Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
1985. július 20., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A (elvételen a TVK polietiléngyárának tetmékkikészitő üzeme látható Gazdasági munkánk féléves mérlege A z 19115. évi gazdasági tervek teljesítése döntő fontosságú feladat, további anyagi és szellemi gyarapodásunk k u 1 cskérdé- se. E/.t hangsúlyozta a héten, július 16-án, a megyei pártbizottság ülése is, amikor a testület áttekintette a vállalatok és szövetkezetek 1665. első félévi gazdálkodásának tapasztalatait. Ez az esztendő a gazdasági éleiben azért fontos mér- lüldkö, mert a VI. ötéves tervidőszak befejező éve és egyben bázisa, megalapozója a VII. ötéves terv kidolgozásának és megvalósításának. A párlbizoltsági ülés szóbeli előterjesztésében és a vitában is megfogalmazták, hogy a múlt évben kibontakozott kedvező tendenciák és jó eredmények, a kongresszusi felkészülés során kialakult optimista politikai légkör, a tenni akarás alapján jogos bizakodással kezdhettünk hozzá az évi gazdasági feladatok megoldásához. A gazdaság reálfolyamatai azonban sok tekintetben nem igazolták elvárásainkat. Megyénk gazdálkodó szervezetei az év első felében nem várt, rendkívül nehéz feltételek között végezték munkájukat. Helyzetük lényegesen differenciálódott. A termelés lendületét az év elején megtörte a hosszú, kemény tél és az emiatt szükségessé vált kényszerű energiakorlátozás. Ez rontotta a teljesítményeket, csökkentette az exportlehetőségeket, a vállalatok eredményeit. A népgazdaság veszteségeit fokozta, hogy a hideg tél miatt többletenergia importra kényszerültünk. Ez minden eddiginél jobban ráirányította a figyelmet arra, hogy gazdasági fejlődésünk egyik korlátozó tényezője ener- giaszegánységünk. S mivel megyénk termelő egységei nagy energiafelhasználók, a fajlagos energiaköltségek csökkentésének különös jelentősége van. Az első félévi mérsékelt gazdasági teljesítményeket azonban nem lehel csak a hideg tél és az energiakorlátozások számlájára írni. A nemzetközi gazdasági viszonyok sem javultak, söl az értékesítési feltételek egyes nagyvállalataink számára nehezebbekké váltak. Tovább csökkentek a kohászati és gépipari termékek exportárai. Az import jobban növekedett, mint az export. A vállalatok, mezőgazdasági szövetkezetek egy részének pénzügyi helyzete továbbra is labilis. A gazdasági egységek belső szervezeti és érdekeltségi rendszere még nem felel meg a megnüve- kedelt követelményeknek, ■lelenlös tartalékok vannak a vezetési, szervezési kultúrában, a munkafegyelemben, a vállalatok közötti együttműködésben, a piackutató munkában, a vállalati innovációs folyamatok kibontakoztatásában is. Az ipari üzemek termelése a megyében összességében mintegy 4—5 százalékkal kevesebb a tervezettnél. A legjobb eredményeket a vegyipari vállalatok (TVK, BVK. KIVÜV) érték el: növelték a termelésüket, a nyereséget és a nem rubelelszámolású exportot. Elismerés illeti a vegyipari vállalatok dolgozóit, mert nagy erőfeszítések árán a második negyedévben pótolták az év eleji termeléskiesés mintegy felét. A lakosság részéről is élénk figyelem kíséri a szénbá nyá k mun ká j á t. Nagy teret szentelt ennek a megyei, pártbizottság ülése is. A bányászok hosszú idő óta hétvégi tű 1 - műszakokat is végeznek, de a rossz művelési viszonyok — ingadozó szén- réteg, rétegvíz —, valamint a létszámgondok miatt nem képesek a feszített terveket teljesíteni. Fokozott felelősséget jelent az is, hogy a Borsodi Szénbányák az ország lakossági szénellátásának, mintegy ötven százalékát termeli. Az évközben hozott kormányzati döntések segítettek, de az alapvető gondokat eddig nem sikerült megoldani. Két nagy kohászati vállalatunk — az LKM és az ÓKÜ — munkáját több tényező nehezítette. Az energia korlátozások az ipari üzemek közül a legnagyobb mértékben őket érintették. A Borsodi Ercelökészitö Mű nem tudta a kohászatot megfelelő alapanyaggal ellátni. A műszaki meghibásodások, üzemzavarok mindkét vállalatnál jelentős termeléskiesést okozlak. Mindezek összességében a termelés csökkenését, a fajlagos mutatók romlását, a költségek növekedését vonták maguk után. A sok kedvezőtlen tényező eredőjeként mindkét kohászati vállalat veszteséggel zárta az első lél évet. A December 4. Drótművek a tőle megszokott jé) színvonalon teljesítette termelési és export előirányzatait. A gépipari üzemek teljesítették termelési előirányzataikat. Elismerés illeti a Diósgyőri Gépgyár dolgozóit, akik már az első fél évben bepótolták az év eleji termeléskieséseket. A vállalat számára azonban gondot jelent a nem rubelelszámolású export csökkenése, az új piacok feltárása, a termelési szerkezet váltása. Jó eredményeket ért el az E1 zett Sátoraljaújhelyi Gyára és a Csepel Jármű és Konfekcióipari Gépgyár Sárospataki Gyáregysége. Az elektronikai ipar további megyei fejlődését. a foglalkoztatási gondok enyhítését segíti a Kontakla Ózdra telepített új gyáregysége. A könnyűipari üzemek termelése igazodott a fizetőképes kereslethez. Az építőipari vállalatok teljesítménye (BAÉV, ÉÁÉV) elmaradt a tervezettől — bár a második, negyedévben erőfeszítéseket tettek a téli lemaradás pótlása érdekében. Lényegesen javult az építési igények és a kapacitás területi egyensúlya. A mezőgazdasági üzemek helyzete rendkívül differenciált. Az állami gazdaságok gazdálkodása kiegyensúlyozott, a termelőszövetkezetek egy harmada viszont nehéz helyzetbe került. 23 üzem tartalékai teljes bevonásával, saját rendezéssel pótolta az elmúlt évi pénzügyi hiányt. 12 üzemnél veszteségrendezési eljárásra került sói', a sárazsadányi tsz felszámolásra került. A termelőszövetkezetek gyors ütemben számolták fel a veszteségessé vált melléküzemági tevékenységeket. A korábbi években ebből szerzet I jelentős jövedelmet az alaptevékenységből nem képesek pótolni. Szerencséié a tavaszi mezőgazdasági munkákban keletkezett lemaradást jól szervezett munkával, nyújtott és hétvégi műszakokkal sikerült behozni. Ugyanakkor a megye mezőgazdaságát jelentős elemi károk — fagykár, belvíz, jégverés — is érték. Az összes kár mintegy t milliárd Ft-ot, az árbevételkiesés kb. 400 millió) Ft-ot tesz ki. A napokban a megyében is megkezdődött az avatás. Betakarításra vár mintegy százezer hektár kalászos. A terméskilátások biztatóak. A megyei pártbizottság felhívta a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak figyelmét a jól szervezett munka fontosságára, az aratás személyi és tárgyi feltételeinek folyamatos biztosítására. Az immár hagyományossá vált csehszlovákiai kooperációval, gépátcsoportosítással együtt mintegy ezer kombájn áll rendelkezésre e nagyfontosságú munkához. Az élelmiszeripari vállalatok alapvető ellátási feladataiknak eleget tettek. Gondot okoz számukra, hogy az alacsony világpiaci árak miatt exporttermékeiknek nem kielégítő a jövedelmezősége. Sajnos a hús- és a tejipar a megye termelőitől egyre kevesebb alapanyagot kap. a más megyékből történő szállítás növeli költségeiket. A közlekedési vállalatok — MÁV, Volán — teljesítményei elmaradnak a tavalyitól. Az első negyedévben ugyanis a termelés- kiesések miatt a szállítási igények is mérséklődtek. Hosszabb távon is ellentmondás feszül a szállítással szembeni minőségi követelmény és a kocsipark műszaki állapotának romlása között. A lakosság napi cikkekkel való áruellátása kiegyensúlyozott volt. Dinamikusan növekedtek a bolti élelmiszer-eladások. Az elmúlt évhez képest javult az építőanyag-kínálat is. Néhány iparcikkből, tartós fogyasztási cikkből és a lakossági tüzelőanyagból azonban továbbra is hiányos az ellátás. A megyében dolgozó vállalatok és szövetkezetek továbbra is jelentős külkereskedelmi forgalmat bonyolítottak. Nagyvállalataink többségének jövedelmezősége rendkívül érzékeny a külpiac konjunkturális változásaira. Az elmúlt évi kiemelkedő ex- portteljesilésekel az idén nem tudták megismételni. A külkereskedelmi áruforgalom nem rubel viszonylatban a tavalyinál kisebb, a rubelelszámolású azzal azonos nagyságrendű volt. A devizakitermelési mutatók a termelési költségek növekedése és a stagnáló árak hatására — a vegyipari üzemek kivételével — romlottak. Ugyanakkor jelentősen — mintegy 15 százalékkal — nőtt az import. A vállalati, gazdálkodás hatékonyságának javításában jelentős szerepe van a meglevő termelési tényezőkkel való ésszerűbb gazdálkodásnak, valamint a beruházásoknak. Sajnos az első fél évben a hideg tél többletenergia-felhasználással járt. a fajlagos anyag- és energiafelhasználás nem csökkent megfelelően. Az élőmunka- felhasználást viszont vállalataink mérsékelni kívánják. mert a létszámot 3000 fővel tervezik csökkenteni 1985-ben. Mindez azt mutatja, hogy a vállalati gazdálkodásban előtérbe került a hatékony foglalkoztatás igénye és kényszere, miközben a teljes foglalkoztatás biztosítása és a szociális gondoskodás egyre inkább a vállalati szférán kívüli állami feladattá válik. A megyében a korábbi időszaktól eltérően a munkaerő-kereslet számottevően csökken, a munkaerő-kínálat viszont növekszik. Tovább fokozódtak a foglalkoztatás területei és strukturális feszültségei. Néhány területen (pl. Encs. Edelény térsége) munkaerő-kínálat tapasztalható. Ugyanakkor a nagyüzemekben bizonyos szakmákban (kohász, bányász. építőipari szakmák) továbbra is fennáll a mun- erő-hiány. Jelentősebb beruházásokat vegyipari vállalataink — a TVK és a BVK — valósítanak meg. A vállalatok és szövetkezetek többségében szűkös pénzeszközök állnak rendelkezésre beruházásokra, műszaki fejlesztésre. A gazdálkodó szervek pénzügyi helyzete nem javult. Ez az objektív nehézségek mellett szemléleti problémákkal is összefügg, mert a pénzügyi szempontok gyakran háttérbe szorulnak a termelési feladatok mögött. Az intenzív gazdasági fejlődés kibontakozásának egyik akadálya a „termelni, mindegy milyen költségráfordítással” szemlélet. A bányászatban, a kohászatban és a mezőgazdasági szövetkezetekben keletkezeti fizetési nehézségek. jövedelmezőségi gondok nagyrészt objektív körülményekkel magyarázhatók. A megye lakosságának készpénzbevétele, az országos átlagot megközelítően közel 8 százalékkal nőtt. Az átlagbérek az anyagi ágakban 7—8 százalékkal emelkedtek. A reálbérek nem növekedtek. A lakossági takarékbetét-állomány és a hitelállomány a megyében egyaránt 12—12 milliárd Ft-ot tesz ki. Az életkörülmények szerény mértékű javulását szolgálják a tanácsok által megvalósított kommunális, lakás-, szociális, egészségügyi és kulturális fejlesztések. Az év első telében elkészült: mintegy 500 db telepszerű lakás; 160 bölcsődei és 150 óvodai férőhely; 125 kórházi ágy; 18 általános iskolai tanterem; 3967 négyzetméter üzlethelyiség. A gazdaságirányítás továbbfejlesztését szolgáló intézkedések a megye vállalatai, szövetkezetei számára is lényeges változásokat eredményeztek. A közgazdasági szabályozók szigorúbb gazdálkodási feltételeket teremtettek, ösztönző és kényszerítő funkciójuk általában érvényesül. A normatív szabályozás követelményeinek azonban néhány vállalat és szövetkezet nem képes megfelelni. Az új vállalatirányítási rendszer bevezetése megkezdődött. Az előkészítés során a párt- és társadalmi szervek, a gazdasági vezetők arra törekedtek, hogy megteremtsék a változásokhoz szükséges politikai, szemléleti feltételeket. A vállalatok többségét a jövőben a dolgozók által választott vállalati tanács, illetve kisebb vállalatok esetében közgyűlés vagy küldöttgyűlés irányítja. Ez a gazdasági demokrácia lényeges fejlődését jelenti, s várhatóan mozgósítja a helyi tartalékokat. A megyében eddig 12 gazdasági egység tért át az új formára. A tapasztalatok kedvezőek. Nagy a dolgozók aktivitása és érdeklődése. Az első fél év tapasztalatai egyértelműen mutatják, hogy az előttünk álló második fél évben nehéz feladatokat kell megoldanunk. mozgósítani szükséges a megye egész társadalmát az 1985. évi gazdasági tervek megvalósítása érdekében. Ez ma népünk legnagyobb nemzeti ügye. A megyei pártbizottság hangsúlyozta: rendkívüli jelentősége van annak, hogy a megye gazdálkodó szervezetei az év hátralevő részében maximális erőfeszítéseket tegyenek a tervezetthez közelálló, a piaci igények kielégítését szolgáló termelési és exportteljesítmények eléréséért, a lemaradások pótlásáért, a jövedelemtermelő képesség fokozásáért. Ezeket a célokat csak önálló, felelősségteljes, alkotó szellemű, vállalkozó jellegű vállalati magatartással lehet elérni. Az MSZMP XIII. kongresszusa szellemében erősítenünk kell a vállalatok érték- rendszerében a teljesítmény- és a versenyorientációt. A vállalatok és szövetkezetek elsősorban azokra a tényezőkre irányítsák a figyelmüket, amelyek saját munkájuktól függnek. A legnagyobb tartalék továbbra is az emberi tényezőkben van: a vezetők, a dolgozók munkájában, az egymás közötti kapcsolatokban. A szubjektív veszteségek feltárása jelentősen növelheti a vállalati összteljesítményeket. A vállalatok belső szervezeti és érdekeltségi rendszerét folyamatosan korszerűsíteni szükséges. A vezetőket és a dolgozókat egyaránt az eddigieknél jobban kell ösztönözni a gondolkodásra, kezdeményezésre. a fegyelmezett, szorgalmas munkára, a vállalati tulajdon gyarapítására, a vállalaton belüli és a vállalatok közötti szervezettség, együttműködés javítására. A termelési feladatok megoldása, a fajlagos költségek csökkentését szolgáló tudatos költség- gazdálkodás mellett döntő fontosságú kérdéssé vált a piackutató munka, a marketing tevékenység fejlesztése. Ezen a területen vállalataink elmaradtak a követelményektől. A szűkösebb műszaki fejlesztési lehetőségek közepette — differenciáltan ugyan —. de lehetőség van a vállalati innovációs folyamatok gyorsabb kibontakoztatására, új, korszerű, versenyképes termékek kifejlesztésére is. A megyei pártbizottság állásfoglalása értelmében az év második felében a gazdasági munka néhány súlyponti területére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Elengedhetetlen, hogy az ipari üzemek növeljék termelésüket, javítsák eredményeiket, vállaljanak na gyobb szerepet az export növelésében. Ennek érdekében ragadjanak meg minden lehetőséget a fő munkaidő jobb megszervezésével. létszám-átcsoportosítással. pótműszakok szervezésével. a vgmk-k igény- bevételével is. Szénbányászatunkra és az erőművekre az ország, a lakosság energiaellátásában a következő időszakban is nagy felelősség hárul. A Borsodi Szénbányák a rendelkezésre álló eszközeivel segítse a kedvezőtlen művelési körülmények okozta kiesések pótlását. Minél előbb be kell indítani a tervezett külfejtést. A megyei pártbizottság nagyra értékeli és kéri a bányászok további helytállását, áldozatvállalását. A kohászati vállalatok legfőbb feladata az exportfeladatok teljesítése, a hazai igények kielégítése, a gazdálkodás jövedelmezőségének javítása. A mezőgazdasági üzemek tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy az idei termést a lehető legkisebb veszteséggel és költségráfordítással betakarítsák. Vállalataink többsége még előtte áll az új irányítási formára való áttérésnek, az új szervezeti és működési szabályzatok kidolgozásának. A vállalatok jövője függ az irányító testületek tagjainak, a vezetőknek helyes kiválasztásától. Ez nagy feladatot ró az előkészítést végző párt- és szakszervezeti szervekre, a gazdasági vezetőkre. A hangsúlyt természetesen a tartalomra és nem a formákra kell helyezni. A megyei pártbizottság felhívta a figyelmet arra, hogy gazdasági feladataink megoldásában növekszik a pártszervezetek, a párttagok szerepe, politikai felelőssége. A gazdasági folyamatok, a gazdaságirányításban végbemenő változások megújulásra, korszerűsítésre késztetik a politikai munkát is. Bevált elveinket megtartjuk, de #z új vállalatirányítási formában nincs kitaposott út. Felülről sem lehet recepteket várni. A párt vezető szerepének biztosításáért minden vállalatnál újra és újra szisztematikusan kell dolgozni az egész párttagságnak. Hosz- szabb távon a pártmunka mércéje is csak a gazdasági feladatok eredményesebb megoldása lehet. & pártszervezetek legyenek kezdeményezői, támogatói minden olyan javaslatnak, ami a helyi anyagi és szellemi erőforrások mozgósítását szolgálja. Úgy kell dolgoznunk, hogy a gondok feltárása ne a pesszimizmust, hanem a tettre- készséget erősítse. Feszített • munkára van szükség, de abban a tudatban dolgozhatunk, hogy a kiegyensúlyozott politikai viszonyok, dolgozóink készsége és képessége jó alapul szolgálnak feladataink megoldásához. Dr. Miklós Imre a megyei pártbizottság osztályvezetője
