Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

1985. július 6., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

— Immáron hagyomány, hogy a párt kongresszusai előtt széles körű munka - verseng bontakozik ki a dolgozók körében. Az idén ez együtt jelentkezett a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára indított versennyel. A megyei párt-végre- fiajtóbizottság a közelmúltban áttekintette az eddigi tapasztalatokat. A munika- verseny segítői, a jó kezdeményezések gondozói között nagy szerepet vállal magára a szakszervezeti mozgalom. Tóth elvtárs hogyan ítélj meg a résztvevők aktivitását, milyen jó kezdeményezéseket lehet kiemelni?

— Megyénk szakszervezeti. szervei, ást SZMT, a megyebizottságok folyamatosan figyelemmel kísérik, segítik a kongresz- szusi és a felszabadulási munkaverseny kibontakozását, a vállalások teljesítését, az értékelést. A vállalati kollektívák, a szocialista brigádok csatlakoztak hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára kibontakozott és országos méretűvé vált szocialista munkaversenyhez. Az 10114. évi szocialista munkaverseny ennek jegyében indult. A felszabadulási munka versenynek, a versenymozgalomnak újabb lendületet adott pártunk XIM. kongresszusa, amelynek tiszteletére, újabb felajánlások születtek az elmúlt évben. A megye gazdálkodó egységei közül elsőként a vasas, a vegyész, a bányász vállalatok termelő közösségei tettek felajánlást.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kongresszusi és a felszabadulási munka- versenyben a résztvevők aktivitása jelentősen megélénkült. A részvétel tömegessé vált, a gazdálkodó egységek szinte teljes körűen csatlakoztak a kongresszusi és a felszabadulási munka verseny hez. A verseny első szakaszában meglett vállalások értékét növelte, hogy több gazdálkodó egységnél már a feszítettebb éves feladatokhoz vállaltak újakat. A megtett vállalások szokszínűek voltak, tükrözték a szakmai, a vállalati sajátosságokat.

A versenyidőszak 1984. évi szakaszában kiemelhető, hogy:

— a vállalások tartalma szorosabban kapcsolódik a vállalati tervekhez.

— előbbre léptünk a gazdasági tervek és a munkaverseny összehangolása terén,

— a vállalások teljesítésében szorosabbá vált a munka, a munkaverseny egysége

— általános törekvéssé vált. hogy a brigádok, a munkamozgalmak jelentősen növelték a vállalatok erőforrását,

— a vállalások teljesítése milliókban jelent meg az export, a minőségi, a termelékenységi, az anyag- és energiatakarékossági, és importkiváltási feladatok teljesítésében.

A munkaverseny-mozgalomban előtérbe került a minőség javítása, a hatékonyság fokozása, a versenyképesség erősítése, a gazdaságos export Tokozása. Megjelentek a munkaverseny- mozgalmak és az innováció kapcsolódásai. Érzékelhetően felerősödött a költségcsökkentésre való törekvés. Kialakulóban vannak az anyagi, erkölcsi ösztönzés korszerűbb elemei. A gazdálkodó egységeknél számos új formát vezettek be. Ezek közül megemlítem a Lenin Kohászati Művek kísérletét, ahol az elmúlt évben 27 kiváló brigádvezető részére csekkfüzetet és észrevételt naplót vezettek be, ezt 1085-ben 150 brigád vezetőre kiterjesztették. E kísérletek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy javult a technológiai, a munkafegyelem, a brigádok önállósága, a kollektív szellem és a kritikai légkör. A verseny időszakában több vállalatnál kongresszusi vándorzászlót, oklevelet, serleget alapítottak, a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny időszakára anyagi elismeréssel együtt, például: TVK, ÓKÜ.

Azt tapasztaljuk, hogy a vállalásokban mérséklődött a formalitás, a vállalatoknál olyan célokat fogalmaznak meg, amelyek az adott helyen és időben a legfontosabb, a legégetőbb termelési, gazdálkodási pontokra vonatkoznak. A versenyben résztvevők jobban kapcsolódtak az élet által igényelt, rövddebb távú konkrét feladatokhoz. így például: dekád, havi, negyedéves, féléves verseny időszakra tettek vállalást.

— Üj vonás, hogy élénkült n megye gazdálkodó egységeinek a nemzetközi munkaversenybe való bekapcsolódása.

— Mindezt néhány vállalati példával szeretném bemutatni. Így például a December 4. Drótművek szovjet éves exportját már 1984. december 3-ra, Miskolc fel- szabadulása 40. évfordulójára teljesítette. A BVK tartós és eredményes kapcsolatot alakított ki a Szovjetunió, az NiDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária vegyipari üzemeivel. A BVK bekapcsolódott a KGST-országok nemzetközi javító szolgálatának tevékenységébe. A TVK és a Szovjet Kalusi Klórviníl Termelési Egyesülés között évek óta elvtársi munkakapcsolat alakult ki. Az elmúlt évben közös megállapodást kötöttek a Kalusi Etiléngyár és a TVK Polietiléngyár létesítésével kapcsolatos munkák koordinálására és a gyárak egyidejű üzembe helyezésének előkészítésére. A DIGÉP a KGST-országokkal szoros gyártás-szakosítási és kooperációs kapcsolatot alakított ki a rokon profilú vállalatokkal, intézetekkel. Eredményes és sikeres a kétoldalú műszaki-tudományos együttműködés elsősorban a Szovjetunióval és Csehszlovákiával! Újabb kezdeményezések, felajánlások születnek a megye gazdálkodó egységeiben az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére. Például Leninvárosban, a TVK-ban ennek jegyében tettek vállalást.

— A gazdaságban végbemenő változásokkal párhuzamosan nyomon követhető-e a munkavcrseny-mozgalom megújulása? Kérjük, érzékeltesse a megújulás Jobb vonásait!_

— A Minisztertanács, a SZOT, a KISZ KB együttes új határozata jelentősen hozzájárult a munkaverseny-mozgalom megújulásához. Leglényegesebb változás, hogy gazdasági, vállalatirányítási rendszerünk változásával a munkaverseny-mozgalom vállalati kategóriává vált, vagyis megszűnt a korábbi minden részletre kiterjedő központi szabályozás. Növekedett e tekintetben is a vállalatok önállósága, egyértelművé vált a mozgalom munkahelyi jellege. A verseny legnagyobb lehetősége éppen a helyi tennivalók felismerésében és az ezekhez való közvetlen, rugalmas kapcsolódásban van. A szocialista munka- verseny-mozgalomnak minden időszakban hajtóerői voltak és jelenleg is a szocialista brigádok. Véleményem szerint a szocialista brigádok a jövőben is megtartják haladó tulajdonságaikat, és a munkaverseny alapelemei maradnak a jövőben is. A megújulási folyamatban vállalatonként — eltérően ugyan — de lényeges előrelépés történt a munka és a munkaverseny kapcsolatának erősítésében. az évközi anyagi ösztönzés terén.

— Részletesebben mit ért azon, hogy a szocialista munkaverseny vállalati kate- góriává vált?

— Az önállósággal együtt növekedett a gazdálkodó egységek felelőssége a szervezésben, az irányításban, a feltételek biztosításában, a demokratikus értékelésben, a versenyben élenjárók erkölcsi, anyagi megbecsülésében. Valamennyi gazdálkodó egységnél kollektív szerződésekben rögzítették a kitüntető címeket és a vele járó jutalmak összegét. Tapasztalataink szerint az elismerések változatosak, eltérőek, a vállalati lehetőségektől, és a döntésektől függően változnak. Minthogy a gazdaságirányítás fejlesztésében központi kérdés az anyagi ösztönzés korszerűsítése, így megítélésünk szerint ebben a szellemben kell eljárni a munkamozgalmak irányításában is.

Fokozni kell a vállalatoknál a munka és a munkaverseny kapcsolatának erősítését, és ennek anyagi ösztönzését. Egyértelmű, hogy évközben a munkaversenynek a munkát kell ösztönöznie, míg év végén komplexen kell értékelni a hármas jelszónak az egységét és a demokratikus fórumokon odaítélni a különböző kitüntető címeket a vele járó anyagi elismeréssel.

A vállalati kategória, az önállóság azt is jelenti, hogy az adott vállalatnál a vállalati tervekkel összhangban a vállalatnak kell megjelölni a munkavérseny célját, feladatát, vállalaton belül kell kialakítani a munkaverseny ösztönzési rendszerét, a feltételek megteremtését, és a demokratikus értékelést a határozatban megjelölt keretek között.

— A megyében is született több jó kezdeményezés a munkaversenyben élenjárók a nyagi és erkölcsi megbecsülésének fokozására . Napjainkban ez gyakori beszédtéma. Milyen további lehetőségeket lát ezen a téren?

— A kezdeti tapogatózás, bátortalanság után a megye gazdálkodó egységeiben több

kezdeményezés születeti az élenjárók anyagi, erkölcsi elismerésének fokozására, de ez megítélésünk szerint ma még korántsem kielégítő, ma még tapasztalható a megszokott formákhoz való ragaszkodás. Igaz, több új kitüntető címet alapítottak a vállalataink, így például: „kiváló művezető”, „kiváló termelésirányító”, „kiváló szocialista brigádvezető”, „a negyedév élenjáró dolgozója”, s még sorolhatnám tovább. A munkaveisenyben élenjárók erkölcsi és anyagi elismerését a vállalatoknak kell kialakítani, a szakszervezeti szervek aktív közreműködésével. További lehetőségek vannak az anyagi elismerés korszerűsítésében. Az SZMT részéről szorgalmazzuk az évközi anyagi ösztönzést, a brigádmunkában pedig azt, hogy a vállalások kétoldalú kötelezettségekre épülő szerződésekké alakuljanak.

Az újkeletű vállalkozási formák felszínre hozott tapasztalatai alkalmazhatók a brigádmunkában és annak ösztönzési rendszerében is. Megfontolandó továbbá, hogy miként lehetne elérni, hogy a mun- kaverseny-eredmények közvetlenebbül növeljék az érdekeltségi alapokat, mindenekelőtt a vállalati szociális ellátás forrásait. A lehetőségek között a jövőben mód nyílik arra, hogy szakítsanak azzal a gyakorlattal, amely a munkaverseny anyagi elismerését csak az évenkénti egyszeri jutalmazásra korlátozza.

— Borsodban a munkaverseny credmé- nyeinek taglalásakor az ipar túlsúlya miatt kevesebb szó esik a mezőgazdaság eredményeiről. A mozgalom azonban szé- pen terjed a mezőgazdaságban is. Melyek a szakszervezetek ezzel kapcsolatos ta- pasztalatai?

— A szakszervezetek szerepe, irányitó- befalyásoló tevékenysége a .mezőgazdaságban mérsékeltebb, mint az ipar területén.

A mezőgazdaságban dolgozók közül ugyanis csak az alkalmazottak tagjai a szak- szervezetnek, a tagsági viszonyban lévők általában nem. Ennek ellenére folyamatosan figyelemmel kísérjük a megye mezőgazdaságának eredményeit. A verseny első szakaszában a mezőgazdaságban ellentmondásos eredmények születtek. Azt értem ezalatt, hogy az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetek többségében sok jó kezdeményezés született, fellendült a rounkaverseny. Ezt fémjelzi, hogy az 1084. évi munka alapján öt termelőszövetkezet kapta meg a „Kiváló Szövetkezet” kitüntetést, három pedig oklevélben, miniszteri dicséretben részesült. A mérleg- beszámolókon, és a zárszámadó közgyűléseken sok brigád- és egyéni teljesítményt ismertek el. Többek között Borsodszirá- kon, Hernádnémetiben. Sárospatakon és Bodrogolasziban. Az ellentmondásosságra visszatérve: a jó kezdeményezések és erőfeszítések ellenére sajnos 35 termelőszövetkezet 5fi0 millió forint veszteséggel zárta az elmúlt évet.

— A verseny során hogyan érvényesül a szocialista brigádmozgalom hármas jel- szava?

— A mun ka verseny ben prioritást élveznek a termelési, gazdálkodási vállalások.

A megyében eltérő színvonalon és hatásfokkal valósult meg a hármas jelszó egysége. A kulturális, művelődési vállalásokban előtérbe került a szakmai képzés, a továbbképzés, és a politikai ismeretek gyarapítása. Az általános műveltség gyarapítása mellett gondot jelent a 8 általános iskolát el nem végzők újratermelődése. Probléma, hogy helyenként az értékeléseknél — elsősorban a magasabb brigádkitüntetéseknél — nem veszik megfelelően figyelembe a hármas jelszó egységét. Mindezek ellenére a művelődés területén megyénkben tovább gazdagodtak a hagyományok. Kilencféle vetélkedő folyt megyénk és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére. Mindezekből kiemelkedett a „Sabadság, tégy gazdaggá minket!” megyei vetélkedösorozat, amelybe közel háromezer brigád kapcsolódott be.

— A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny sikerét az is igazolja, hogy

a kommunista műszakok, a

__társadalmi

m

unka szervezésében és a részvételben magas szintű aktivitás volt tapasztalható. Milyen értékei születtek jlz elmúlt időszakban ezeknek az akcióknak?

— A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny lendületével fokozódott az előre kitűzött célok érdekében, a kommunista műszakokon és a társadalmi munkaakciókon való részvétel. Ellentmondásnak tűnik, hogy míg a dolgozók egy része keresetkiegészítő váll;dkozásokat folytat, gmk-kban dolgozik, fokozódott a társadalmi munkákban való részvétel, és annak értéke is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a gazdálkodó egységek többségében két kommunista műszakot szerveztek, ahol a részvétel 70—90 százalékos volt. A kommunista műszakok bevételét a kollektívák helyi és központilag elhatározott célkitűzések megvalósítására fordították.

A bevételeket szociálpolitikai célokra, alacsony nyugdíjasok segítésére, a lakás- építési támogatás növelésére, és a társadalmi összefogással épülő megyei vértranszfúziós állomás megépítésére fordítják. Eddig több mint 21 millió forintot utaltak át e célra vállalataink. A kommunista műszakok mellett jelentős á lakóhelyen vállalt sok ezer társadalmi munkaóra is. A megyében 1984-ben elvégzett társadalmi munka értéke 800 millió forintot tett ki, az 1983. évi 701 millióval szemben. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 1000 forint fű. Miskolc városban a I teljesítés 111,3 millió forint volt. Ügy gondolom, hogy ezek az eredmények is bizonyítják, hogy a dolgozók e téren tenni akarnak, aktívan részt vesznek a közösségi munkában.

— Hogyan segítik a munkaversenyt a gazdasági veztök, a párt és szakszervezeti ! szervek?

— Helyesbítenék: a munkaverseny irányítását. a gazdasági vezetők nem segítik, hanem az együttes határozatból adódóan munkaköri kötelességből végzik. A munkaverseny-mozgalom irányítása, ösztönzése, a feltételek biztosítása és az értékelés demokratikus lebonyolítása a gazdaságvezetés feladata. Megítélésünk szerint az új határozatot követően jó irányú fejlődés történt az irányító munkában a szakszervezeti mozgalommal való rugalmasabb együttműködésben, a munkamegosztásban.

Az előrelépés mellett találkozunk helyenként olyan szemlélettel is, hogy a mozgalom irányítását a vele való törődési elsősorban a szakszervezetek feladatának tekintik. A vállalások teljesítését, a mozgalom korszerűsítését segítette a megyei pártbizottság, a pártszervezetek elvi irányító munkája, ellenőrző tevékenysége. A munkaverseny azoknál a vállalatoknál folyamatos és eredményes, ahol a pártszervezetek segítő, irányító, beszámoltató tevékenysége konkrét és rendszeres.

— Befejezésül, hogyan lehet összegezni a kongresszusi és a felszabadulási munka - verseny eddigi szakaszát?

— összességében megyénkben a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny eddigi szakasza a meglevő gondok ellenére eredményes. A szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom tovább fejlődött, korszerűsödött. a gyakorlatban is érzékelhető az új elemekkel való gazdagodás, a nehezebb és változó körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás. A megye szocialista brigádjai, dolgozói, társadalmunk jelentősebb politikai eseményét, pártunk XIII. kongresszusát, és hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját munkával, többletteljesítmény elérésével köszöntötték. Mindezt fémjelzi, hogy az első szakaszban elért eredmények alapján megyénkből ösz- szesen 43 gazdálkodó egység részesült kiváló vállalat, kiváló szövetkezet kitüntetésben és oklevél elismerésben.

Az 1985-ös év indítása kedvezőtlen volt. megyénk dolgozói rendkívül nehéz feltételek között végezték és végzik munkájukat. A közgazdasági környezet, az új szabályozók bevezetésével szigorúbbá vált, a kemény tél és ebből adódóan a kényszerű energiakorlátozás, a megyében jelentős termeléskiesést, exportlemaradást okozott.

Az 1985. évi vállalások az éves tervek teljesítésére irányulnak. A vállalásokban közös, hogy az év eleji termeléskiesést, a veszteségeket kívánják ez évben pótolni.

Ez rendkívüli erőfeszítéseket igényel a szocialista brigádoktól, a megyénkben dolgozó kollektíváktól.

Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az 1985. év első felében a brigádok többletteljesítménye sem tudta ellensúlyozni a termelési és értékesítési lemaradásokat. A felszabadulási és a kongresz- szusi munkaverseny tovább folytatódik az év végéig. Az előttünk álló hónapokban a legfontosabb feladatunk, hogy az elmaradásokat pótoljuk és javítsuk az adott vállalat, az egész népgazdaság pozícióját, a XIII. kongresszus útmutatásának megfelelően — mondotta Tóth József, az SZMT vezető titkára.