Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-19 / 168. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. július 19., péntek (Folytatás az 1. oldalról) — Az a baj Fejti elvtárs — mondta a frontcsapatve­zető —, hogy vészesen tőgy a törzsgárda. 1964 óta van együtt a brigád, de a hu­szonkét fős törzsgárdából már csak öten maradtunk meg. Kevés a jelentkező, különösen pedig a frontfej­tésre nem akarnak vállal­kozni a fiatalok. Azt mond­ják, nehéz munka, persze van benne igazság. Itt min­denkinek egyformán meg kell fogni a munka nehezét is, mert aki lazsál, az nem él meg; de nem is marad a brigádban. — Sok a túlmunka ennél a brigádnál is? — kérdezte Fejti György. — Nekem például csak minden hatodik szombatom szabad, a többin dolgozom. És természetesen vasárnap is lenn vagyunk a bányában — válaszolta Gyarmati Vin­ce. A többiek helyeseltek. — És milyen a kereset? — hangzott a további kér­dés. —' Az mindig a teljesít­ménytől függ. — Ha rossz a hónap, 9— 10 ezer forint körül keresünk havonta, ha pedig jönnek a tonnák, 12—13 ezer forin­tunk is megvan. Persze eb­ben benne van a havonként végzett három nap túlmun­ka díjazása is. — S mikor jobb a bá­nyásznak, ha a brigádban dolgozó lakatos vagy vil­lanyszerelő „tétlenkedik”, vagy ha nem látszik ki a munkából? — tudakolta Ko­vács József karbantartó la­katostól. — Természetesen akkor jó mindannyiunknak, ha flottul működik a kaparó, nincs probléma a szalaggal, és a hidraulika is üzemképes •— hangzott a válasz. — Ez ugyanis azt jelenti, hogy van teljesítmény. A frontfejtésről távozóban az első titkár még megkér­dezte a csapatvezetőt, aki egyben pártalapszervezeti titkár is, teljesítik-e a jú­liusra előii'ányzott 40 ezer tonna szén kibányászását. A rsok és kemény mun­kában edződött bányász sze­rint a közelmúltban bekö­vetkezett üzemzavar kissé visszavetette a front ter­melését. A bányászok azon­ban jól tudják, hogy szük­ség van minden tonna szén­re. S bármilyen erőfeszítés­be is kerül, kitermelik a 40 ezer tonnát. A bányajárás befejeztével Fejti György elismeréssel szólt a látottakról. — A helyszínen is meg­győződtem róla — mondot­ta —, hogy a bányászokban és a műszakiakban egyaránt megvan az elszántság, az akarat a széntermelés növe­lésére. Arra kérem a bá­nyászokat, hogy a lehetősé­gek határain belül, tegyenek meg minden tőlük telhetőt az éves terv teljesítéséért. * Mit Lesz, mit tehet a la­kosság tüzelővásárlási gond­jainak enyhítése érdekében a kereskedelem? Hogyan pró­bál meg úrrá lenni az Észak­magyarországi Tüzép az év­ről évre ismétlődő ellátási problémákon? Milyen szere­pet vállalnak a kiskereske­dők az építőanyag és a tü­zelő forgalmazásában? Fejti György tegnap dél­után a bányalátogatás után a Tüzép vezetőivel folytatott eszmecserét, amelyben az előbb felsorolt kérdések kapták a legnagyobb hang­súlyt. Közismert, az Észak­magyarországi Tüzép Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében meg­határozó szerepet tölt be az építő- és tüzelőanyag for­galmazásában. Az összes for­galom majdnem kétharmada területünkön, megyénkben bonyolódik le. Az elmúlt időszakban az egész megyé­ben, és különösen Miskol­con nőtt meg a kereslet, s jellemző, hogy a nagyon kedvelt lyukóbányai szénből az igények jóval nagyobbak a rendelkezésre álló, illetve kitermelhető készleteknél. Amíg tüzelőolajból csak kö­zel feleannyit vásárol a la­kosság, mint a korábbi években, addig szénből és fából egyre nagyobb meny- nyiségre van szükség. A la­kosság hangulatát negatívan befolyásolja, hogy a keresett szénfajtákhoz csak hosszas sorban állás, időnként tu­multuózus jelenetek árán juthat hozzá. A Tüzép igazgatója. Csá­vák Ferenc elmondotta, a nehéz, kritikus hónapok után biztató hírekkel is szolgálhat. A bányászoknak ugyan nem sikerült még pó­tolni lemaradásukat, de kül­földről, importból nagyobb mennyiség érkezik a megyé­be, amely kellő hátteret ad a biztonságos ellátáshoz. Az importszén drágább, mint a hazai, de kalóriaértéke ma­gasabb. Várhatóan 00—100 ezer tonna szenet szállítanak a közeljövőben a megyébe, s ez enyhít a jelenlegi gon­dokon. Hosszú távon tovább­ra is a szilárd tüzelőanya­gok iránt mutatkozik növek­vő igény, emelkedő keres­let. Az új lakásokat ugyanis szénfűtésű kazánok melegí­tik. Amíg korábban csak két-három helyiséget fűtöt­tek télen, addig most az egész lakásban működik a központi fűtés, s ez azt je­lenti, hogy az új lakásban élő családok a korábbi 30— 40 mázsa szén helyett 120— 160 mázsára tartanak igényt. A Tüzép ígérete szerint — ha nem ismétlődik meg a tavalyi és az idei szokatla­nul zord időjárás — a szén elegendő lesz. A tűzifa vi­szont kevés. A borsodi erdő- gazdaság — az esős időjá­rásra hivatkozva — keve­sebbet szállít a várt meny- nyiségnél. A Tüzép így ter­melőszövetkezetekkel tárgyal, tőlük kívánja beszerezni a tűzifát. A megyei pártbizottság el­ső titkára a beszélgetés vé­gén az építő- és tüzelőanyag szállításának gyors, pontos megszervezését szorgalmazta. Ugyancsak fontosnak tartot­ta a belső ellenőrzés szigo­rítását, az ügyeskedők visz- szaszorítását. Fejti György reményét fe­jezte ki, hogy együttes erő­feszítéseink, jobb munkánk következményeként mind az építőanyag-, mind a tüzelő­ellátásban érezhetően csök­kennek gondjaink. (lovas—udvardy) Fotó: Laczó J. A tizedik évfordulón Űrhajósok nyilatkozata A Szojuz—Apollo program keretében végrehajtott szov­jet—amerikai űrrepülés be­bizonyította a két ország kö­zötti előnyös együttműködés lehetőségét. Ezt hangsúlyoz­ták a tíz évvel ezelőtti kö­zös űrrepülésen részt vett szovjet és amerikai űrhajó­sok az ABC amerikai tele­víziós társaságnak adott szerdai nyilatkozatukban. A két űrhajó 1975. július 17- én történt összekapcsolásá­ról a résztvevők Washing­tonban ünnepség keretében emlékezlek meg szerdán. A közös űrrepülés tizedik évfordulójával kapcsolatban a kétoldalú űrkutatási együttműködésről készített jelentést az amerikai kong­resszusnak a tudományos eredményeket számon tartó irodája. A csütörtökön ki­adott jelentés szerint az űr­kutatásban való szovjet— amerikai együttműködés je­lentősen elősegítené a tudo­mány számos más ágának fejlődését is. A jelentés nagy hangsúlyt helyez a kölcsö­nös előnyökre. A szerzők hí­res amerikai tudósokat idéz­nek, akik szerint „az ame­rikai űrkutatási program tu­dományos megtérülése jelen­tősen növekedne a Szovjet­unióval való együttműködés esetén, különösen a bolygók kutatása és a kozmikus or­vostudomány területén”. Mint a jelentés megálla­pítja, a világűr kutatásáról és békés célú felhasználásá­ról szóló átfogó szovjet— amerikai megállapodást — amely annak idején a Szo­juz—Apollo programban le­hetővé tette a közös űrre­pülést — amerikai részről 1982-ben „politikai okok mi­att” felmondták. Ugyanab­ban az évben létrejött a COSPAS—SARSAT megálla­podás, amely a lehelő leg­meggyőzőbb bizonyítékot szolgáltatta a két ország űr­béli együttműködésének hasznosságára: a két szovjet és egy amerikai műholdból álló megfigyelő rendszer se­gítségével csaknem ötszáz emberéletet sikerült meg­menteni. A rendszer légi és tengeri katasztrófák áldoza­tainak felkutatásához nyújt segítséget. Hírek — röviden Sintaro Damaszkuszban Abe Sintaro japán külügy­miniszter szerdán, jordániai tárgyalásai befejezése után a szíriai fővárosba érkezett. Sintaro a szíriai vezetőkkel az izraeli—palesztin konflik­tusról, az iraki—iráni hábo­rú befejezésének lehetősé­geiről és a kétoldalú kap­csolatokról tárgyal. ELUTAZÁS A Kínai Vöröskereszt négy- . tagú küldöttsége Tan Jün- he alelnö’k vezetésével tíz­napos látogatást tett hazánk­ban. A vendégek megbeszé­léseket folytattak a Magyar Vöröskereszt vezetőivel és Hajdú-Bihar, Csongrád, va­lamint Tolna megyében is­merkedtek a megyei, városi és alapszervezeti vezetőségek munkájával. A küldöttséget fogadta Hantos János, a Ma­gyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának el­nöke és Hutás Imre egész­ségügyi államtitkár. A kül­döttség csütörlö'kön elutazott Budapestről. IRAK—SZÍRIA Az iraki külügyminiszté­rium szerdán tiltakozott amiatt, hogy szíriai harci re­pülőgépek a nap folyamán megsértették Irak légterét — jelentette az INA iraki hír- ügynökség. Bagdad felszólí­totta Damaszkuszi, hogy a jövőben tartózkodjon „ha­sonló agresszív lépésektől”. Az INA jelentése szerint Irak az incidens miatt tiltakozott az Arab Liga Titkárságánál is. Helyzetkép a miskolci Széchenyi útról Rendben halad a felújítás • PANASZ MÉG NEM VOLT • BETONTÖMBBE ÜTKÖZTEK . • „KÉZ ALÁ” KERÜL A MUNKÁCSY UTCA # Az építkezéssel kap­csolatban eddig nem érke­zett bejelentés, reklamáció a vállalati központba. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat főépítés- vezetője, Farkas László és munkatársa, Szabó László művezető ezt a tényt mun­kájuk egyik legfontosabb eredményének tartják. Több­ször tudósítottunk már ró­la, hogy a Széchenyi út re­konstrukciójának első szaka­szán az ÉÁÉV szakemberei dolgoznak — mint mondani szokás — ország, világ sze­me előtt. A közvélemény ítélete egyáltalában nem mellékes számukra, már csak azért sem, mert ha itt sikeresen, közmegelégedésre munkálkodnak, jó eséllyel indulhatnak a további sza­kaszok (összesen öt van) fel­újítására, átépítésére maj­dan meghirdetendő verseny­tárgyalásokon. A miskolci­ak, a bejárók napról nap­ra meggyőződhetnek róla, hogy a nagyszabású munka zökkenőmentesen folyik. Az érintett területen működő boltokban, ha nem is za­vartalan az árusítás, a kí­nálat, a választék megfelelő, tehát a felfordulásban sike­rült megszervezni az áru­utánpótlást, s az egy vá­gányra terelt villamosforga­lomban sincs nagyobb fennakadás. Az Ady-hídon, a forgal­mi csomópontban július 3-ra fejezték be az ÉÁÉV emberei a munkát. Mivel a csomóponton áthaladó 3-as főközlekedési útvonal a köz­úti igazgatóságé, így a 4,5 millió forintos számlát az igazgatóság állja. A volt Ady-híd nyugati peremétől kezdődően már a Miskolci Beruházási Vállalat a mun­ka úgynevezett lebonyolító­ja, s ugyanezen, most még képzeletbeli vonaltól kezdő­dik majd a díszburkolattal fedett sétálóutca. Az építők szerint az át­adási határidő — 1986 már­cius vége — nincs veszély­ben. A munkaterületet már majdnem teljes egészében feltárták, különösebb meg­lepetés már nem érheti őket. Eddig is csupán egyetlen „kellemetlenségbe” botlot­tak. Ugyancsak kemény dió­nak bizonyult annak a be­tontömbnek a megmunkálá­sa, amelybe a Korvin Ottó utcai kereszteződés 'közelé­ben ütköztek bele. Emléke­zetes, hogy a Széchenyi út és a Beloiannisz utca ke­reszteződésében néhány év­vel ezelőtt beszakadt az út­test. A javítást akkor be­toninjekciók segítségével vé­gezték el. Elképzelhetjük, mennyivel nehezebb egy be­tonba ágyazódott közmű, vagy vezeték kicserélése, mintha a földben futna. Nyilván csak légkalapács- csal kezdhettek hozzá, míg a terület többi részén vi­szont csak kézi szerszámok­kal lehet dolgozni, azokkal is rendkívül óvatosan. A cserére váró közművek ugyanis olyannyira szövevé­nyesen, s egymáshoz közel helyezkednek el, hogy gép­pel lehetetlen a munkát el­végezni. így a lapát és a csákány, az ásó a legfonto­sabb munkaeszköz. Érthető lelkesedéssel fogadták tehát a külföldi diákok jelentke­zését, akik a Nehézipari Műszaki Egyetem nemzetkö­zi építőtáborának tagjai. Je­lenleg 12 szovjet és 8 bol­gár diák segédkezik a mun­kában. Az építők rövidesen „kéz alá veszik” a Munkácsy ut­cát, a terület feltárása most folyik. A következő hetek­ben a Korvin Ottó utcai kereszteződésben egy köz­műalagút elhelyezésén dol­goznak majd az ÉÁÉV em­berei, emellett folyamatosan halad majd a különböző ivóvíz- és gázvezetékek cse­réje, az új csapadékcsator­na beépítése. A mai elkép­zelések szerint a díszburko­lat lerakásához szeptember végén, október elején kez­denek hozzá. A burkolat színösszeállításáról még nem döntöttek. (udvardy) Padlólapvásár AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP TELEPEIN JÚLIUS 22-TÖL AUGUSZTUS 3-IG MINDEN TELEPEN MÁS KÉSZLETBŐL 5-30 százalékos engedménnyel VÁSÁROLHATÓK EGYES HAZAI GYÁRTMÁNYÚ PADLÓLAPOK VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! A frontcsapatvezetö a műszak munkáját ismerteti

Next

/
Thumbnails
Contents