Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
1985. július 20., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A z MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának előzetes állásfoglalása alapján a megyei tanács közelmúltban újjáalakult végrehajtó bizottsága 1985. július 9-én megvitatta és — a további tervezőmunka alapjául - elfogadta azt a dokumentumot, ami a közeljövő társadalmi vitáinak tapasztalataival kiegészítve mint fejlesztési koncepció kerül a megyei tanács elé, jóváhagyásra. A realitások talaján töretlenül folytatni a megkezdett folyamatot - fogalmazódott meg ezen a testületi ülésen, melynek dokumentuma kijelöli a következő ötéves tervidőszakra szóló tanácsi fejlesztéspolitika lehetséges irányait, céljait. Az elképzelések konkrét tervvé kovácsolódásában meghatározó szerepük lesz az újjáalakult helyi tanácsi testületeknek, a választóikat képviselő tisztségviselőknek, tanácstagoknak. A majdani megvalósítás sikerének záloga pedig lakosságunk, termelőüzemeinek eddig is megnyilvánuló tenni akarása, aktivitása, kezdeményező magatartása, eredményes munkája. A koncepcióban tükröződik a szándék: megyénk valamennyi lakójának javuljanak életkörülményei, függetlenül attól, hogy egy zempléni kisközségben, avagy egy avasi bérházban van-e az otthona. Az infrastruktúra fejlesztésében ezért harmonikusan ötvözve kell megvalósítani a területi és ágazati célokat. Ennek megfelelően a fő irányok a VII. ötéves tervi koncepcióban: — Területi szempontból — az erőforrásokhoz igazodva — a város-községfejlesztés optimális arányainak kialakítását kell célul tűzni.- A városfejlesztésben a lakosság igényeihez igazodva - az ellátottság minőségi színvonalát emelve - törekedni kell a hiányok csökkentésére.- A megye azon régióiban, ahol még o lakossági alapellátásban is gondok vannak; törekedni kell azok megszüntetésére.- Az ágazati törekvéseket az „emberi minőségek bővített újratermelése", azaz életünk minőségét, lehetőségeink kitágítását jelentő fejlesztések jellemzik. Ez a cél elsősorban a lakás, a vízellátás, az oktatási-kulturális, egészségügyi-szociális ágazatok kiemelt fejlesztésével realizálható. A koncepció lényegi elgondolásai a következők: I. ssBäsj: Hogyan alakulnak a tanácsi fejlesztés-politikát meghatározó társadalmi, gazdasági feltételek megyénkben? Az elmúlt évtizedben megyénk népesedési folyamatait kedvezőtlen tendenciák jellemezték. Az elvándorlás- és a természetes fogyás miatt a megye lakosságszáma gyorsuló ütemben fogyott. Ennek folytatódása esetén 198(1—1990 között a lakónépesség mintegy 16 ezer fővel csökken. Jellegzetesség, hogy a 6 év alattiak létszáma 15 százaikkal csökken, a nyugdíjkorhatár felettieké 10 százalékkal nő. Ezért jelentős átrendeződésre van szükség a tanácsi intézményhálózat és szociálpolitika rendszerében. A népesség területi eloszlásának változásai lelassulnak. A városi lakosság száma stagnál, esetleg kismértékben csökken, várhatóan mérséklődik a községek népességcsökkenése is. Megyénk foglalkoztatási körülményei a megye gazdasági helyzetének alakulásával szinkronban változnak. A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában a foglalkoztatáspolitika alapvető célkitűzéséből, a teljes és hatékony foglalkoztatásból, a teljes foglalkoztatottság megvalósult, míg a munkaerő-szerkezet átalakulásában megindult kedvező irányú folyamatok ellenére sem javult kielégítő mértékben a foglalkoztatás hatékonysága. A VII. ötéves terv során a vállalati önállóság növekedése, a gazdaság-irányítási rendszer korszerűsítése minden bizonnyal kihatással lesz a munkaerő hatékony foglalkoztatására. Várhatóan a vállalatok széles körét érintően sor kerül u belső létszámtartalékok leépítésére, a létszámnak a termelési feladatokhoz való szigorúbb igazítására. Ezzel összefüggésben növekedni fog a jól képzett szakmunkások iránti kereslet és a szakképzetlenek, a csökkent munkaképességűek elhelyezkedésének ügye nagy nyomatékkal veti fel a képzés. átképzés célirányos és szélesebb körű alkalmazását. Fontos feladatunk a területi feszültségek oldását szolgáló kisebb létszámú munkahelyek létesítése. A nagyobb városokban az. igényes feldolgozóipari tevékenységek meghonosítása, az iparhiányos körzetekben üzemtelepítésekkel a női foglalkoztatás elősegítése. A VII. ötéves tervi előzetes elképzelés a területi célokat felvázolva a döntések előkészítéséhez ajánlásokat fogalmaz. meg. Nem titkolva a fejlesztésre rendelkezésre álló források differenciált eloszlásának szándékát, az egészséges kompromisszumok keresését, felvállalva bizonyos feszültségek további fennmaradását. A lehetőségek végső kicsengésében az a szándék, hogy folytatódjék a VI. ötéves tervben megkezdett településfejlesztési politika. E középtávú tervleg- fontosahb vonása az volt, hogy a korábbinál lényegesen pontosabban fogalmazta meg a településszerkezet kiegyensúlyozottabb fejlesztésének igényét. — A fejlesztési eszközök jelentős részét koncentrálta egyes községekbe; népességmegtartó képességük erősítése végett. — Célja volt a megye- székhely népességének gyors ütemű és rendkívüli magas költségekkel járó növekedésének mérséklése; a városhálózat fejlesztésénél az. alapellátás indokolatlan különbségeinek csökkentése. — A lakáshelyzet javítása továbbra is döntő fontosságú feladat volt. — Kiemelést kapott az egészségügyi és szociális ellátás. — A gyermekintézmények fejlesztésénél az általános iskolai ellátás keiül t előtérbe. — Célul tűzte a jó minőségű ivóvízzel ellátott települések számának növelését. — Jobban kellett törekedni a meglevő állóeszközök (lakások, intézmények, utak, közmüvek) fenntartására, állagmegóvására. A VI. ötéves tanácsi tervben kitűzött feladatait végrehajtását a népgazdaság teherbíró képessége jelentősen befolyásolta. Ennek steifest Formálódik megyénk VII. ötéves tanácsi fejlesztési terve ellenére összességében megállapítható, hogy a tanácsi gazdaság valamennyi ágazata rejlődön az eltelt 5 esztendő folyamán. Az elmúlt tervidőszak eredményeire támaszkodva a VII. ötéves terv koncepciója ezt folytatni kívánja; — A községek részesedési arányának bizonyos növelésével megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a természetes vonzásközpontnak számító, hosszabb távon kisvárosias fejlődésre alkalmas településekre. Ezáltal a városi szolgáltatások közelebb kerülnek e körzetek lakosságához. — Fontos feladat a hátrányos helyzetű aprófalvas térségek eróziójának megállítása, és az értékmentő szándékok felkarolása. — A miskolci agglomeráció településegyütlesében nem tűzhető célul a további népesség tömörül és ösztönzése, viszont tokozott gondot -kell fordítani a szerkezeti feszültségek enyhítésére. Célszerű továbblépni a térség együttes tervezése, kezelése, valamint Miskolc és e községek közötti kapcsolatok szorosabbá tétele terén. — A megyeszékhely fejlesztését az egységes városszerkezet kialakítása, az integráltság és kiegyensúlyoJLíw... A VI. ötéves tervben megkezdődött, a VII. ötéves tervben folytatódik az Avas-dél III. ütemének építése zottság irányába való határozott lépések jellemezzék. — A kiemelésre nem kerülő települések alapellátásának biztosítása, az elmaradottabb települések felzárkóztatása is a koncepció szerves részét képezi. ü III. ■ Az egyes ellátó ágazatok fej lesztésével kapcsolatos törekvések életünk minőségének javítását célozzák. Megyénk több településén — mindenekelőtt Miskolc városban — jelentkezik feszítő gondként a lakáshelyzet. Ennek megfelelően a lakásépítés minden formáját ösztönözni kell, de az eddiginél differenciáltabban. A koncepció szerint a lakásépítés belső arányai módosulnának. Az állami lakásépítés — főleg Miskolc—Ózd kivételével — várhatóan csökken, a magánlakás-építés konstrukciós összetétele a minőségi igényekhez igazodik. Az ellátásban az új építés mellett a lakáseladás és -csere, a telekkínálat és a lakóház-felújítási tevékenység színvonaljavító hatása fokozódik. Ezért a pénzügyi eszközök nagyobb hányadát kell ezekre fordítani, mint a VI. ötéves tervidőszakban. A fiatal házasok és nagycsaládosok lakáshoz jutását hathatós egyéni támogatásokkal is elő kell segíteni. A víz-csatorna közműfejlesztésre tett javaslatok egyidejűleg szolgálják az akut és a krónikus gondok enyhítését. A községekben továbbra is a közműves vízellátás, míg a városokban, illetve általában a nagy szennyvizkibocsátó településeken a szennyvíztisztítás és szennyvízelvezetés megoldása, a vízminőség-védelem kerüljön előtérbe. A városokban a biztonságos vízellátás feltételeinek megteremtése a fő feladat. Jelentősen enyhíteni szükséges egyes városokban a különböző városrészek közötti ellátásbeli eltéréseket. A szennyvízelvezetés és -tisztítás csaknem minden városunkban súlyos gond. ezért több helyütt meg kell kezdeni p. szennyvíztisztítók és csatornahálózat bővítését. Mintegy 50—60 teleoülés vezetékes vízellátása. 5—7 község szennyvízelvezetése as -tisztítása tűzhető célú1 Ennek eredményeként a közműves vízzel ellátóit népesség 75—85 ezerrel nőhet, előrelépés történhet a szennyvíztisztítás és környezetvédelem terén. Az oktatási intézményrendszeren belül továbbra is kiemelt fejlesztést kíván az általános iskolai hálózat. A VII. ötéves tervben a mennyiségi fejlesztés mellett több figyelmet kaphat a működő intézmények oktatási körülményeinek javítása. Indokolt a tanulók szociális ellátásának bővítése. Az egészséges testi fejlődést elősegítendő, folytatódjék a tornaterem-létesítési program. A középfokú oktatás gondoskodjon a '80-as, '90-es évek fordulóján tetőző magas létszámú korosztály fogadásáról. A fejlesztéseiknél azonban törekedni kell a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakmunkásképzési arányok igényeknek megfelelő alakulásáról. A jelenlegi intézményhálózatot figyelembe véve, javítani kell a felvételi létszám- keretek, az intézményi kapacitások területi arányait. Az óvodai hálózat erőteljes mennyiségi fejlesztését a demográfiai apály nem teszi szükségessé. A jelenleginél nagyobb mértékben kell fejleszteni a fogyatékosságuk, környezetük miatt speciális oktatásra, nevelésre szoruló gyermekek, a veszélyeztetett fiatalok ellátó hálózatát. Az egészségügyi ellátás fejlesztésének célja: az alapellátás és a szakorvosi ellátás színvonalának, hatékonyságának fokozásával csökkenjen a fekvőbeteg- ellátásra szorulók száma. Ennek érdekében a koncepció egyik fő célja az egyes körzeti egészségügyi szolgálat személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek javítása. Kis laborok, alapdiagnosztikai berendezések, nagyközségi . egészségügyi centrumok kialakításával, valamint a szűrő-megelőző tevékenység kiterjesztésével hosszú távon jelentős javulás érhető el. Ezzel párhuzamosan a szakrendelő-intézeti ellátás feszültségei is csökkennek. A kórházi-ellátás fő irányát a minőségi szempontok érvényesítése képezze. A következő 5 évben folytatni szükséges a kórházak rekonstrukcióját, felújítását, az ágystruktúra .korszerűsítését, a gép-műszerellátottság javítását. Az időskorúak növekvő aránya miatt elsősorban az öregek napközi otthonának hálózatát szükséges bővíteni. Az ennek keretében el nem láthatók gondozása és a kórházak tehermentesite- se érdekében szükség van a szociális otthoni hálózat jelentős bővítésére. A bölcsődei-ellátás terén mennyiségi feszültség nem valószínűsíthető. Építés elsősorban nagyközségeinkben képzelhető el, ameny- nyiben a helyi igények és erőforrások találkozása ezt lehetővé teszi. A kereskedelmi-e Hatásban a különböző szervektől származó fejlesztési forrásokat összehangoltan kell felhasználni, szem előtt tartva a vállalati és lakossági érdekeltség mégha tá i-ozó szerepét. A differenciáltabb igények kielégítéséhez szükséges feltételeket döntően vállalati, részben tanácsi eszközökből szükséges biztosítani. Az ellátás módját tekintve ösztönözni kell a felújítási, korszerűsítési tevékenységet. A közlekedési ágazatok sajátosságait figyelembe véve, a városoknál várhatóan csak a halaszthatatlan tömegközlekedési feladatok megoldására lesz lehetőség. Növelni kell az úthálózat kiépítettségének arányát és át bocsátóképességét. Nagyobb figyelmet kell fordítani az állagmegóvásra, útkorszerűsítésre, felújításra, biztonságos forgalmi csomópontok kiépítésére. Miskolc városban a tömegközlekedés javítása , érdekében folytatni kell a villamospálya rekonstrukcióját, gondoskodni kell a járműpark fejlesztéséről, pótlásáréi. A községek esetében az agglomerációs övezetben szükséges az utazási igényes járatsűrűség jobb összehangolása. Az aprófalvas területeken javítani kell a centrumtelepülésekkel való közlekedési kapcsolatokat. A hírközlésben a távbeszélő-hálózat minőségi és mennyiségi javítása minden településcsoportban szükséges. A fogyasztási szolgáltasá - sok lakossági igényekhez való további közelítésében a tanácsok érdekközvetítő. koordináló szerepe növekszik. A megye idegenforgalmi értékeinek megóvására és jobb hasznosítására továbbra is gondot kell fordítani. Az idegenforgalmi szempontból jelentős vonzerőt, változatosságot képviselő megyei lehetőségek továbbfejlesztésében tanácsainktól fokozottabb szerepvállalás indokolt. Az ifjúság sportolásához, egészséges testi fejlődéséhez az iskolai létesítmények és eszközök bővítésével tanácsainknak hatékonyabb erőfeszítéseket kell tenniük. A sportolás általános feltételeinek javítása mellett a minőségi sportban igényelni kell a bázisvállalatok támogató részvételét. A közművelődésben az intézményhálózat állagmegóvásával. a személyi feltételek javításával, a minden korosztályra kiterjedő tevékenység további erősítése szükséges. A környezetvédelem aktív szerepét és összhangját biztosítani kell a különböző fejlesztési, rekonstrukciós és gazdasági programokkal. Tanácsainknak ezeket fokozottabban kell támogatni. A terület- és település- fejlesztés középtávú feladatainak kijelölése nem öncélú tevékenység, hanem szerves része megyénk társadalmi és gazdasági fejlődésének. Éppen ezért nélkülözhetetlenek azok a vélemények és javaslatok, melyeket a lakosság különböző csoportjaitól, a gazdálkodó szervek részéről, továbbá a tudományos és más szervezetektől várunk a VII. ötéves tervi fejlesztési koncepció gazdagítása ■rdekében. Kérjük a megye lakosságát, a gazdálkodó és társadalmi szervezeteket, vegyenek részt a VII. ötéves tervi fejlesztési koncepció alakításában és a célkitűzésekkel kapcsolatos javaslataikat augusztus 20-ig juttassák el a megyei tanács v. b. tervosztályára. Bízunk abban, hogy az üzemek, szövetkezetek dolgozói, megyénk állampolgárai a VII. ötéves terv folyamán is megtalálják majd azokat a tartalékokat, forrásokat és módszereket, amelyek a tervcélkitűzések megvalósítását, lakóhelyük fejlesztését, gyarapítását — az elmúlt időszakhoz hasonlóan — nagymértékben elősegíthetik, valamennyiünk közös hasznára.
