Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. június 11., kedd A képernyő előtt Apuka reinkarnációja Sátoraljaújhelyen * Á Kazinczy-sírem — múzeumban Apuka újjászületett. Először tizenhárom évvel ezelőtt ta­lálkoztam vele, s akkor még Dávid Rudolfnak hívták. Ű volt Polgár András akkor megjelent Apuka című regényének köz­ponti alakja, és mindenki csak Apukának hívta a telepen. A történet akkor a hatvanas ének derekán játszódott, s a kö­tet elején ez volt olvasható: „A könyvben szereplő szemé­lyek többsége ma is él, ezért itt más néven szerepelnek.” Egy másik közlés a történet valódi magvára utalt. Később a fővárosban színpadra került ennek a regénynek a drámai változata, akkor már A szembesítés eredménytelen címmel. Ezt — emlékezetem szerint — a televízió is közvetítette, ■ majd úgy hírlett. valamilyen pereskedés folyik körülötte, ép­pen a benne szereplő személyek személyi jogainak megsér­tése miatt. S most Apuka újjászületett, Polgár András tévéjátékot írt a történetből, ám azt vagy tíz esztendővel korábbra, az öt­venes évek derekára tette, a helyszínt Pesterzsébetről, a XX. kerületből a fiktív XXIII. kerületbe helyezte át, s megvál­toztatta a neveket, köztük természetesen az Apukáét is. A történet azon bari ma is érdekes, és nem tanulságok nélkül való, hiszen az Apuka-féle szerző, gátlástalan, mindenkin át­gázoló lumpenfigura ma sem halt ki, sőt mintha jóval több lenne belőle annál, amit az egészséges társadalom elviselhet, s ha gyilkossággal ezek nem is vádol hát ók, kártékony hatá­suk mind a mikro-, mind a szélesebb makrokörnyezetre, vég­ső soron az egész társadalomra vitathatatlan. Ezért vártam érdeklődve A szembesítés eredménytelen pénteki bemuta­tását. Az új formájú történet most — a színpadi változathoz ha­sonlóan — egy bírósági tárgyalássorozat keretében jelentke­zik. Az eseményekből valójában semmit sem látunk, mindent elbeszélnek a tárgyalás résztvevői, a vádlottak, a tanúk, a bíró, a védő, az ügyész. (Az eredeti regényben hivatalos úgy- iratok és magnófelvételek mozaikjában tükröződött a törté­net.) Eltolódtak a szerepek és a szereplők hangsúlyai is, ám a történeti szál és a mondandó változatlan maradt. A védő­ügyvéd szerepe jelentősen megnőtt, valamiféle „Petrocelli- beütés” érezhető átalakulásán, s itt csúszott be a játékba egy, a magyar bíráskodásban nem engedélyezett apróság: a tanúnak hamis levéllel vallomásra bírása. Ettől függetlenül a tárgyalásokon feszült dráma bomlott ki előttünk, amelynek szereplői egy olyan életformát és életvitelt képviseltek, ame­lyet mindenképpen el kell a társadalommal ítéltetnünk. Az Apuka képviselte harácsoló életmód, a lumpen elemek „törvény tornácán táncolása”, a munkásszálláson élő fiatal­ember otthontalansága, az iskolát korán abbahagyó lány kallódása és sorsának tragédiába torkollása — ha nem is pontosan a látott összefüggésekben — nem egészen ismeret­len néhány még ma is létező öreg lakótelepen, ahol még élnek és hatnak egy negyven éve tovatűnt világ rossz szo­kásai és ahol esetleg táptalaja lehet egy, a szabad vállalko­zásokat félreértelmező és annak lehetőségével visszaélő neo- lumpen állapotnak. Ezért nem ártott az Apuka-história új alakban való újjáélesztése, mert eme életforma roppant ve­szélyeire rávilágít. A szembesítés eredménytelen azonban nemcsak társadalmi mementó, de érdekes, izgalmas, értékes tévéjáték is. Horváth Tibor rendező kezében az egyetlen helyszínen, a tárgyalóterem­ben játszódó történet drámai szála csakném mindvégig egyen­letesen feszült, és a végső csattanónál, amikor a lány be­vallja, hogy ő ölte meg udvarlóját, olyan csúcspontot ér el. amit már fokozni nem kell, nem is lehet. Nem tűnik ki pon­tosan — szemben a regénnyel —.valóban a lány-e a gyilkos, vagy csak apját menti, hiszen ő (mint ezt hangsúlyosan em­lítik korábban) a cselekmény elkövetésekor még kiskorú, ezért enyhébb elbírálásra számíthat, mint kókler, egyéb vét­kekkel is vádolható apja, ám további magyarázás, történet­mesélés csak „leejthette” volna a drámát. Igen jó volt a szereposztás. Eszenyi Enikő el tudta hitetni az esendően buta, szebbre, jobbra vágyó, lassan ocsúdó kül­telki virágszálat; igen korrekt volt Avar István bírója. Gern Zoltán ügyésze, kitűnő Moór Marianna kacér, az igazságot csak fokozatosan bevalló szép asszonya; a korábban említeti értelmezésnek megfelelő volt Gyabronka József védőügyvéd­je;.emberileg hihető Szerednyei Béla megvádolt fiatalja, egy- egy jelenetben remekelt Horesnyi László, Hunyadkürthy Ist­ván, Kovács János. Az Apukát alakító Dobák Lajos jó, a fi­gura minden aljasságát felszínre hozó alakításában egy-ket alkalommal felsejlett némi túljátszás (például a Harpagont idéző pénzsiratásnál). Egészében: lehet, hogy A szembesítés eredménytelen nem kerül a maradandó, az örök értékek sorába, de másfél órán át jól, érdekesen és értékkel szóra­koztatott. S tanulságokkal is szolgált. Benedek Miklós Akik a múlt század első két évtizedének nevezetes „irodalmi központjába”, a párszáz lelkes Széphalomba ellátogatnak, a jeles író és literátor írásos és tárgyi ha­gyatékait őrző, szentélyre emlékeztető, görög stílusú Kazinczy-emlékcsarnokon kí­vül megtekintik az árnyas fasor végén levő sírkertet is: Középütt a „szent öreg” nyugszik hitvesével, gróf Tö­rök Zsófiával, körülöttük gyermekeik, közeli és távo­labbi rokonaik. Kazinczy 1831. augusztus 23-án halt meg. A Felvidé­ken kitört és Sátoraijaújhe-. lyig terjedt kolerajárvány ragadta el. Felesége még ugyanabban az évben, sze­rény faragott sírkövet állít­tatott neki, ezzel a szöveg­gel : „Széphalomban Élete LXXIII-dik évének lefolyta után MDCCCXXXI, a sűrő halálok, s a magáénak is esztendejében állíttató fel ezen emléket Gróf Török Sófia, az elhunyt Hitvese és VH élő Maradóidnak Any- nya.” Azóta 154 esztendő teltei: a sírkő elöregedett, kopott, töredezett, elfekelült, moha lepte be. Sokáig nem bírta volna már az idő vasíogá- nak pusztítását. Sátoralja­újhely Város Tanácsa szük­ségesnek látta az irodalom- történeti szempontból igen értékes emlékkő megmenté­sét. Ezért elkészíttette a sír­ra ennek pontos hasonmá­sát, az eredetit pedig elhe­lyezték a decemberben meg­nyílt és Kazinczy nevét vi­selő múzeumban. Ezzel egyidejűleg múzeum­ba került Sátoraljaújhely­nek egy másik régi, értékes emléke: a Rákóczi út vége felé. a híd közelében látha­tó Szí. János-szobor, ame­lyet az' utcák, hidak védő­szentjének. Nepomuki Szent Jánosnak a tiszteletére állít­tatták a város római kato­likus lakosai, valamikor a múlt században. Ezt is meg­viselte az idő, s mivel mű­emléki értékű alkotás, en­nek a másolatát is elkészít­tette a városi tanács, az ere­deti'’ ezután szintén a mú­zeumban látható. (h. j.) A megyei pedagóguspályázat díjazottjai A pedagógusnap alkalmá­val osztották ki a megyei pedagógiai pályázat díjait. Első díjat nyert: Fónagy Istvánné (Pulnokj, Törökné Szabó Anna (Abaújkér), Du­dás László (Kazincbarcika). Második díjat nyert: Peré- nyi Barnabás (Sajószentpé- ter), dr. Polgár Pétéi’ (Mis­kolc), Halmai Józsefné (Me­zőkövesd). Harmadik díjat nyert: dr. Hidasi Károlyné (Miskolc), Spilzmüller Miklósné (Sajó­szentpéler), Mókáné Hallók Zsuzsa (Miskolc), dr. Lenárt Béla (Szirmabesenyő), Dús Istvánné (Kazincbarcika), Szodorai Zollánné (Kazinc­barcika). A KISZ megyei bizottsá­gának különdíjait kapták: Bánhegyi Ferenc (Kazinc­barcika), Szendrey Lászlóné (Tokaj). A Pedagógusok Szakszer­vezete megyei bizottságának különdíját kapták: Dús Ist­ván (Kazincbarcika), Kondor Miklósné (Karcsa-Becsked). Két zenés darab nyárra A Miskolci Nemzeti Szín­házban ugyan erre az évadra már nem készülnek semmi­vel, az együttes sok tagja mégis próbál. Ugyanis hosz- szú kihagyás után_ a színház tevékenyen bekapcsolódik Miskolc nyári művészeti éle­tébe és a Miskolci gyár ’85 rendezvényeinek sorában két zenés darabot is színre hoz. Időrendben elsőként a Boccaccio elbeszélése nyo­mán született, A certaldói vásár című zenés komédiát mutatják be a tapolcai kert­moziban július 5-től kezdő­dően öt 'alkalommal, Gyar­mati Béla rendezésében, majd július 29-én, 30-án, augusztus (i-án és 7-én a Mágnás Miska című operet­tet a diósgyőri várban, Orosz György rendezésében. Az előbbit Herédy Éva, a má­sodikat Kovács László ve­zényli, az egyes szerepeket a színház művészei, valamint egy-két vendégművész — köztük Turay Ida — játsz- szák. Rádió mellett Erdőben A második világháború befejezésének 40. évforduló­jára több irodalmi, film-, té­vé- (seb.) feldolgozás is szü­letett. A téma még ma is kimeríthetetlen, s szorongató aktualitást ad egy újabb vi­lágháború veszélye. Palotás Dezső csütörtökön délután (Kossuth, 17—17.43) hallott hangjátéka azonban nem annyira a dokumentum ér­tékével* mint inkább a sa­játos lélektani helyzettel, és annak elemzésével hívta fel a figyelmet. A történet rö­viden arról szól, hogy öt katonatiszt megszökik egy táborból (miért zárták őket oda? — ez nem derül ki), s megfogadják, hogy együtt menekülnek haza. Ez azon­ban csak úgy és akkor le­hetséges — egyeznek meg —, ha a csapat minden tagja aláveti magát a közös aka­ratnak, azaz engedelmesked­nek a vezetőnek megválasz­tott rangidős tisztnek: a fő­hadnagynak. Ám ez az egy­ség törékenynek bizonyul, az események lassan egymás el­len fordítják a csoport tag­jait. Pontosabban szólva, mindenkiből •„előbújik” a ci­vil énje. Kivéve a főhádna- gyot, aki — meggyőződése szerint, a csoport érdekében — ugyanúgy hatalmaskodik tovább, mintha tényleges ha­talma lenne, a fronton har­colnának. Teheti, mert csak neki van fegyvere, amellyel ugyan ügyetlenül bánik (meglövi a kutyát is, vad­disznóvadászat közben), de nem adja ki a kezéből, sakkban tartja vele a töb­bieket. A történet ettől a motí­vumtól válik lélektani drá­mává. Amikor egyik társuk „megszökik”, azaz otthagyja őket. Nagy főhadnagyon (Du­nai Tamás alakítja) úrrá lesz a pánik. Attól fél ugyanis, hogy a brassói, az­az szász származású Krausz tizedes (Nagy Zoltán) elárul­ja őket a visszavonuló né­meteknek, vagy egyszerűen lebukik, elkapják, s vallani fog róluk is. A bizalmatlan­ság oka kettős: a német (szász) származása, Krausz civil foglalkozása (újságíró), noha Krausz is elhatárolja magát a „birodalmi német­ségtől”. Logikátlan is „áru­lásra” gyanakodni, hiszen Krauszt 3 gyereke várja ott­hon, s éppen elege van a háborúból. Ki is mondják a bajtársak, hogy a gyanak­vás, a félelem „kislágereket” teremt még az erdőben is, ahol lapulnak, lappanganak, s nemcsak a főhadnagy pá­nikja miatt. Ez a gyanakvás már egy későbbi korszak árnyékát vetíti előre. Természetesen csak a hallgató tudatában, mert maguk a szereplők er­ről még mit sem tudhatnak. De arról igen. hogy akit a lágerek; a félelmek megnyo­morítottak, az nehezen tud megszabadulni ettől, s a nemtelen indulatok egymás ellen (is) fordíthatják őket még a közös bajban is. Pa­lotás Dezső ezen a ponton nyitva hagyja a történetet, azaz végső soron nem tud­juk meg, hogy megmenekül- tek-e, vagy a tébolyult fő­hadnagy áldozataivá vál­nak-e? Magos György rendezésé­nek erénye a néhány való­ban feszült, drámai pilla­nat. ugyanakkor a zenei „be­tétek” didaktikussá, bőbeszé­dűvé is tették a hangjátékot. Élményként csak azok a reflexiók maradnak meg, amelyeket hallgatás közben gondol hozzájuk a rádióhall­gató. Ez sem kevés, mégis hamar el fogjuk felejteni magát az előhívó élményt, éppen a megfogalmazása mi­att. A rádiójátékot e héten pénteken este megismétlik. (horpáesi) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20; Társalgó. — 9.44: - Fiatalok muzsikálnak. — 10.05: Történetek állatokról. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.54: Nagy mesterek — világhírű elő­adóművészek. — 11.30: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. XV/10.' rész. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: suppé: Pajkos diákok. Egyielvonásos daljáték. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.02: Arc­képek az orosz irodalomból. — 15.10: Bach: Két- és három- szólamú invenciók. — 10.05: A Nyitnikék postája. — 17.00: Akit a halottak tanítottak. — 17.30: Beszélni nehéz ... — 17.45: A Szabó család. — 19.15: Thézeusz és Ariadné. Hangjáték. — 20.24: Betört ablak. .Jegyzet. — 20.34: Új lemezeinkből. — 21.33: Ami a számok mögött van. Riport. — 22.20: Indonézia — 1085. I. rész. — 22.30: Kapcsoljuk a 22- es stúdiót. — Kb. 23.30: Madri­gálok. — 0.10: Demjén Ferenc szerzeményeiből. PETŐFI: 8.08: Slágerrrtúzeum. — 8.50: Tiz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.10: Ope- rettíelvételekből. — 12.30: A Rajkó-zenekar játszik. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 14.15: Népdalkörök pódiuma. — 14.40: Riportműsor. — 15.05: Fú­vószene. — 15.20: Könyvről könyvért. — 15.30: Csúcsforga­lom. — 17.30: Tini-tonik. — 18.30: Táncházi muzsika. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Nótaest. — 21.05: A pajzán griffmadár. Rádiójáték. V1I/3. rész. — 21.27: Az Aragon-együt- tes felvételeiből. — 22.03: Film­fül. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Éjféltől hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Operarészle­tek. — 10.00: Kamarazene. — 11.00: Zenés játékokból. — 11.40: Barokk-zene. — 13.05: Külpolitikai könyvespolc. — 13.20: Kórusainkat ajánljuk. — 13.43: Ohczay Csaba és Gulyás Márta szonáta-hangversenye. — 14.38: Operarészletek. — 15.22: Zenei tükör. — 16.00: Zenekari muzsika. — 17.00: Operaegyütte­sek. — 17.58: Fiatal művészek fesztiválja. — 18.30: Szerb-hor­vát nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.05: Német nyelvű nemze­tiségi műsor. — 19.35: Opera­részletek. — 20.30: A Poptarisz­nya dalainak különkiadása. — 21.45: szimfonikus zene. — 22.30: Operettrészletek. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás — 17.05: Kulturális ka­leidoszkóp. (A tartalomból: A Miskolci Képtárban — Uj ott­honban a Harlekim bábegyüt­tes — ..Munka és művelőd a Nógrád megyei szocialista bri­gádok kulturális mozgalmáról) Szerkesztő: Pongrácz Judit — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.30: Lap- és mű- sorelözetes. televízió 1. MŰSOR: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Isko-latévé. Fizikai kísér­letek. — 8.45: Éneklő ifjúság. — 8.55: Afrika messze van. Fran­cia film. — 9.50: A nagymama •receptjei. Csehszlovák tévéko­média. — 10.35: Képújság. — 15.50: Hírek. — 15.55: Képmag­nósok. figyelem! — 16.25: Há­rom nap tévéműsora. — 16.30: Autók és emberek. Francia do- kumentumíilm-sorozat. — 17.25: í- portmúzeum. — 17.50 ; Képúj­ság. — 17.55: Reklám. — 18.00: A ..Fazekas”. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini-Stúdió ’85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: A halál archívuma. NDK t éveli lm­sorozat. — 21.05: Stúdió ’85. — 22.05: „Az orvos, mint gyógy­szer”. Portré dr. Petri Gábor professzorról. — 22.45: Tv-hiradó 3. — 22.55: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.55: A kéktollú kacsa. Csehszlovák rajzfilm. — 18.20: Kicsi vagy nagy? Bolgár rajzfilm. — 18.25: Képújság. — 18.30: Körzeti adások. — 19.05: Pave és tamburái. Jugoszláv rö­vidfilm. — 19.30: Jereváni álmo­dozók. Szovjet dokumentumfllm. — 20.05: Karmester munka köz­ben. Claudio Abbado. Angol film. — 20.55: Tv-híradő 2. — 21.25: Reklám. — 21.30: Férfi kosár­labda Európa-bjnokság. — 22.50: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. —9.00: Iskolatévé. — 9.20: AutósokJ-mo- torosok magazinja. — 9.50: Vi­gyázat. fegyver van nála! Bűn­ügyi tévéjáték. — 10.55: A rend­őrség nyomoz. — 11.00: URH- kocsival. — 11.40: Hírek. — 16.00: Hírek. — 16.05: iskolatévé. — 16.30: Felfedezések nyomában. Dokumentumsorozat. — 17.10: Fe­jezetek a képzőművészet törté­netéből. — 17.50: Kelet-szlová­kiai magazin. — 18.15: Tele­sport. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Mezőgazdasági magazin. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Alain D el o n-sorozat: Zs a r u lü rt énet. Francia bűnügyi filmdráma. (15 éven felülieknek!) — 21.50: Az Arany Prága ’85. krónikája. — 22.05: Azimut. — 22.45: Orgona­koncert. — 23.00: Hírek. 2. MŰSOR: 16.20: Hírek. - 16.25: Folklórműsor gyerekek­nek. — 16.45: Telezoo. — 17.30: A?j Arany Prága, ’85. nemzetközi tévéfesztivál műsorából. —18.30: Szakmunkástanulók műsora. — 19.K): Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Fiatalok tévé­klubja. — 21.30: Időszerű ese­mények. — 21.56: Időjárásjelen­tés. — 22.00: Ez történi 24 óra alatt. — 22.10: Egy kis szerem- csével. Svéd bűnügyi filmsoro­zat. mozi BEKE: öt láda aranyrög. Mb. színes francia kalandfilm. III. hely ár! Kezdés: 112 és n6 óra­kor. — Alkonyat. Mb. színes jugoszláv—amerikai film. Kez­dés: 3 órakor. — Az istenek a lejükre estek. Mb. színes bolswanaj vígjáték. II. helyár! Kezdés: 18 órakor. — BÉKE KAMARA: Karate lengyel mód­ra. Mb. lengyel film. 16 éven felülieknek! Kezdés: 4 órakor. — A szénbányász lánya. Ame­rikai film. II. helyár! Kezdés: 6 érakor. — KOSSUTH: TaIm­oláiban. Mb. színes francia film. III. helyér! Kezdés: hn.5 és 7 órakor. — Folyóparti tan­gó. Mb. színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott' Kezdés: 13 órakor. — HE VÉS Y IVAN FILMKLUB: Gandhi I— II. Mb. színes« ir.diai—angol tör­ténelmi film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Dupla helv­ár! Kezdés: 5 órakor. — TÁN­CSICS: Szabadlábon Velencé­ben. Mb. színes francia—olasz bűnügyi vígjáték. III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — Szaffi. Színes magyar rajz-mesefilm. II. helyár! Kezdés: f5 órakor. — TÁNCSICS. KAMARA: Altn- tódal nászágyon. Mb. színes olasz bohózat. 16 évén felüliek­nek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: Kiskacsa a magaslesen. Mb. színes szöviet gyermekűim. Kezdés: í'5 óra­kor. — Mégis, kinek az. élete? Színes .amerikai filmdráma. 14 éven aluliaknak nem ajánló** • Kezdés: f7 órakor. — PETC"* • Szamurájok és banditák I—TT Színes japán kalandfilm. 16 éven felülieknek! Dupla I ír. helyár! Kezdés: 6 órakor. — FAKT.YA : Segítség, felszarvaz­tak! Mb. színes olasz bohőz^4 14 éven aluliaknak nem aján­lott! III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — Hány az óra. Vek­ker úr? Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdés: 15 órakor. — FÁK LYA. KAMARA: Ben Hur I— II. Mb. színes amerikai film Dupla III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — TOKAJ. DlSCr MOZI: Nevem: Senki. Mb. szí­nes olasz—francia—NSZK wes- ternfilm. Kezdés: 17 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM: Kelly hősei 1—II. Mb. színes amer-kai vígjáték. Dupui III. helyűi! Kezdés: 5 órakor. — NÉPKERT. SZABADTÉR’ MOZI: A Jedi visszatér. Színes amerikai tudományos-lant asz ♦*- kus film. Kiemelt 111. helvá»*' Kezdés: fl órakor. — TApr'T CA, KERTMOZI: A kicsi kocsi újra száguld. Mb. színes ame­rikai vígjáték. III. helyár! Kez­dés: 7 és 9 órakor. — VAS^0 PARKMOZI: Tudom, hogy tu­dod. hogy tudom . . . Mb. szí­nes olasz vígjáték. II. helvár ’ Kezdés: 6 órakor. — MlSKo* /-• SZIRMA: öt láda aranyrög, m'' színes francia film Ilk he'”4-* Kezdés: 16 órakor. — k.aztn^ HARCIK A. BÉKE: Sortüz. egy fekete bivalyért. Színes magyar film. Kezdés: 4 és 6 órakor. — MEZŐKÖVESD. PETŐFI: Utó­szinkron. Színes szovjet film. Kezdés: 6 órakor. — A Nagy Medvéi fiai (felújítás) Mb. színes NDK-beli ifjúsági kalnnri- film. Kezdés: 8 órakor. — SÁ­ROSPATAK. RÁKÓCZI; Vész­jelzés a tenger alól. Mb szí­nes szovjet film.. Kezdés: 6 óra­kor. — A világgá ment kitálv- lány. Mb. színes szovjet mt film. Kezdés: hn4 órakor. — SÁROSPATAK. RÁKÓCZI ÉJ­SZAKAI: Aranyoskám. Mb. szí­nes amerikai vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! TIT. helyár! Kezdés: rl9 órakor. — ír A TOR ALJ AÜ J HE LY. BÉ,K E : Eszkimó asszonv fázik. Színes magyar film. 16 éven feiüUev nek! Kezdés: 7 órakor. — mi kiskutya (felújítás). Mb. szírem amerikai raiiz-játékfilm JT helyár! Kezdés: 6 órakor. — ÓZD. KOSSUTH: Dutyi dili. Mb. színes amerikai vígia**’ III. helyár! Kezdés: f4 és f6 órakor. — SZERENCS. RÁKÓ­CZI: A magyar nép nevébe" Magyar dokumentumfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott ’ Kezdés: 6 órakor. A mű sorváltoztatás jogát fe"" tartjuk! színház 11., kedd Diákszerelem Csortos bérlet Kezdés: este 7 órakor 12., szerda Diákszerelem Lehár bérlet Kezdés: este 7 órakor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents