Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. július 4., csütörtök Ülést tartott a Miskolc Városi Pártbizottság Keresztyén békevilággyűlés Prágában Kovács József a pártbizottság új titkára Az MSZMP Miskolc Vá­rosi Bizottsága tegnap dél­előtt Dudla József első tit­kár elnökletével ülést tar­tott. Tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülé­séről, majd személyi kérdé­sekben döntött. Érdemei el­ismerése mellett — Miskolc Megyei Város Tanácsa elnö­kévé történt megválasztásá­ra tekintettel — felmentet­te dr. Kovács Lászlói párt­bizottsági titkári és agitációs és propaganda munkabizott­ság elnöki tisztsége alól. Megválasztotta Kovács Jó­zsefet a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjának, a pártbizottság tit­kárának, valamint az agitá- ciós és propaganda munka- bizottság elnökének. Kovács József korábban a Mezőcsát Járási Pártbizottság első tit­kára volt, most fejezi be ta­nulmányait Moszkvában, az SZKP Főiskoláján. * A pártbizottság ülése után tanácskozott a végrehajtó bi­zottság. Ezen javaslatot fo­gadtak el a tagfelvételek és taggyűlési határozatok jóvá­hagyására. A továbbiakban megtár­gyalta a városkörnyék mező- gazdasági üzemeiben folyó állattenyésztési munka hely­zetét. Az írásos előterjesz­tésben, valamint a szóbeli kiegészítésben megfogalma­zódott, hogy a korábbi cél­kitűzéssel ellentétben a Mis­kolc városkörnyék mezőgaz­dasági üzemeiben az állat­létszám az elmúlt négy év alatt minden állatfajnál csökkent. Ugyanakkor a be­következett létszámcsökke­nést a fajlagos hozamok nö­vekedése nem tudta ellensú­lyozni. Az állattenyésztés visszaesésének alapvető oka: a főágazat jövedelmi pozí­ciójának romlása. A nagy­mértékű eredményromlást a szabályozórendszernek az ál­lattenyésztésre gyakorolt kedvezőtlen hatása idézte elő. A kieső nyereségnek azonban üzemen belüli okai is van­nak. Bár az állatállomány összetételében pozitív irá­nyú változások is történtek az elmúlt évek alatt; a szarvasmarhatartásban pél­dául megtörtént a szakoso­dás, s a több tej érdekében ma már az állomány <>() szá­zaléka intenzív tejhasznú fajta. Ennek ellenére az ál­lomány biológiai termelőké­pességét a legtöbb helyen nem tudták kihasználni. Az állatférőhelyek korszerűtle­nek, és gondol oktíz a hely­telen és minőségileg nem megfelelő takarmányozás is. A növénytermesztés érdekte­len a takarmánytermesztés minőségi javításában. A megnövekedett követelmé­nyek mellett nagy felelősség hárul az állattenyésztésben dolgozókra. Sajnos, további gondot okoz, hogy az állat­tenyésztésben dolgozók lét­száma az elmúlt évek alatt nem változott, kevés a szak­munkás. Igaz, az állatte­nyésztés a folyamatos mun­karend, a hosszabb munka­idő, a kedvezőtlen munka- körülmények miatt nem von­zó pálya a fiatalok számá­ra. Mindemellett az állatte­nyésztésben dolgozók anya­gi-erkölcsi megbecsülése sem megoldott. A városkörnyéki falvak állattenyésztésén belül jelen­tős szerepe van a kisüzemi gazdaság termelésének. Mind szélesebb körű á téeszek háztáji termelést, integráló munkája. Új forma az ál­lat kihelyezés, a szakcsoport termelés, illetve a magán- bérlet. Ezekkel a kisebb vo­lumenű állattenyésztő ágaza­tok vesztesége az állomány felszámolása nélkül meg­szüntethető. A városkörnyék termeli meg a húsipar alapanyagá­nak 8 százalékát, a tejipar­nál pedig 13 százalékát. Ugyanakkor az itt élű la­kosság (a megye Összlakos­ságának 35 százaléka) a tej­ipari és húsipari termékek több mint felének fogyasztói. A városkörnyék állatte­nyésztése tehát ellentétes ké­pet mutat. A továbbfejlődés­hez további hatékony belső üzemi munkára, és kétségte­len a jelenleginél hatéko­nyabb külső támogatásra van szükség. Befejezésül a végrehajtó bizottság a város és kör­nyéke közrendjének, és köz- biztonságának helyzetéről, valamint az országgyűlési képviselő- és tanácstagi vá­lasztások politikai tapaszta­latairól hallgatott meg tájé­koztatásokat. Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról Gyorslista az 1985. julius 2-án megtartott június havi lottó-ju­talomsorsolásról. melyen a 26. heti szelvények vettek résfct. A nyeremény jegyzékben az «alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (looo Ft) Li Lada 1200 S tip. személygép­kocsira szóló utalvány C Dácia 1310. tip. személygép­kocsira szóló utalvány I> Akai VS—9EG tip. videomag­nó (130 000 Ft) E Polski FIAT 126 tip. sze­mélygépkocsira szóló utal­vány F Grundig 880 tip. színes tévé (85 000 Ft) G Pioneer Hi-Fi-torony (61 ooo Ft) H JVC DC—7 tip. mini Hi-Fi- torony (50 000 Ft) I Panasonic KX—CIOOOL rip. rá­dió-magnó (36 000 Ft) J Hang-fény utalvány (50 ooo Ft) K Szerencseutalvány (40 ooo Ft) l. Otthon lakberendezési utal­vány (30 000 Ft) M Iparcikk-utaWány (25 ooo Ft) N Zenesarok-utalvány (20 ooo Ft) () Vásárlási utalvány (20 000 Fl) P Vásárlási utalvány (10 ooo Ft) ti Vásárlási utalvány (9 ooo Ft) R Vásárlási utalvány (7 000 Ft) S Vásárlási utalvány (5 000 Ft) T Vásárlási utalvány (4 ooo Ft) r Vásárlási utalvány (3 000 Ft) V Vásárlási utalvány (2 000 Ft) A nyertes szelvényeket 1985. július 25-ig kell a totö-Tottó kirendeltségek, az OTP-fiókok. vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875 Budapest V.. Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 5 186 396 O 5 587 748 L 55 720 913 J 80 017 043 U 80 275 155 R 5 207 897 V 5 594 915 Q 5.7 735 247 U IMI 024 210 R 80 289 389 R 5 222 231 i; 5 609 249 R 55 948 090 V 80 031 377 N 80 296 556 R 5 229 398 V 5 616 416 T 55 950 257 M 80 038 544 V 80 310 890 R 5 250 899 u 5 623 583 O 77 0 P 404 U 80 045 711 R 80 :,18 ?r7 S 5 2:>8 055 K 5 630 750 V 77 042 738 V 80 052 878 Fi 80 325 224 Q 5 279 567 J 5 659 418 T 77 052 072 V Oil 060 045 V 80 389 558 S 5 ?/Jfi 734 T 5 695 253 N 77 078 578 T 80 067 212* P 6(1 346 72? IV1 5 308 235 K 5 702 420 O 77 107 241 T 80 081 546 P 80 .861 059 N 5 336 903 Q 5 709 587 s 77 114 408 R 80 (188 713 R 80 368 226 Q ő 356 404 J 5 716 754 o 77 i'8 742 V 80 095 880 O 0(1 389 727 K 5 365 571 L 5 745 422 u 77 157 410 M 80 i 03 047 R 80 396 894 N 5 387 072 K 5 752 589 p 77 164 577 Q (.0 110 214 S 80 401 061 T 5 408 573 O 5 766 923 V 77 171 744 s 80 117 381 T 80 111 228 U 5 415 740 Q 5 817 092 N 77 186 078 s 80 124 548 V 80 4) 8 895 s 5 422 907 T 5 824 259 V 77 207 579 o 80 131 715 R 80 425 5(j2 IJ 5 130 074 U 5 831 126 F* 77 214 746 u 86 138 882 V 89 432 729 V 5 437 241 V 5 845 760 S 77 229 080. JVI 80 146 049 T 89 447 063 p 5 444 408 K 5 860 0.44 V 77 236 217 s 80 153 216 V .•'i 454 230 V 5 451 575 O 5 903 üí;6 O 77 243 414 T 80 160 383 N 39 »01 897 V 5 458 742 V 5 910 263 s 77 250 581 P 80 174 717 L 80 468 564 p 5 465 909 L 5 924 597 R 77 264 915 M 80 181 884 U 80 482 663 V 5 480 24.7 V 5 960 432 O 77 272 082 T 80 189 051 T 80 460 <>65 N 5 487 410 K 5 967 599 S 77 27.° 249 N 80 196 218 L 80 511 566 u 5 494 577 K 5 9Í.CS 267 P 77 286 416 S 80 203 385 O 89 525 400 V 5 "iOP 911 O 44 712 401 S 77 293 583 u 80 224 886 K 60 558 667 o 5 523 245 V 44 726 736 S 77 301* 750 K 80 239 220 K 80 540 234 M 5 537 579 V 44 733 902 J 77 807 917 V 80 246 387 Q 80 568 »02 P 5 251 746 V 44 741 06f. T 77 315 084 Q 80 253 554 K 80 576 069 00 583 236 Q Q 5 573 414 N 44 948 912 T 80 002 709 Q 30 260 721 O 80 590 403 M 5 580 581 T 55 713 716 U 80 009 876 T 80 2ÖÍ 88«? P 80 597 570 T Prágában tartja legfőbb fórumát, a békevilággyülést a keresz­tyén békekonferencia. A képen dr. Tóth Károly püspök, a moz­galom magyar elnöke tartja beszámolóját. A világ általános helyzeté­ről, a keresztyén békemoz- galom feladatairól szóló be­számolóval folytatta tanács­kozását a prágai keresztyén békevilággyűlés. A konferencia fő beszámo­lójának számító dokumentu­mot Paulos Mar Gregorius indiai metropolita készítette és ismertette. A szerdai ülésen ismertet­ték Nyikolaj Tyihonov szov­jet miniszterelnök levelét. Ami a többi közt megállapít­ja: a Szovjetunió kész bár­milyen javaslatról tárgyalni, amely a béke ügyét szolgál­ja. (Folytatás az I. oldalról) az évben is fokozódik a fel- használás a termelő szférá­ban és a lakossági fogyasz­tók körében egyaránt. A VII. ötéves tervben azonban megálljt kell parancsolni a növekedésnek. Különösen ta­karékoskodni kell a villa­mos energiával. Döntés szü­letett ugyanis arról, hogy újabb erőmű belátható időn belül — a rendkívül nagy beruházási terhek miatt — nem épül hazánkban. Egye­dül a Paksi Atomerőmű ter­melőkapacitását növelik az elkövetkező években. Ezért olyan helyzet állt elő, hogy villamosenergia-fogyasztás­ban legfeljebb egyszázalékos felhasználás-növekedést bír el a népgazdaság. Az előadó beszélt róla, hogy energiaracionalizálásra — amely egyrészt abszolút megtakarítást, részben ener­giahordozó-cserét eredmé­nyezett — a VI. ötéves terv­ben mintegy harmincmillfárd forintot fordítottak hazánk­ban. Ebből tizenötmilliárd forint értékű beruházást pá­lyázat útján valósítottak meg, a másik 15 milliárdot pedig különböző nagyberu­házások (krakküzem, szén- mosók slb.) létesítésére köl­tötték. A jövőben az abszo­lút energiamegtakarítást eredményező energiaraciona­lizálással kapcsolatos pályá­zatokat részesítik előnyben. Az olyan kérelmeket, ame­lyek az olajról a gázfelhasz­nálásra való átállást tűzik célul, nem hagyják jóvá. Kü­lönben rövidesen új pályá­zati feltételeket tartalmazó rendelkezés lát napvilágot az energiaracionalizálást illető­en. A megnyitót előadások kö­vették. A XXIII. ipari sze­minárium július 5-én. pén­teken ér véget. L. L. (Folytatás az 1. oldalról) Ernőd, Szabadságharcos Termelőszövetkezet, Kása Bertalan elnök: — Az elmúlt hét végén megtartottuk a gépszemlét, így a kombájnok „ugrásra készen” várják az indulást. Amelyre még várni kell, hi­szen a legkorábban érő nö­vényünk, az őszi árpa még csak viaszérésben van. Hét­főn délután nagy viharral jég is érkezett, Vatta, Ist- ván-major térségében alapo­san „elverte" az őszi búzát, napraforgót, kukoricát, s sajnos, a dohányt is. Sze­rencse a szerencsétlenségben, hogy az őszi árpa csak a szélét kapta a tomboló vi­harnak, így a szél kevésbé viselte meg. Ha változna az időjárás, akkor megindul­hatnánk a gépekkel, s pró- bavágáskénl az igazi betaka­rítás, a búza aratása előtt levágnánk a 104 hektáron termesztett őszi árpánkat. Nemcsak Bükkalján vert a jég, hanem a Harangod lan­káin is megtizedelte a nö­vényeket. Körösi László, a hernádnémeti Hernád völgye Termelőszövetkezet főágazal- vezetője: — Határunk felén, há­romezer hektáron okozott károkat kisebbeket, s tete­meseket a vihar. Diónyj, mogyorónyi „.jégbombákat” engedtek el a felhők, a zá­porozó szilánkok széles sáv­ban pusztították a kultúrá­kat, több táblában teljesen a földig leverve a kukoricát. A kalászosok sem úszták meg a jégverést, a legna­gyobb kárt szenvedett határ- .részeken tenyérnyi helyen 50 —40 magot találtunk a föl­dön. A biztosítónak jelentet­tük az esetet, a tényleges kárfelmérésre a későbbiek­ben Ivei ül sor. Mivel az ara­tás idejét alaposan eltolta ez a hűvös, csapadékos időjá­rás. kombájnjainkat „leutaz­tatjuk” délre, ahol a túrke- vei, s gyomaendrődi gazda­ságokban fogják segíteni a betakarítást. A kilenc nagy teljesítményű Claas Domi- nálor mintegy tíz napig dol­gozhat az alföldi üzemekben, hiszen nálunk a nyár leg­nagyobb munkája július hú­szadika előtt nem kezdődik. Természetesen a segítséget visszakapjuk, amire nagy szükségünk is van. hiszen 1900 hektár búzát, s közel 1500 hektár árpát kell a le­hető legrövidebb idő alatt levágnunk. Ahol nem a jég, ott a víz okozza a gondol. Legalábbis a liszabábolnai Rákóczi Ter­melőszövetkezetben, ahol a talaj nem tudja befogadni a nagy intenzitású záporok le­zúduló víztömegét. Köteles János elnök: — A 920 hektáron ter­mesztett őszi búzában há­romszáz hektárt teljesen, ISO hektárt részlegesen pusztí­tott el a belvíz. Az árhul­lámok, s a májusban, jú­niusban leesett 185 millimé­ter eső nyolcmillió forintos árbevétel-kiesést okozott. A napraforgó és a lóbab sorai között is tócsák csillognak, sárguló, pusztuló növénykék jelzik a károkat. Az aratás­ra jól sikerült felkészülnünk, a kombájnok, teherautók, ei'őg^oek kijavítva várják az indulást. Csak sajnos, na­ivon kevés az. amit aratni is fogúnk. Reform és hatékonyság (Folytatás az 1. oldalról) nem minden gazdálkodó egységet kényszerítenek rá a hatékony termelésre. A nyilvánvaló fejlődés ellené­re is tovább keli gondolni a szabályozást, mert még min­dig lehetőségei ad arra, hogy a veszteségesen dolgozó vál­lalatok hosszú ideig fenn­maradhassanak és központi támogatást igényelve, nehe­zítsék a népgazdaság hely­zetét. Mocsáry József kifejtette gondolatait a vállalati önál­lóságról és irányításról is. Mint mondta, a reformnak meg kell találnia a vállala­tok számára is előnyös, a hatékony termelést lehetővé tevő irányítási formát. A nyereséges gazdálkodás fon­tosságát emelte ki, amely már régi gondolata a re­formvitáknak. Mint mondta, kemény követelményeket kell támasztani a gazdálko­dó egységekkel szemben an­nak érdekében, hogy mobi­lizálják és ésszerűen hasz­nálják a rendelkezésükre ál­ló termelőerőket. Ezzel kap­csolatban részletesen ismer­tette saját elképzeléseit. Az előadás a késő délutánba nyúló beszélgetéssel zárult. Kérdezz — felelek három témakörben A X. Miskolci Nyári Egye­tem hallgatósága három té­makörben szerezhetett új is­meretanyagot tegnap délelőtt. Az előadók rövid, gondolat- ébresztő előadásai után a hallgatók kérdeztek és a szakemberek, válaszoltak. Az élső előadást dr. Bar- tha Imre, az Állami Fejlesz­tési Bank osztályigazgatója tartotta a beruházáspolitika aktualitásairól, feszültségeiről, azok feloldásának lehetősé­geiről. Mint ismeretes, a VI. ötéves tervidőszak idején ke­veset fordított népgazdasá­gunk beruházásokra, s most az a veszély fenyeget, az alapanyagokat gyártó beru­házások feltétlen szükséges­sége miatt kevés forrás jut a feldolgozóipari fejlesztések­re, holott ez utóbbiak világ­piaci helyzetünk javítását se­gítenék elő. Mint a XIII. pártkongresszuson markán­san megfogalmazódott, a kö­vetkező években meg kell állítanunk a beruházások csökkenő tendenciáját. Ho­gyan? Szelektívebb és haté­konyabb beruházáspolitikát kell kialakítani: oda kerül­jön a társadalmi tőke, ahol a leghatékonyabban képes mű­ködni. Olyan finanszírozási, érdekeltségi rendszert kell kialakítani, hogy a gazdál­kodók valóban a szelektivi­tásra törekedjenek. Az álla­mi támogatáspolitikának és a hitelpolitikának azt kell elérnie, hogy a hatékony vál­lalatok fejlődjenek. Módosí­tani szükséges továbbá egyes merev szabályozókon, a vám­rendszeren. hogy a külföldi működő töke is jelen legyen beruházásainknál. Dr. Nagy Aladár egyetemi docens (Nehézipari Műszaki Egyetem) a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokról szólva elmondta, hogy az 1975-ös helsinki egyezmény óta ked­vező változás történt az ál­lampolgári tudatiban és szak­mai körökben, de sajnos gazdálkodó egységeink még eléggé befelé fordultak, hol­ott a nemzetközi kapcsola­tokra gazdaságunknak szük­sége van. A világgazdasági közösségben a magyar gazda­ságnak jelenleg csak perifé­rikus szerep jut, mert ami­korra (a 70-es évek végére) eljutottunk egy kommersz termékeket gyártó színvonal­hoz, addigra ez a termékská­la leértékelődött. Az együtt­működés javítására kell tö­rekednünk a szocialista or­szágokkal. a nyugat-európai országokkal. Vetélytárssá váll a nemzetközi piacon a fej­lődő Országok egy csoportja. A magyar népgazdaságnak van reménye arra, hogy ex­portpiacot talál Kínában és műszaki együttműködési kap­csolatokat is létesíthet az ázsiai országgal. Dr. Farkas János, a Buda­pesti Műszaki Egyetem tan­székvezető egyetemi tanára felvázolta, hogy milyen szo­ciológiai kutatások folynak jelenleg hazánkban, és mi­lyen területeken terveznek kutatásokat a közeljövőben. Jeles szociológusok fepglalkoz- nak Kulcsár Kálmán akadé­mikus vezetésével a gazda­sági-technológiai megújulás­sal, a modernizációval. Egy másik kutatócsoport a lelas­sult társadalmi (szakmai és területi) mobilizáció veszé­lyeivel foglalkozik. Emellett a szociálpolitikával, az úgy­nevezett munkáskutatással (a munkásság rétegződése a vállalaton belül), az' auto­nóm munkacsoportokkal (vgmk, gmk) kapcsolatban folynak kutatások többek kö­zött Magyarországon. 1- gy. A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR háromhónapos esztergályos betanító tanfolyamot A tanfolyamra 18 éves életkort betöltött, legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfiak és nők jelentkezését várjuk. A tanfolyam kezdete: 1985. szeptember 1. Jelentkezni és érdeklődni a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztályán lehet (telefon: 51-955 10-53 mellék). Megközelítés: 1 D, 29, 33, 36 jelzésű városi autóbusszal. — kármán — Megnyílt a KM ipari szeminárium Viaszérésben az őszi árpa

Next

/
Thumbnails
Contents