Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

1985. július 27., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 15 sport Csak röviden... OLIMPIAI ÖTPRÓBA. Augusztus 16-án a Csorba- telepi tavon rendezik meg az Olimpiai öt próba elhalasz­tót I Malyi-lavi úszóverse­nyét. A jelentkezőket 7.30— !).:{(> között várják a megyei tanács vizilelepén, a rajtra 10 órakor kerül sor. A táv mindenki számára 2,5 kilo­méter, a szintidő másfél óra. TENISZ. Szombaton és vasárnap Avas Kupa ama­tőr tornát rendeznek Mis­kolcon. a Chlepkó Ede utcai pályákon. Versenyszámok: l'érl'i egyes, férfi páros. A győztesek 2000—2500 forint jutalomban részesülnek. Ne­vezni szombaton 8. óra 30-ig a helyszínen lehet. A rende­zők öltözködési, fürdési le­hetőséget biztosítanak. N em újkeletű az a megállapítás. hogy a jót, a sikert, s az ezekről szóló be­számolókat. tudósításokat sokkal könnyebb (?) elviselni, mint a kudarcot, a balsikert. Sportolók és sportvezetők akkor értékelik igazán a tömegkommunikáció te­rületén dolgozók tevékenységét, ha a pozi­tívumokat domborítják ki írásaikban, ri­portjaikban. Akkor áll elő ..gubancos" hely­zet. ha itt-ott felbukkan a lapok hasábjain a kritikai hang. Mintha tüt szúrnának egyesekbe, úgy éri őket egyik-másik felve­tés. Hadd hozakodjak elő néhány friss példá­val. A közelmúltban az egyik összeállítá­sunkban arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy vizsgálat folyik a dicstelenül szere­pelt együttes házalóján. A vezetők az ér­dekeltek bevonásával széles körű kutató­munkát fejtettek ki az okok tisztázása vé­gett, szerettek volna tisztán látni, hiszen sem ők, sem szurkolótáboruk nem szokott hozzá a mutatott gyászos szerepléshez, a kieséshez pedig még kevésbé. Alig látott napvilágot az írás, máris befutott a rekla­málás. Az egyesület egyik vezetője azt ki­fogásolta. miért irtunk vizsgálatot. Vegyük tudomásul — jegyezte meg érces hangon —, hogy ők korántsem rendőrségi tisztviselők, éppen ezért nem vizsgálatot rendeltek el, hanem igyekeznek feltárni a kiesés okait. Bogozzák a szálakat, szót váltanak az ügy-) ben érdekeltekkel, s alapos elemző jelen­tésben teszik majd le az asztalra tapaszta­lataikat. Nem értettük ugyan a sportvezető felve­tését, mert akárhogyan is fogalmazunk, a lényegen mit sem változtat: csapatuk ki­esett, kiürítették tehát a keserű poharat egészen fenékig. Elvitatkoztunk egy ideig, végül igazat adott nekünk, de annyit meg- jegyzett: higgyük el, neki igencsak kelle­metlen volt a minianyag címe. A telefoná­láshoz szükséges időt és energiát betudtuk túlérzékenységének, s az ügyet ad acta tettük. Nem sokkal később egy jelenséget vet­tünk górcső alá. Arról irtunk: elment egy edző, aki viszont szívesen maradt volna, de mivel nem nagyon jött ki „főnökével”, jobbnak látta megemelni a kalapját, s más vidéken próbál szerencsét. Hangsúlyozom: nem írtunk — szándékosan — egyesületei, de még szakosztályt sem neveztünk meg, mégis sértődés lett a dologból. Akadt, aki találva érezte magát, s nevére vette az írásban szereplő megállapításokat. Tisztelet jár neki, mert képes volt felülemelkedni a dolgon, nem szaladt fühöz-fához, elgondol­kozott, s csak az okozott a számára némi fejtörést, hogy egyáltalán miért került toll hegyre? Hangsúlyozom: nem öt, hanem egyfajta jelenséget bíráltunk, nevezetesen az edzők egymás közti viszonyának a buk­tatóival foglalkoztunk. Sajnálatos módon akadtak olyan sportvezetők, akik viszont korántsem dicséretes önuralommal olvasták a cikket, később félre nem érthető meg­jegyzéseket tettek a szerző személyére, szó­val minden lehetséges alkalmat megragad­tak annak bizonyítására, hogy az újságíró elfogult, rosszindulat vezérelte, amikor a sorokat papírra vetette. És végül a legfrissebb eset. A napokban szóvá tettük, hogy igencsak elharapózott az a kifejezetten „magyaros" szokás, hogy a sportrendezvényeken különbözőképpen 1 ruk- lálják az odalátogatókat. Ez még önmagá­ban nem is jelentene semmiféle veszélyt — mindenki úgy leheti emlékezetessé saját • eseményét, ahogyan azt éppenséggel akar­ja. meg lehetősége van rá —, a baj akkor kezdődik, ha a hivatalos közreműködők idő előtt látogatják meg a csevegésre, evésre- ivásra fenntartott helyiséget. Mondanom sem kell. az írás megjelené­sének napján megcsörrent a telefonkészü­lék. Hangsúlyozom: u szerző nem én vol­tam. az illetékes sportvezető mégis helyén­valónak találta, ha ezzel kapcsolatban el­mondja kifogásait. Kioktató stílusa miatt nem jutottunk közös nevezőre, igaz. szót sem nagyon kaptam, jobbára csak a fejcso- válásra futotta erőmből. Miután végre szá­momra is megadatott a hozzászólás lehető­sége. mindössze annyit tartottam szükséges­nek megkérdezni: hogyan, miből jött rá, hogy az általa vezeteti sportkörről cikkez­tünk? Azt felelte: igaz ugyan, hogy semmi­féle utalás nincs az írásban rájuk vonatko­zóan. de mivel már többen is szóvá tették neki, úgy gondolta, nem árt, ha közli ez­zel kapcsolatos észrevételéit. • A fenti példákkal azért hozakodtam elő, mert az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalom: igencsak érzékenyen reagál­nak egyesek a kritikai hangvételű írásokra. Még akkor is. ha „cím" és „név" nélkül jelennek meg. Képtelenek eltűnődni azon, vajon mennyire felel meg a valóságnak az. amit leírnak. Ez sokadrangú szempont ná­luk. úgy vélik, jobb, ha megsértődnek. A harmadik példában említett sportvezető például azzal fejezte be mondandóját: ő és az irányítása alatt dolgozó edzők a jövő­ben nem hajlandók nyilatkozni semmilyen kérdésben annak a toliforgatónak, akinek a nevéhez az ominózus cikk fűződik. Ha más keresi fel rendezvényeiket, annak szívesen állnak a rendelkezésére. Ügybuzgó sport­vezetőnk saját hatáskörben erre rendeletet is kieszel, amely kötelező érvénnyel lép életbe. A bevezetőben már utaltam rá, hogy a sikerről szóló beszámolókat jóval szí­vesebben olvassák az illetékesek, mint az esetleg felbukkanó fonákságok pel­lengérre állítását, Ügy tűnik, messze már az az idő, amikor egyik-másik szakvezető azt tartotta: mindegy, hogy mit, csak írja­nak róla. Mostanság — a jelek szerint — cseppet sem mellékes tényező a mit és ho­gyan kérdése. Írjanak, de kizárólag a jót — mintha ez a törekvés lenne egyre kimu- tathatóbb honi sportmozgalmunkban. Már­pedig. aki járatos a sportélet berkeiben, az pontosan tudja, hogy ez az út járhatatlan. Sajnos, akadnak visszás, negatív — egyre több — jelenségek, s ezek mellett nem szabad becsukott szemmel elhaladni. Doros László Események a Michael Gross, a kétsze­res olimpiai bajnok nyugat­német úszójenomén bejelen­tette, hogy az augusztus 4- én kezdődő szófiai úszó EB-n csak a W0 és 200 m-es pil­langón, valamint a 200 m gyorson indul. így nem jön létre a szakemberek által várva várt összecsapás a 400 m gyors jelenlegi és e.t- világcsúcstartója, Gross és Szálnyikon között. Döntését Gross azzal indokolta, hogy még neki is sok lenne a négyszeres próbatétel... Indianapolisban az Egye­sült Államok nyílt salakpá- lyás teniszbajnokságán a női egyes negyeddöntőben a 1, helyen kiemelt Temesvári Andrea 6:3, 7:6 arányban győzött a 14. helyen kiemelt olasz Reggi ellen. Temesvári ellenfele a legjobb négy kö­zött az amerikai Kate Gom- pert lesz, aki a negyeddön­tőben az első helyen (!) ki­sportvilágból emelt bolgár Maleevál verte 2 óra 45 perces mérkőzésen 6:3, 1:6, 6:6 arányban. A helsinki válogatott via­dalt követően Bakos György Turkuban a 110 méteres gát­futásban rajthoz állt a le­gendás finn sportoló, Paavo Nurmi emlékére rendezeti viadalon. A győzelmet a finn Arto Bryggare szerezte meg, Bakos a 2. helyen érkezett célba. Bryggare ideje 13.03 mp„ Bakos 13.70-et futott. A svájci Bielben befeje­ződött a férfi sakkvilágbaj- noki zónaközi döntő. Az utolsó, 17. fordulóban a ma­gyar színeket képviselő Sax Gyula nyert Torre (Fülöp- szigetek) ellen, de így sem tudott beleszólni a tovább­jutás kérdésébe. A győzel­met a szovjet Vágányán sze­rezte meg 12,5 ponttal. Má­sodik lett az amerikai Seira- wan 11.5. harmadik pedig a szovjet Szokolov 11 ponttal. A 4—(i. helyen hármas holt­verseny alakult ki Torre. Van der Wiel és Short kö­zött, ők a vasárnap kezdődő „rájátszáson” döntik el a negyedik továbbjutó hely sorsát. Üj elnököl választottak a Török Labdarúgó Szövetség élére. Kemal Vrusu helyét. Erdogan Ünver foglalta el, aki egyben a Török Sport­minisztérium elnöke is „— Izgalmas volt számomra is ez az elnökcsere, mert Ke­mal Urusu szerződtetett a török válogatotthoz — mond­ta Mészöly Kálmán, török szövetségi kapitány. — Az új elnök megerősített tisztsé­gemben, hatékony segítséget ígért a munkához." Mészöly azt tervezte, hogy a török válogatott kerettel Tatán ké­szül fel az őszi feladatokra, ez a táborozás azonban el­marad, s a labdarúgók klub­jaikban készülnek az új idényre. Mészöly ezekben a napokban minden klubot fel­keres, s beszélget a kisze­melt játékosokkal a felada­tokról. Pillanatkép az egyik haiai edzésről... A foglalkozás legkedveltebb része, a labdás já­ték. Itt éppen Balogh bűvöli a börgolyót. 4 ft* vjipuninvnwiyxiy Diósgyőrött szorgalmasan készülnek a labdarúgók az augusztus 17-i őszi idény­kezdetre. Újság a vasgyáriak háza táján, hogy Gál Béla lett a szakosztály függetle­nített vezetője, Mitterpach Tibor pedig intézőként lá­tott munkához. Üj játékos Gyöngyösről Nagy Attila (kapus), s piros-fehérben folytatja a két leszerelő, Kondás és Búza. Eldőlt, hogy Menyhárt továbbra is a diósgyőriek labdarúgójaként kergeti a labdát. Kapusok egymást közt. Jobbról Veréb, középen Nagy, balra pedig Piel labdázgat. Mák József felvételei Tokaj-Hegyalja Kupa — augusztus 13—18. MÁSODSZOR kerül sor az idén a Tokaj-Hegyalja Ku­pa nemzetközi ifjúsági lab­darúgótornára. Az előkészü­letekről már irtunk, így ol­vasóink előtt ismeretes, hogy Sárospatakon, illetve Sátor­aljaújhelyen lesz a csopor­tok főhadiszállása, de a kö­zönség Ricsén. Tokajban. Prügyön. Tarcalon és Beke­csen is láthat mérkőzést. A szervezők, rendezők termé­szetesen nagyon készülnek, akárcsak tavaly, szeretnének jó házigazdának bizonyulni. A sikeres rendezés sokat hozhat a „konyhára". Dr. Szádeczki Zoltán, a megyei tanács vb testneve­lési és sportosztályának ve­zetője: — Konzultáltunk a Magyar Labdarúgó Szövet­séggel és megtudtuk, hogy a Tokaj-Hegyalja Kupát sze­retnék „felíratni" az UEFA versenynaptárába. Ha ez megtörténne, óriási erkölcsi- anyagi támogatást kapna az esemény. Bizonyára tovább bővülne a mezőny és egyre rangosabb csapatok jönnének hozzánk. A célbaérés érde­kében nem csupán nekünk kell jól vizsgáznunk, hanem az egész magyar labdarú­gásnak, „futballdiplomáci- ánknak". Az biztos, hogy rajtunk semmi nem múlik, alaposan felkészülünk. A vá­rosi és községi tanácsok, a megyei és városi labdarúgó szövetségek, az üzemek, vál­lalatok, intézmények sokat tesznek a feltételek előte­remtése érdekében. A Ma­gyar Labdarúgó Szövetség a 300 ezer forintos hozzájáru­láson kívül szakmai taná­csaival is besegít. Az ese­mény „fölött” egyébként fe­lelős beosztású borsodi ve­zetők vállaltak védnökségei. Fővédnökök: Major János, a KISZ Borsod Megyei Bizott­ságának első titkára és Por­koláb Albert, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Védnö­kök: Kazsimérszki Ferenc. Sátoraljaújhely város ta­nácselnök. dr. Kövér László, Szerencs város tanácselnöke. Takáts Gyula, Sárospatak város tanácselnöke. JÁTÉKVEZETŐK. Zsig- mond Sándor, a Borsod Me­gyei Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottságának el­nöke a bíróküldésről a kö­vetkezőket mondta: — A Magyar Labdarúgó Szövetség döntésének értelmében — akárcsak tavaly — idén is csak borsodiak működnek közre. A mérkőzéseket az NB-s keret tagjai (Bognár. Kurmai, Kálmán. Lója Lés Varga 11.) dirigálják, part­jelzőként a területi füttyö- seink (Lója II., Mozgó. Lu- terán. Molnár II.. Kovács S.. Pecze és Zvolenszky) segéd­keznek. 1964-ben nem érke­zett panasz a bíráskodásra és remélem, hogy az idén is így lesz. Különösebb sza­bd ly ma gya ráza t ra. f e I készi ­tésre nincs szükség, ennek ellenére a torna előtt rövid megbeszélésre összehívjuk a fekete ruhásokat. Elmondjuk kívánalmainkat. Augusztus 13-án az NDK—Norvégia, a Jugoszlávia—Csehszlovákia, a Lengyelország—Finnország és a Magyarország—Törökor­szág mérkőzéseket Lója I., Kálmán, Kurmai és Bognár vezeti. Augusztus 14-én Var­ga II., Kurmai, Lója I. és Kálmán „vezényel”, míg 16- án Bognár, Lója I., Kálmán ás Varga II. dirigál. A hely­osztókra csak a torna meg­kezdése után küldünk. Ab­ban az időben ugyanis kez­dődnek az NB-s bajnoksá­gok, így nem tudjuk, hogy az országos JB kikre tart majd igényt. AZ ESÉLYEKRŐL. KÜL­FÖLDIEKRŐL. Szerettünk volna információkat gyűjte­ni a külföldi csapatokról, feltárcsáztuk az MLSZ illeté­kes munkatársát. Sári Lászlót, akitől a következő tájékoztatást kaptuk: — Le­vélben kértük társszövetsé­geinket, hogy a Tokaj-Hegy­alja Kupán szereplő ifjúsági csapatukról küldjenek fény­képet és adatokat, számol­janak be arról, milyen si­kerekkel büszkélkedhetnek. Sajnos eddig (július 26-ig) csak a norvégok küldtek egy csapatképet. Azt azonban pontosan tudjuk, hogy ki és mikor érkezik, ez fontos is, mert fogadásukról, kalauzo­lásukról — a borsodiakkal egyetemben — gondoskod­nunk keli. Jósolni kockáza­tos és ebben az esetben szinte ' lehetetlen vállalko­zás. Az együttesek tagjai ál­landóan cserélődnek, n^m hiszem, hogy ötször egymás után ugyanabban az össze­tételben léptek pályára. Ta­valy a jugoszlávok nyertek, a mieink lettek a másodi­kok. Mostani csapatunk egy­másfél évvel fiatalabb lesz a többitől. így nem valószí­nű, hogy beleszól a végel­számolásba. Az azonban lé­nyeges, hogy megfelelően fel­készüljenek az UEFA Kupa selejtezőjére. A gárdának ugyanis ’86 márciusáig az NDK és Csehszlovákia ti­zenegyével szemben kellene kiharcolnia a továbbjutást. A PROGRAM már kiala­kult, az összecsapások —hat kivételtől eltekintve — 17 órakor kezdődnek. A belépő­jegyek egységesen 30 forint­ba kerülnek. Sátoraljaújhe lyen bérletet is kibocsáta­nak, melynek ára 100 fo­rint. A szervezők kulturális programokról is gondoskod­nak: augusztus 17-én szom­baton, Sárospatakon nagy­szabású esemény keretében — többek között — fellép a Hegyalja táncegyüttes, a ci- gándi citerazenekar. A tor­nán részt vesz az MLSZ ve­zérkara; jelezte érkezését dr. Szepesi György elnök is. K. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents