Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

ÉS7AIÍ.MAGYARORSZÁG 8 1985. július 6., szombat II Szovjet ■ i * r Kalász László versei Szél fodroz Patakpart. Mezey István rajza Négyszázezer könyvtár van a Szovjetunióban, a legnagyobb a moszkvai Le­nin könyvtár. A méretei­re jellemző néhány adat: összes helyiségeinek alapte­rülete együttvéve — 112 000 négyzetméter. Ha az itt őrzött könyveket egy köny­vespolcra helyeznénk, a polc hossza elérné az 500 kilométert. Száz évvel ezelőtt a könyvállomány százezer darabból állt. Egyetlen ol­vasóterme mindössze 20 férőhelyes volt. A könyv­tárban jelenleg mintegy !!4 millió könyvet, újságok, folyóiratok és egyéb sajtó­termékek teljes évfolyama­it őrzik. Itt van a világ egyik legteljesebb gyűjte­ménye Lenin müveiből. hátamon Mondhatná szebben Jó ideje történt, de még ma is emlékezetes, hogy kedvelt újságomban meg­jelent egy rövid közlemény ezzel a nagybetűs címmel: Pacemakert kapott. Csalá­dom több tagja kezdte találgatni, mit jelenthet a cím, s vajon hogyan kell ; kimondani. A rejtély a cikkecske elolvasása után sem oldódott meg; egyál­talán nem volt utalás ben­ne az idegen szó jelentésé­ire. Az orvoslással kapcso­latos dolog lehet, mondta valaki. Talán valamiféle baj, betegség, fertőzés, amit el lehet kapni? Vagy épp orvosság, gyógyító el­járás? Szerencsére magam korábban találkoztam már angol nyelvű újságban ez­zel az idegen szóval, így sikerem lehetett a magya­rázattal : a pacemaker (ejtsd: pészmékö) a szív­ritmust szabályozó készü­lék. Miért nem írják ak­kor magyarul, hogy min­denki értse? — vetődött fel a kérdés. Aligha lehet rá megnyugtató magyará- izatot adni. Talán így tu- jdálékosabb vagy rejtélye­sebb? Valószínűleg inkább ícsak a híradás megfogal­mazójának pillanatnyi felü- Jletessége miatt alakult így. Az idegen szavak hasz­nálata gyakorta okoz gon­dokat a nyelvi érintkezés­ben. Akik mondják, írják őket, nem gondolnak arra, hogy hallgatóik, olvasóik többsége nehezen tudja miattuk a gondolatmene­tet követni. Egyetlen hét sajtójából írtam ki — töb­bek között — az alábbi jj szavakat, amelyek napja- 3 ink nyilvános (így rádió- jbeli, tévébeli) megnyilat- ?! kozásaiban nem ritkák: 'í konfrontáció (szembenál- 1 lás), diszkrimináció (hátrá- ■ nyos különbségtétel), com- ' puter (számítógép), design (ipari formatervezés), mar­keting (piacszervezés), know-how (gyártási mód­szer), spray (permet), team (munkacsoport), expanzív (hódító), pluralizmus (több független irányzat), infra­struktúra (a szolgáltatások hálózata) diszponál (ren­delkezik), opponál (ellen­kezik), biluxol (fényszórót felvillant), presszió (kény­szer), exkluzív (zártkörű). Nem a sajtó nyelvének bí­rálataként idézem itt fel ’ őket. hiszen az . újság szó­használata a társadalmi szintű nyelvszokás tükrö­ződése. Megjelentek kiskereske­dések felirataiként ilyen szavak: butik, shop; szóra­kozóhelyeken : disc-jockey, night-club, drinkbár. Olya­nok is használják őket, akik nem beszélnek idegen nyelvet, mégis fi­togtatni szeretnék tájéko­zottságukat. Bizonyos hely­zetben persze, indokolt is lehet az idegen szó, így az idegenforgalomban, a szak­mai nyelvhasználatban. Sőt, nem egy közülük szervesen beilleszkedett •már szókincsünkbe, mint a fantázia, márka, rádió, ra­kéta, autó, s azt példázzák, hogy az idegen szavak át­vétele a szókészlet bővíté­sének egyik régi és fontos módja. A baj akkor kezdődik, amikor az idegen szó al- kalpnazasa fölösleges és öncélú, amikor nem köny- nyíti, hanem nehezíti a közlemény megértését, amikor modernkedő tudá­lékoskodásból fakad. Ilyen­kor megesik, hogy a beszé­lő nem is jelentésének, használati szabályainak megfelelően illeszti mon­datába a szót, s nevetsé­gessé válik. Neki szolgál tanácsul a régi mondás: Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul! Kováts Dániel A haliéi Handel-ház Georg Friedrich Hände! (1685—1759) német zene­szerző születésének 300. évfordulójáról NDK-szerte zenei rendezvénysorozato­kon emlékeznek meg. A zeneköltő örökét hí­ven ápolják szülővárosá­lban, Halléban. Szülőházát kétéves munkával resta­urálták, s most frissen helyreállítva fogadja a lá- í toga tóka t. A Hündel-ház kiállító- termében több mint 300 le­vél, kotta és egyéb erek­lye dokumentálja a nagy muzsikus életét, londoni éveit és munkásságát. He­lyet kapott a házban egy 100 személyes kamaraterem és egy kisebb hangszermú­zeum, amelyben több száz régi zeneszerszámot mutat­nak be. A múzeumhoz restaurátorműhely is tarto­zik. Prágai műemlékek Prága műemlékei híven tükrözik a cseh nemzet évezredes fejlődéséi, és európai viszonylatban is nagy értéket képviselnek. Az államilag védett mű- • emlékek listáján 1966 ob­jektum szelepjei, köztük 105 régi palota, 107 egyhá­zi épület és 547 forradal­mi, munkásmozgalmi em­lékhely. A történelmi vá­rosközpontban pedig mű­emlékvédelmi körzetet hoz­tak létre. A város szervezeti mű­emlékvédelme 1945-ben kezdődött. Első feladatként a háborús pusztításokat szenvedett műemléki épü­leteket hozták rendbe. Kö­zéjük tartozott a híres Óvárosháza és a mellette lévő téren álló kiégett épü­letegyüttes. Ezt követte a nemzeti írásbeliség emlék­helyének, a Karolinumnak és a Betlehemi kápolná­nak, majd a mai Lenin Múzeum és Element Gott­wald Múzeum épületének, | valamint a brevnovi Gesz- ( tényéhez címzett vendégfo- jj gadónak a felújítása. Régészeti feltárásokat kezdtek a várban, resta­urálták a Loretói kápol­nát és a Martiniezky-pa- lotát. a Szent György-ko- lostort pjedig átalakították a Nemzeti Galéria céljai- | ra. A felújítás után át- j adott Nemzeti Színház a § főváros büszkesége lett. Megkezdték a patinás Tyl Színház felújítását is. bordámon botladoz gerincemen végig tarkómig dermedez hajamba feltolul homlokom hüsöli pilláim rácsait szemembe zörgeti ráncaimban zuhog szakállam mint a fű elfut a láthatár tágult köre mögé lucerna lóhere tábládzik mellemen vállamból a karom markomba rejtezik ágyékom göndörög lábam már földig ér sarkantyút sarkamra csillagból köt a szél. Erősíts drága fegyelem tetőző dolgaimban ne fogyjak mellékmedreken erőmet gyarapítsam őrizzek méltó hidakat hajót, malmot vigyázzak ne törje-zúzza kín, harag a hasznos okos gátat utam mindig szabad legyen örvényt is álljak bátran erősíts drága fegyelem e szédült kanyargásban.-U. Lángh Ádám János höskori színművész (1772-1847) Az abaúji Jászfalun lát­ta meg a napvilágot, ahol atyja tanító és jegyző volt. Debrecenben, Kassán ta­nult és húszévesen ott ta­láljuk a Ráday Pál és Ka­zinczy Ferenc munkálko­dása eredményeként meg­alakult első magyar szín­társulatban, a Kelemen László igazgatása alatt mű­ködő tehetséges együttes­ben. 1792 május ötödikén debütál a Talált gyermek­ben. Ez az előadás volt Budán az első magyar nyelvű színházi esemény. Ez a mű jelentős állo­más életében. Ekkor, mint szép hangú és yonzó külse­jű ifjú a hősszerelmes sze­repkört alakítja. Az elő­adásról megemlékszik a Magyar Kurír: „Dugva az egész épület. A Talált gyermek vígjáték szaba­don fordítva Bárány Péter által volt az, amit játszot­tak. Lehetetlen volt itt a legérzékenyítőbb örömnek érzése nélkül egy részről anyanyelvűnk rügyezését, másrészt a játszóknak sze­rencsés magaviselését néz­ni. Termetzki, Lángh és Moór leányasszony kitűn­tek igazi nagy tehetségük- \ kel.” Később midőn a magyar színészetet szakavatott mű­ítészek bírálják, írja róla Vörösmarty Mihály, hogy ..lángérzelmű, lángeszű színész volt”. Külalakja vonzó, hangja mély és erö- j teljes, szépen énekelt és tisztán beszélt, s nagy mű­veltségét a szinészképzés- ben kamatoztatja. Midőn 1796-ban a pest-budai tár­sulat felbomlik, Kolozsvár­ra megy, s itt tanítja írni- olvasni. itt művelj tanult emberré a legnagyobb ma­gyar hőskori tragikát. Kán­torné Engelhardt Annál, s még legalább öt jeles nagy­ságot. Ha kelleti fordított, ha kellett zenét szerzett, de eredeti műveinek száma sem kevés; 27-et tart szá­mon a szakirodalom. Ö is irt mesejátékot, csakhogy rá nem volt hatással sem a német tündérjáték, sem a magyar nyelvújítás erő­szakolt fentebb stílje. Gör­dülékeny cselekményű, szép magyar mesejátékot írt Árgyrus királyfi címmel, melyet nagy sikerrel ját­szottak Kolozsvárott és Pesten a Hacker szálóban, Miskolcon, Kassán, Székes­fehérvárott, amíg újabb, de sokkal gyengébb ha­sonló című munka le nem törölte a színpadról. írt darabot a magyar múltból merítve témáját, az An- dorvári grófok címmel és az angol történelem is meg­ihlette, Boleyn Anna című művében. Friss bohózata a Féltékeny varga és a Fiak- ker, mint úr. Ha kellett. megríkatta a közönséget Genovéva vagy Ariadne című szomorújátékával, ha kellett színházat igazgat, ha kellett gazdasági leltárt csinált, de pénzszedő ellen­őrként is emlegetik, ami­dőn mint agg bajnok a Nemzeti Színház művészei adják össze számára a ha­vi fizetést, persze tudta nélkül, mert az öregen is büszke férfi ezt nem fo­gadta volna el ifjabb pá­lyatársaitól. Nagy egyénisége kivéte­les tiszteletet teremtett. 1842 május ötödikén meg- ünneplik fél évszázados színészi pályáját és a meg­épült Nemzeti Színházban újra előadják a Talált gyermeket, korhű jelme­zekben, felvilágosodás kori nyelven, csak éppen a sze­relmes ifjút most Lendvay alakítja, ő pedig Gondosi udvarbírót. Ez az ünnep­ség egyben a magyar szí­nészet tél évszázadát is köszöntötte. Sok kapcsolata volt Mis- kolccal. Itt vásárolt házat, s a várost tekintette ott­honának, míg Pestre nem költözött. Itt született a fia, Lángh Boldizsár 1824- ben, s ahogy összegyűjtöt­tem, száz év alatt 14 szí­nésszel gazdagította a család a magyar színját­szást. Lángh Adóm János 1824-ig bejárta az országot, játszott magyar és német társulatokban. Ettől az év­től kezdve nevével Mis­kolcon találkozunk. hol mint színművész, hol mint igazgató. A város meg­épült kőszínháza értékelé­sénél erre a szempontra is figyelemmel kell lennünk: nemcsak a színjátéknak adott otthont, hanem a te­hetséges művészeknek is étbiztonságot, megbecsülést. Gyárfás Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents