Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-23 / 171. szám
1985. július 23., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Szabad strandon Ai „új" Szerencs: modern társasházak, gondozott elökertek Mire e/.ek u sorok megjelennek, már javában süt a nap. Vagy zuhog az eső. A hírlapíró eg.v ködös reggelen útra kell, hogy megtapasztalja, milyen az élet, így nyár közepe tájt a szabad strandon, útközben már szánta-bánta, hogy miért nem csomagolt meleg holmit, vízhatlan köpenyt, míg hazafelé ismét csak sajnálkozott, de akkor már azon, miért nem volt türelme, hogy megvárja a délután középét, hiszen akkor visszatéri ismét a jó idő, akár meg is mártózhatott volna a szőke folyóban. HÚSZ FOK FÖLÖTT Hiszen a szabad strand, amelyet kiszemelt magának, a tokaji Tisza-■parton fekszik. Illetve, nem is a tokajin, hiszen a folyó baloldaláról van szó, a bal part pedig tudvalévőén nem Borsod-Abaúj-Zemplén, hanem Szabolcs-Szatmár megye, s mint ilyen, Kaknmaz község felügyelete alá tartozik. De azért a fürdőhely mégiscsak a tokajiaké. Végül is az itteni tanács költségvetési üzeme gondoskodik róla. Hogy mit kell gondoskodni egy szabad strandról? Ha belegondolunk, éppen eleget, hiszen, talán paradox a kijelentés, de a természetes vizek víz.befúlói igen-igen ritka esetben merülnek alá a szabad strandokon, hiszen ezeken a kiépített helyeken — akkor, ha a fürdöző betartja a strandolás elemi szabályait —, ugyanolyan biztonságban lehet bárki, mint akármelyik úszómedencében. A víz sem hűvösebb, sőt megeshet, hogy éppenséggel bársonyosabb, s tisztább, mint egyebütt, ahol a für- dőzők által produkált „bővített újratermelés", nem tud hová távozni. A hét végén az említett szabad strandon egyébként 22,4 Celsiüstökös volt a folyóvíz hőmérséklete, ami végül is igen alkalmatos a fürdőzésre. Ennek ellenére a hírlapíró, ott- jártakor mindössze egyetlen emberrel találkozott a strandon. AZ ÚSZÓMESTER SZÁRITKOZNI MENT Az egyetlen ember is a pénztáros volt. A többiek A Szerencsi Cukorgyár főbejárata Leletek bizonyítják: Szerencs már az őskorban lakott volt. 896-ban itt tartották második pihenőjüket az Árpád vezette magyar törzsek. Itt választották Magyarország fejedelmévé (az 1605-ös országgyűlésen) Bocskai Istvánt. Az 1800-as évek végén építették fel a cukorgyárat, majd 1923-ban a csokoládégyárat, mely azáta világhírnévre tett szert. Először 1490-ben említik mezővárosként, s napjainkra ismét városi rangra emelkedett. Múlt és jelen keveredik a fejlődő fiatal városban, ebből villantunk fel néhányat képösz- szeállításunkban. Mészáros István képriportja úgyszintén fedett helyen ejtőztek, remélvén, a lehűléssel érkező jókora nyári zápor mielőbb távozik, s nyomában újból meleg, és napsütés érkezik. .1 envoy Béláit é, a pénztáros elölt könyv, a Jane Ey.re-l olvassa, hiszen a vendégek nemigen zavarják. Mint elmondja, idén eddig még mindössze néhány nap volt, amikor kilehelték volna a telt ház táblát, ha ugyan egy folyóvíz mellett értelme volna az. ilyen táblának. Valóságban akárhány an is elférnek a tokaji szabad strandon, pontosabban elférnének, de hát az embereknek legalább kát-három nap folyamatos meleg kellene. hogy kicsalja őket a vízpartra. A gyerek az természetesen más. A közelben levő nemzetközi úttörőtábor szlovák, lengyel, szovjet vendégdiákjai hamar elszánták magukat a fürdésre. ám igazi hétvégi csúcs eddig még csak július 1.'!—14-én volt. Sokan jöttek át a kempingből. csupán az egyik pénztárnál több, mint ötszáz vendéget számláltak, s ezen a strandon két kassza is működik. A belépőjegyek árai különben itt nem változtak. Felnőttek számára változatlanul nyolc forint, diákoknak öt, gyermekeknek négy forint az ára, s ezért kabinban öltözhet a fürdöző, csapvizzel zuhanyozhat, ha megunta a fürdést, vagy a napozást a homokparton. Amely — igaz — egyelőre nem igazi homokpart. Elég magas ugyanis a víz állása, de azért minden héten lelkiismeretesen fölpuhítják motoros kapával a strand talaját. Nem örül a A Pincesor utca kezdete magas vízállásnak az. úszómester sem, hiszen többet kell lapátolnia, mikor reggelente csónakkal áthozza a túlpartról kollégáját. Egyébként is a ladikban kell töltenie a nap nagy részét, hacsak nem esik az eső, mint most, amikor kénytelen elvonulni szárítkozni. az égi áldás elöl. LACIPECSENYE-PÓKER Pedis — gondolom — por- cikája sem kívánja a vizet, s így van ezzel a strand valamennyi büfése is. akik ezen a nyáron pókerjátékba kezellek az időjárással. Ha ugyanis híivösodik. a vendég otthon marad, az árus nyakán meg az áru. az élelmiszer java pedig romlandó, igy aztán legfeljebb ököllel törülhetik a szemüket, ha eg.v-egy nagyobb bevásáro- lás után mégsem érkezik meg a várva várt hétvégi ,,1‘ürdöző-roham-’. Jelenleg is mindössze ölen kosztolnak náluk, öt elszánt fiatalember reggelizett a strandbüfében, indulásra várva. Szegedről érkeztek, s ugyanoda mennének vissza is, csakhogy, amíg az ide- ulat kajakjaik teherautón tették meg, visszafelé vízen mennének, ha ugyan eláll az eső. De hát egyelőre vigasztalan az ég, úgy néz ki, kiélvezi a Medárdol követő negyvenedik nap utolsó perceit is. Aztán majd csak eláll az eső. _ S ha nem: akkor sincs nagyobb baj. A Tisza immáron maradhatós meleg. Legfeljebb, ha indulunk hozzá füldözni, ne felejtsük otthon az esőköpenyl! Csendes Csaba és fürdőnadrág Zöldségeink Soha annyi tanácskozás, vita, cikk, ankét, felmérés zöldségügyiben, mint napjainkban! Az ember bizakodva figyel, fülel, hátha, hátha lesz. ennek foganatja, különösen itt, a szépséges északi részeken, az ipari koncentrációban, a kedvezőtlen adottságok közepette, az időjárás, a földrajzi tényezők hátrányait szenvedve, meg ilyenek. Pedig már kezdünk beletörődni a helyzetbe, mivel a szakemberek meggyúrtak, azaz meggyőztek bennünket ennek a helyzetnek az objektivitásáról. Tudjuk már mindahányat!, hogy nálunk két héttel — minimum eny- nyi.vel — későbben érik be minden, mint egyebütt, azonkívül itt drágábbak az előállítás költségei, mert hegyek vannak, rosszak az utak, sokat kell kuplungol- ni, vagy a kereket megkötni. Tudjuk azt is, hogy túl messziről hozzák ide a zöldséget, azért is drágább, hiszen nem kívánhatjuk, hogy például Békéscsaba, Debrecen környékéről saját költségén szállítsa ide a termelő, vagy a kereskedő. Néhányon ugyan meg-megkérdik: miiként lehetséges az, hogy olyan messziről is megéri nekik itt árusítani? Nem lehelne mégis nekünk tenni inkább valamit? Meg felvetődnek illyesmik is: mondjuk valamely tsz-ünktől nem veszik át a krumplit. Nem most. hanem még a korábbi hónapokban, amikor keresett, jó a régi, mivel új még nincs is. Nomármost! A tsz szabadulni akar a több vagon burgonyától, fűhöz-fához kapkod, egyebek között a megye ellátásában meghatározó szerepet betöltő vállalathoz, hogy átadná neki a krumplit aszongya ... 2 forintért kilóját. Ha a vállalat 4 forintért adná, már akkor is százszázalékos a nyeresége rajta. Tegyük fel, hogy mindez így megtörténne. A krumpli át nem vevése, felajánlása. Mit mondana erre a vállalat? Köszöni szépen, de nem veszi át, hiszen 6 most éppen 7 forintért tudja adni a krumplit, miért törné hát le saját maga a saját árait?! Lehetséges, hogy éppen ezt mondaná bizony, mert ez a piac. A több vagon kolompár hát, tönkremegy, mi pedig továbbra is 7 forintokért vásárolunk. Ilyen az élet. Mégis, sokan úgy vélik, hogy ha zöldséget akarunk enni, akkor termeszteni kell, minél inkább helyben termeljük meg. annál inkább hozzájutunk. A mi megyénkben viszont az amúgy is kicsinyke, mintegy 2000 hektárnyi nagyüzemi zöldség- termő terület mintegy 700— 000 hektárral tovább csökkent. Miért? Mert a zöldség termesztése nem kifizetődő a termelőnek. Ráfizet. Mivel emelkedik az energia ára, a műtrágya, a kézi munka meg minden szükséges. A kereskedő szerveknek megéri ? Dehogy éri! Nagy apparátust kell mozgatnia, szállítani, szerződéseket kötni, jünni-menni, raktárakat kezelni stb. Kénytelen keveset adni a termelőnek és sokat kérni a vásárlótól, hogy valahogy létezzen, de így is teljes a ráfizetése, már régóta csupán emberbaráti érzületek miatt vállalja az egészet, azt sem sokáig, abbahagyja .. . Mégis inkább termeljen sokat a termelő, emelkedjék a hozam — elvégre ezt a célt szolgálja a korszerű technológia, sokféle hatékony módszer-rendszer, miegymás — és majd a feldolgozó ipar átveszi, konzerválja télére. En uram, mármint, hogy én átvegyem, feldolgozzam? — kérdi a feldolgozó ipar. majd folytatja. — Nekem momentán éppen két konzervüvegem van, maguk meg termelők, éppen öt üvegre való borsót hoznának be! Nem tudja hát a többit átvenni, egyébként is az energia, a szabályozók, a begyűrűzés.' az Opec stb. Mi van tehát éppen most a zöldborsóval? Eszik, elropogtatják a tehenek. De ugye hallottunk pár éve a beszántott paradicsomtáblákról, a kinn hagyott káposztákról is, mert sok volt belőlük, „nem érte meg leszedni". Ha sem a termelőnek, sem a szállítónak, sem a feldolgozónak nem éni meg, akkor marad a vásárló. A vásárlónak bizonyára megéri, érdemes kimennie a piacra. (Jó, jó, ez csak vicc!) Ahol ugye nyár derekán még darabra árulják a paprikát, egy-egy levesbe való zöldség árától az. ember hátra- tántorodik. Nyilvánvaló tehát, hogy alapvető baj van ezzel a zöldséggel. Kezdettől fogva elhibázott. Csak bosszúság, gond. veszekedés van miatta, kár volt annak idején az egészet kitalálni. Ki a hibás, ki a felelős mindezért? Csakis Ö! A Magasságos! Aki a túlságosan rövid határidőre vállalt világterem- lésbc — olyan is lelt — még a zöldségféléket is beiktatta! Bár talán inkább az egészet Luci Ferkó, maga az ördög találta ki, előre megfontolt szándékkal, amiért meggondolatlansága miatt le- laszíItatott az. uralkodó körökből. A történet ismert ugyan, hadd emlékeztessünk mégis rá. mert a tanulság örökérvényű, ma is állandóan szemünk előtt kell tartani. Méghozzá úgy. miként egy Madách Imre nevű tudósító megírta. Tehát: áz említett egyén, ahelyett, hogy — miként előrelátó társai — szép szavakkal, okos szóval méltatta, dicsérte volna a Művet, vagyis ezáltal Fölöttesét, szóval ehelyett guesmolta, .kritizálta, lebecsmérelte, hogyaszongya nem olyan nagy dolog ez az egész. Fölöttese ezt sérelmezte és közölte: Csak hódolat illet meg, nem bírálat! És ugye a kritizáló egyén leta- szittatott. Örök tanulságul mindahányunknak, hogy meggondoljuk, mikor nyissuk ki a szánkat és ha már kinyitottuk, kinek, mit mondjunk ... Nagyon is elképzelhető viszont, hogy a letaszított sértődötté vált, bosszút forralt és kitalálta a zöldséget. Hiszen az egész zöldség-ügy: ördögi kör. Priska Tibor Borsodiak a VIT-en Tegnap, hétfőn délután ünnepélyesen búcsúztatták a Borsod megyei Pártbizottság székházában a XII. Világifjúsági Találkozóra Moszkvába induló Borsod megyei csoportot. A harmincnyolc tagú Ex- press-csoport tagjai Dobozy Zsoltnak, a KISZ Miskolc városi Bizottsága első titkárának vezetésével tíznapos programon vehetnek részt. Ott lesznek a Lenin-stadion- ban tartandó ünnepélyes megnyitón, számos szolidaritási találkozón, ellátogatnak a nemzetközi alkotóműhelyekbe. Megtekintik a nemzeti delegációk műsorait — egyebek között — a július 29-i Budapest elnevezésű műsort és gálakoncertet. A fesztivál-programok mellett a borsodiak megismerkedhetnek Moszkva néhány történelmi nevezetességével is. Ellátogatnak például a Kremlben, a Tretyakov Képtárba. a Puskin és a Lenin Múzeumba és kirándulnak Vlagyimirba, valamint Szuz- dalba. A borsodi Express-csoport júliust 31-ig vesz részt a moszkvai Világifjúsági Találkozón.
