Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-24 / 172. szám
1985. július 24., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Egy mikron-e a mikron? Őseink a letűnt korokban még olyan hosszmértékegységeket: például a lánc, a rőf vagy az öl is — használtaik, amelyek ma legfeljebb csak fogalmakban léteznek. Ezek a mérőeszközök az akkori technikai színvonalnak jól megfeleltek, de ma a tudomány és a technika rendkívül pontos méréseket és a nemzetközi egyezményben elfogadott és meghatározott eszközöket és fogalmakat igényel. Gondoljuk csak el. mi lenne, ha egy precíziós megmunkálógép vásárlásakor a felhasználó nem is tudná, hogy a gép valójában mire képes, mert olt náluk esetleg egy-egy mértékegységet másként értelmeznének, mint a gyártó országban. A mértékegységeket tehát szigorú és pontosan meghatározott fogalmakból származtatják és hatóságilag gondoskodnak ezeknek az eszközöknek az ellenőrzéséről is. Az Országos Mérésügyi Hivatal Miskolci Hivatalában 1984-ben alakították ki azt az ellenőrző laboratóriumot, amelyben a különböző hosszúságmérésekre alkalmas eszközöket ellenőrzik, illetve hitelesítik. Az új laboratórium kialakítását. mint Serfözö Sándor, a hivatal vezetőhelyettese elmondta, az ipar és a technika gyors fejlődése sürgette. Ma már ugyanis a nyugati cégek többsége a megvásárolt gépek ellenőrzését azzal kezdi, hogy megnézi, az eladott berendezést milyen mérőeszközökkel vizsgálták meg. Ennek ismeretében a hivatal laboratóriumát alkalmassá tették a mikrométerek, idomszerek, tolómérők, mérőszalagok, ellenőrző idomszerek és egyéb, a gépiparban alkalmazott eszközök és termékek mérésére, vizsgálatára és hitelesítésére is. Ebben a laboratóriumban egy speciális mérőpad és egy projekciós optiméter van, amelyekkel a méréseket végzik, — mondja Tomanyiczka Kálmán, az Országos Mérésügyi Hivatal budapesti hosszmérési laboratóriumának vezetője, aki egyúttal időszakonként ellenőrzi az itt levő berendezéseket, beméri és hitelesíti. Mert bármilyen furcsa, ezeket a hitelesítésre szolgáló, igen pontos műszereket is éppúgy ellenőrzik és hitelesítik, mint ahogy a gyakorlatban használatos társaikat. Ezt a munkál tehát a központ emberei végzik el és benne annak a három méter hosz- szúságú bemérőpadnak a vizsgálatát is, amelyen a hosszmérő eszközük hitelesítése történik. — Hogyan, milyen módszerrel oldják meg e nagy pontosságú mérőpad bemérését? — kérdem. — Ezeket a nagy pontosságú berendezéseket is hitelesíteni kell, ugyanúgy, mint amihez joghatás fűződik — mondja Tomanyiczka Kálmán. — Ennek a hitelesítését egyébként speciális eszközökkel kell elvégezni, hiszen ilyen pontosság ellenőrzéséhez nyilván nem alkalmasak a régi eszközök. Ezt a feladatot itt egy Mi- ehelson inlerferomélerrel végezzük. A technika tej 1 cicié- se egyébként is túlhaladta a hosszmérés korábbi alapel- velt. Néhány éve még a kripton 06 hullámhosszából származtatott alapegységei használták fel, ezt váltotta fel az új rendszer. Mert közben kiderüli, hogy a nemesgáz hullámhosszának mérési pontossága már nem felel meg a kor színvonalának. Az új nemzetközi egyezmény értelmében ltltl:!. októberétől a hosszmérlék— és egyben az ismeri méter — alapja a fénysebesség és az idő etalonjának mértéke lett. Ezt a gyakorlatban cézium- generátorral oldják meg, mivel ma a fény és az idő mérése igen pontosan megoldható és így ez a technikai rendszer, a kor színvonalán lehetővé teszi a hosszúság- méréseknél megkívánt igen nagy pontosságot. — Ez esetben itt a vizsgálatot és az eszközök hitelesítését számítógépes rendszerrel végezzük — mondja a labor vezetője. — Méghozzá úgy, hogy az ellenőrző in- lerferométerrel számos ponton lemérjük a hitelesítésre szolgáló mérőpad megfelelő pontjait. Így meg tudjuk állapítani, hogy annak mennyi a számítottól az eltérése, azaz mennyi lesz a korrekció. Természetesen a jelenlegi formájában az ellenőrzésre alkalmazott műszer sem pontos, ennek a hibahatára néhány tized mikrométer, de így is egy nagyságrenddel pontosabb ez. mint maga a vizsgált műszer. Az inler- feroméler „pontatlanságát” a légkör eredményezi, ha ezt a vizsgálatot vákuumban végeznénk, akkor valószínűleg elérhetnénk az abszolút pontosságot. De jelenleg ez a technikai színvonal csúcsa, és az ezzel a módszerrel elért pontosságot még nem igényli az ipar — teszi hozzá. Egy-egy ilyen vizsgálat itt az OMH laboratóriumában három napon át tart, és ez. biztosítja, hogy a miskolci laboratórium méröpadja alkalmas legyen a nagy pontosságú mérőeszközök ellenőrzésére és hitelesítésére. Korábban ilyen vizsgálatokat csak Budapesten végezlek, de az ipar fejlődése Esz.uk- Maigyarországon is rákényszeríti az ellenőrzést is arra, hogy a megfelelő minőség tartása érdekében a mérési kultúra is a kor színvonalú ra fe 1 fej lő< 1 jön. A légkondicionált laboratóriumban a másik műszer a projekciós optiméter, ez elölt llöczei Györgyné, az OMH budapesti főelőadója ül, aki a tapasztalatait adja át a miskolci kollégáknak. Ez az optiméter alkalmas arra, hogy összehasonlító módszerrel ötszázad mikron- nyi pontossággal, az. iparban használt mérőeszközöket ösz- szehosonlítsa. egy országos etalonnal. Ami annyit jelent. hogy ezeknek az eszközöknek a segítségével (elméletileg), a gépipar is hasonló pontosságú mérésekre lesz majd képes. Az már más dolog, hogy jelenleg ezt a pontosságot az iparág még nem is igényli, hiszen ma egyelőre az egytized mikrométer tűrés is megfelel. De ez is hatalmas fejlődés a régihez képest, és így jelentősen hozzájárul a mérési kultúra növeléséhez. — A Miskolcon megvalósult nagy pontosságú vizsgálatok. mérések, ellenőrzések és hitelesítésekre is alkalmas laboratórium nagy biztonságot ad az ipar számára — mondja Serfözö Sándor —, hogy a gyártott berendezések valóban megfeleljenek a nemzetközi igényeknek. így természetesen az export igényeinek is, hiszen másutt, más, iparilag fejlett országokban már több éve ehhez hasonló berendezésekkel dolgoznak. Hajdú Gábor A hazai termékeknek mintegy tíz százaléka károsodik a csomagolás hiányosságai miatt. Arról viszont nincs megbízható adat, hogy egy-egy termék szakszerűtlen, taszító hatású burkolása miatt, hányán állnak el a vásárlástól. A jó áru önmagában nem elég, öltözékének is hűen kell tükröznie a béltartalmat. A jól csomagolt áru a szállításkor nem sérül meg, elhelyezése, mozgatása könnyűszerrel megoldható, mindezek tetejében még vonzza is a vásárlók szemét, kínálja magát. Vitathatatlan, az elmúlt 15—20 évben sokat fejlődött a hazai csomagolási kultúra, ám még mindig nem érte el az élenjáró országok színvonalát. Magyarországon 1980-ban az egy főre jutó csomagolóanyag-felhasználás 56 dollár értékű volt, Svédországban 164, Hollandiában pedig 175 dollárt költöttek erre a célra. A vásárlók — itthon és külföldön —egyre igényesebbek. A márkák versenyében csak azok a cégek számíthatnak jelentős üzleti sikerre, amelyek a tartalommal is jól harmonizáló köntösben jelentetik meg termékeiket. Különösen áll ez az exportáló vállalatokra. Nekik — hovatovább — létkérdés lesz, hogy a kegyetlen iramú versenyben a követelményeknek milyen gyorsan és milyen. színvonalon tudnak megfelelni. Hazánkban az élelmiszeripar használja fel a legtöbb csomagolóanyagot, mégpedig az összes mennyiség felét. Ebben az ágazatban megnőtt a papír és a fém csomagolóanyagok felhasználása, viszont jelentős mértékben visszaesett a fából készült csomagolóanyagok aránya. Némi csökkenés tapasztalható — egyes területeken — az üvegeknél is. A hazai csomagolóanyag- gyártás fejlődése ellenére több csomagolóanyagból időnként nincs elegendő. Kapósak a hullámpapirlemezek és -dobozok, különösen a vízlepergető tulajdonsággal bírók, és az úgynevezett kimetszett dobozok, melyeket főként friss gyümölcsökhöz és zöldségekhez, gyorsfagyasztott árukhoz használnak fel. Esetenként hiánycikknek számítanak a papír-műanyag és a karton-műanyag kombinációjú csomagolóanyagok, az ónozott acéllemezek, a speciális fóliák, egyes műanyag palackok, műbelek, üvegek is. A csomagolásban élenjáró országokban a színek, a formák, az anyagok gondos megválasztása mellett ma már a csomagolóanyagok energiatartalmára is ügyelnek. Lényeges szempont, hogy a fölhasznált anyagok mind nagyobb mértékben újrahasznosíthatok legyenek. Ezt a környezetvédelmi szempontok mellett az anyag- takarékosság is megköveteli a tervezőktől. Újrafelhasználásra elsősorban egyes papír és üveg csomagolóanyagok alkalmasak, mégpedig viszonylag kis ráfordítással. Svédországban már arra is van példa, hogy egyes üzletekben az alumíniumból készült italos dobozokat is visszaveszik, természetesen automaták segítségével. Külföldön az. új csomagolóanyagok tervezésénél, formájuk kialakításánál egyre nagyobb figyelmet szentelnek a fogyasztók védelmének is. Ez egyrészt korrekt tájékoztatást, másrészt biztonságos zárást jelent. A fejlett országokban mindinkább tért hódítanak a „gyermekbiztos”, csak a felTő melletti készletek az erdőkben Lesz elegendő tűzifa a télre Most, a szénhiány idején, különösen érzékenyen érintette a lakosságot a hír: a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nem tudja teljesíteni szerződési kötelezettségeit, a vártnál kevesebb tűzifa kerül az idén a Tü- zép-telepekre. E hír nyomán kerestük Tel a gazdaság illetékeseit, erősítsék meg, avagy cáfolják meg az információt. — Az idei évtől sokat várunk, január 1-től ugyanis gazdaságunk az agrár- és élelmezésügyi szabályozás alá került, amelytől kedvező lehetőségeket remélhetünk. Ezt úgy tudom érzékeltetni leginkább. ha elmondom, hogy a termelési értékünk az idén is annyi lesz, mint tavaly. Szerkezetváltozást nem terveztünk, av eredményünk viszont a tavalyi 1,6 millió forinttal szemben 30 millió lesz. Pontosabban, ennyit terveztünk. Ez az év volna az, amikor végre fellélegezhetünk, amikor már fejlesztési alapunk is képződne, és ekkor meg .. közbeszól az időjárás. Mindenki vissza tud még emlékezni a januári és februári kemény fagyokra. Olyan hónapokat éltek át az erdömunkások, amilyeneket már régen. Természetesen nem tudtunk folyamatosan dolgozni. így hát elmaradással kezdtük az évet. A kései tavasz pedig nagy-nagy esőzésekkel folytatódott. de esős volt eddig a nyár is. Az eső már kevésbé zavarta a kitermelést de annál jobban a szállítást — foglalta össze az év eddig eltelt időszakát Tasi Lástlóiié gazdasági igazgatóhelyettes. — Végül is, milyen termelési eredménnyel zárták az első fél évet? — Negyvenkilenc százalékra teljesítettük a tervet, de ez a szóm csalóka, más években mindig az első fél év volt az erősebb, jócskán túl szoktuk teljesíteni az éves terv felét. Most nehezíti a dolgunkat, hogy a kitermelt fa nagy része is az erdőkben van, kevés a gaznöllek által felnyitható gyógyszercsomagolások. A hazai csomagolás fejlődését nehezíti, hogy csomagológép-gyártásunk sem meny- nyiségben, sem minőségben nem éri el a kívánt színvonalat. Sajnos, a KGST-or- szágokban még nem sikerült a csomagolóanyagok egységesítését széles körben megoldani. A borosüvegek kialakításánál sikerre vezettek a közös erőfeszítések, de ugyanez például nem mondható el a konzerves üvegekről. Mivel az egységes, korszerű zárásmódot nem vezették be mindenhol. így az importált üvegeket nem tudjuk itthon újra felhasználni. A csomagolás fejlesztését szemléleti problémák is hátráltatják. Egyes szakértők ugyanis a mind drágább csomagolóanyagokat teszik felelőssé a fogyasztói árak emelkedéséért. A/, ilyen véleményt hangoztatok túlságosan leegyszerűsítik a kérdést, valójában figyelmen kívül hagyják a csomagolás nélkülözhetetlen funkcióit. Lényeges javulást ígér a papír csomagolószer-ellátásban két vállalat termésbő- vitó fejlesztése. A Csepeli Papírgyárban új hullámpa- pírlemez-gyártó gépsort telepítenek. elvégzik a meglevő gyártóberendezések rekonstrukcióját. s újabb feldolgozógépeket állítanak üzembe. A Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyárban is 630 millió forint értékű korszerűsítést hajtanak végre. daság stabil útja, a felázott talajon nem tudjuk leszállítani a fát. — Milyen mértékben növekszik a tűzifaigény? — Mivel a szerződéseket a múlt év decemberében kötötték meg mindenütt, országosan mintegy 110 ezer tonnával több az idei igény, mint amennyit a szerződések tartalmaznak. Erre a pluszigényre az erdőgazdaságoknak fel kell készülniük, utakat kell építeni, gépeket kell vásárolni. A többlet tűzifatermelésre a kormány Gazdasági Bizottsága árkiegészítést, bérpreferenciát ad, vagy ez utóbbi helyett mérsékli a kereseti adót. továbbá olyan hitelekhez juttatja az erdőgazdaságokat. amelyhez nem kell letenni a saját alapot.. Ezzel a lehetőseggel természetesen mi is élni kívánunk, hiszen várható, hogy jövőre is sok tűzifát rendelnek tőlünk. Erre fel kell készülnünk. — Az időjárásból eredő gondok mellett az is nehezíti az idei munkánkat — veszi át a szót Soós László értékesítési osztályvezető —, hogy gazdaságunkat váratlanul érte az igénynövekedés. Az utóbbi években ugyanis alig tudtuk elhelyezni a tűzifát. Olyannyira, hogy válogatni voltunk kénytelenek a fát nagy élőmunka-ráfordítással, és amit csak lehetett, papíralap- anyagként adtuk el. Négy év alatt évi 90 ezer tonnáról évi 65 ezer tonnára csökkent a Tüzép-vállalatok megrendelése. Az igénycsökkenésre jellemző, hogy tavaly már meg is szüntették a tüzelőfa kintingentálását; egyetlen gazdaság számára sem volt kötelezően előírva tűzifatermelés. — Mit csináltak a fölösleges tűzifával? Elvégre az ipari fa kitermelése közben tűzifa is keletkezik. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése során a legnagyobb érdeklődés a keresetszabályozás módosítását kísérte megyeszerte. Érthető a felfokozott várakozás, hiszen az üzemek bérezési lehetőségeit meghatározó szabályozás nemcsak a vállalatokat érinti, hanem a belső érdekeltségi rendszer közvetítésével az egyén, minden egyes dolgozó szempontjából fontos tényező. Mint ismeretes, az egyes szabályozási formákba — a kialakult közgazdasági feltételek függvényében — központilag sorolták be a szakágazatokat, alágazatokat. A háromféle keresetszabályozás, vagyis a keresetszint-, a keresetnövekmény- és a központi keresetszabályozás közül a December 4. Drót— Megkezdtük tavaly az aprítéktermelést. Négy mázsa apríték annyi kalóriát ad. mint száz liter olaj. Mi a megyei tejipari vállalat sátoraljaújhelyi üzemének szállítunk egyelőre, de hír van arról, hogy aprítékfát használnak majd Putnok új lakótelepének fűtésére, a borkombinát bodrogkeresztúri lepárlóüzemében, de azt használjuk már a saját szárítóinkban is. Amikor tavaly nyáron tapasztaltuk, hogy a velünk kapcsolatban álló négy Tüzép-vállalat közül egyiknek sem nagyon kell a tűzifa, lakossági akciót kezdeményeztünk. Sikeres volt az akciónk, különösen ott vásároltak sok fát, ahol a közelben volt a kitermelés, hiszen így szállítási költséget takarított meg a lakosság. Emellett nagy meny- nyiségü fát adtunk el közü- leteknek és gyáraknak, köztük a Szegedi Szalámigyárnak és a Gyulai Húskombinátnak. — Az idén mennyi megrendelésük van a Tüzép-vál- lalatoknak? — Hatvanötezer tonna. Az Észak-magyarországi Tüzép az eredeti 20 ezer tonna megrendelését 23 ezer tonnára módosította. Az említett okok miatt 3700 tonna a lemaradásunk. Jelenleg mintegy 22 500 köbméter tűzifánk van kitermelve az erdőkben. Ha a nyár nem lesz túlságosan csapadékos, kiszárad a talaj, szeptember végéig időarányosan eleget teszünk minden kötelezettségünknek, bepótoljuk a lemaradást. És mivel kedvezőek a gazdasági feltételek, mivel most már tudjuk, mit vár tőlünk a jövő években a kereskedelem, úgy szervezzük a munkánkat, hogy mindenkor adni tudjuk azt a tűzifamennyiséget, amit megrendelnek tőlünk. müvek az Ipari Minisztériummal egyetértésben a központi keresetszabályozást választotta. A rendelkezéseknek megfelelően eddig 5,5 százalékos bérfejlesztésre nyílt lehetősége a vállalatnak. Természetesen ennél nagyobb arányú béremelés elérésére törekednek az üzemben. Ezt viszont csak akkor tudják biztosítani, ha tovább növelik az élőmunka hatékonyságát, s a nyereséget. Tulajdonképpen a szabályozás — az eredeti célnak megfelelően — csak akkor tudja betölteni feladatát, ha a vállalatok hatékony belső érdekeltségű ösztönzőrendszer alapján működnek, amely a végzett munkától teszi függővé az elérhető keresetet. (—s) Lévay Györgyi Központi keresetszabályozás
