Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

1985. június 4., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A program igényes, mert teljesítése nem egys/.e. uen több, hanem jobb munkál kíván. Más szóval: termelé­kenyebben, kisebb energia- és anyagráforditassal jobb mi­nőségű és kelendőbb árul kell előállítanunk. Ez a fel­tétele annak, hogy a szocia­lista és a tőkés országok pia­cán versenyképesek legyünk es nyereséggel értékesíthes­sük áruinkat. Ahhoz, hogy a programot teljesíteni tudjuk, mindenütt, a kormányban, a minisztériumokban, a taná­csokban, a termelőüzemek­ben, az intézményekben, minden egyes munkahelyen a vezetőkkel és a beosztot­takkal szemben egyaránt magasabbra kell állítani a mércét. Olyan társadalmi légkört kell teremteni, amely csak a .ió minőségű munkál honorálja, amely ösztönzi, bátorítja az újító szándékú egyéneket és munkakollekti- vákat, amely elítéli a közér­deket sértő ügyeskedést, nem tűri meg a szervezet­lenséget és a hanyagságot, amely nemcsak tudomásul veszi, hanem helyesli, hogy a munkabér ne „járandó­ság”, hanem nyújtott telje­sítmény elismerése legyen. Biztonságos előrehaladá­sunkhoz, céljaink eléréséhez az igényes, a jó minőségű munka rangjának emelése melleit még valami másra, annak a régi igazságnak a tiszteletben tartására 's szükség van. hogy csak azt oszthatjuk el. amit meg­termeltünk. Ezt a törvényt a múltban sajnos nemegyszer megsértettük. Oda mar el­jutottunk. hogy megkezd­hettük az adósság csökken­tését. A törlesztés és a ka­matok azonban még jó ideig komoly terhet jelentenek, ezért a biztonságos egyen­súly elérése és megszilárdí­tása érdekében a jövőben is beosztó életet kell folytat­nunk. Más szóval gondosan számba kell venni, hogy mi­re futja, s hogy amivel ren­delkezünk. azt mire fordít­juk. Képletesen szólva nem „oszthatunk előleget", nem folytathatjuk tovább az oly­kor még mindig kísértő egyenlősdi gyakorlatát sem. A fejlesztési szolgáló anyagi alapokat mindenek­előtt a műszaki haladás meg­gyorsítására. a korszerű, a gazdaságosan előállított áruk termelésének .növelésére, az energia- és anyagfelhaszná­lás csökkentéséhez szükséges feltételek megteremtésére, a jövő előkészítését szolgáló kutatásokra kell fordítani. A fogyasztási alapokból a tár­sadalmi közös kiadások fe­dezetének biztosítása mel­lett a jelenleginél többet kell juttatnunk az egyéni tel­jesítmények ösztönzésére, a minőségileg jobb munka megfelelő anyagi elismerésé­re. Gazdálkodási és bérezési gyakorlatunkat olyan irány­ba kell továbbfejleszteni, hogy a vállalatok és az egyé­nek elsősorban a törvényes munkaidő hatékony kihasz­nálásában legyenek érdekel­tek. Ez természetesen nem zárja ki az olyan kiegészítő foglalkoztatási formák ész­szerű keretek .között való fenntartását, mint például a többségükben ma is hasznos tevékenységet folytató gaz­dasági munkaközösségek. El kell azonban jutnunk oda. hogy a törvényes munkaidő alatt is elérhető legyen az a teljesítmény és ezzel együtt az a kereset, ami a megél­hetés biztosításán túl lehe­tőséget ad a társadalmilag elismerhető, növekvő igé- nvek kielégítésére is. Nemzeti jövedelmünknek je­lenleg több mint egynegye­dét a, társadalmi juttatások­ra fordítjuk, ez az arány előreláthatóan a jövőben is fennmarad. A szociálpolitika alaprendeltetése a munka­teljesítményektől független társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésének elősegítése. Az e célt szolgáló juttatásokból jelenleg olyan rétegek is azo­nos arányban részesülnek, amelyek anyagi helyzete ezt nem indokolja, az. átlagosnál magasabb, esetleg kiugró jö­vedelemmel rendelkeznek. Ezt a gyakorlatot sem foly­tathatjuk tovább. Anélkül, hogy az. állampol­gári jogon járó alapellátás­ban visszalépnénk, a szoci­álpolitikában az. eddiginél nagyobb mértékben figye­lembe kell venni a tényleges rászorultságot. Mas szóval: azt a többletet, amit szociál­politikára fordíthatunk, je­lenleg és a belátható jövő­ben elsősorban a több gyer­meket nevelő családok és az. idős emberek, a pálya­kezdő fiatalok helyzetének javítására. azok gondjai­nak csökkentésére kell fel­használni. akik nem szá­míthatnak a családi hát­iéi- által biztosított támoga­tásra. E kérdésekről szólva úgy gondolom elérkezett an­nak az ideje, hogy többet apelláljunk a szülök felelős­ségére és a szülők iránti kö­telezettségekre is. Jövő terveink formálása, a VII. ötéves terv folyamatban levő kidolgozása mellett la­kozott figyelmet kell tordi- tanunk ez évi tervünk vég­rehajtására. Erre annál in­kább szükség van. mert amint erről a kormány es a SZOT képviselőinek közel­múltban tartott találkozóján is szó esett. az. első négy hó­nap adatai azt mutatják, hogy a tiszteletre méltó cró- feszilések dacára ez. ideig nem sikerült pótolni azokat a kieséseket és elmaradáso­kat. amelyeket a szigorú lel és a kényszerű energiakor­látozás okozott a termelés ben. Nagy szükség van ar­ra. hogy ha kell. akár több­letmunka árán is meggyor­suljon a veszteségek pótlá­sa. sor kerüljön a gazdaságo­san értékesíthető export- árualapok növelésére, a haté­konyság javítására, az ener­gia- és az. anyaglakarékos- ság (okozására elhatározott i n t ézkedések végre hajt ásá na k meggyorsítására. A Magyar Népköztársasá­got világszerte úgy ismerik, mint a béke. a társadalmi haladás ügyének elkötele­zett hívét. Külpolitikai te­vékenységünkben a jövő­ben is az. a cél vezet ben­nünket. hogy lehetőségeink­hez képest hozzájáruljunk a nemzetek közötti jó viszony és bizalom légkörének meg­teremtéséhez. a béke meg­őrzéséhez. Ez a legfőbb fel­tétele annak, hogy megva­lósíthassuk. sikerre vigyük nrszá gépi t ő cél j a in kai. A világ békeszerető erői­vel. a haladó emberekkel együtt nemrég emlékeztünk meg a fasizmus lelett ara­tott győzelem 40. évfordu­lójáról. Sajnálattal kell meg­állapítanunk. hogy vannak, akik hajlamosak megfeled­kezni az emberiség történel­mének legpusztítóbb, az em­beri életek tízmillióit köve­telő. mérhetetlen szenvedés­sel és anyagi .károkkal járó háborújának tanulságairól. Mi másnak tudható be. hogy a szélsőséges imperialista kö­rök a fegyverkezési ver­seny felszításával katonai erőfölény megszerzésére, ha­talmi befolyásuk növelésére törekszenek. Ezek veszélyes, de természetesen hiábavaló próbálkozások. Létezik az az erő. a Szov­jetunió és a Varsói Szerző­désbe tömörült szocialista országok közössége, amely a világ békeszerető erőivel és a józanul gondolkodó politi­kai tényezőkkel összefogva, képes rá. hogy megakadá­lyozza az erőszak híveinek lelülkerekedését. elhárítsa az emberiség létét fenyegető nukleáris katasztrófa veszé­lyét. Azt valljuk, hogy a megromlott nemzetközi hely­zet megváltoztatásának egyetlen lehetséges útja az egyenlő biztonság elvén ala- p a ló | egy ve i zet csők k en t ésh ez vezető tárgyalások folytatá­sa. Ebből a meggyőződésből kiindulva maradéktalanul támogat juk a Szovjetunió bé- kckezdeményezéseil. a Géni­ben és a többi nemzetközi fórumon folytatott tárgyalá­sok sikere érdekében telt erőfeszítéseit. Külpolitikai tevékenysé­günket a jövőben is megha­tározza. hogy hazánk a .szo­cialista országok közösségé­nek megbízható tagja. Kö­zös elveink, alapvető érde­keink és céljaink azonossá­ga jegyében, nemzeti érde­keinkkel összhangban arra törekszünk, hogy még szoro­sabbra fűzzük kapcsolatain­kat felszabadítónkkal és nagy barátunkkal, a Szovjet­unióval. és a többi szocia­lista országgal. Internacionalista elveink­nek megfelelően támogatjuk a l'eilödö országok haladá­sért. nemzeti felemelkedé­sért küzdő erőit. Amint többször megerősítettük és gyakorlati lépéseinkkel is bizonyítottuk, továbbra is készek vagyunk a békés egymás mellett élés elvei alapján a kölcsönösen elő­nyös együttműködés bővíté­sére a fejlett tőkés orszá­gokkal is. Mindenki, akit a béke és az államok közötti egyenjogú kapcsolatok fej­lesztésének szándéka tölt el. számíthat a Magyar Nép­köztársaság egyetértő együtl- mii ködösére. Céljaink világosak, van mire építenünk — mondot­ta végezetül Lázár György. — Most az. a feladat áll előt­tünk. hogy a társadalmi élet minden területén még kö­vetkezetesebb munkával tel­lát juk a szocialista rend­szerben levő hatalmas erő­forrásokat. Ez lehetséges, ha a XIII. kongresszus határo­zatainak .iránymutatásait kö­vetve. a szövetségi politika jegyében még szorosabbá tesszük a szocialista építés céljait magukénak valló em­berek összefogását, társadal­munk demokratikus intézmé­nyeinek fejlesztésével, az eddiginél is tágabb teret nyi­tunk minden alkotóerő ki­bon t a közt at ásá lu >z. A Központi Bizottság és a kormány nevében arra ké­rem nagygyűlésünk minden résztvevőjét, s a jelenlevő­kön keresztül Borsod-Aba- Új-Zemplén megye vala­mennyi vá laszt ópolgá ró t. hogy június 8-án leadott sza­vazatukkal. s a mindenna­pok munkájával támogassák a Hazafias Népfront prog­ramjának megvalósítását, mert ezzel saját boldogulá­sukat és szeretett hazánk felvirágoztatását szolgálják. Az utcán Megyünk az utcán. A pártszekhóztól indulva a sport- csarnokhoz. Komótosan tépkedve a járdán, átvágva ai utó­kon. Szemközt is jönnek, idősebbek, fiatalabbak, ki kiván­csion, ki anélkül tekint o kis csoportra. Némely arcon lát­szik az enyhe meghökkenés, amolyan „ki is ez oz isme­rős?” kifejezés, de oztán megy tovább. A csoportban pedig másokkal a Minisztertanács elnöke nalad. Megyénk párt- és állami vezetőivel együtt. Nézelő­dik, rá-rákórdex o látottakra, le-lelassitja lépteit, vissza­köszön a köszönöknék, majd a kis csoport megérkezik o sportcsarnokhoz, a nagygyűlés színhelyére. Persze, hogy nem olyan nagy dologi Egy kis seta az ut­cán. Csupán ennyi. Csak hát: nem sok ország kormányfője sétálgat - sétálgathat - mostanában a nyílt utcán. Van­nak helyek, ahol még páncélozott járműveken sem tanácsos. Tegnap délután egyébként Miskolcon kellemes, szép nyár volt. Sétálásra volá. Egész népünk összefogásával Képviselőjelöltek felszólalása Horváth József a Diós­győri Gépgyár esztergályo­saként munkatársai nevé­ben és mint a 8. számú vá­lasztókerület képviselőjelölt­je is hangsúlyozta: — Borsod megye munká­sait. köztük a diósgyőrie­ket sem kényeztették el az elmúlt évek. Hatásai — igaz eltérő mértékben — de ér­zékenyen érintették az itte­ni nagyüzemek dolgozóit. Ugyanakkor ez az időszak megtanított bennünket arra is. hogy a magasabb élet­színvonal ára a jobb, haté­konyabb munka. A kulcs­kérdés: mii. mivel, hogyan és miért termelünk, állítunk elő. Mi. akik ismerjük és tudjuk, mi a különbség a kiöregedett, elavult gépeken dolgozni, vagy számítógép- vezérlésű esztergán, örömmel üdvözöljük és támogatjuk a műszaki fejlesztésre irányu­ló törekvéseket, a szellemi értékek jobb hasznosítását, megbecsülését — mondotta, majd felszólalását így fejez­te be: — Van programunk, van erőnk és képességünk, aka­ratunk vívmányaink megőr­zésére. az újszerű feladatok megoldására. Ahhoz, hogy megbirkózhassunk a teen­dőkkel. kinek-kinek a saját munkájában kell megvalósí­tani a XIII. kongresszus ha­tározatait. Dónfi Dezső, a 2(>. számú választókerület képviselője­löltje felszólalásában a me­gye mezőgazdaságának ered­ményeit. problémáit taglal­ta. Elmondotta: — A megye mezőgazdaságát a nagy el­lentétek jellemzik mind ter­mőhelyi adottságban, mind nyereségtermelésben. A jó területek mellett ma még ott is folyik mezőgazdasági te­vékenység. ahol a jövőben dönteni kell. hogyan lehetne a területeket másként hasz­nosítani. Hasonló gondokat takar az a tény is. hogy bár gabonatermelésben rekord- eredmények születtek, mégis jelentősen csökkenlek az eredmények és megnöveked­tek a veszteségek. így a ter­melés bővítésére, több he­lyen a s/intentartásra sem képződtek a szükséges pénz­eszközök — mondotta, majd a megye mezőgazdaságának egyéb gondjait felsorolva arról szólott, hogy a most záruló tervciklus tapasztala­tait hasznosítani kell a VII. ötéves lerv előkészítésekor, hiszen — mint hangsúlyoz­ta — tudjuk, hogy a köve­telmények nem csökkennek, termékeinkre szüksége van az országnak, és a mezőgaz­dasági üzemekben a készség és a lehetőség is megvan a célok eléréséhez. Kürti László református püspök, a 2, számú választó­kerület képviselőjelöltje fel­szólalását a többi között így kezdte: — A hazánkban élő vallásos emberek örömmel vették tudomásul. hogy mind a XIII. kongresszus ha­tározatában. mind pedig a Hazafias Népfront választá­si felhívásában kifejezésre jut: kormányzatunk igényli népünk legszélesebb rétegei­nek a támogatását, tekintet nélkül világnézeti meggyő­ződésre: számit a vallásos emberek együttgondolkodá­sára és együttmunkálkodé- sára. A keresztyén hithez elvá­laszthatatlanul hozzá tartozi k a közéleti felelősség vállalá­sa... Az a politikai prog­ram. amely az előttünk ál­ló öt esztendő fejlődését kör­vonalazza. emberközpontú. Természetszerűleg sok szó esik benne a gazdasági élet korszerűsítéséről, a termelés növeléséről. A nyereségre va­ló törekvés azonban nem ön­cél. mint a tőkés társada­Megyénk országgyűlési képvi­selőjelöltjei közül felszólaltak: Horváth József, Dánfi Dezső, Kürti László, Osváth Judit, Czi- bere Tibor. lomban, hanem eszköz az emberi élet meggazdagitásá- ra. minőségének javítására. Csak helyeselni tudjuk, hogy hazánkban nem a jóléti ki­adások csökkentésével igye­keznek egyensúlyba hozni a költségvetést. A választási időszakban népünk felelős vezetői nem rejtették el a közvélemény elöl azokat a nehézségeket sem, amelyeket le kell küzdenünk. Mind­annyiunk előtt nyilvánvaló, hogy belpolitikai és külpoli­tikai célkitűzéseinket csak egész népünk összefogásával valósíthatjuk meg. A íefor- mátus keresztyének, de hi­szem. valamennyi felekezet tagjai készek együttmunkál­kodni az egyes emberek bol­dogulásáért. a kisebb és na­gyobb közösségek sorsának kedvező alakulásáért — mondotta. Osváth Judit, a 7. számú választókerület képviselője­löltje az első választó elfo­gódottságával köszöntötte a maga és az általa képviselt fiatalok nevében a nagy­gyűlést, majd felszólalását így folytatta: — Ha meg­nézzük társadalmunk bár­mely területét, nincs olyan hely. ahol ne találkoznánk munkájukat becsületesen végző fiatalokkal. Ahhoz, hogy az érettebb korosztályú lakosság elfogadjon bennün­ket. minden korábbinál ma­gasabb szinten és mindig magas fokon kell bizonyíta­nunk elkötelezettségünket és helytállásunkat. Ezután arról szólott, hogy a fiatalok nagy része a vá­rosoktól távoli kis települé­seken él. Közülük sokan naponta utaznak az iskolák­ba, munkahelyekre. Életcél­juk megegyezik a városban élő fiatalokéval, de körül­ményeik lényegesen nehe­zebbé teszik annak elérését. — Jó munkával mi is sze­retnénk hozzájárulni, hogy a kis településen lakók életkörülményei javuljanak. Javuljon a közellátás, a szol­gáltatás. a művelődési fel­tételek. Nőjön a helybeni foglalkoztatás és munkalehe­tőségek száma — mondotta végül. Czi here Tibor, a 4. szá­mú választókerület képvise­lőjelöltje arról szólott, hogy a társadalom gazdasá­gi fejlődésében egyre na­gyobb a műszaki és a ter­mészeti udományok szerepe. A folytonos gazdasági növe­kedés egyre szigorúbb köve­telménye ugyanis nem elé­gíthető,. ki a tudományos kutatások eredményeinek széles körű és hatékony fel- használása nélkül. Magyarország ma az. ipa­rilag közepesen fejlett or­szágok felső csoportjába tar­tozik. A bruttó nemzeti terméknek több mint a fe­lét az. ipar adja, és a kere­sőképes lakosságnak mint­egy 40 százalékát az. ipar foglalkoztatja. Mindez annak a korszakos .átalakulásnak köszönhető. amelyen a Magyar Népköztársaság a felszabadulást követő négy évtizedben ment át. A so­ron következő megoldandó feladat ezek után az, hogy népgazdaságunk a követke­ző évtizedekben elérje, de legalábbis megközelítse az iparilag fejlett oi-szágok színvonalát. Ez. csakis nép­gazdaságunk intenzív fejlő­dése útján, az intenzív fej­lődési szakasz követelmé­nyeinek teljesítésével lehet­séges. amiben jelentős sze­rep jut a tudományos kuta­tásoknak, s a velük szorosan együttműködő, műszaki fej­lesztésnek. Kulcskérdés a tudomá­nyos kutatási és a gazdasági szféra hatékony együttmű­ködésének biztosítása. Más­képpen fogalmazva: a gaz­daságfejlesztési politika és a kutatáspolilika összehangolá­sa nem nélkülözhető, mert enólkül elképzelhetetlen az innováció széles körű érvé­nyesülése a gazdaságban. A kutatási-tejlesztési fel­adatok sikeres megoldása döntően a jól képzett, alko­tó szellemű és nagy felelős­séget vállaló műszaki értel­miségiekre hárul. Ugyanak­kor azt tapasztaljuk, hogy a műszaki értelmiség relatív anyagi helyzete az utóbbi évtizedekben fokozatosan romlott. Fontos feladatnak tartom ezért a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi „megbe­csülését. Azt is tudom, hogy lehetőségeinknek az ország gazdasági helyzetétől függő­en korlátái vannak, mégis szeretném a figyelmet arra irányítani, hogy a műszaki értelmiség alkotó rétegének megkülönböztetett anyagi megbecsülése olyan befekte­tés, amely a társadalom számára sokszorosan megté­rül.. * A választási nagygyűlés a Szózat együttes eléneklésé- vel ért véget. kell teremteni, amely csak a jó minőségű munkát honorálja

Next

/
Thumbnails
Contents