Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

1985. július 20., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A (elvételen a TVK polietiléngyárának tetmékkikészitő üzeme látható Gazdasági munkánk féléves mérlege A z 19115. évi gazdasági tervek teljesítése dön­tő fontosságú feladat, további anyagi és szellemi gyarapodásunk k u 1 cskérdé- se. E/.t hangsúlyozta a hé­ten, július 16-án, a megyei pártbizottság ülése is, ami­kor a testület áttekintette a vállalatok és szövetkeze­tek 1665. első félévi gaz­dálkodásának tapasztalatait. Ez az esztendő a gazdasági éleiben azért fontos mér- lüldkö, mert a VI. ötéves tervidőszak befejező éve és egyben bázisa, megalapozó­ja a VII. ötéves terv kidol­gozásának és megvalósításá­nak. A párlbizoltsági ülés szó­beli előterjesztésében és a vitában is megfogalmazták, hogy a múlt évben kibon­takozott kedvező tendenci­ák és jó eredmények, a kongresszusi felkészülés so­rán kialakult optimista po­litikai légkör, a tenni aka­rás alapján jogos bizako­dással kezdhettünk hozzá az évi gazdasági feladatok megoldásához. A gazdaság reálfolyama­tai azonban sok tekintetben nem igazolták elvárásain­kat. Megyénk gazdálkodó szervezetei az év első felé­ben nem várt, rendkívül nehéz feltételek között vé­gezték munkájukat. Helyze­tük lényegesen differenciá­lódott. A termelés lendüle­tét az év elején megtörte a hosszú, kemény tél és az emiatt szükségessé vált kényszerű energiakorláto­zás. Ez rontotta a teljesít­ményeket, csökkentette az exportlehetőségeket, a vál­lalatok eredményeit. A nép­gazdaság veszteségeit fo­kozta, hogy a hideg tél mi­att többletenergia importra kényszerültünk. Ez minden eddiginél jobban ráirányí­totta a figyelmet arra, hogy gazdasági fejlődésünk egyik korlátozó tényezője ener- giaszegánységünk. S mivel megyénk termelő egységei nagy energiafelhasználók, a fajlagos energiaköltségek csökkentésének különös je­lentősége van. Az első félévi mérsékelt gazdasági teljesítményeket azonban nem lehel csak a hideg tél és az energiakor­látozások számlájára írni. A nemzetközi gazdasági vi­szonyok sem javultak, söl az értékesítési feltételek egyes nagyvállalataink számára nehezebbekké vál­tak. Tovább csökkentek a kohászati és gépipari ter­mékek exportárai. Az im­port jobban növekedett, mint az export. A vállala­tok, mezőgazdasági szövet­kezetek egy részének pénz­ügyi helyzete továbbra is labilis. A gazdasági egysé­gek belső szervezeti és ér­dekeltségi rendszere még nem felel meg a megnüve- kedelt követelményeknek, ■lelenlös tartalékok vannak a vezetési, szervezési kul­túrában, a munkafegyelem­ben, a vállalatok közötti együttműködésben, a piac­kutató munkában, a válla­lati innovációs folyamatok kibontakoztatásában is. Az ipari üzemek termelé­se a megyében összességé­ben mintegy 4—5 százalék­kal kevesebb a tervezett­nél. A legjobb eredménye­ket a vegyipari vállalatok (TVK, BVK. KIVÜV) érték el: növelték a termelésüket, a nyereséget és a nem ru­belelszámolású exportot. El­ismerés illeti a vegyipari vállalatok dolgozóit, mert nagy erőfeszítések árán a második negyedévben pó­tolták az év eleji termelés­kiesés mintegy felét. A lakosság részéről is élénk figyelem kíséri a szénbá nyá k mun ká j á t. Nagy teret szentelt ennek a megyei, pártbizottság ülése is. A bányászok hosszú idő óta hétvégi tű 1 - műszakokat is végeznek, de a rossz művelési vi­szonyok — ingadozó szén- réteg, rétegvíz —, vala­mint a létszámgondok mi­att nem képesek a feszí­tett terveket teljesíteni. Fokozott felelősséget jelent az is, hogy a Borsodi Szénbányák az ország la­kossági szénellátásának, mintegy ötven százalékát termeli. Az évközben ho­zott kormányzati döntések segítettek, de az alapvető gondokat eddig nem sike­rült megoldani. Két nagy kohászati vál­lalatunk — az LKM és az ÓKÜ — munkáját több té­nyező nehezítette. Az energia korlátozások az ipari üzemek közül a legnagyobb mértékben őket érintették. A Borso­di Ercelökészitö Mű nem tudta a kohászatot meg­felelő alapanyaggal ellát­ni. A műszaki meghibáso­dások, üzemzavarok mind­két vállalatnál jelentős ter­meléskiesést okozlak. Mind­ezek összességében a ter­melés csökkenését, a fajla­gos mutatók romlását, a költségek növekedését vonták maguk után. A sok kedvezőtlen tényező ere­dőjeként mindkét kohásza­ti vállalat veszteséggel zárta az első lél évet. A December 4. Drótművek a tőle megszokott jé) színvo­nalon teljesítette termelé­si és export előirányzatait. A gépipari üzemek tel­jesítették termelési elő­irányzataikat. Elismerés il­leti a Diósgyőri Gépgyár dolgozóit, akik már az el­ső fél évben bepótolták az év eleji termeléskiesé­seket. A vállalat számá­ra azonban gondot jelent a nem rubelelszámolású export csökkenése, az új piacok feltárása, a terme­lési szerkezet váltása. Jó eredményeket ért el az E1 zett Sátoraljaújhelyi Gyára és a Csepel Jár­mű és Konfekcióipari Gép­gyár Sárospataki Gyár­egysége. Az elektronikai ipar további megyei fej­lődését. a foglalkoztatási gondok enyhítését segíti a Kontakla Ózdra telepített új gyáregysége. A könnyűipari üzemek termelése igazodott a fi­zetőképes kereslethez. Az építőipari vállalatok tel­jesítménye (BAÉV, ÉÁÉV) elmaradt a tervezettől — bár a második, negyedév­ben erőfeszítéseket tettek a téli lemaradás pótlása érdekében. Lényegesen ja­vult az építési igények és a kapacitás területi egyen­súlya. A mezőgazdasági üze­mek helyzete rendkívül differenciált. Az állami gazdaságok gazdálkodása kiegyensúlyozott, a terme­lőszövetkezetek egy harma­da viszont nehéz helyzet­be került. 23 üzem tarta­lékai teljes bevonásával, saját rendezéssel pótolta az elmúlt évi pénzügyi hi­ányt. 12 üzemnél veszte­ségrendezési eljárásra ke­rült sói', a sárazsadányi tsz felszámolásra került. A ter­melőszövetkezetek gyors ütemben számolták fel a veszteségessé vált mellék­üzemági tevékenységeket. A korábbi években ebből szer­zet I jelentős jövedelmet az alaptevékenységből nem ké­pesek pótolni. Szerencséié a tavaszi mezőgazdasági munkákban keletkezett le­maradást jól szervezett munkával, nyújtott és hét­végi műszakokkal sikerült behozni. Ugyanakkor a megye mezőgazdaságát je­lentős elemi károk — fagykár, belvíz, jégverés — is érték. Az összes kár mintegy t milliárd Ft-ot, az árbevételkiesés kb. 400 millió) Ft-ot tesz ki. A napokban a megyé­ben is megkezdődött az avatás. Betakarításra vár mintegy százezer hektár kalászos. A terméskilátá­sok biztatóak. A megyei pártbizottság felhívta a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak figyelmét a jól szervezett munka fon­tosságára, az aratás szemé­lyi és tárgyi feltételeinek folyamatos biztosítására. Az immár hagyományossá vált csehszlovákiai koope­rációval, gépátcsoportosí­tással együtt mintegy ezer kombájn áll rendelkezés­re e nagyfontosságú mun­kához. Az élelmiszeripari válla­latok alapvető ellátási fel­adataiknak eleget tettek. Gondot okoz számukra, hogy az alacsony világpia­ci árak miatt exportter­mékeiknek nem kielégítő a jövedelmezősége. Sajnos a hús- és a tejipar a me­gye termelőitől egyre ke­vesebb alapanyagot kap. a más megyékből történő szállítás növeli költségei­ket. A közlekedési vállalatok — MÁV, Volán — tel­jesítményei elmaradnak a tavalyitól. Az első negyed­évben ugyanis a termelés- kiesések miatt a szállítá­si igények is mérséklődtek. Hosszabb távon is ellent­mondás feszül a szállítás­sal szembeni minőségi kö­vetelmény és a kocsipark műszaki állapotának rom­lása között. A lakosság napi cik­kekkel való áruellátása kiegyensúlyozott volt. Di­namikusan növekedtek a bolti élelmiszer-eladások. Az elmúlt évhez képest javult az építőanyag-kíná­lat is. Néhány iparcikkből, tartós fogyasztási cikkből és a lakossági tüzelőanyag­ból azonban továbbra is hiányos az ellátás. A megyében dolgozó vál­lalatok és szövetkezetek továbbra is jelentős külke­reskedelmi forgalmat bo­nyolítottak. Nagyvállalata­ink többségének jövedel­mezősége rendkívül érzé­keny a külpiac konjunktu­rális változásaira. Az el­múlt évi kiemelkedő ex- portteljesilésekel az idén nem tudták megismételni. A külkereskedelmi áru­forgalom nem rubel vi­szonylatban a tavalyinál kisebb, a rubelelszámolású azzal azonos nagyságrendű volt. A devizakitermelési mutatók a termelési költ­ségek növekedése és a stagnáló árak hatására — a vegyipari üzemek kivé­telével — romlottak. Ugyanakkor jelentősen — mintegy 15 százalékkal — nőtt az import. A vállalati, gazdálkodás hatékonyságának javításá­ban jelentős szerepe van a meglevő termelési té­nyezőkkel való ésszerűbb gazdálkodásnak, valamint a beruházásoknak. Sajnos az első fél évben a hideg tél többletenergia-felhasz­nálással járt. a fajlagos anyag- és energiafelhasz­nálás nem csökkent meg­felelően. Az élőmunka- felhasználást viszont vál­lalataink mérsékelni kíván­ják. mert a létszámot 3000 fővel tervezik csökkente­ni 1985-ben. Mindez azt mutatja, hogy a vállalati gazdálkodásban előtérbe került a hatékony foglal­koztatás igénye és kény­szere, miközben a teljes foglalkoztatás biztosítása és a szociális gondoskodás egyre inkább a vállalati szférán kívüli állami fel­adattá válik. A megyében a korábbi időszaktól elté­rően a munkaerő-kereslet számottevően csökken, a munkaerő-kínálat viszont növekszik. Tovább foko­zódtak a foglalkoztatás te­rületei és strukturális fe­szültségei. Néhány terüle­ten (pl. Encs. Edelény tér­sége) munkaerő-kínálat tapasztalható. Ugyanakkor a nagyüzemekben bizonyos szakmákban (kohász, bá­nyász. építőipari szakmák) továbbra is fennáll a mun- erő-hiány. Jelentősebb beruházáso­kat vegyipari vállalata­ink — a TVK és a BVK — valósítanak meg. A vál­lalatok és szövetkezetek többségében szűkös pénz­eszközök állnak rendelke­zésre beruházásokra, mű­szaki fejlesztésre. A gaz­dálkodó szervek pénzügyi helyzete nem javult. Ez az objektív nehézségek mel­lett szemléleti problémák­kal is összefügg, mert a pénzügyi szempontok gyakran háttérbe szorul­nak a termelési feladatok mögött. Az intenzív gaz­dasági fejlődés kibonta­kozásának egyik akadálya a „termelni, mindegy mi­lyen költségráfordítással” szemlélet. A bányászatban, a kohászatban és a mező­gazdasági szövetkezetekben keletkezeti fizetési nehéz­ségek. jövedelmezőségi gondok nagyrészt objektív körülményekkel magyaráz­hatók. A megye lakosságának készpénzbevétele, az orszá­gos átlagot megközelítően közel 8 százalékkal nőtt. Az átlagbérek az anyagi ágak­ban 7—8 százalékkal emel­kedtek. A reálbérek nem növekedtek. A lakossági takarékbetét-állomány és a hitelállomány a megyé­ben egyaránt 12—12 milli­árd Ft-ot tesz ki. Az életkörülmények sze­rény mértékű javulását szolgálják a tanácsok ál­tal megvalósított kommu­nális, lakás-, szociális, egészségügyi és kulturális fejlesztések. Az év első telében elkészült: mintegy 500 db telepszerű lakás; 160 bölcsődei és 150 óvo­dai férőhely; 125 kórházi ágy; 18 általános iskolai tanterem; 3967 négyzetmé­ter üzlethelyiség. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztését szolgáló intézkedések a megye vál­lalatai, szövetkezetei szá­mára is lényeges változá­sokat eredményeztek. A közgazdasági szabályozók szigorúbb gazdálkodási fel­tételeket teremtettek, ösz­tönző és kényszerítő funk­ciójuk általában érvénye­sül. A normatív szabályo­zás követelményeinek azonban néhány vállalat és szövetkezet nem képes megfelelni. Az új vállalatirányítá­si rendszer bevezetése megkezdődött. Az előké­szítés során a párt- és társadalmi szervek, a gaz­dasági vezetők arra töre­kedtek, hogy megteremtsék a változásokhoz szüksé­ges politikai, szemléleti feltételeket. A vállalatok többségét a jövőben a dolgozók által választott vállalati tanács, illetve ki­sebb vállalatok esetében közgyűlés vagy küldöttgyű­lés irányítja. Ez a gazda­sági demokrácia lényeges fejlődését jelenti, s várha­tóan mozgósítja a helyi tartalékokat. A megyében eddig 12 gazdasági egység tért át az új formára. A tapasztalatok kedvezőek. Nagy a dolgozók aktivitá­sa és érdeklődése. Az első fél év tapaszta­latai egyértelműen mutat­ják, hogy az előttünk álló második fél évben nehéz feladatokat kell megolda­nunk. mozgósítani szüksé­ges a megye egész társa­dalmát az 1985. évi gaz­dasági tervek megvalósítá­sa érdekében. Ez ma né­pünk legnagyobb nemzeti ügye. A megyei pártbizottság hangsúlyozta: rendkívüli jelentősége van annak, hogy a megye gazdálkodó szervezetei az év hátrale­vő részében maximális erőfeszítéseket tegyenek a tervezetthez közelálló, a piaci igények kielégítését szolgáló termelési és ex­portteljesítmények eléré­séért, a lemaradások pót­lásáért, a jövedelemterme­lő képesség fokozásáért. Ezeket a célokat csak ön­álló, felelősségteljes, alko­tó szellemű, vállalkozó jel­legű vállalati magatartás­sal lehet elérni. Az MSZMP XIII. kongresszu­sa szellemében erősítenünk kell a vállalatok érték- rendszerében a teljesít­mény- és a versenyorien­tációt. A vállalatok és szö­vetkezetek elsősorban azokra a tényezőkre irá­nyítsák a figyelmüket, amelyek saját munkájuk­tól függnek. A legnagyobb tartalék továbbra is az emberi té­nyezőkben van: a vezetők, a dolgozók munkájában, az egymás közötti kapcso­latokban. A szubjektív veszteségek feltárása je­lentősen növelheti a vál­lalati összteljesítményeket. A vállalatok belső szerve­zeti és érdekeltségi rend­szerét folyamatosan kor­szerűsíteni szükséges. A vezetőket és a dolgozókat egyaránt az eddigieknél jobban kell ösztönözni a gondolkodásra, kezdemé­nyezésre. a fegyelmezett, szorgalmas munkára, a vállalati tulajdon gyarapí­tására, a vállalaton belü­li és a vállalatok közötti szervezettség, együttműkö­dés javítására. A termelési feladatok megoldása, a fajlagos költségek csökkentését szolgáló tudatos költség- gazdálkodás mellett döntő fontosságú kérdéssé vált a piackutató munka, a mar­keting tevékenység fejlesz­tése. Ezen a területen vál­lalataink elmaradtak a kö­vetelményektől. A szűkösebb műszaki fejlesztési lehetőségek kö­zepette — differenciáltan ugyan —. de lehetőség van a vállalati innovációs fo­lyamatok gyorsabb kibon­takoztatására, új, korszerű, versenyképes termékek ki­fejlesztésére is. A megyei pártbizottság állásfoglalása értelmében az év máso­dik felében a gazdasági munka néhány súlyponti területére megkülönbözte­tett figyelmet kell fordíta­ni. Elengedhetetlen, hogy az ipari üzemek növeljék ter­melésüket, javítsák ered­ményeiket, vállaljanak na gyobb szerepet az export növelésében. Ennek érde­kében ragadjanak meg minden lehetőséget a fő munkaidő jobb megszerve­zésével. létszám-átcsoporto­sítással. pótműszakok szer­vezésével. a vgmk-k igény- bevételével is. Szénbányászatunkra és az erőművekre az ország, a lakosság energiaellátásá­ban a következő időszak­ban is nagy felelősség há­rul. A Borsodi Szénbányák a rendelkezésre álló esz­közeivel segítse a kedve­zőtlen művelési körülmé­nyek okozta kiesések pót­lását. Minél előbb be kell indítani a tervezett kül­fejtést. A megyei pártbi­zottság nagyra értékeli és kéri a bányászok további helytállását, áldozatválla­lását. A kohászati vállalatok legfőbb feladata az export­feladatok teljesítése, a ha­zai igények kielégítése, a gazdálkodás jövedelmező­ségének javítása. A mezőgazdasági üzemek tegyenek meg minden tő­lük telhetőt, hogy az idei termést a lehető legkisebb veszteséggel és költségrá­fordítással betakarítsák. Vállalataink többsége még előtte áll az új irá­nyítási formára való átté­résnek, az új szervezeti és működési szabályzatok ki­dolgozásának. A vállalatok jövője függ az irányító testületek tagjainak, a ve­zetőknek helyes kiválasz­tásától. Ez nagy feladatot ró az előkészítést végző párt- és szakszervezeti szervekre, a gazdasági ve­zetőkre. A hangsúlyt ter­mészetesen a tartalomra és nem a formákra kell he­lyezni. A megyei pártbizottság felhívta a figyelmet arra, hogy gazdasági feladataink megoldásában növekszik a pártszervezetek, a pártta­gok szerepe, politikai fe­lelőssége. A gazdasági fo­lyamatok, a gazdaságirá­nyításban végbemenő vál­tozások megújulásra, kor­szerűsítésre késztetik a po­litikai munkát is. Bevált elveinket megtartjuk, de #z új vállalatirányítási formában nincs kitaposott út. Felülről sem lehet re­cepteket várni. A párt ve­zető szerepének biztosítá­sáért minden vállalatnál újra és újra szisztemati­kusan kell dolgozni az egész párttagságnak. Hosz- szabb távon a pártmunka mércéje is csak a gazda­sági feladatok eredménye­sebb megoldása lehet. & pártszervezetek le­gyenek kezdeménye­zői, támogatói minden olyan javaslatnak, ami a helyi anyagi és szel­lemi erőforrások mozgósí­tását szolgálja. Úgy kell dolgoznunk, hogy a gon­dok feltárása ne a pesszi­mizmust, hanem a tettre- készséget erősítse. Feszített • munkára van szükség, de abban a tudatban dolgoz­hatunk, hogy a kiegyensú­lyozott politikai viszonyok, dolgozóink készsége és ké­pessége jó alapul szolgál­nak feladataink megoldá­sához. Dr. Miklós Imre a megyei pártbizottság osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents