhagyatott tóban a néphittel ellentétben nem titokzatos, ijesztő lények, hanem - étidig ismeretlen halfaj példányai élnek. Bár a halakból még nem sike­rült egyetlen példányt sem kifogni, annyit mégis meg­tudtak róluk, hagy rendkí­vül nagy testű halfajról van száj csak a fejük hosz- szabb 1 méternél, és sú­lyukat t6 mázsánál is több­re becsülik. A lazacok csa­ládjához tartozó óriásha­laknak szép piros sziníik van. Eszak-Magyarország. — Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: NAGY ZOLTÁN. Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. — 3527. Pos­tacím: Miskolc Pf.: 351. Telefonok. Központ: 38-941. Titkár­ság: 16-886. Ipari rovat: 16-035. Belpolitikai rovat: 16-450. Kul­túrrovat: 16-067. Sportrovat: 16-049. Levelezési rovat: 16-046. Kiadja a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út 15. — 3527. Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: Mis­kolc, Széchenyi út 15—17. 3525. Telefon; 16-213. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a postahivataloknál és a hírlap- kézbesítőknél. Az előfizetés díja egy hónapra 43 forint, egy negyedévre 129 forint, egy évre 516 forint. Index: 25 655 ISSN 8133-0357. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető • WIRTH LAJOS. „Átok ül rajtam” — írta saját vérével Hugh Evelyn- White angol régész, már az­után, hogy felvágta az ereit, de még azelőtt, hogy fel is akasztotta volna magát. Tör­tént ez 1924-ben — két év­vel azután, hogy felnyitot­ták Tut-Anch-Amon (közis­mertebb nevén Tutenkámen) fáraó sírját. Evelyn-White a feltárást; végző csoport tagja volt. Va­jon milyen átkot emlegetett búcsúüzenelében? Sokak szerint a „fáraók átkát”, amelynek a hiedelme nem véletlenül alakult ki. Azok sorából ugyanis, akik ott voltak a Királyok Völgyé­ben 1922-ben, és az elsők közölt pillanthatták meg a felbecsülhetetlen értékű kin­cseket rejtő Tutenkámen- sírt, feltűnően sokan haltak meg rövid idővel a feltá­rás után. Evelyn-White ese­te egyértelmű: valamilyen okból öngyilkos lett. Mun­katársai azonban rejtélyes betegségben hunylak el. és az emberek ekkor kezdtek suttogni a „fáraók átkáról”. Egy francia orvosnő, Ca­roline Slenger-Philippe sze­rint a magyarázat valóban az egyiptomi uralkodók „há­za táján” keresendő. A fia­tal kutató a strasbourgi egyetemhez most benyújtott doktori disszertációjában a régészcsoport hat tagjának esetéi vizsgálta meg az egy­kori iratok alapján. Arra a konklúzióra jutott, hogy va- lamennyiüknek a tüdeje mondta lel a szolgálatot, mégpedig alveolitis, a tüdő- hólyagocskák gyulladása kö­vetkeztében. Ezt pedig bizo­nyára az váltotta ki, hogy az egyiptomiak élelmet — zöldséget, gyümölcsöt és egyebet — helyeztek el a fáraók mumifikáll holtteste mellett, hogy az elhunyt a túlvilágon se éhezzék. Ezek a szerves anyagok - bomlás­nak indultak, így a zárt sír- kamrában a múló évezredek során olyan penész képző­dött, amely súlyos allergiás tüneteket vált ki. Az expedíció tagjait oly­annyira el vakították a sze­mük elé táruló kincsek, hogy fel sem figyeltek a pené­szes falakra, a spórákat tar­talmazó, mérges levegőre. Ezért többen az életükkel fizettek. Az egyik legelismertebb francia allergia-szakértő, dr. Arthur Maier szerint száz­százalékosan nem bizonyít­ható, ámde felettébb való­színű, hogy helyes a teória. Nemzetközi expedíció Marco Polo nyomában Nekivúgotl útjának az a nemzetközi expedíció, amely­nek célja, hogy Pakisztán keleti részéről indulva, a Karakoram-hágón átkelve jusson el kínai területre, majd onnan Pekingbe — azon az útvonalon, amelyen a XIII. században Marco Po­lo is végigutazott. ' A csoportot az amerikai Harry Rutstein vezeti. Az expedíció tagjai között több kínai újságíró is van. Az utazókra 6400 kilométeres út vár. A híres selyem útján kívánnak haladni, miként egykoron Marco Polo és tár­sai. Az expedíció közlekedési eszköze a gépkocsi; azokon a helyeken azonban, ahol ma már nem vezet út, te­vét, lovat és jakot is igény­be vesznek. A vállalkozás költségeit, mintegy 100 ezer dollárt Rutstein Marco Polo alapít­ványa fedezi. Ez az első al­kalom, hogy a kínai hatósá­gok amerikai kutatóknak en­gedélyezték az ősi kereske­delmi útvonal kínai szaka­szának bejárását. Marco Polo 1275-ben in­dult Velencéből, 21 ezer ki­lométernyi utat tett meg Pe- kingig, majd 1295-ben tért vissza hazájába. Csavajda Attila és István Miskolcról Kőhegyi István és Beáta, Alberttelep Csigaevő párbaj A „Pézsmapatkány” bece­névre hallgató amerikai Tho­mas Greene világcsúcsot je­lentő 2 perc 43,95 másod­perc alatt evett meg egy ki­logramm csigát. A szerdán Londonban tar­tott párbajban, amelyet a Guinness rekordok könyvét készítő cég két szakembere is ellenőrzött, az újdon> világbajnok 220 csigát kana­lazott ki házából, vajazott meg és falatozott be. Legyőzött párbajellenfelé­nek, a brit Peter Dowdes- dellnek sincs mit szégyellnie, hiszen eddig 244 evési és ivási világrekordot mondhat magáénak, kezdve a sörivás­tól az üveg- és borotvapen­ge-evésig. Mike László és Barbara, Miskolc Gyárfás Mariann és Zsuzsanna Mezönyárádról Gyermekalbum Mint általában minden anyag, a kígyómérgek sajátságainak megis­merése is csak kémiai összetételük tanulmányozása útján történhet. A kígyóméreg titka mór réeóta fog­lalkoztatja az ember fantáziáját, de sajnos még napjainkban sem te­kinthető teljesen tisztázottnak. A kígyómérgek első tanulmányozója I. Napóleon egyik unokaöccse, a zoológiában komoly sikereket elért Charles Lucien Bonaparte herceg volt az 1800-as évek közepén. Ma­radandó megállapításokat tett, és azóta is több száz kutató foglalko­zik a témával, mégis még sok a tisztázatlan kérdés. Napjainkban főleg Brazíliában, Indiában, az Egyesült Államokban és Nyugat- Németorszógban foglalkoznak vele. Tény az, hogy a kígyók méreg­mirigyének váladéka nagy mole­kulájú, mérgező és nem mérgező hatású, szinte fajonként változó összetételű fehérjék keverékéből áll; mellettük 65—80 százalék ví­zen kívül egyéb, kis molekulájú szerves és szervetlen anyagok is előfordulnak. Méreghatást kiváltó, halált okozó anyagai toxikus fe­hérjék, melyek közül eddig —, ha nem is teljesen tisztán — mind­össze négyet állítottak elő kristá­lyos formában: az indiai kobra mérgéből különítették el a neuro- toxint, ugyancsak a kobra mérgé­ből a kardiotoxint, az egyik csör­gőkígyó mérgéből a krotoxint, és a tajvani kobra mérgéből a kobro- toxint, amely a nyers méregnél hatszor-hétszer hatásosabb. A kígyók méregmirigyei egyéb­ként módosult nyálmirigyek, vála­dékuk is eredetileg a táplálék le­nyelését elősegítő és kisebb mér­tékben annak lebontására, emész­tésének kémiai előkészítésére al­kalmas enzimeket tartalmazó fo­lyadék. A kígyók törzsfejlődésében közreműködő összes tényezők, el­sősorban a végtagnélküliség és a rágó fogak hiánya miatt fellépő, s a többi szerv kialakítását befolyá­soló kapcsolatok hatásaként jöttek létre azok a változások, amelyek a fogak alaki és a nyálmirigyek mű­ködésbeli átalakulását eredményez­ték. Olyan mechanizmus jött lét­re, amely egyrészt a zsákmány megszerzését, másrészt annak meg­emésztését — feldarabolatlanul is — lehetővé teszi. A nyálmirigyek váladéka a méregfogakon keresz­tül olyan kémiailag hatékony anya­gokat juttat a zsákmányba, me­lyek gyorsan végeznek vele (ne­hogy elmenekülhessen), és mint emésztőnedvek, illetve enzimek azt felszívódásra alkalmas vegyületek- re bontják le.­Képünkön: félelmetesen kitátott viperaszáj. Jól látszik a méregfog.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents