Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2

1985. június 29., szombat

Megtartotta alakuló ülését az új Országgyűlés

(Folytatás az 1. oldalról)

Az Országos Választási Elnökség is több jelzést, véleményt, javaslatot kapott, mint az előző választások során.

Az országos választási listán induló 35 jelöltre leadott szavazatok magas száma és aránya jól demonstrálta népünk egységét, szövetségi politikánk helyességét, az alapvető politikai célokkal való egyetértését.

A kötelező többes jelölés következtében a választási események között megnövekedett a jelölőgyűlések szerepe. A Hazafias Népfrontbizottságok a pótválasztást megelőző újabb jelölőgyűlésekkel együtt 846 országgyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölőgyűlést szerveztek. Ezeken több mint másfél millió választópolgár jelent meg, és élénk vita, konkrét, személyre szóló véleménynyilvánítás mellett, felelősséggel döntött a jelöltek személyéről. Az országgyűlési választókerületekben indult 873 képviselő- jelölt közül 78-ra a választó- polgárok lettek javaslatot. A tanácstagi választókerületekben 89 796 jelölt indult, s közülük 3639-et javasoltak a választópolgárok, összesen 78 olyan képviselői és 2554 tanácstagi választókerület volt.- ahol kettőnél több jelölt neve került fel a szavazólapra. Ezek a számok mutatják, hogy a népfront javaslatai nagy többségükben találkoztak a választók elképzeléseivel.

A jelölőgyűléseken mintegy 200 ezren szólaltak fel. Véleményt mondtak az országos és a helyi politikáról, a jelöltek személyéről, a velük szemben támasztott követelményekről. Nagyszámú közérdekű javaslat, észrevétel is elhangzott. Ezek hasznosítása az illetékes szervek fontos feladata.

A korábbiaknál nagyobb számban tartott választási gyűlések és más fórumok, találkozások lehetőséget adtak az országos és a helyi politizálásra, a választók és a jelöltek közötti eszmecserére, a közvetlen kapcsolatok kialakítására, a jelöltek személyének és elképzeléseinek jobb megismertetésére.

Az állampolgári aktivitás és felelősségtudat a szavazás során is megnyilvánult. A szavazás módja bonyolultabb volt az előző választások alkalmával megszokottnál. .Ezért is figyelemre méltó, hogy az érvénytelen szavazatok aránya viszonylag alacsony volt: a június 8-i választásokon mintegy 5 százalékos; ez a pólválasztásokón két százalék alá csökkent.

A szavazás nyugodt körülmények között zajlott. Az eseményeket jóformán mindenütt a választások jelentőségéhez méltó ünnepélyesség jellemezte. Számos településen a korai munkakezdés, vagy hétvégi kirándulások miatt a választás hivatalos megkezdése előtt kinyitották a szavazóhelyiségeket.

A csaknem 650 ezer első választó fiatalt emléklappal köszöntötték. Zavaró körülmény sehol nem volt. annak ellenére, hogy első ízben a választás napjára nem rendeltünk el szesztilalmat.

Mindent egybevetve, a választások jól szolgálták DO- litikai céljainkat. A választópolgárok nagyfokú közéleti érdeklődéséből, vélemény- nyilvánításából és a szavazás eredményéből levonhatjuk azt a következtetést, hogy népünk magáénak érzi és cselekvőén támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott országépítő célokat és a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett programot. Joggal mondhatjuk, hogy hazánk választópolgárai a békére, a szocializmus további építésére szavaztak.

A választások lebonyolításának szervezésében most kevesebb, erre a célra alakított szervezet dolgozott. A választási élnökségek, a szavazatszedő bizottságok tagjai feladataikat társadalmi munkában, esküjükhöz híven, felelősséggel látták el. A csaknem 70 ezer társadalmi munkás eredményesen tevékenykedett. A választások sikeréhez nagyban hozzájárult a párt, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek, a tanácsi és más állami szervek, valamint a hírközlés sok ezer dolgozója, aktivistája. Az Ország- gyűlés fórumán az Országos Választási Elnökség nevében köszönetét mondok mindnyájuknak tevékeny és hasznos közreműködésükért, a választások zavartalan, eredményes lebonyolítását segítő, önzetlen munkájukért.

Az Országos Választási Elnökség folyamatosan figyelemmel kísérte a választások. menetét.

A választások összegzett eredménye alapján jelentem: megválasztottak az országos listán 35. a 352 országgyűlési képviselői választókerületben 351. összesen 386 országgyűlési képviselőt és 326 pótk“oviselőt. 42 731 tanácstagot és 31 668 póttanácstagot.

— Köszönetét mondok azért a bizalomért, amellyel az Országgyűlés elnökévé választottak. Arra fogok törekedni, hogy az Önök és állampolgáraink várakozásának megfelelően hasznosan és eredményesen lássam el az elnöki teendőket. Ehhez kérem valamennyi képviselő- társam segítségét és támogatását, mert enélkül lehetetlen lenne akár a legkisebb feladat megoldását is vállalni.

— A magyar Országgyűlés — mutatott rá az elnök — népképviseleti testület.

Mindenki a nép akaratával került a sorainkba. Ez arra kötelez bennünket, hogy fegyelmezetten, színvonalasan és elkötelezetten képviseljük választóinkat. Azokat képviseljük, akik jogosan igénylik, hogy állandó kapcsolatban álljunk velük, s döntéseinkkel híven szolgáljuk szocialista hazánkat — hangsúlyozta Sarlós István.

Sarlós István ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az' előző Országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést — az Alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s azt a képviselők között kiosztották. A jelentést az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette.

Az elnök ezután emlékeztetett arra, hogy az Alkotmány 29. paragrafusának 1. bekezdése alapján az Ország- gyűlés feladata, hogy megválassza a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Erre vonatkozóan a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes javaslatot terjesztett elő. A javaslatot — amelyet a jegyző ismertetett — az Országyűlés egyhangúlag elfogadta.

Méhes Lajos (Bp. 44. vk,), dr. Nagy József (Baranya 6. vk.), dr. Novak Béla (Pest m. 18. vk.), Szépvölgyi Zoltán (Bp. 57. vk.).

A testület tagjai továbbá a nem országgyűlési képviselők közül: dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökhelyettese, dr. Kilényi Géza, a jogtudomány doktora, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettese, dr. Kovács István akadémikus, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója, dr. Nagy László egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, dr. Röder Edit ügyvéd, a Budapesti 1. Sz. Ügyvédi Munkaközösség tagja, dr. Takács Imre egyetemi tanár, az ELTE Állam- tudományi Intézetének igazgatója.

Az elnök ezután bejelentette: a Hazafias Népfront Országos Tanácsától javaslat érkezett az Országgyűlés bizottságainak tagjaira. (Az indítványt a képviselők írásban kézhez kapták.) A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták.

A Parlamentben letette a hivatali esküt az új kormány

Március 22-ig mindenütt megalakultak a helyi, a fővárosi és a megyei választási elnökségek is. Munkájukat a törvény előírásainak megfelelően elvégezték. Biztosították, hogy minden választásra jogosult állampolgár gyakorolhatta választói jogát. A választók nyilvántartását a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai az állami népességnyilvántartás korábbinál lényegesen pontosabb számítógépes adatainak a felhasználásával időben összeállították és két ízben közszemlére tették A nyilvántartásba történt felvételről az állampolgárokat külön is értesítették.

A nyilvántartásból való kihagyás, illetőleg a nyilvántartásba történt felvétel ellen a választópolgárok számához képest igen kevés, mindössze 2000 kifogás érkezett. Döntő többségüket a végrehajtó bizottságok elfogadták, a "álasztók nyilvántartását ennek megfelelően helyesbítették. Mindössze 6 kifogás került a bírósághoz, ezek közül egy bizonyult megalapozottnak.

Az Országos Választási Elnökség megállapította, hogy az országgyűlési képviselők országos választási listáján, valamint az országgyűlési képviselői és a helyi tanácstagi választókerületekben a jelölés törvényes volt. A helyi választási elnökségek jogszerűen bírálták el a jelölőgyűlésekkel kapcsolatos kifogásokat, és véglegesen döntöttek azokban. Az Országos Választási Elnökség beavatkozására ezért nem volt szükség.

Az országgyűlési képviselői jelölőgyűlésekkel kapcsolatban a helyi választási elnökségekhez 46 kifogás érkezett. Ezekből mindössze kettő: a Borsod megyei 15. és a Fejér megyei 2. számú országgyűlési választókerületben tartott jelölőgyűlésekkel szemben emelt kifogás bizonyult megalapozottnak. Az illetékes választási elnökségek a szóban forgó je- lölőgyűlések eredményét megsemmisítették. A tanácstagi jelölőgyűlések ellen benyújtott 28 kifogásból tízet fogadtak el az illetékes választási elnökségek. Valamennyi jogosan kifogásolt esetben intézkedtek a törvényesség helyreállításáról és az új jelölőgyűlések tartásáról.

A választási eredmények összegezéséhez első ízben a számítógépes technikát is felhasználtuk.

Az Országos Választási Elnökség a választások eredményét június 9-én, illetőleg 23-án közzétette.

A Zala megyei 5. számú országgyűlési választókerületben a három jelölt közül utólag kettő visszalépett^ ezért ott pótválasztást nem tarthattak. Három tanácstagi hely is üresen maradt. Egy esetben az egyik jelölt visszalépett, két esetben pedig a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak. Az üresen maradt választói kerületekben a legközelebbi időközi választás alkalmával kerül sor a mandátumok betöltésére.

Tisztelt Országgyűlés!

Az Országos Választási Elnökség ezzel az 1985. évi választásokkal . kapcsolatos munkáját befejezte. Mivel megbízatása öt évre szól, tevékenységét szükség szerint, az időközi választások alkalmával folytatja.

Kérem a tisztelt Ország- gyűlést, hogy az Országos Választási Elnökség beszámolóját szíveskedjék tudomásul venni.

Engedjék meg, hogy az Országos Választási Elnökség nevében ezen ünnepi alkalomból őszintén kívánjak. az Országgyűlésnek, minden újonnan és először megválasztott képviselőnek, valamint élve a lehetőséggel, a fővárosi, a megyei és a helyi tanácsok valameny- nyi tagjának népünk javát szolgáló, jó egészséggel végzett eredményes közéleti tevékenységet.

Az Elnöki Tanács megválasztása

A tisztségviselők megválasztása

Az Országgyűlés az Országos Választási Elnökség beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette, majd a Hazafias Népfront Országos Ta- . nácsának ajánlása alapján megválasztotta a nlandá- tumvizsgáló bizottság elnökének Barcs Sándort, valamint a bizottság tagjaivá Bíró Imrét, Karalcas Lászlót, dr. Ladányi Józsefet, Sebest Lászlónál, Takács Imrénél és dr. Vida Miklóst.

Rövid szünet után dr. Pesta László bejelentette, hogy a korelnökség a szünetben megvizsgálta és rendben találta a mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízólevelét, amelyet az Országgyűlés igazoltnak - jelentett ki.

Barcs Sándor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke a testület munkájáról tett jelentésében elmondta:

— A mandátumvizsgáló bizottság az ügyrendben foglaltak szerint, az Országos Választási Elnökségtől átvett- választási .jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta a június 8-i általános és a június 22-i pótválasztáson megválasztott képviselők megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy az országgyűlési képviselői választások a törvény előírásainak megfelelően folytak le. Megbízólevelét valamennyi képviselő benyújtotta és ezek a törvényben előírtaknak megfelelnek. Ezért a bizottság javasolja a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a beterjesztett és szétosztott névjegyzékben felsorolt képviselőket igazolja.

A mandátumvizsgáló bizottság rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy az újonnan megválasztott Országgyűlés ösz- szetételében is kifejezi szocialista, nemzeti egységünket.

Az Országgyűlés 386 tagja közül eredeti foglalkozás szerint munkás 133, paraszt 16, értelmiségi 179, alkalmazott és egyéb foglalkozású 58.. A 30 éves és annál fiatalabb képviselők száma 20, a nőké 81. A mostani Országgyűlésben 282 képviselőnek van egyetemi vagy főiskolai végzettsége. A jelenlegi foglalkozás szerinti összetétel is megfelel szocialista viszonyainknak. Társadalmunk legszélesebb rétegei jutottak képviselethez. így például a munkás- osztályhoz tartozó fizikai foglalkozású és közvetlenül a termelést irányító dolgozók száma 64. A termelőszövetkezeti parasztsághoz tartozó fizikai foglalkozású és közvetlenül a termelést irányító képviselők száma 4. Á nem fizikai foglalkozásúakat tekintve közgazda- sági végzettsége van 21 főnek, jogi végzettsége 14. műszaki végzettsége 58, mezőgazdasági végzettsége 64, egészségügyi végzettsége 34, pedagógiai végzettsége pedig 38 képviselőnek. Az Ország- gyűlés 386 tagja közül 244 az új képviselő.

Az Országgyűlés a mandátumvizsgáló bizottság jelentését egyhangúlag elfogadta és a kiosztott névjegyzékben felsorolt képviselőket igazoltnak jelentette ki.

Dr. Pesta László ezután bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes javaslat érkezett az Országgyűlés tisztségviselőire.

A javaslatot — amelyet a jegyző ismertetett — az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta, és az Országgyűlés elnökévé Sarlós Istvánt, ál- elnökeivé Cservenka Ferencnél és Péter Jánost, jegyzőivé Balogh Lászlót, dr. Karvalits Ferencet, dr. Pesta Lászlót, Rujsz Lásziónét, Soltészné Pádár Ilonát és Tornán Károlynál megválasztotta.

Szünet következett, majd — miután a korelnökség elvégezte teendőit — az Ország- gyűlés Sarlós István elnökletével folytatta munkáját. Az Országgyűlés új elnöke megtartotta székfoglalóját:

Sarlós István székfoglalója

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Losonczi Pál.

Az Elnöki Tanács helyettes elnöke Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezső.

Az Elnöki Tanács titkára Katona Imre.

Az Elnöki Tanács tagja:

Barcs Sándor, dr. Bartha Tibor, Bánáti Gézáné, Bíró Imre, Duschek Lajosné, dr.

Eleki János, dr. Gajdócsi István, Horváth Sándornó, Kádár János, Kállai Gyula,

Krémemé Michelisz Teréz, dr. Mándity Marin, Nánási László, Németh Károly, Szálai Géza, Szentágothai János és dr. Vida Miklós.

Az Országgyűlés ezután — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslata alapján — megválasztotta az Alkotmányjógi Tanács elnökét, titkárát és tagjait.

Az Alkotmányjogi Tanács elnöke dr. Korom Mihály.

Titkára dr. Kereszti Csaba.

Tagjai az országgyűlési képviselők közül: dr. Eleki János (Békés 7. vk.), dr. Horváth Jenő (Bp. 1. vk.), Juhász Mihály (Bp. 65. vk.).

Az Építési és Közlekedési Bizottság elnöke: Stadinger István; - »

Titkára: dr. Szilágyi Gábor;

Tagjai: Angyal Imre, Bódi János, Bodonyi Csaba, Boros László, Horváth Ferenc, Juhász Ferenc, dr. Képes János, dr. Kiscelli László, Koltai Imre, Koltay Nándorné, Kovács János, Lép Ferenc, Nobis Ferenc, Szalai Gyula, Szilágyi Sándor, Tornán Károlyné, Tóth György, Vastag Ottilia, Zahorecz József.

A Honvédelmi Bizottság elnöke: Gyuricza László;

Titkára: Török Mihály;

Tagjai: Ancsin Károly, dr. Börcsök Dezső, dr. Deák Géza, Gajdos Ferenc, dr. Géczi István, Horváth Sándorné, Karakas László, Kovács Mátyás, Novák Lajos, dr. Péter Szigfrid, Sebők János, Simon Ernőné, Szalai Géza, Szalai Istvánná, Takács Imréné, dr. Tóth Antal, Viola Károly, Virágh Ferenc, Winkler László.

Az. Ipari Bizottság elnöke: Gorjanc Ignác;

Titkára: Dudla József;

Tagjai: Bíró Miklós, Borza Istvánná, Gasparik János, dr. Gágyor Pál, Horváth János, Juhász Mihály, dr. Juratovics Aladár, Kócza Imre, Kovács Károly, Kovács László, Köteles Zoltán, László Ferenc, Mérei Emil, Nyerges Károly, Sándor Gábor, Szarvas Andrásné, Tollár József, Tölgyes István, Weiszböck Rezsöné.

A Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság elnöke: dr. An- talffy György.

Titkára: dr. Bölcsey György;

Tagjai: dr. Bak István, Balogh György, dr. Horváth Jenő, dr. Iványi Lajos, dr. Kereszti Csaba, dr. Körös Gáspár, dr. Ladányi József, Molnár Ferenc, dr. Mondok Pál, dr. Nagy József, dr. Németh Kálmán, Soltészné Pádár Ilona, Széles Lajos, Szigethy Dezső, dr. Tallóssy Frigyes, Török Sándor, Tulok András, Vassné Nyéki Ilona, dr. Vodila Barna.

A Kereskedelmi Bizottság elnöke: Nyers Rezső;

Titkára: dr. Hellner Károly;

Tagjai: Balogh László (Békés), Barta Alajos, Békési Ist- vánné, Csipkó Sándor, Csókási Zoltánáé, Eck Tibor, Gázsity Milutinné, Kiss Imre, Kopp Lászlóné, Kovács Sándor, Mag Pál, Nagy Józsefné, Németh István, Pál József, Polgárdi József, Sándor József, dr. Szabó Imre, Tóth Attiláné, dr. Vida Kocsárd.

A Kulturális Bizottság elnöke: dr. Bognár Rezső;

Titkára: dr. Tóth János;

Tagok: Avar István, Bánáti Gézáné, dr. Bokor László, Bo- zsó Jánosné, Bödőné Rózsa Edit, Fehér Tibor, dr. Földy Fe- rejic, dr. Horn Péter, Kállai Ferenc, Kovács Andrásné, Kulcsár Sándor, dr. Lásztity Radomir, dr. Mándity Marin, Márk György, Medveczky Antalné dr., Pál László Istvánná, dr. Sztrapák Ferenc, Varga Imre; Zsigmond Attila.

A Külügyi Bizottság elnöke: dr. Szűrös Mátyás.

Titkára: Jakab Róbertné;

Tagok: Apró Antal, Barcs Sándor, dr. Bartha Tibor, dr. Bíró József, Brutyó János, dr. Fekete János, Gyenes András, Hámori Csaba, dr. Káldy Zoltán, Kállai Gyula, Kárpáti Ferenc, Méhes Lajos, Nánási László, Púja Frigyes, Réger Antal, dr. Salgó László, Sebesi Lászlóné, Szakács József, dr. Szentágothai János.