Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. június 4., kedd Pattantyús-Ábrahám Gézára emlékeztek Emléktábla-avató ün- # népségét rendeztek június 3-án, hétfőn délután Miskolcon, a 43. Szá­mú Általános Iskola bejára­tánál a száz éve született Pattantyús-Ábrahám Géza gépészmérnök, Kossuth-díjas akadémikus professzor tisz­teletére. A Tarcsi Lajos ál­tal készített emléktábla ün­nepélyes leleplezésénél Terp- ián Zénó, a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem lanszékvezető egyetemi ta­nára, a Gépipari Tudomá­Nyilvánvaló, hogy június !!-án, a választás napján töb­ben távol lesznek állandó lakhelyüktől. Üdülnek, vagy különböző okok miatt el­utaztak. Számukra is bizto­sított a szavazás lehetősége. Miként már szóltunk róla, a választópolgár az állandó la­kóhelye szerint illetékes he­lyi tanács végrehajtó bizott­ságának igazolása alapján kérheti ideiglenes tartózko­dási helyén a helyi tanács végrehajtó bizottságától, vagy a szavazatszedő bizottságtól, hogy vegyék fel a választók nyilvántartásába. Természe­tes viszont, hogy itt csak az országos listára szavazhat, a helyi jelöltekre nem. Mindenütt a megyei vá­lasztási elnökség állapítja meg, hogy a választási tör­vény ide vonatkozó szabályá­nak alkalmazása szempontjá­ból melyik község minősül üdülőhelynek, illetve turista- forgalmú helynek. A mi me­gyénkben, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei választási elnökség a következő közsé­geket jelölte ki: Aggtelek, Jósvafő, Boldogkőváralja, Ké­ked, Telkibánya, Vizsoly, Bo­nyos Egyesület elnöke mél­tatta az 1956. szeptember 29-én elhunyt gépészmérnök munkásságát. 'Többek között szólt arról, hogy a Selmec­bányái születésű professzor csaknem 50 esztendőn át állt a hazai gépészmérnök-okta­tás szolgálatában. Az aktiv munkával töltött évek alatt számtalan szakkönyvet írt és szerkesztett, s betöltötte a Technika című folyóirat fő- szerkesztői tisztét is. gács, Kács, Bükkszentkereszt, Mályi, Nyékládháza, Arló, Hollóháza, Tokaj. Ezekben a községekben — az igazolással történő szava­zás érdekében — a helyi vá­lasztási elnökség jelöl ki egy szavazókört, ahol a szavazás akkor is 18 óráig tart, ha a választói nyilvántartásba fel­vett valamennyi választópol­gár már leszavazott. A délutáni telexben kap­tuk a szomorú hírt, hogy Niklai Adám költő, a Ma­gyar Írók Szövetségének tag­ja 61 éves korában Debre­cenben, hosszas betegség után elhunyt. A Napjaink indulásakor Miskolcra költö­zött, s azóta rendszeresen publikált lapunkban és me­gyénk irodalmi lapjában. El­ső verskötetét, a Hullámtöről lényegében az itt írott ver­seiből állította össze. Jelleg­zetes alakja volt a — Deb­Gyűlések és találkozók Ma, június 4-én megyénk országgyűlési képviselője­löltjei a következő helye­ken tartanak választási gyű­léseket, illetve rétegtalálko­zókat. Miskolcon a 10. Számú Általános Iskolában 18 óra­kor kezdődik Braun József és Keszthelyi Zoltán réteg­találkozója. A miskolci Molnár Béla Ifjúsági Házban Czirbus Já­nos és Dudla József réteg­találkozója 14 óra 30 perc­kor kezdődik. Az aszalói művelődési házban 18 órakor kezdődik Nagy László és Tóth István választási gyűlése. Miskolcon, a 87. számú tanácstagi választókerület ré­tegtalálkozója június 4-én a LÁEV kultúrtermében 18 órakor kezdődik. Jelöltek: Meszticzky István és Vári Tamásné. A 88. számú tanácstagi választókerületben 18 óra­kor az Erdőfelügyelőségen kerül sor a rétegtalálkozóra. Jelöltek: Medgyesi László és dr. Simkó János. Szovjot—jöBOSZláV táviratváltás Az 1955-ös belgrádi szov­jet—jugoszláv nyilatkozat aláírásának (június 2.) har­mincadik évfordulója alkal­mából hétfőn táviratváltásra került sor a szovjet külügy­minisztérium és a jugoszláv szövetségi külügyi titkárság (külügyminisztérium) között. A szovjet külügyminiszté­rium táviratában megálla­pítja, hogy a nyilatkozatban foglalt elvek és megállapo-, dások kiállták az idők pró­báját és egészében véve jó hatást gyakoroltak a szovjet —jugoszláv együttműkö­désre. A jugoszláv választávirat a baráti kapcsolatok és a sokoldalú együttműködés szempontjából történelmi je­lentőségűnek minősíti a belgrádi nyilatkozatot. recenbe költözéséig — mis­kolci irodalmi és művészeti életnek. Emlékezetes szép versében, a Pannóniától BorJ sódig címűben tett vallomást megyénk, az ipari táj. s az őt befogadó város mellett. Később még két kötete je­lent meg, a Szeretők és a válogatott, Előjelek című, az utóbbi 1984-ben. A költőt június 10-én, hétfőn 13 óra­kor kísérik utolsó útjára a debreceni köztemetőben. — csákó — Választási tudnivalók Üdülők a szavazás napján Elhunyt Niklai Adam A MISKOLCI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet szerződéses üzemeltetésre, az alábbi üzletekre: 1985. július 5-től 1988. július 4-ig terjedő időszakra: 301. számú tejbüfé IV. oszt. Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 18. 1985. augusztus 1-től 1988. július 31-ig terjedő időszakra: 237. számú Szökőkút presszó II. oszL Miskolc, Hoffmann O. u. 1985. szeptember 1-től 1988. augusztus 31-ig terjedő időszakra: 435. számú büfé III. oszt. Miskolc, Széchenyi u. 28. A 435. sz. büfé pályázatának benyújtásához a Szénbánya Vállalat befogadó nyilatko­zata szükséges. A pályázat benyújtásának határideje: 1985. június 24. Helye: a vállalat személyzeti osztálya. A meghirdetett üzletek információs tájékoztatója átvehető a vállalat központjában (Miskolc, Baross Gábor u. 13—15. sz.) a közgazdasági osztályon, 1985. június 14-től. A nyilvános versenytárgyalásra 1985. július 2-án (kedden) délelőtt 9 órakor az Otthon étteremben (Miskolc, Könyves Kálmán u. 4. sz.) kerül sor. Olyan társadalmi légkört (Folytatás az 1. oldalról) a helyi igazgatás, a gazda­ságirányítás korszerűsítésé­nek folytatását, az oly sok bosszúságot okozó bürokrá­cia visszaszorítását, a szo­cialista normáinktól idegen, az emberek igazságérzetét sértő jelenségekkel szemben való határozottabb fellépést, a végrehajtás ellenőrzésének fokozását. A XIII. kongresszus, fel- szabadulásunk 40. évfordu­lója arra is alkalmat adtak, hogy ismét számba vegyük honnan indultunk és med­dig jutottunk a szocialista társadalom építésének ma­gunk választotta útján. Hi­valkodás nélkül elmondhat­juk, hogy az elmúlt 40 év alatt — bár voltak idősza­kok, amikor a külső körül­mények, vagy éppen saját hibáink folytán súlyos ne­hézségekkel kellett megküz- denünk — marxista—leninis­ta pártunk vezetésével né­pünk olyan művet alkotott, amelyre méltán büszke le­het. Hazánk a felszabadulás előtti időkre jellemző elma­radottságtól felküzdötte ma­gát a gazdaságilag közepe­sen fejlett országok sorába, megbecsült tagja a békéért és a haladásért küzdő nem­zetek sorának. A népi ha­talom szilárd, a szövetségi politika jegyében mindegy­re megújul és erősödik a szocialista nemzeti egység, maradéktalanul érvényre jutnak az alapvető emberi jogok, teljes a létbiztonság, a dolgozó emberek számára biztosított a tisztes megél­hetés. Az utóbbi évek nehezebbé vált körülményei között is sikerült megőriznünk vív­mányainkat, minden gond és nehézség ellenére előbbre jutottunk a szocialista épí­tés útján. A lények arról tanúskodnak, hogy a fejlő­dés — bár az előirányzatok egy részét előreláthatóan nem tudjuk teljesíteni — a VI. ötéves tervben kitűzött irányban halad. A nemzeti jövedelem négy év alajt 8,5 százalékkal, a termelékeny­ség ennél is nagyobb mér­tékben emelkedett. Az ipar termelése több mint 10 szá­zalékkal bővült. A mezőgaz­daság az előző öt év átlagá­hoz képest 12—13 százalék­kal termel többel. Minden eddiginél nagyobb eredményi ért el a gabona és az ipari növények termelésében, fel­dolgozásában, ami a belföldi szükségletek kielégítése mel­lett jó lehetőséget adott az export bővítésére is. Az elmúlt évek kiemelke­dően fontos eredménye, hogy sikerült megállítani a kül­földi adósság növekedését. A külkereskedelmi mérleg 1982 óta évről évre elért kiviteli többlettel zárult, megkezd­tük az adósság csökkentését. Ez nem csekélység, ha meg­gondoljuk, hogy ezekben az években tovább romlott a nemzetközi politikai légkör, számunkra előnytelenül ala­kultak a világpiaci árak, erősödött a gazdasági pro­tekcionizmus, s a világ fél­száz országa került olyan helyzetbe, hogy kénytelen volt kérni adósságainak át­ütemezését. Fizetőképessé­günk megőrzésében, az egyensúly javítására tett sa­ját erőfeszítéseink mellett ezekben az években is pó­tolhatatlan szerepe volt a Szovjetunióval folytatott gyümölcsöző együttműködés­nek, a KGST keretében meg­valósuló szocialista gazda­sági integráció előrehaladá­sából származó előnyöknek. A vártnál nehezebb felté­telek miatt az egyensúlyi követelmények betartása csak úgy volt lehetséges, hogy az előirányzottnál erő­teljesebben mérsékelni kel­lett a belföldi felhasználást. Az életszínvonal védelme érdekében elsősorban a be­ruházásokat korlátoztuk, s így valamelyest növelhető volt a lakosság fogyasztása, és az életkörülményeket is sikerült némileg javítani. Az elért életszínvonalat azonban így sem tudtuk ma­radéktalanul megőrizni. A reálbérek a tervezettnél na­gyobb áremelések miatt csökkentek. A családok je­lentős részének nehezebbé vált az élete. Mégis mindent egybevetve, és az adott vi­szonyokat figyelembe véve, jó lelkiismerettel mondhat­juk, hogy a legutóbbi vá­lasztás óta eltelt öt eszten­dő mérlege összességében pozitív. A közös munkából, a fel­adatok végrehajtására tett erőfeszítésektől — hagyomá­nyaikhoz híven — Borsod- Abaúj-Zemplén megye válla­lati, szövetkezeti kollektívái becsülettel kivették részüket. A megye helyzete — amint azt közvetlenül is tapasztal­hattam — nagyban-egészben megfelel annak, ami az or­szágra jellemző. A fejlődés a korábbinál lassúbb volt, de így is figyelmet érdemlő. A termelés növekedése mér­séklődött és differenciáltabb lett. A hatékonyság javult de a kedvezőtlen világpiaci hatásokat csak részben el­lensúlyozta. A létbiztonságot itt is sikerült megőrizni, de az életszínvonal alakulásá­ban a korábbinál erőtelje­sebb a differenciálódás, nö­vekedtek az idős emberek és a családalapítók gondjai. Ami a jelent és a iövőt illeti, itt époen úav megta­lálhatók a kedvező, az elő­remutató. a követésre méltó oéldák és kezdeményezések, mint azok a másutt is meg­levő problémák, amelyek fé­kezik a magasabb igények­hez, a változó követelmé­nyekhez való gyorsabb al­kalmazkodást. Erre — az ismétlem álta­lános jelenségre — azért kell újra és újra ráirányítani a figyelmet, mert egyensúlyi gondjaink keletkezésében, ab­ban, hogy le kellett fékezni a fejlődés ütemét, hogy fize­tőképességünk megőrzése miatt csökkentenénk kelleti a belföldi felhasználásra ju­tó nemzeti jövedelmet, a rajtunk kívülálló okok mel­lett saját munkánk fogyaté­kosságainak is szerepe van. Más szóval népgazdaságunk teljesítményét még nem si­került arra a szintre emel­ni, amivel ellensúlyozni lei hetett a nemzetközi piacon elszenvedett árveszteségeket. Mint arra Borsodban is ta­lálni példát — a jó és ered­ményesen dolgozók mellett — még számos vállalatunk, szövetkezetünk van, amely termékeivel nem képes helyt­állni a nemzetközi verseny­ben, vagy azért, mert gyen­ge árut kínál, vagy mert drágán termel. Ez sem csak helyi jelenség. Általában is lassú a műszaki fejlődés, a termelési szerkezet megúju­lása, s bár a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csök­kent, e tekintetben is csak­úgy, mint a termelékeny­ségbén, még messze vagyunk a nemzetközi élvonaltól. Ebbe nem törődhetünk be­le. Mindent meg kell ten­nünk, hogy a tartalékok fel­tárásával, a jobb és hatéko­nyabb munkával megjavít­suk a gazdaság jövedelem- termelő képességét. Ez a fel­tétele annak, hogy a nem­zetközi kötelezettségek telje­sítése mellett —, ha szerény mértékben is, de — növelni tudjuk a belföldi felhaszná­lásra jutó nemzeti jövedel­met. Amikor június 8-án az ur­nák elé járulunk, hogy meg­válasszuk a képviselőket és a tanácstagokat, egyben igent mondunk a Ha -alias Nép­front program jár t is. E prog­ram, amely a szó -ialista cé­lokkal azonosuló, a hazáju­kat szerető emf írek közös akaratát fejezi ki, szilárd alapokra támaszkodik, moz­gósító, de egyt .n igényes is. A program szilárd ala­pokra támaszkodik, mert építhet a gyakorlatban ki­próbált politika folytatására, a 40 év alatt felhalmozott szellemi és anyagi erőforrá­sokra, népünk tehetségére és szorgalmára, a szocialista barátainkkal folytatott sok­oldalú együttműködésre. Szá­molhat vele, hogy hazánk olyan szövetségi rendszer — a Varsói Szerződés — tagja, amely garanciát nyújt a leg­fontosabb nemzetközi felté­tel biztosítására: a béke meg­őrzésére. A program mozgósító, mert azt a célt tűzi ki, hogy az elmúlt évek egyensúlyte­remtő erőfeszítései után a gazdaság teljesítőképességé­nek növelésével teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy többet fordíthassunk a termelés , korszerűsítését szol­gáló műszaki haladás meg­gyorsítására, a tudomány, a kultúra fejlesztésére, az élet- körülmények javítására, az életszínvonal növelésére. ■ - ■ v WMM m Ének A gyűlés elnöke köszönti az egybegyűlteket, majd kéri, hogy az énekkarról együtt énekeljük el a Himnustt. Mikor is kérték utoljára az egybegyűltektől ezt? Az együtténeklést. Hány éve? Elhangzik persze minden arra alkalmas helyen és időben a Himnusz, o Szózat, az Inter­national, persze, hogy elhangzik) Lemezről, magnóról. Mi I pedig, az egybegyűltek hallgatunk. A sportcsarnok tegnap tömve volt. Nemcsak a lelátók, hanem a benti pálya is. Több ezer ember énekelte együtt a Himnuszt - a végén a Szózatot. Idősek, fiatalok, férfiak, nők, sok ezer ember eggyé vált, sokszínű hangja. Szép bizony, élmény így az ének. Énekeink. A tegnopi gyűlésen ismét kiderült: tudunk együtt éne­kelni. A kormány elnökének, valamint megyénk párt- és állami vezetői­nek a sportcsarnokhoz vezető úton a Vörösmarty utcai óvodások virággal kedveskedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents