Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-19 / 168. szám
mmmmg V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XU. évfolyam, 168. szám Ára: 1,80 Ft Péntek, 1985. július 19. Tábor a szöiegyen (3. oldal) Eszmecsere munka közben Fejti György bányászok között Nagyszabású beruházás kezdődött a hetvenes években a Putnoki Bányaüzemben, amelynek térségében nagy mennyiségű vastagtelepi szénvagyon található. Különböző föld alatti és külszíni beruházásukkal évi 1 millió tonna szenet adó, korszerű bányává fejleszthető az üzem. Tíz évvel azelőtt csupán 253 ezer tonna szenei bányásztak évenként a putnoki bányában. Az elmúlt esztendőben pedig az akna teljesítménye már több mint kétszeresére, 537 ezer tonnára emelkedett. Az idei terv 750 ezer tonna feletti szénmennyiség kitermelését irányozza elő. Sajnos, különböző, a bányászokon kívül álló okok miatt a Putnoki Bányaüzem is, a Borsodi Szénbányák több üzeméhez hasonlóan, az első fél évben elmaradt az időarányos terv teljesítésével. Pedig az első negyedév jól kezdődött, de a bányász- kodásba be kell kalkulálni a bizonytalansági tényezőket is. Tegnap, csütörtökön reggel Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára Putnokra látogatott, hogy tapasztalatokat szerezzen a kétezer dolgozót foglalkoztató bányaüzem munkájáról, a bányászok gondjairól, s megismerje a bányaüzem vezetőinek elképzeléseit. Fejti Györgyöt a látogatásra elkísérte Seper László, a Borsodi Szénbányák Vállalat párlbizottságá- nak első titkára, dr. Balogh Béla, a szénbányák vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese. A megyei pártbizottság első titkárát Putnokon a bányaüzem gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői fogadták. Az ezt követő rövid beszélgetésen az első titkár kérdéseire válaszolva a vállalat és a bányaüzem vezetői elmondták: minden tőlük telhetőt elkövetnek a lakosság növekvő igényének kielégítésére; a bányászok szabadnapjuk nagy részét feláldozva fáradoznak azért, hogy minél több szén jusson a fogyasztóknak, mindenekelőtt a háztartásoknak. Dr. Balogh Béla: — Hallatlanul nagy erőfeszítésre lesz még szükség az év hátralevő részében, hogy a Tti- zép-telepeknek leszállítsuk az általunk vállalt 1,8 millió tonna szenet. A bányászok áldozatvállalására jellemző, hogy a szénmennyi- ség tekintélyes hányadát csupán szabadnapokon végzett termeléssel tudják a felszínre juttatni. Az V. ötéves A nagy teljesítményű fronton tervben például a szabad- napi széntermelés volumene elérte az 1,2 millió tonnát. Óriási mennyiség ez, amely a mostani ötéves tervben tovább növekedett. — Nagy hibája volt az eddigi tervkészítésnek -r kapcsolódott a beszélgetésbe Gere Miklós, a bányaüzem igazgatója —. hogy a hiányzó, illetve a csökkenő létszámot nem, vagy csak kismértékben vehettük figyelembe az éves tervelőirányzat kidolgozásakor. Nagy tanulság, hogy a jövőben jobban szembe kell nézni a realitásokkal, a szénbányászatban gyakran előforduló és a termelést hátráltató geológiai és egyéb objektív nehézségekkel. Az eszmecserét követően Fejti György bányalátogatásra indult. A bánva bejáratánál Nyerges Károly körletvezető köszöntötte a vendéget. A lejtaknától mintegy két és fél kilométeres út vezetett a frontfejtéshez, ahol elsőként Kiss Ferenc frontaknász tett jelentést a délelőtti műszak munkájáról. Elmondása szerint, ha nem is számított kiemelkedőnek a műszak mostani teljesítménye — ugyanis rövid üzemzavar volt a szállítóberendezésben, — „ki lehet egyezni” a felszínre küldött szén mennyiségével. A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkárának kalauzolását Gyarmati Vince frontfejtési csapatvezető vette át. A 160 méter hosszú fronton gyakran megállt az első titkár, és szót váltott a bányászokkal. (Folytatás a 2. oldalon) Jelentés az időszerű nyári munkákról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszakitudományos egy ü ti m ük öd és i kormányközi bizottság Moszkvában tartott üléséről szóló jelentést. Megbízta a Gazdasági Bizottságot, hogy gondoskodjék az ülés határozatainak végrehajtásáról. A Minisztertanács megvitatta a cigány lakosság helyzetéről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a központi és a helyi intézkedések. a társadalmi és a tömegszervezetek közreműködése, valamint saját törekvései nyomán felgyorsult a cigányság társadalmi beilleszkedése, életkörülményeinek kedvező irányú változása. A kormány határozatot hozott a foglalkoztatási feltételek, a munkaalkalmak és a szakképzettség javításának, az iskolázottság i-művelitségi szint további emelésének elősegítésére. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését az időszerű nyári munkák és az aratás menetéről. Utasította az illetékeseket, hogy intézkedéseikkel nyújtsanak segítséget a betakarítás zavartalanságának biztosításához. Környezetvédelem az ezredfordulóig Csütörtökön elutazott Budapestről Jim MacNeill, az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési különbizottságának főtitkára. A kanadai környezetvédelmi szakember Láng Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának meghívására tett látogatást hazánkban, s tárgyalásokat folytatott környezet- védelmi és gazdasági kérdésekkel foglalkozó magyar szakemberekkel a különbizottság munkáját érintő témákban. Jim MacNeill elutazása előtt az MTI munkatársának adott nyilatkozatában beszélt az 1984 őszén az ENSZ közgyűlése által életre hívott környezetvédelmi világbizottsá'g céljairól. Elmondta: feladatuk, hogy 1987 őszéig kidolgozzák és az ENSZ közgyűlése elé terjesszék a Föld globális környezetvédelmi stratégiáját az ezredfordulóig és az azt követő időszakra. Emellett ajánlásokat készítenek a nemzetközi együttműködés hatékonyságának további növelésére, s keresik azokat a lehetőségeket is, amelyekkel gyarapíthatnák az emberek ismereteit a bolygónkat fenyegető ökológiai problémákról. A környezetvédelmi különbizottság főtitkára szólt arról, hogy a 22 ország — közöttük a Szovjetunió, Magyarország, Jugoszlávia és Kína — szaktekintélyeit tömörítő testület a jövő év közepéig úgynevezett tényfeltáró tevékenységet folytat, hogy azután kidolgozza előterjesztését. Jelenleg több munkacsoport vizsgálja az energiafelhasználás, az élelmiszer-biztosítás, valamint az .ipari tevékenység és a környezet összefüggéseit, magyar szakemberek bevonásával. Végezetül hangsúlyozta: az emberi környezet védelmével kapcsolatos problémák megoldásához ma már az országok szoros együttműködésére van szükség. Ennek összehangolásához js hozzá kíván járulni az ENSZ különbizottsága. Helyzetkép a miskolci Széchenyi útról RIPORT A Z, OLDALON '•* MHMMMMHMMMMMMMMK9MÍ MM Az eddiginél is nagyobb erőfeszítésre van szükség
