Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
1985. július 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Például a MÜSZI Számos szakmai értekezleten elhangzik, szakmai kiadványokban olvasható, de maguk a gyakorló agrárosok is panaszolják: a mezőgazda- sági termelés nyereségtartalma, a változó és szigorodó szabályozás, a növekvő jövedelemelvonás következtében egyre csökken. Ugyanakkor a termelés költségérzékenysége évről évre nő, az anyag- költségek évenkénti emelkedése és a termelésben felhasznált gépek, eszközök utánpótlási árnövekedéséből származó amortizációs költség emelkedése következtében. A meglevő, s egyre inkább jelentkező ellentmondások felszámolásának módozatait ki-ki a maga területén keresi, kutatja. A termelés legnehezebb kérdése: hogyan termeljünk lehető legtöbbet, ugyanakkor legolcsóbban? A megoldás módja tulajdonképpen mindenki előtt ismert: optimalizálás. Am ennek hogyanjára a válasz már nagyon sok fejtörést okoz. Vizsgáljuk meg: melyek azok az általános és alapvető tennivalók, amelyeknek megoldását napjainkban már nem nélkülözheti a magyar mezőgazdaság? így többek között fel kell tárni a termelés folyamatában levő veszteségforrásokat. Meg kell honosítani az értékelemzést a technológiai elemek, műveletek tekintetében. A termelés teljes vertikumára ki kell dolgozni a költségoptimalizálás rendszerét. A jövedelmezőség javítása érdekében általánossá kell tenni a költséggazdálkodás termelési szintű irányítását. A termelés hatékonyságát, gazdaságosságát a termelés egyes szakaszaiban is meg kell figyelni, elemezni, hogy végül is az egész folyamat gazdaságosságát már a részfolyamatok önálló gazdaságossága lehetővé legye. Ma az alapvető hiba abból ered, hogy költséggazdálkodásunk utólagos és termékszemléletű. Legelső lépés tehát az. hogy költség- és jövedelemgazdálkodásunkat preventívvé (megelőzővé) tegyük. Ehhez pedig egyre inkább szükséges, hogy a termelési folyamatokat számítógépes irányítási rendszerrel kapcsoljuk össze. Kezdetben volt a hjtetlen- kedés. A külföldet járt szakember hazajőve elújságolta, hogy például a holland tehenek adatait számítógép tartja nyilván, az angol gazdász sertései részére matematikai modell felhasználásával állítja össze a takarmánykeveréket. Az itthonlevők hitetlenkedtek: messziről jött ember nagyot mond — hangoztatták. Később már egyre többen elhitték a kevesebbek által kint tapasztaltakat, ám az általuk levont tanulság korántsem hízelgő. Ugyanis divat lett, sőt státuszszimbólum nálunk a számítógép (már ahol volt erre pénz), s ott díszelgett valamelyik irodában, ugyanúgy, mint a falra akasztott rézkarc. Felmérések szerint 1970—80 között a mezőgazdaságba beruházott számítógép-kapacitás tényleges kihasználása mindössze 30 százalékos volt. Szerencsére napjainkra változott a helyzet. Részben a szorító gazdasági kényszer az oka, részben több, e témakörben széles körű munkát kifejtő szerv, vállalat (mint például a MÜSZI) fáradozása nyomán ma mind több helyen munkaeszköz a számítógép, követelmény az ügyvitel gépesítése, a termelésirányításban a különféle programok alkalmazása. Ez érvényes országosan, de nézzük, mi a helyzet szőkébb hazánkban, Borsodban? Mini oly sok mindenben, ill is jelentős a lemaradásunk az országos állaghoz képest. Pedig itt, ahol a vezetés és az irányítás emberi tényezőiben, ellátottságában minőségi a lemaradás, növekvő szerep hárulna a mező- gazdasági termelés és gazdálkodás folyamatának, ügyvitelének (információszerzési, elemzési, döntéselőkészítési, tervezési, kivitelezési, működtetési és ellenőrzési részleteinek) nagyfokú szervezettségére. Felmérések bizonyítják, hogyha a termelőszövetkezeteink a termelési folyamatokat a kezdettől a végeredményig előre meghatározóit. szervezési stratégia szerint lennének képesek figyelemmel kísérni, úgy a termelés ügy vitel vezetésének súlyos hiányosságai — amelyek üzemi szintű pénzügyi és gazdasági egyensúlyvesztéshez vezetnek oly sok esetben — jóval kisebb mértékben fordulhattak volna elő. Mindezeket tudva, mi az oka, hogy mindeddig megyénkben a számítástechnika a termelési folyamatok programozása, az ügyvitel teljes gépesítése csak lassan nyer teret? Kopasz Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, a gondok okát a következőkben látja: — A számítástechnika széles körű elterjedésének a megye léeszeiben több akadálya van. Egyrészt a fejlesztési pénzeszközök szűkössége, a számítógépektől való idegenkedés, valamint az üzemekben még mindig uralkodó konzervatív szemlélet, amely a fejlesztési alap megléte esetén is a közvetlen termelési eszközök (erő- és munkagépek) beszerzését helyezi előtérbe. Némiképp hátrány az is, hogy a korszerű számítógépek drágák, áruk viszonylagosan magas. De akadályozza e gépek gyorsabb elterjedését az is, hogy a szövetkezetek alig rendelkeznek programozó és gépkezelő szakemberekkel, az ilyen képzés elég szűkkörű, csak egy-egy program kezelésére történik betanítás. S bizony nem egy esetben a kidolgozott programok sem elég életszerűek. vagyis nem tartalmazzák a helyi és üzemi sajátosságokat. Hasonló gondok említhetők az ügyvitel gépesítése, a könyvelőgépek elterjedése és alkalmazása terén is. Az osztályvezető által feltárt gondok valóban nehezítik. lassítják, de szerencsére meg nem állítják a számítástechnika alkalmazását. Lassan-lassan azért valamennyi üzemünkben rájönnek arra, hogy a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetében, az üzemek irányításához nagy tömegű belső és külső információt kell értékelni. Ezért a fejlesztési feladatok ellátására célprogramokkal felszerelt, különböző típusú számítógépek alkalmazása válik szükségessé. A hatékony üzemirányításnak az elemzések tömkelegét kell elvégezni, és ezekhez a tényezők nagy tömegét kell figyelembe venni. A számítások, elemzések alapadat-szükségletét csak helyesen kialakított, naprakész információs rendszer képes gyorsan és pontosan biztosítani. Az előbb, az e téren széles körű, szívós és eredményes munkát kifejtő vállalatokról szólva nem véletlenül említettük a MÜSZI-l. a Mező- gazdasági Ügyvitel szervezési és Számítástechnikai Közös Vállalatot. Megyei képviselőkkel a közelmúltban három borsodi termelőszövetkezetben is jártam. Az illető üzemekkel már hosszabb ideje kialakult partneri kapcsolata van a közös vállalatnak. s különböző szolgáltatásaikat mindhárom helyen rendszeresén igénylik is. Ti- bolddarócon, a helyi Rákóczi Tsz-ben például elsősorban a különböző szakcsoportok, önelszámoló egységek működésének bizonylati, számviteli szabályozásával bízták meg a MÜSZI-t, s mint azt a helyszínen hallottuk. a közös vállalat szakemberei által készített működési szabályozás mind jogilag, mind számvitelileg kiállta az élet próbáját. Ez azért is jelentős, mert a MÜ- SZI ez irányú tevékenysége pótolja a jelenlegi joggyakorlatban ma még fellelhető lemaradást, jelentkező hiányosságokat. Az olaszliszkai Gazdász Tsz 1977 óta tagja a közös vállalatnak. A tsz szakvezetői elmondták: a MÜSZI élen jár az új információk továbbításában, rendszeresen megjelenő kiadványai színvonalasak, szinte naprakészen követik az ügy- és számvitel, valamint a jogi szabályozás terén bekövetkezett változásokat. Liszkán az ügyvitel gépesítésében is megtették az első lépéseket. „Gépre került már a főkönyv”, s belátható időn belül tervezik az állóeszközök, a bér- és az anyagkönyvelés gépesítését is. A szerencsi Lenin Tsz ugyancsak a gépesítés terén kívánja még ez évben igénybe venni a MÜSZI segítségét, bízva abban: e gépek segítségével, e programok alkalmazásával döntéseik megalapozottabbak. gyorsabbak lesznek, nem utolsósorban pontosabbak. S aki időt nyer, életet, illetve csatát nyer — mondják, s ez a ma gazdálkodásában különösen érvényes. S a példákat még sorolhatnánk, hiszen ha lassan is, de egyre több üzemünk mozdul, érezve, hogy a számvitel, a közgazdasági munka éppúgy szerves, meghatározó része a gazdálkodásnak, akár a növénytermesztés technológiájának ismerete. Ma még talán lehet sikeresen termelni (de ez sem biztos) számítás- technika nélkül, ám holnap, vagy azután a mezőgazdaság sem nélkülözheti már a tudomány új gyakorlatát. Hajdú Imre Automatizált információs hálózat A Szovjet. Tudományos Akadémia és a szövetségi köztársaságok akadémiai intézményei között számítógépes információs hálózatot építenek ki. A terveket szovjet Lettország Tudományos Akadémiájának Elektronikai és Számítástechnikai Intézetében dolgozták ki. Kifejlesztették a megvalósításhoz szükséges valamennyi technikai eszközt és programot. Az ország egymástól több ezer kilométerre fekvő tudományos központjait telefonvonalak kötik össze. Működik már a hálózat egy kísérleti rendszere, amely Rigát. Leningrádot és Moszkvát köti össze. Az automatizált információs hálózat műszaki bázisának létrehozásában szovjet konstruktőrök mellett részt vettek Bulgária. Magyarország és az NDK szakemberei is. Hévizes forrásbarlang Koncert a diósgyőri várban Alig kél hónapon belül újabb hévizes forrásbarlangot fedeztek fel Esztergomban a helyi és a tatabányai barlangkutató-csoport tagjai. Az elsőt a Szent Tamás-hegy alatt, az újabbat a prímási palota közelében, a Várhegy oldalában találták. A mostani sikeres feltárás előzményeként Horváth István, a Balassa Múzeum igazgatója barlangkutatók segítségét kérte egy középkori vízgyűjtő ciszterna régészeti fejtárásához. E munka során derült ki, hogy a ciszterna pereme alatt mintegy másfél emeletnyi mélységben bőséges mennyiségű vizet ontó barlangszáj nyílik a sziklafalba. Az alá- e rész k ed ő könnyűbúvárnak először egy rendkívül szűk. úgynevezett „kukac járaton” kellett átpréselnie magát, ezután azonban egy 25 négyzetméteres alapterületű, tágas. különlegesen szép látványt nyújtó .barlangba jutott. Az üreg falait mindenütt hófehér és vasoxidlól vörösesre színezett kalcitkristál.vok borítják. A Miskolci Nyár *85 rendezvénysorozatának kiemelkedő eseményei a várkoncertek, a diósgyőri vár bástyái között. Hit kérdez az anyukád? avagy tanulságok egy táborból „Mit kérdez majd az anyukád, ha hazamész a táborból?" — faggattam a 15 éves leányzót búcsúzás előtt, a tábortűzre készülődve. A szőke bakfis elbizonytalanodott, mint aki már azon a feltevésemen is csodálkozik, hogy egyáltalán kérdést tesz majd fel neki az anyja . . . „Mit kérdez? Nem tudom .. . talán annyit, hogy jó volt-e?” Vártam, hátha folytatja a lehetséges kérdéseket, de csak néma, feszélyeztető csönd telepedett közénk. A leány még ötletekkel sem tudott előállni, mit szeretne például, ha megkérdezné az anyja .... sőt lassacskán kialakult a sejtésem: nem is szeretné, ha párbeszédre kezdene vele a szülő ... Majd, hogy megoldottam a nyelvét, a sejtésem be is igazolódott. Az ipari tanuló hetven kilométerre lakik a szülői háztól, egy szállón, ahol egyedül intézi dolgait., ha megéhezik, a társaihoz fordul egy szelet kenyérért, ha leszúrja a gyakorlaton az oktató, az iskolatársának panaszolja el bánatát, ha megtetszik egy fiú. netán, még szerelem is kibontakozik a szimpátiából, akkor a szobatársnővel osztja meg titkát. ügyetlenül fejtegetve a jövendő lehetőségeit... És mire hazaér, már minden ügy mellékes, majdhogynem titok. De legalábbis nem tartozik a szülőre. És a nagyobb baj, hogy a szülő nem is kérdez! Mert anyuka rohan dolgozni, onnan haza. mos, főz, takarít, enni ad az állatoknak. kimegy a kertbe gyomlálni, megkapálni a krumplit és közben a lánya titokban cigarettázik a mellék- helyiségben, készül az esti diszkóra, elmarad a fiúkkal ... Az apuka szereli a kocsit, takarmányért szaladgál a disznóknak, almot hoz a két növendékbikának és estefelé elballag a kocsmába. hogy a szomszéddal, sógorral leöntsön egy-két fröcs- csöt. majd hazamegy és a tévéhíradó időjárás-jelentése alatt már a másnapi dolgairól álmodik. A lány elment a táborba, összeszokott társasággal, iskolatársaival hallgatta a magyar írókról, a régebbi és mai művekről az előadásokat, majd másnap a városról, ahol él igyekezett új ismereteket felvillantani egy lelkes lokálpatrióta... És a lány nagyokat hallgatott, de hallgattak a többiek is... Mit nekik Kosztolányi Dezső? ... ki tudja, miért nagy költő Ady Endre?.. . nem fontos, mi köze van Dérynének Miskolchoz... a fene bánja, mit. köszönhet a Bükk hegység Herman Ottónak . . . ki bánja, üzent-e a mának Széchenyi István?... és így tovább ... Hová fordultok, ha valamire kíváncsiak vagytok? Kitől kérdezitek meg, ha valamit nem tudtok? Egyáltalán. mi érdekel benneteket? — kérdezgették a gyermekektől a tábor vendégei ... S kiderült: az eszükbe sem jut, hogy érdemes kíváncsinak lenni... az fel sem merül bennük, hogy valamit nem tudnak ... és, hogy mi érdekli őket? Lesz-e diszkó? Hol lehet majd a szakmunkásvizsga után többet keres, ni? Érdemes-e beállni a gmk-ba? Kosztolányi . .. Ady ... Bartók ... ugyan kérem . . . bár a két utóbbi névvel már találkoztak . . . lilában, zöldben ... „Mit kérdez majd az apukád?” — faggatom a tábor másik lakóját... akitől kevésbé lehangoló választ vártam. S kiderült, hogy az apja, csak fél év múlva forAz Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal pályázatot hirdetett olyan új műszaki, biológiai és szervezési módszerek kidolgozására, amelyekkel jelentősen csökkenteni lehet a veszélyes hulladékok mennyiségét, ártalmasságát. A pályázat kiterjed minden olyan mérgező és fertőző vagy maró hatású lúgos és savas folyadékra, az útépítésnél összegyűlt vegyszeres, olajos iszapra, amely főleg az iparban és a mezőgazdaságban keletkezik nagy mennyiségben. Fontos követelmény, hogy a javasolt környezetkímélő megoldások jelentős beruházás nélkül, gyorsan, széles körben hasznosíthatók legyenek. A pályázaton egyének és alkotóközösségek egyaránt dúlhat hozzá kérdéssel, hiszen akkor tér haza az észak-afrikai országból... Addig leveleznek. A levelekben sok szó esik a fiú jövőjéről, amit majd ott, a sivatagban alapozhat meg az apja mellett. Csábító, romantikus ajánlat, ez egy 16 éves fiúnak ... majdhogynem irigyeltem . .. Majd megtudtam, hogy előtte még el szeretne utazni Japánba, mert az apuka azt is megígérte. . . „Talán nem ártana erre az útra felkészülni . .. például tanulhatnál angolul ...” javasoltam, amit hanyagul elhárított... majd amikor arról moralizáltam, hogy ö is jobban örülne egy ilyen nagy utazásnak, ha előbb megkeresné az árát, ismét kicsinyesnek éreztem magamat, a mosolyát látva: „megszoktam, hogy megkapom, amit kitalálok” — szerelt le tömören ... Nem akarok általánosítani... példáim végletesek, de valódiak! Ám, a köztes tartomány sem biztatóbb, mert egy hét alatt nem derült ki, milyen elképzelésük van a családról, munkáról, felnőtt életmódról, felelősségről, segítőkészségről ... hazáról. Nem nagy szavakat, nagy tetteket vártunk . . . csak apró gesztusokat... és ebben voltak a legszegényebbek ... Hajlok rá, hogy nem ők tehetnek róla .. . (szendrei) részt vehetnek. A pályaműben közöljék az új eljárás részletes leírását, alkalmazásának felhasználási körét és bevezetésének költségszámításait. A szerzői jogi védelem megszerzéséről a pályázó köteles gondoskodni. A pályaműveket — a szerzők címét tartalmazó zárt, jeligés borítékkal együtt — két példányban november 15-ig kell beküldeni az OKTH (Bp. V., Arany János u. 24.. 1051) kutatásszervezési és művelődési főosztályára. A három legjobb alkotást 50, 30 és 20 ezer forintos díjjal jutalmazzák. Az OKTl-I segítséget nyújt az értékes új eljárások népgazdasági hasznosításához. A bíráló bizottság legkésőbb jövő év közepén hirdeti ki a pályázat eredményét.
