Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. július 23., kedd A képernyő előtt Ismert szovjet szerzőpáros — Emil Braginszkij és Eldar Rjazanov — írta azt a tévéjátékot, amelyet Benedek Árpád fordításában és Gaál Albert rendezésében láthattunk a mi­nap Erkölcstelen történet címmel. A két kortárs szovjet író több műve ismert nálunk, színpadi és filmdráma, valamint filmvígjáték élén egyaránt megismerhettük nevüket. Most bemutatott művük vígjáték, legalábbis vígjátéki keretben mond el egy olyan történetet, amely egy mai szovjet házas­pár életének fordulópontját jelenti, gyakorlatilag annak fel­borulását mutatja be. S mert a történet morális kérdésekhez nyúl, mindjárt az okoz gondot, vajon a címbeli jelző, az „erkölcstelen" mire vonatkozik. Az erkölcstelen-e, ha egy javakorabeli férfiú minden előzmény nélkül szerelemre gyullad az őt injekcióbeadás végett felkereső körzeti ápoló­nő iránt, s emiatt elhagyja a feleségét, vagy pedig az, ha az „erkölcstelen” kapcsolatot felszámolva visszatér feleségé­hez és a látszat kedvéért fenntartják a „tökéletes házassá­got”; esetleg az az erkölcstelen, ha ezt a látszatot nem bírja és mégis visszatér a szerelmeséhez, újra felrúgva a házas­ságot? Mi hát az erkölcstelen? Házassági kötelékben szere­tőt tartani, vagy még fel nem bontott házasságból kilépve a szeretővel együtt élni, esetleg a hivatali előnyök megőrzése végett látszólag rendezni a házaséletet, s kényszerhelyzetben együtt élni a hivatalos feleséggel, végül mindent, odahagyni és a szívnek engedelmeskedve azzal élni, akit szeretünk? Ezekre kérdez rá az Erkölcstelen történet kicsit körülmé­nyesen, kicsit sokat markolóan, ám bizonytalan válaszadás­sal. Furcsa egy ember ez a Filimonov, a történet központi hőse. Már régóta házas, felnőtt gyermeke van, felesége tu­dományos pályán dolgozik, éppen Leningrádban van hiva­talos kiküldetésben, amikor — nem tudni, milyen beteg­sége miatt — eljön hozzá az injekciós nővér, akit meglátni és megszeretni egy pillanat műve. Pedig ez a Filimonov egyáltalán nem nőcsábász. Mint megtudjuk róla, nem is nagyon ért a hódításhoz. A foglalkozása is furcsa. Végzett­sége szerint építész, de valami titokzatos elnök referense­ként amatőr művészeti csoportok fellépéseit dirigálja né­hány munkatársával, s e tevékenységük közben olyan hibák is adódnak, hogy a tambovi kórust valami táncfesztiválra osztják be, majd a hibát jóváteendő elirányítják Haba­rovszkba, majd Krasznojarszk helyett Krasznodarba, ami a szovjet távolságokat figyelembe véve nem kis utazás. A hi­vatalában persze vannak ellenfelei is, például a gumigerin­cű beosztottja, aki egyszer nyíltan is szemébe vágja, hogy erkölcstelen élete miatt nem lehet ő a főnök, hogy később aztán elsőként örvendezzen annak, hogy mégis Filimonov marad a főnök, meg van olyan munkatársa, aki névtelen telefonálóként hívja fel a felesége figyelmét az ápolónővel való kapcsolatra és hasonlók. Miközben néztem ezt a történetet, mind erősebbé vált bennem a meggyőződés, hogy a szerzőpáros olyan sok min­dent akart elmondani egyetlen vígjátékban a mai szovjet életről, egy hivatal ellentmondásosságairól, meg a lazuló házassági kapcsolatokról, az újabb társak keresésének for­máiról, hogy a sokféle mondandó szinte egymást semlege­sítette. Nem akartak kihagyni semmi játéklehetőséget, még azt sem, hogy a névtelen telefonáló munkatársnő unoka­öccse volt a szélhámos segédrendör, akit végül Filimonov juttatott be a színművészeti főiskolára, s aki később öreg­asszonynak álcázva magát, bizonyította rátermettségét és kérte ismét patrónusa segítségét. Zavaros volt ez a vígjá­ték, s nem is kicsit. Sok volt a tisztázatlanság. Például Fi­limonov már említett hirtelen szerelemre lobbanása, az ápolónő részéről annak viszonzása, ugyancsak minden előz­mény nélkül; teljesen külön, párhuzamos szálként fogható fel és kikapcsolható is lett volna az előbb említett színi­növendék históriája stb Sokat markolt és keveset valósított meg ez a vígjáték. Alakjainak rajzán érződött a patikamérlegen történt jellem­formálás, ugyanakkor e gondos mérlegelés ellenére jelen volt egyes vonások túlméretezése. A rendezésre is ez a leg­jellemzőbb. A színészek közül leginkább Halász Judit ápo­lónője tűnt természetesnek, meg Béres Ilona feleségalakítá­sa. Ám, a Filimonovot játszó Szokolay Ottó láthatóan küz­dött szerepének ellentmondásosságával, figurája tetteinek motiválatlanságával. Közhelyszerű volt már a három be­osztott Kautzky József, Czigány Judit és Horesnyi László formálásában és a játékból kilógó magánszám Straub Dezső színinövendéke. A Magyar Televízió nem kényezteti el a nézőt a baráti népek kortárs irodalmának tévéjáték, tévéfilm formájában való bemutatásával. Nem kevés azoknak a száma, akik pe­dig ezt várják. S nem hiszik, hogy a mai szovjet művekből ne lehetett volna az Erkölcstelen történetnél jobbat válasz­tani. Benedek Miklós Végre nyár... . .. végre napsütés, végre meleg. A tiszta, jó levegőn a jótékony napsugarak felfrissítik, „napillatot’’ sugároznak a hosszú .ítéli szolgálat” után a tornácra kitett párnákba, „dunyhákba" ... Fotó: Mészáros István Slamóék a Vasas Ifjúsági Parkban A dal ugyanaz maradt Háromnegyed kilencig a MŰSOROK Reaktor nyűvi a gitárokat. Vagy két tucat tinédzser csá- pol a színpad előtt — a ze­ne kicsit a Karthágóra, ki­csit a Dinamitra emlékeztet. A cucc még nem szól. iga­zán, hiába: az előzenekar, az előzenekar, neki ennyi jut. Mikor Slamó (Slamovits Ist­ván) kilép a fénykörbe, s egyszál maga, afféle proló­gusként előad egy számot, már érezni, hogy ma este a gitároké lesz a főszerep. Az ex Edda Művek hat húrja mellé betársul még hat húr az ex Beatricéből — Lugosy László —, négy az ex Rolls Frakcióból — Trunkos And­rás —, a dobokat pedig az ex Korái képviselője, Do­rozsmai Péter veszi kezelés­be. A színpadon nincs főnök, nincs áldozat, csupán • egy történet, heavy metallba gön­gyölve. Slamó énekel, hatal­mas gitárszólókat teker le, amiből Lugó is jócskán ki­veszi részét, s be kell lát­nunk, hogy a néhai Művek sztorija még nem csengeti le, szomorú emlékeket éb­reszt a kitűnő miskolci gi­tárosban. De szerencsére nincs túljátszott érzelgősség, sem duzzogás, Slamó nem haragszik a világra, csupán annyit mond el nekünk, amennyi ránk, mint egy nyil­vános produkció közönségé­re tartozhat. A dolog meg­marad a felfogható jelképek, a zene nyelvére áttranszfor- mált indulatok szintjén, s ez így van jól. A másik történet Nagy Feróé. A koncert második (Az ember szereti „produ­kálni” magát. Most se sza­badíthatom meg magam et­től. Ezért tehát, mielőtt a fő témára terelném a szót, el kell mondani: álmaimban két visszajáró van. Az egyik, hogy az érettségin teljesen tehetetlenül és lehetetlenül ülök a kérdés előtt. A má­sik, hogy ott állok a színpa­don és minden értem imád­kozás helyébe sem jön se­gítség, nincs súgás, nem tu­dom folytatni a szöveget. Es­küszöm — iszonyú álmok ...) * A diák életeleme — a sú­gás. A színházak nélkülöz­hetetlen „kelléke” — a súgó. A kettő persze nem ugyan­az. Éppen ezért lepődtem meg igazán, amikor a Mis­kolci Nemzeti Színház egyik fiatal munkatársáról kide­rült: nem színész, nem ze­nész, még csak nem is se­gédszínész. Ö súgó. Molnár Évának hívják. Még a rock­zene nagy híve, egy-két együttes nagy rajongója volt, amikor Miskolcra szólította „a nagy buli”. Egyébként is szeretett kószálni, hát több napra jött Szabolcsból. Meg­tetszett neki Miskolc. (Ö mondta.) És mivel korábban próbálkozott már a színé­szettel főiskolai felvételin is, gondolt egy merészet és na­gyot: — Úgy, hátizsákostól be­kopogtam egy napon a szín­ház titkárságára. Megkér­deztem, nem lenne-e szük­ség rám, nem tudnék-e va­lamit csinálni? A titkársá­gon mondták, hogy súgót keresnek; ha van kedvem, legyek próbál másnap . .. A „próbasúgás” — fél oldal a Lear királyból — sikerült. Molnár Éva maga se igen hiszi, hogy ilyen egyszerű volt, de végül is három éve súgóként dolgozik a miskol­ci színházban. Vajon, a diá- kos súgások csínyörömén túl, mi öröme lehet egy fia­tal lánynak a színházi sú­gásban, a „háttérmunká­ban”? — Az maga öröm és érték számomra, hogy néhány hé­tig értékes emberekkel együtt dolgozhatom, megismerem őket, beszélgethetek velük a szakmai ismeretekről. felében megérjük a Beatrice feltámadását, indiánszökel­léssel átszellemült srácok futnak a színpadhoz, babos kendőt kötnek Feró és Lu­gó nyakába — a road leg­nagyobb bosszúságára me­gint feljutnak néhányan a színpadra —, jön a Térden állva, a Farkaskölyök, a Nem kell..., s máris visszafiata­lodunk jó néhány évet. Vagy visszaöregszünk? Ki tudja? A régi számokhoz régi ér­zelmek társulnak, nincs nosz­talgia, de egy kicsit mi is „régiek” leszünk. Aztán még néhány Slamó-szám, Trun­kos hozza a megbízható basszust, Dorozsmai dobjai átszakítják a felforrósodott nyáresti levegőt, s a képze­letbeli réseken két fémes gi­tárhang süvít keresztül. Az epilógus ismét Slamóé: „... De amíg él, el nem fe­lejti, / Hogy a múltat ki nem tépheti szívéből.” Tíz óra elmúlt, mindjárt fél tizenegy, ideje szedelőz- ködnünk. A színpad már üres, csak a hangfalak ásí- toznak némán. A tömeg né­hány másodpercig még vá­rakozik a nézőtéri világítás sápadt fényében, aztán vil­lamos, autóbusz után veti magát. Az arcokon elégedett­ség: ezek a zenészek még mindig jól játszanak. És a dal is ugyanaz maradt. Át­vágunk az LKM-vendégház előtti parkon, itt-ott különös szobrok: fémhengerek, -ido­mok, kerekek, gyári termé­kek. Valaki rábök az egyik­re: heavy metall . . . — Nekem szolgálni kell, ezt megtanultam, tudom. A ritmus nagyon fontos. Ne­kem végig kell mondanom a szöveget minden szereplővel, abban a ritmusban, ahogyan a játék megkívánja. Egy pontot, egy vesszőt, egy hangsúlyt, egy gondolatot egyszerre kell feladnom a színésznek ... — Ök végül is majd meg­kapják a tapsot. Mit kap egy súgó? — Azt természetesnek kell elfogadni, hogy a taps a szí­nészeknek jár. De ha elő­adás után valaki odajön és azt mondja, ezt jól csinál­tam. ott jól segítettem, ak­kor az megszépíti a mun­kát. Vannak színészek, aki­ket nagyon szerettem, szere­tek, elég érzékenyen érint, ha valaki közülük eltávo­zik ... ha egy jó színész el­megy Miskolcról . .. — Jelentkezett a Színmű­vészeti Főiskolára, mondott verset amatőrként. Nem bántja tényleg a „súgóság”, ez a fontos, de mégiscsak színházi háttérmunka? — Bántásról nincs szó, de igaz, ami igaz, foglalkoztat az a gondolat, hogy megmu­tassam én is magam, hogy egyszer magam is ott állhas- sak a közönség előtt. Erre készülök egyébként, szeret­nék önálló esttel megpróbál­kozni. Remélem, ehhez az ambíciómhoz majd segítséget kapok a színháztól. Éz nem feltűnési viszketegség ré­szemről ... — A színészek nyáron, ha szerencséjük van, játszanak még és pihennek. Mit csi­nál nyáron a súgó? — Abszolút prózai lesz a nyaram. Otthon, a szülőknél dolgozgatom majd, a ház kö­rül, a kertben. Ha sikerül megtudnom, milyen darabok mennek jövőre, azokat elol­vasgatom. Szabolcs-Szatmár- ban olvasótábori „munka­társ” is vagyok, lehet, egy­két hetet megint eltöltők ott. Ami marad? Kell arra, ami­re a színházi évadban nem jutott idő. Olvasásra, a szín­háztörténettel való további ismerkedésre, nyelvek tanu­lására . .. (t. n. j.) rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.20: Társalgó. — 9.44: Nefelejcs. — 10.05: sziriusz és a Rettenetes Vendég . . . Fantasztikus rádió­játék. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.48: Lemezmúzeum. — 11.40: Védett férfiak. XXIV/4. rész. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Daljátékrészletek. — '14.10: Ma­gyarán szólva... — 14.25: Or­vosi tanácsok. — 14.30: Dzsessz- melódiák. — 15.00: Élő világiro­dalom. IV/1. rész. — 15.20: Ze­nekari muzsika. — 16.05: Régi magyar világutazók nyomában. — 16.46: Népzene Egyiptomból. — 17.00: Olvastam valahol ... — 17.20: Madrigálok. — 17.30: Be­szélni nehéz ... — 17.45: A Sza­bó család. — 19.15: Beszélgeté­sek a hóhérral. Rádiójáték. — 20.20: Töltsön egy órát kedven­ceivel. — 21.22: Clgányosan. — 21.30: Min ülünk? Riport. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Énekek éneke. I. fejezet. — 23.30: Nóták. — 0.10; Koncz Tibor dalaiból. PETŐFI: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. — 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.10: Fúvószene. — 12.30: Verbunkosok, katonadalok. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Tasnády László nótáiból. — 14.16: Lehár-keringők. — 14.40: Muzsikáló természet. — 14.45: Régen találkoztunk ... — 15.05: Csárdások. — 15.20: Könyv­ről — könyvért. — 15.30: Csúcs- forgalom. — 17.30: Tini-tonik. — 18.30: Táncházi muzsika. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: A debreceni Délibáb együttes összes felvétele. XII/8. rész. — 20.19: Fellegi Adám zongorázik. — 20.33: Indul a bakterház. X/2. rész. — 21.05: Filmfül. 8. rész. — 22.07: Zene­közeiben a hallgató ... — 24.00: Éj féltöl-hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Hangverseny. — 10.37: Zenés játékokból. — 11.20: Régi magyar dalok és táncok. — 11.40: Operarészletek. — 12.20: Beethoven: cisz-moll vonósnégyes. — 13.05: Külpoli­tikai arcképcsarnok. — 13.20: Magyar irodalmi arcképcsarnok. — 13.43: Purcell-művek. — 14.50: Üttörőzenekarok találkozója Zán- kán. — 15.20; Hangjáték Schön- herz Zoltánról. — 16.00£ Ope­rarészletek. — 16.33; Frank Zap­pa. VIII/1. rész. — 17.25: Hang­verseny Kodály müveiből. — 18.30: Szerb-horvát nyelvű nem­zetiségi műsor. — 19.05: Német nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.35: A főszerepben: Marilyn Horne. IX/4. rész. — Közben: 20.49: Az utolsó utáni fazekas. Riport. — 21.09; Az operaköz­vetítés folytatása. — 22.21: A Lengyel Rádió Szimfónikus Ze­nekara játszik. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvényműsora. Telefonügyelet: 35-510. Szer­kesztő: Kóródy Mariann és Za- kar János. — 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. — 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.25: Tévétorna.— 8.30: Szünidei matiné. — 9.35: Víkendház nélkül nem élet az élet. NDK film. — 11.05: Képúj­ság. — 16.55: Hírek. — 17.00: Tisztelet Uzbegisztánnak. — 17.30: Három nap tévéműsora. — 17.35: Orosz csillagok. Szovjet rövidfilm. — 18.00: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünne­pén. — 18.20: Képújság. —18.25: Reklám. — 18.30: Gisela May énekel. — 18.50: Mini Stúdió ’85. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tv­torna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A fe­kete álarc. 4. rész. — 21.05: Stúdió ’85. — 22.05: Kuba kró­nikása. — 22.50; Tv-híradó 3. — 23.00: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.00: Képújság. — 18.05: Zsebtévé. — 18.30: Körze­ti adások. — 19.05: A kondor szárnyán. 3. rész. — 20.00: Bee- thoven-ciklus. 4. rész. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: Reklám. — 21.25: Nemzetközi női-férfi atlétikai viadal. — 22.25: Kép­újság. A TIGAZ Miskolci Üzemigaz­gatósága azonnali belépéssel fel­vételt hirdet az alábbi munka­körök betöltésére: anyagelszá­moltató felvételi követelmény: műszaki vagy közgazdasági szak­középiskolai érettségi; garázs­mester: felvételi követelmény: középiskolai végzettség és gép­jármű-ügyintézői vagy garázs- mesteri vizsga; gépíró-adminiszt­rátor: felvételi követelmény: középiskolai végzettség, vagy 8 általános és gyors-gépírói szak­képesítés; cseretelep-vezető (fér­fi), változó munkahelyre: felvé­teli követelmény: 8 általános és erkölcsi bizonyítvány; udvari segédmunkás (kertész); takarí­SZLOVAK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.55: Hírek. —9.00: Autósok-motorosok magazinja. — 9.30: Dr. Coppelius. Balett­film. — 11.00: A rendőrség nyo­moz. — 11.05: URH-kocsival. Magazin. — 11.45: Hírek. —17.50: Hírek. — 17.55: Kelet-szlovákiai magazin. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Mezőgazdasági magazin.— 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Egy nap története. Tv-játék. — 20.55: Azimut. Katonák magazinja. — 21.35: A Pamir legszebb völgyé­ben. NDK útifilm. 3. rész. — 22.05: Musica Viva. Zenei maga­zin. — 22.50: Hírek. mozi BÉKE: Sárkányölő. Mb. színes amerikai tudományos-fantasz­tikus mesefilm. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: fi2, 3, n6 és f8 órakor. — BÉKE KAMARA: Hatholdas .rózsakert. Színes magyar film. Kezdés: 4 órakor. — Óvakodj a törpétől! Mb. amerikai film. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: Sok pénznél jobb a több. Mb. színes francia bohózat. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kez­dés: f3, hn5 és 7 órakor. — HE VÉS Y IVAN FILMKLUB: Bű­vös vászon. Színes olasz törté­nelmi dráma. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Kezdés: f7 órakor. — Jim Craig. Mb. szí­nes ausztrál westernfilm. II. helyár! Kezdés: f5 órakor. — TÁNCSICS: Feketehimlő. Színes jugoszláv film. 16 éven felüli­eknek! II. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS KA­MARA: Mackenna aranya. Szí­nes amerikai westernfilm. II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: Lebegés. Mb. színes szovjet tragikomédia. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kez­dés: f5 órakor. — King-Kong. Színes amerikai katasztrófa- kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — PETŐFI: A profi. Mb. színes francia krimi. 16 éven felüliek­nek! III. helyár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. — FÁKLYA: Folyó­parti tangó. Mb. színes szovjet dráma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f5 órakor. — örült római vakáció. Mb. színes olasz vígjáték. III. helyár! Kez­dés: f7 órakor. — FÁKLYA: Gyilkos bolygó. Mb. amerikai film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — TOKAJ DISCO MOZI: Kémek n lokálban. Mb. színes francia— olasz bűnügyi vígjáték. 16 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HAZ:‘ A cápa. Színes amerikai katasztró­fafilm. 16 éven felülieknek! Ki­emelt és III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — NÉPKERT. SZA­BADTÉRI MOZI: Altatódal nászágyon. Mb, színes olasz bo­hózat. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: nlO órakor. — TAPOLCA. ADY: A cápa. Szí­nes amerikai katasztrófafilm. 16 éven felülieknek! Kiemelt és III. helyár! Kezdés; 7 és 9 órakor. — VASAS PARKMOZI: A sza­vanna fia. Mb. színes olasz— francia ifjúsági film. II. helyár! Kezdés: nlO órakor. — AVAS­DÉLI MOZI: Hét merész kasz­kadőr. Amerikai film. III. hely­ér! Kezdés: 9 órakor. — MIS- KOLC-SZIRMA: öld meg a Sogunt! Mb. japán film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — KAZINCBARC BÉKE: Nős agglegény. Mb. szí­nes szovjet vígjáték. Kezdés: 4 órakor. — Éden boldog-boldog­talannak. Színes francia film. 18 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — MEZŐK^ VESD. PETŐFI: Aranyoskám. Mb. színes amerikai vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 6 és Bóra­kor. — SÁROSPATAK. RÁKÓ­CZI: Alkonyat. Mb. színes jugo­szláv—amerikai dráma. Kezdés: hn4 órakor. — Kígyóméreg. Csehszlovák dráma. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezdés: fi órakor. — SÁROSPATAK. RÁ­KÓCZI. ÉJSZAKAI: öld meg a Sogunt! Mb. színes japán ka­landfilm. 16 éven felülieknek! ITT. helyár! Kezdés: n9 órakor. — SÁTORALJAÜ.JHELY. BÉKE: Alkonyat. Mb. színes jugoszláv —amerikai dráma. Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD. KOSSUTH: Balfácán. Mb. színes francia vígjáték. TIT. helyár! Kezdés: T4 és ffi órakor. — SZERENCS. RÁKÓCZI: Ragtime I—TT. Mb. színes amerikai dráma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kez­dés : 5 órakor. tűnő; felvételi követelmény: 8 általános (délutános műszakbe­osztással). Jelentkezni lehet: Sajószigeti u. 3., munkaügyi cso­port. A Hajdú Megyei Állami Építő­ipari Vállalat felvesz: asztalos, festő, kőműves, ács, vasbeton- szerelő, szigetelő, betonozó, vil­lanyszerei«, csőbádogos, csőszi- getelő szakmunkásokat. Munkás- szálló, étkezés, utazási kedvez­mény biztosítva. A munkásszál­lón lakók részére felemelt kü­lönélés! pótlékot fizetünk (60—80 Ft/munkannp). Jelentkezés a munkaerő-gazdálkodáson, Debre­cen, Kálvin tér 11. sz. D. Sz. E. — És mi a súgás lényege? Dolgozókat alkalmaznak Mii csinál a súgó - nyáron ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents