Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. június 4., kedd A képernyő előtt V onzások és választások Nem kevesebb, mint egyszázhelvenhat esztendeje írta Jo­hann Wolfgang Goethe a Vonzások és választások című re­gényét, amelyet most Vas István fordítása alapján Dcáli Krisztina írt át filmforgatókönyvvé, és állított kamera elé. Vagy inkább úgy mondhatnánk: Deák Krisztina az említett Goethe-regényre alapozva. Vas István szövegét is felhasz nálva, írt és rendezett egy azonos című tévéfilmet. Az alap- regény a 18—19. század fordulójának nemesi világából me­rítette történetét, négy ember szerelmi együttesének „átren­deződését”, tragédiába tonkolló, több esztendős históriáját. Deák Krisztina a történetet több mint száz évvel későbbre, pon.tosan meg nem határozható környezetbe helyezte, min­den bizonnyal azzal a szándékkal, hogy jelezze: a történet örök, ma is érvényes, ma is megtörténhet, s minden bizony­nyal mindennapjainkban is gyakori, de remélhetőleg, nem ilyen tragikus véggel, mint ebben a műben egy ártatlan kis­gyermekkel is történt. Olthatatlan szerelmi láz, hirtelen fellobbant és leküzdhe­tetlen vágyak, az idő múlásával nem lanyhuló vonzalom, il­letve vonzalmak, elhidegülések és felforrósodásak játszódnak előttünk a főszereplők mikrovilágában, amelynek szinte sem­mi kapcsolata sincs az elegáns kastélyvillán és annak park­ján kívüli világgal, s nem is tudhatunk meg semmit arról a nem látható környezetről. Csak a négy főszereplőt, s a hozzájuk látogatóba érkező keveseket, meg a szobalányt is­merjük, róluk se sokat tudunk. Csak a szerelemben legérde- keltebb négy személy áll előttünk, a látszólag kiegyensúlyo­zottan élt házaspár, amelyhez két különnemű vendég érke­zik hosszabb időre, hogy jelenlétükkel és másnemüségükkel vágyakat, vonzódásokat ébresszenek, s mint egyikük, más vonatkozásban elmagyarázza, cserebomlási folyamatot indít­sanak el és vigyenek is végbe. Goethe az említett század- forduló nemesi világát mély környezetrajzzal jeleníti meg. Ez a környezetrajz a filmből természetesen hiányzik, hiszen más az időpont, s feltehetően a földrajzi környezet is. Ám az örök emberi szenvedélyek, a szerelmi lángolás, a vonzá­sok és a lehetséges választások a környezettől függetlenül gördítik a főszereplők sorsát a tragikus kifejlés felé. Deák Krisztina vállalkozása bátor, tiszteletet érdemlően merész. S nagyrészt az a Magyar Televízió illetékes művé­szeti irányítóié is, akik a korábban csak rövidebb lélegzetű s megközelítően sem ilyen mély ember- és lélekábrázolást kívánó művekkel jelentkező fiatal rendezőnek módot adtak e tévédráma elkészítésére. Ez az elismerés jár akkor is, ha a százöt percnyi játékidő mindenképpen hosszú és ha a ren­dező — sok-sok erénye mellett — olykor nem tudott ellent- állni az alapmű romantikus vonásai kínálta túlzásoknak, me- lodramatikus túljátszatásolcnak, néha a már-.már „lilába hajló” művészkedés nem veszélytelen csábításainak. Ezt ellensúlyoz­ta a légkör megteremtése, az általában jó szinészvezetés, s nem utolsósorban Bornyi Gyula operatőr megkapóan szép, olykor képzőművészeti értékű fényképezése. A négy főszereplő — Bálint András, Takács Katalin, T Katona Ágnes, Olgierd Lukasziewicz — kitünően alkalmaz­kodott a rendezői elképzelésekhez; elhihettük a bennük dúló érzelmeket, lángolásokat, szenvedélyeket. Természetesen a rendezőnél említett melodramatikus bicsa'klások rájuk is vo­natkoznak. Goethét a magyar tévénéző sokasághoz közelíteni értékes művészeti vállalkozás; nem valószínű ugyanis, hogy az alap­regényt napjainkban tömegek olvasgatják; a tévéfilmválto­zat ugyan nem Goethe regényét emelte át egy más műfajba — hiszen Eduard, a férfi főszereplő éppen Goethéről ír ta­nulmányt —, de a német írógéniusz örökéltű gondolata, filozófiája a ma nézője számára is „fogyasztható” és ajánl­ható. Deák Krisztina munkája egészében értékes, elismerést érdemlő, az említett fogyatékosságai, feljegyzett kifogásaim ellenére is. Ugyanakkor mégis feljegyzendő az aggályoskodó gondolat: ez a fajta átültetés, a goethei gondolatoknak ez az időtlen megfogalmazása találkozik-e olyan széles néző­tömeggel, olyan sok értő befogadóval, hogy egy ekkora ter­jedelmű, ilyen kiállítású és bizonyára nem kis költségkihatású filmet kívánjon? S ha igen, ha a Televízió illetékes vezetői e kérdésre igennel válaszolnak, miért egy ötnegyedórás ve­télkedőféle után, nagyrészt az éjszakai órákban került a kép­ernyőre? .. . Benedek Miklós Szórakoztató centrum Miskolcon utánonként a régi táncisko­Az elsű „postakocsi” Nyolcvan éve, hogy az első magyar gyártmányú gépkocsi, ame­lyet Csonka János gépészmérnök készített a Magyar Posta szá­mára, elindult 2000 kilométeres próbaútjára. A próbán átlagosan 26 km/óra sebességet ért el. Karosai népmesék HŰSOROK A Miskolc Városi Művelő­dési Központ Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőháza név­adópályázatot hirdet meg a fiatalok körében. A pályázat­ra az ifjúsági ház újonnan átalakított földszinti terének elnevezésére várják a találó elnevezést. A földszinti tér átalakító munkálatainak az volt a cél­ja, hogy megfelelő feltétele­ket, lehetőséget biztosítson egy szórakoztató centrum ki­alakítására, az állandó talál­kozóhelyre. Erre ad módot az egybenyitható nagyterem és előcsarnok. A bejárat mellet­ti büfében, amely ma még fogadó néven ismert, szintén szórakozhatnak majd a fia­talok, mindennap délelőtt 11-től este 21 óráig áll a ven­dégek rendelkezésére. A már említett nagyteremben pedig koncerteket, diszkókat ren­deznek minden pénteken és szombaton. Vasárnap dél­lak hangulatát próbálják fel­idézni a fiataloknak, a ha­gyományos táncokkal, azok tanításával. Az ifjúsági szó­rakoztató centrumban — amely várhatóan ez év de­cemberében kap végleges for­mát — diákok és dolgozó fia­talok egyaránt kedvükre tölt­hetik majd el szabad idejü­ket. A földszinti tér elnevezé­sére meghirdetett pályázato­kat 1985. június 10-ig kell el­juttatni a Molnár Béla Ifjú­sági és Üttörőházba, „Név­adópályázat” felirattal ellát­va. (Miskolc, Győri kapu 27. 3530.) A pályázat első díja ötszáz, második díja háromszáz fo­rint. Az ünnepélyes ered­ményhirdetés június 14-én, az idei nyári diákcentrum meg­nyitóján lesz, ugyancsak az ifjúsági házban. Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény sorozatban adta közre az Akadémiai Kiadó a kétkötetes Karcsai népmesék című munkát, amely szá­munkra, Borsodban kétszere­sen is kedves és fontos, túl azon, hogy az egyetemes ma­gyar néprajztudomány gaz­dagítása is jelentős számunk­ra: Karcsa a megyénkben van és aki a két kötetben le­vő százötvenegy népmesét gyűjtötte, leírta, s a kötetben megfelelő bevezetővel ellátta, Nagy Géza, ugyancsak kar­csai lakos, pedagógus, szű- kebb pátriánk közművelő­désének kiemelkedő szemé­lyisége, évtizedek óta a nép- hagyomány-gyűjtésben élen­járó, sok-sok pályadíjjal is honorált lelkes kutató, neve­lő. Nagy Géza korábban Ba­lassa Iván, egykori sárospa­taki múzeumigazgató szár­nyai alatt ismerkedett meg a néprajzi gyűjtőmunkával, s lett annak immár csaknem három évtizede elkötelezett és kiváló munkálója. Több mint másfél évtizedes mun­kája fekszik a most megje­lent kötetben is, amelynek érdekessége a benne publikált százötvenegy mesén kívül, hogy Nagy Géza bemutatja Karcsa történetét is, szinte a XII. századtól napjainkig kí­sérve azt, és ez a történelmi ismertetés igen jó hátteret ad ahhoz, hogy megismerjük milyen társadalmi közegben születtek éltek és öröklődlek tovább azok a népmesék, amelyeket a gyűjteményben olvashatunk, élvezhetünk. Be­mutatja mindezeken »úl a mesemondási alkalmakat, amelyek a gazdasági és ettől elválaszthatatlanul társadal­mi változások során lassan eltűntek. Ma már nincsen es­ti fonó, nem járnak össze a hosszú téli estéken tollfosz- tásra, és a mezőgazdasági munkák között is mind ke­vesebb az olyan, amely al­kalmat adott a mesélésre. Érdemes itt megjegyezni, hogy hajdan az uradalom a gordonyozáshoz úgy vette fel a munkásokat, hogy egv me­sélő haladt az élen, s a töb­bieknek vele lépést kellett tartania, hogy le ne marad­janak a meséről. így persze nem maradtak el a munká­ban sem. Megismertet Naev Géza a katonaságnál isme­retes mesélési módokkal, a IJapp Lajos szerzői estjét rendezik meg ma, június 4-én, délután 5 órai kezdettel Miskolcon, a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyvtárban. Az ünnepi könyvneten sorra kerülő szerzői esten Cs. Var­ga István irodalomtörténész mutatja be a költőt (a Nap­jaink főszerkesztőjét' akinek verseit Fehér Ildikó, a Mis­kolci Nemzeti Színház mű­vésznője mondja el. A mai napon is több he­lyen tartanak író-olvasó ta­lálkozókat a megyében. A Bányász a történelemben cí­mű regény szerzője és a mű főszereplője, Ladányi András és Havrán István, délelőtt 10 órakor az edelényi bányász klubkönyvtárban, délután fé> 3-kor a rudolftelepi József pásztorélet meselehetőségei- vel és még sok egyébbel, amely módozatok lassan el­tűnnek, sőt eltűntek. Éppen ezért felbecsülhetetlen érté­kű az ő gyűjtőmunkája, hi­szen igen sok népmesét szinte a huszonnegyedik órá­ban rögzített magnetofonnal, mesemondói közül többen már el is hunytak azóta. A meséket negyven mese­mondótól gyűjtötte, azok kö­zött tizenegy volt gazdasági cseléd hajdan, szegényparaszl tizenhárom, négy hat-ti­zenöt holdas földműves, két iparos, kettő pásztor, ket­tő iskolai tanuló és hat sár­munkás, vályogvető cigány. A mesemondóknak a fele hatvan éven felüli volt már a gyűjtéskor. Végül is csak harmincöt mesemondó került be a kötetbe, ugyanis igen sok az ismétlődő mese, il­lettve egy-egy mesének a többféle variánsa, és vala­mennyit nem lett volna cél­szerű közölni, de akadtak olyan obszcén tartalmú me­sék is, amelyeket el kellett hagyni. Végezetül bemutat­ja a legfőbb mesemondókat, azok életpályáját, és úgy köz­li a százötvenegy mesét. A gyűjteményben a leg­több a tündérmese. Szám sze­rint hetvenkilenc. Aztán jön­nek a tréfás mesék, legenda- mesék, novella-mesék . balla- dás mesék, hiedelem-mondák, állatmesék. A meséket kö­vetően Erdész Sándor, aki a kötetet is válogatta, jegyzet- anyagában az egyes mesék­ben felbukkanó motívumok előfordulási helyeit, eredetét, tárja fel, tehát nemcsak a mesék ismerhetők meg a kétkötetes gyűjteményből, hanem azoknak kapcsolatai is. Végül Kovács Ágnes, a sorozat szerkesztője Utószó­val zárja a gyűjteményt, megállapítva, hogy a karcsai népmesék gyűjteménye ma a legnagyobb kéziratos me­segyűjtemény a Néprajzi Múzeum etnológiai adattárá­ban. A százötvenegy mese érdekes, tanulságos, hasznos olvasmány külön-külön is. A kötetbeli csoportosításban és az ott olvasható kiegészítő anyagokkal pedig rendkívül gazdag adalékokkal szolgál Karcsa története és az egye­temes magyar néprajz meg­ismeréséhez. Attila Művelődési Ház könyv­tárában, este 6 órakor pedig a rudabányai Gvadányi Mű­velődési Ház könyvtárában találkozik az olvasókkal. A bódvaszilasi községi könyv­tár vendége lesz Gulyás Mi­hály író. Miskolcon, az or­vosszálló KISZ-klubjában rendezik meg délután 4 óra­kor Serfözö Simon találkozó­ját, amelyen a költő verseit Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művésze mondja el. Szocialista brigá­dok tagjaival találkozik dél­után fél 3-kor az LKM csa­rádió KOSSUTH: «.20; Társalgó. — 9.44: Veress Sándor kis zongora- darabjaiból. — 10.05: Híres táj, érdekes környezet. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.50: Sugár Rezső müveiből. — 11.33: Suppé: Könnyülovasság. Nyitány. — 11.40: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. Thackeray regénye rádióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Hangverseny délidőben. — 13.40: Gitármuzsi­ka. — 14.10: Magyarán szólva... — 14.25; Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Arcképek az orosz irodalomból. — 15.1«: Népi dallamok nagy mesterek kezében. — 1G.05; Kér­hetek valamit? — 17.00: Társa­dalom és iskola. — 17.45: A Szabó család. — 18.30: Esti ma­gazin. — 19.15: Vallomások a szülőföldről. — 20.15: Önarckép. — 21.10: A Párizsi Polifon együttes énekel. — 21.30; Közjó és kutatás. — 22.20; Tíz perc külpolitika. — 22.30: Rádiószin- ház: Az éhező művész elmegy. — 23.44: Rossini: D-dúr fúvós­négyes. No. 5. — 0.10: Blum Jó­zsef táncdalaiból. PETŐFI: 8.05; Slágermúzeum. — 8.50; Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: Palócz László operett- felvételeiből. — 12.30; Népdalok. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Maria Teresa Uribe éne­kel. — 14.20: Régi magyar tánc­muzsika. — 15.05: Filmzene. — 15.20: Könyvről könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Kamasz-panasz. — 18.30; Gramo­fonalbum. — 19.05: Csak fiata­loknak! — 20.00: Vörös Sári és Szalay László énekel. — 20.35: A pajzán griff madár. — 21.05: Mag­nósok, figyelem! — 21.45? Az élő népdal. — 21.55: Verseit el­mondja: Fodor András. — 22.00: ..Filmfül.” Képtelen rockfilm­történet. — 23.20: Deák Tamás szerzeményeiből. — 24.00: Éjfél­től hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Zenekari mu­zsika. — 10.46; Donizetti operái­ból. — 11.20: Körmendi Klára hangversenye. — 13.05; Világ­hírlap. — 13.20: Bécsi vér. Ope­rettrészletek. — 14.00: Rádiószín­ház. Álkulcsok. — 14.58: Fúvós kamarazene. — 15.32: Labirintus. — 15.47; Pomádé király új ru­hája. Zenéskomédia-részletek. — 16.44; A magyar opera nyomá­ban. — 17.171 A zeneirodalom remekműveiből. — 18.30: A Ma­gyar Rádió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: Zenekari muzsika. — Közben 20.20: Modern írók portréi. — 20.40: A Zenekari muzsika foly­tatása. — 21.40; A Rádió Dal­színháza: Palotai álmok. — 22.47: Sebestyén János csemba­lózik. — 23.00; .Tan Peerce éne­kel. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Müvészport­rék. színháztörténeti érdekessé­gek. Dr. Gyárfás Ágnes elő­adása. — 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Eszak-mngyarországi krónika. (Borsod megyei képviselőjelöl­tekkel beszélget* munkatársunk. — Kohászat és környezetvéde­lem. Ankét az LKM-ben.) — 18.25—18.30: Lap- és müsorelöze- tes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévélorna. — 9.00; Iskolatévé. — 9.25: Aki mer, az nyer! Vetélkedő. — 10.05: Kivágások. Tévéfilm. — 10.20: Don Sebastien alkui. Tévékomédia. — 11.00: Képúj­ság. — 15.50; Hírek. — 15.55: Autók és emberek. Francia filmsorozat. VI/4. rész. — 16.45: A múlt nyomában. Csehszlovák rövidfilm. — 17.05: Képújság. — 17.10: Reklám. — 17.15: Hang­verseny a Pesti Vigadóban. — 17.50: Három nap tévéműsor.— 17.55: Egy új világ kezdete. Do­kumentumfilm. — 18.50: Rek­lám. — 19.05: Mini Stúdió ’85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00; A halál archívuma. XIII/ 10. rész. — 21.05: Stúdió ’85. — vargyárban Miskolczi Miklós. Györgytarlón, a könyvtárban Fecske Csabával beszélget­hetnek az olvasoK. A kácsár- di olvasótáborban szakmun­kástanulóknak rendeznek ta­lálkozót, amelyen Kabdebó Lóránt irodalomtörténész és Lakatos István költő vesz részt. Jókai Anna írónő is két találkozó vendége lesz; Leninvárosban, a TIFO sza­badidőközpontjában három­negyed négykor, Tokajban este 6 órakor kezdődik a ta­lálkozója az olvasókkal. Tar- calon, a községi tanács ta­22.05: Amor rabjai. Tévéfilm­sorozat. VI/1. — 22.30: Tv-hir- adó 3. — 22.40: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság. — 18.00: Zsebtévé. — 18.30; Kör­zeti adások. — 19.05: Sakk­matt. — 19.25: SOS Gyermek­falu. — 20.00; Asztalos István: A rekete macska. Tévéjáték. — 21.30: Tv-híradó 2. — 21.50: Kép­magnósok. figyelem! — 22.20; Képújság. mozi BEKE: A Jedi visszatér. Szí­nes amerikai tudományos-fan­tasztikus film. Kiemelt és III. helyár! Kezdés: fl2 órakor. — Szaffi. Színes magyar rajz-já­tékfilm. II. helyár! Kezdés: 3 órakor. — Sandokán (felújítás). Színes olasz—francia—NSZK ka- lnndfilm. II. helyár! Kezdés: nG és f8 órakor. — BEKE KAMA­RA: A bosszúállók újabb ka­landjai. Mb. szovjet film. Kez­dés: 4 órakor. — Sörgyári cap­riccio. Mb. csehszlovák film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: Házibuli. Mb. színes francia víg­játék. III. helyár! Kezdés: Í3 órakor. — Kincs, ami nines. Mb. színes olasz /vígjáték. III. hely- ár! Kezdés: hn5 órakor. — FILMMÚZEUMI ELŐADÁS: Vámpírok bálja. Színes ameri­kai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kez­dés: 7 órakor. — HEVESY IVÁN FILMKLUB: Az éjszakai utazók. Mb. színes olasz—spanyol tudo­mányos-fantasztikus film. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: f7 órakor. — Higgyetek nekem! Színes magyar film. Kezdés: f5 órakor. — TÁN­CSICS: Flashdance. Színes ame­rikai zenés film. Kiemelt cs III. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Balfá­cán. Mb. színes francia vígjá­ték. III. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — SZIKRA: Meztelenek és bolondok. Mb. színes amerikai bohózat. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — PETŐFI: Ma- raton életre, halálra. Mb. színes amerikai kalandfilm. 16 éven fe­lülieknek! Kiemelt és III. hely­ár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FAKLYA: Az álarcos lovas le­gendája. Mb. színes amerikai westernfilm. II. helyár! Kezdés: r5 és f7 órakor. — FAKLYA KAMARA: Nevem; Senki. Mb. olasz film. III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — TOKAJ DISCO MOZI: Óvakodj a törpétől. Mb. színes amerikai krimi. 16 éven felülieknek! Kezdés: f7 órakor. — TAPOLCA. ADY: 39. lépcső­fok. Mb. színes angol politikai krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — VASAS PARK­MOZI : Túl nagy rizikó. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés; 9 órakor. — NÉPKERT SZABADTÉRI MOZI: Örült római vakáció. Mb. szí­nes olasz vígjáték. III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — NEHÉZ­IPARI MŰSZAKI EGYETEM: Uramisten. Színes magyar film. Kezdés: 5 órakor. — MISKOLC- SZIRMA: Ufó Arizonában. Mb. amerikai film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — KAZINC­BARCIKA. BEKE: Rendőrök há­borúja. Színes francia bűnügyi film. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — Katapult. Színes csehszlovák vígjáték. 14 éven aluliaknak nem aiánlott! Kezdés: 4 órakor. — MEZŐKÖVESD. PETŐFI: A kiesi kocsi újra száguld. Mb. színes amerikai vígjáték. ITT. helyár! Kezdés: 8 órakor? — Uramisten. Színes maavar film. Kezdés: 6 órakor. — SÁROSPA­TAK RÁKÓCZI: A Kobra nan­ia. Mb. színes olasz krimi. 16 éven felülieknek! ITT helvár» Kezdés: nP órakor. — Kisknesn a magaslesen. Mb. színes szöv­ik «''crmekfilm. Kezdés* hn* órakor. színház 4.. kedd Két úr szolgája Gárdonyi ifj. bérlet Kezdés: este 7 órakor KAMARASZiNHAZ A regi nyár Kezdés: este 7 órakor nácstermében Bényei József költő beszélget az olvasókkal, ugyancsak este 6. órai kez­dettel. A kenézlői könyvtár­ban délután 2 órakor Fecske Csaba gyermekolvasókkal ta­lálkozik. A miskolci könyvtéren a mai napon a Bányász szalon- zenekar ad térzenét délután 4 órakor, 5 órától pedig a Csortos Színpad előadásában az Ördögöt idéz a diák című műsort láthatják az érdeklő­dők. A téren délután 3 óra­kor Esterházy Péter, délután 4 órától pedig Bárczy János dedikálja a könyvhétre meg­jelent kötetét. (benedek)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents