Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
1985. június 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megtartotta alakuló Illését az áj Országgyűlés A Mezőgazdasági Bizottság elnöke: dr. Cselölei László; ' Titkára: dr. Dobi Ferenc; Tagjai: Antal Imre, dr. Biacs Péter. Borsfái Zoltánná, dr. Brezniczky József, dr. Bugán Mihály, dr. Fábián Károly, dr. Hankó Mihály, dr. Horváth Ferenc, dr. Háttér Csaba, Kasó József, dr. Mátyus Gábor, Nagy László, dr. Schmidt Ernő. Sebök József, Solymosi József, Szabó Sándor, Szántó Sándor, dr. Sziráki András, dr. Varga János. A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: dr. Pesta László; Titkára: Tóth Ilona; Tagjai: dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet, dr. Bazsó György, Dobos Józsefné, dr. Fodor László, dr. Garbacz Katalin, Gregor Péter, dr. Hamvas Katalin, dr. Juhar János, dr. Karácsonyi Sándor, dr. Kiss István, Kiss János, Kocsmáim Ferencné, dr. Kollár Katalin, Kosztolánczi Jánosné, Léderné dr. Faragó Margit, dr. Mezei Károly, dr. Pregun István, dr. Sinkovics Mátyás, Varga Miklós. ■ A -Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke: Straub F. Brúnó; Titkára: Újvári Sándor: Tagjai: Andi Gábor, Balogh László (Pest), dr. Berdár Béla, Csongrádi Csaba. Györffy László, Hódosi Jenöné, dr. Kádár Magdolna, dr. Lakatos László, dr. Lotz Ernő, Miskó István, dr. Nemes Tamás, Pásztohy András. Simon Péter (Tolna), Sugár Imre, dr. Tamás János, Tóth Istvánná, Varga Gyula (Szabolcs), dr. Vida Miklós. 2arnóczi József. A Terv- és Költségvetési Bizottság elnöke: dr. Bognár lózsef: Titkára: Horváth Lajos; Tagjai: Antal Ferenc. Czibulka Péter, Csöndes Zoltán, Devcsics Miklós. Fodor Pál, Görbe Ferenc, Kapinya Miklós- né, Katona Sándor, Kiss Dezső, Mayer Bertalan. Mészáros Győző, Moravszki György, dr. Novák Béla, Polgári István, dr. Puskás Sándor, dr. Szabó Kálmán, Szabó Miklós, Tóth István, Varga Gyula (Zala). A Mentelmi és összeférhetetlenségi' Bizottság elnöke: Horváth Miklós;. Titkára: Pejálc Emil: Tagjai: dr. Albertit Béláné, Bánfalvi András, Bubla Gyula, Dauda Sándor, Kenyeres Árpád. Németh Ferenc. Sági Gáborné, Várhelyi József, Zsidei Istvánná. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a szünetben az Interparlamentáris Unió magyar csoportja megválasztotta vezetőségét. Elnök: Barcs Sándor, ulelnö- kök: dr. Barlha Tibor, dr. Bíró József, Púja Frigyes. Tagjai: dr. Antalffy György, Bíró Imre, dr. Bognár József, dr. Bokor László, Márk György, dr. Pesta László, R éger Antal, Straub F. Brúnó, Szabó István, dr. Szentágothai János és dr. Vida Miklós. Az Országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Sarlós István tájékoztatta, képviselőtársait, hogy az Elnöki Tanács megtartatta első ülését és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának, valamint a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és legfőbb ügyészének megválasztása tárgyában — az MSZMP Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetértésben — átiratot intézett az Ország- gyűléshez. Az Elnöki Tanács személyi javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az eskütétel után folytatódott a plenáris ülés. Lázár György, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Lázár György beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak.! Amikor néhány perce az Elnöki Tanács elnöke előtt letettük a hivatali esküt, arra köteleztük magunkat, hogy minden igyekezetünkkel szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését fogjuk szolgálni. Most az Országgyűlés színe előtt is megismétlem: a ránk bízott feladatnak belső meggyőződésből, a nép ügye iránt érzett felelősséggel, legjobb tudásunk szerint úgy kívánunk eleget tenni, hogy rászolgáljunk az önöktől kapott megtisztelő bizalomra. Munkaprogramunkban azokat a feladatokat szándékozzuk előtérbe állítani, amelyek megoldásával a XIII. kongresszus határozatának és a Hazafias Népfront választási felhívásának szellemében eredményesebbé, lendületesebbé tehetjük szocialista társadalmunk építését. A minőségi és a hatékonysági követelményeket, a jövedelemtermelő-képesség fokozásának igényét szem előtt tartva kezdtük meg a népgazdaság VII. ötéves tervének kidolgozását, ennek jegyében folytatjuk a terv- koordinációt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A KGST tegnap befejezett 40. ülésszakán meggyőződhettünk arról, hogy szándékunkkal nem állunk egyedül. Valamennyi tagországa fejlődés intenzív jegyeinek gyorsabb kibontakoztatásában látja nemzeti céljai és közös törekvéseink valóra váltásának legfontosabb gazdasági feltételét. Ebből kiindulva és az elmúlt évben tartott felső szintű értekezlet állásfoglalásával összhangban az ülésszak határozataiban a minőségi követelmények kapják a legnagyobb hangsúlyt. Kedves Képviselő Elvtársak ! Ezt az alkalmat sem mulaszthatom el, hogy felhívjam a figyelmet közvetlen tennivalónkra: ez évi tervünk teljesítésének fontosságára. Ügy vélem, aligha kell bárkit is meggyőzni ennek időszerűségéről. Közvéleményünk előtt ismert, hogy hosszabb idő óla ez az első olyan tervünk, amely a belső felhasználásban nem visz- szalépést, hanem — a külkereskedelmi mérleg egyidejű javításával — a reálbérek megőrzéséi és a beruházások némi növelését irányozza elő. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében még egyszer köszönöm a részünkre előlegezett bizalmat, és élve a lehetőséggel, képviselőtársaimnak felelős megbízatásuk teljesítéséhez jó egészséget és sok sikert kívánok. * Sarlós István zárszavában megköszönte a kormány elnökének szavait, és az Országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, valamint megválasztásuk alkalmával a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. — Az újonnan megalakult Országgyűlés tennivalóinak fontos állomásán jutottunk túl: megválasztottuk az Országgyűlés irányító szerveit, az Elnöki Tanácsot és a Minisztertanácsot, s ezzel megteremtettük a további munka alkotmányos feltételeit. Az Országgyűlés elnöke végül sok sikert kívánt a képviselőknek felelősségteljes munkájukhoz, majd az ülést bezárta. A kormány tagjai Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Lázár György. A Minisztertanács elnökhelyettesei: dr. Maróthy László, Czinege Lajos, dr. fsehák Judit. La In végi Lajos és Marjai József: Belkereskedelmi miniszter dr. Juhár Zoltán; Belügyminiszter Kamara János; Egészségügyi miniszter dr. Medve László: Építésügyi és városfejlesztési miniszter Somogyi László; Honvédelmi miniszter Oláh István: Igazságügyminiszter dr. Markója Imre: Ipari miniszter dr. Kapoiyi László: Közlekedési miniszter dr. Urbán Lajos: Külkereskedelmi miniszter Veress Péter: Külügyminiszter dr. Várkonyi Péter: Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Vánesa Jenő: Művelődési miniszter dr. Küpeezi Béla: Pénzügyminiszter dr. Hetényi István; Az Országos Tervhivatal elnöke Lalii végi I.ajos: A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Szakai! József. Ugyancsak az. Elnöki Tanács javaslatára az Ország- gyűlés a Magyár Népköz- társaság Legfelsőbb Bíróságának elnökévé dr. Szilbe- reky Jenőt, a legfőbb ügyészévé dr. Szíjártó Károlyt választotta meg. Rövid szünet következett, ezalatt a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész az Országház Nándorfehérvári termében — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt — hivatali esküt lettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Pórt- és állami vezetők egy csoportja az ülésteremben (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésszak a tanács szerveinek, elsősorban a KGST Gépipari Együttműködési Bizottságának feladatául tűzte ki a gyártásszakosítás és kooperáció továbbfejlesztését, különösen a kiváló minőségű és műszaki világ- színvonalon álló gépek és berendezések tekintetében. A KGST-tagországok saját erőforrásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, valamint a megfelelő termékek kölcsönös szállítása útján erősödik a közösség valamennyi országa népgazdaságának fűtőanyag-energetikai és nyersanyagbázisa. Az ülésszak megállapította. hogy a KGST-tagországok komplex intézkedéseket tesznek az erőforrások észszerű felhasználásáért vívott küzdelem erősítésére. Ez tette lehetővé, hogy gazdasági fejlődésüket a termelés energia- és anyagigényességének bizonyos fokú csökkentése mellett biztosítsák. Ugyanakkor itt még jelentősek a tartalékok. Az ülésszak elfogadta az anyagi erőforrások megtakarítása és ésszerű felhasználása területén való együttműködés 2000-ig szóló programját. Ez összhangban van a moszkvai felső szintű értekezlet által meghatározott, az erőforrások megtakarítását célzó irányvonallal, ami a fűtőanyag-energetikai probléma megoldásának egyik fő iránya. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagországok 1986— 1990. évi népgazdasági terv- koordinációjának helyzetét. Megállapította, hogy e munka során következetesen teljesítik a gazdasági értekezlet határozatait, folytatják a gazdaságpolitika egyeztetését a kölcsönös együttműködéssel kapcsolatos területeken, az érdekelt országok pedig más területeken is egyeztetik gazdaságpolitikájukat, beleértve azoknak a beruházásoknak a koordinálását is, amelyek az egyeztetett területekkel és létesítményekkel függenek össze. A KGST-tagországok ennek érdekében már 17. 2000-ig szóló gazdasági és tudományos-műszaki fejlesztési, kétoldalú együttműködési programot írtak alá. A sokoldalú tervkoordináció nagy lendületet ad a szakosítási és együttműködési, a közös beruházási. a tudományos-műszaki együttműködési egyezmények előkészítéséhez. Ez ideig a következő ötéves időszakra alapjában véve egyeztették a kölcsönös áruszállításokat és intenzív tárgyalások folynak a népgazdasági tervkoordináció befejezéséről. Több, a tanacs 39. ülésszaka által meghatározott jelentős együttműködési tervezetet dolgoztak ki. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában végzett munkát. megvizsgálva, az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottságnak és más KGST-szerveknek a gazdasági értekezleten és a Tanács 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok következetes teljesítésére irányúló munkáját. A KGST-tagországok megállapodtak. abban, hogy az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordináció befejező szakaszában keresni fogják a gazdasági együttműködés, elsősorban a nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció fejlesztésének és a kölcsönös árucsere-forgalom növelésének a rendelkezésre álló termelési kapacitások teljesebb kihasználásából adódó pótlólagos lehetőségeit. A Tanács ülésszaka megbízta az ágazati KGST-szer- veket, hogy folytassanak konzultációkat az ágazati együttműködés továbbfejlesztéséről, ezen belül a termelési kooperációról is, azzal a céllal, hogy elősegítsék a termelés hatékonyságának növelésére és intenzifikálá- sára hozott intézkedések megvalósítását, leltárják a kölcsönös árucsere-forgalom növelésének tartalékait, s az elért megállapodásokat megfelelő egyezményekben rögzítsék. Megállapították, hogy eredményesen fejlődnek a Tanács kapcsolatai a KGST-n kívüli országokkal. Az ülésszakon megerősítést nyert, hogy a KGST- országok változatlanul arra törekednek, hogy következetesen elmélyítsék és kibővítsék a fejlődő országokkal való együttműködést mind két-, mind sokoldalú alapon. A KGST-országok továbbra is segítik a fejlődő országokat függetlenségük és gazdasági fejlődésük megszilárdításában. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy, a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági értekezletén elfogadott akció- program a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését. a nemzetközi gazdasági bizalomerősítést szolgálja, ezért e program megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos. d.emokratikus átalakításához. segíti az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért folytatott küzdelmet. E program megköveteli minden állam erőfeszítésének egyesítését. A KGST-tagországok sík- raszállnak a szocialista és a fejlett tőkés országok közötti kölcsönösen előnyös, diszkriminációmentes kereskedelmi. gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztéséért. Úgy vélik, hogy ez elősegítheti a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebb fejlődését, továbbá az együttműködést és a biztonságot. Az ülésszak megerősíti a KGST és az EGK közötti kapcsolatfelvételre vonatkozó javaslatot. A szocialista közösség következetesen békés kezdeményezésekkel lép fel. Határozottan síkraszáll a világűr militarizálásának megakadályozásáért. Immár harminc éve őrködik a béke fölött, a Vargói Szerződés Szervezete, a béke fenntartását szolgálják tagállamainak külpolitikai kezdeményezései. A Varsói Szerződés hatályának újabb 20 évre történt meghosszabbítása is azt támasztotta alá. milyen nagy jelentősége van a Varsói Szerződésnek a tagállamok közötti együttműködés fejlesztésében és erősítésében. A szerződés meghosszabbításával esvütt a tagállamok megerősítették. hogy a jóakarat és a bizalom szellemében békés párbeszédet szándékoznak folytatni más országokkal, készek széles körű nemzetközi együttműködést folytatni a világbéke és a biztonság garantálásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért. a földi fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny — beszüntetéséért, s a kozmikus fegyverkezés megakadályozásáért. Az ülésszakon kifejezésre jutott az. a szilárd meggyőződés, hogy az ülésszak által meghatározott intézkedések elősegítik a KGST- tagországok legfelső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok sikeres végrehajtását. a testvéri országok további gazdasági és társadalmi fejlődését, együttműködésük következetes elmélyítését és javítását, a béke és a haladás ügyét. Az ülésszakot az egyetértés, a testvéri barátság és a kölcsönös megértés jellemezte. Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság Harmincéves évforduló A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság — az ország többi hasonló egységével együtt — ebben az évben ünnepli megalakulásának harmincadik évfordulóját. Ebből az alkalomból rendeztek ünnepi ülést június 28-án, tegnap a miskolci parancsnokságon. A megemlékezésen Szekrényest József pártvezetőségi titkár köszöntője után Macsek Antal mérnök ezredes, parancsnok mondott ünnepi beszédet. Többék között szólt arról, hogy az eltelt évtizedek alatt számos szervezeti változás történt, melyek következményeként egyre szakszerűbben és magasabb szinten valósultak meg a szakmai feladatok. Ezt a munkát eredményesen segítették az illetékes párt-, tanácsi és más szervek: a sorozás, a mozgósítás és egyéb feladatok végrehajtásában egyaránt. A megyei parancsnokság a megalakulástól kezdve elsődleges feladatának tekintette, hogy állandó kapcsolatot tartson az illetékes polgári szervekkel, hiszen a közösen szervezett munka elősegíti a honvédelmi törvényben foglaltak maradéktalan teljesítését. A munka a jövő feladatait tekintve sem csökken, továbbra is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a honvédelmi törvényben előírtak mindenkor teljesüljenek, s ennek figyelembevételével kell dolgozniuk az év hátralevő időszakában is. A három évtized alatt elért eredmények — a bizakodás mellet: — kellő alapot is kell hogy jelentsenek, a parancsnokság személyi állománya szorgalmas, elméletileg megfelelően felkészült, s kellő gyakorlattal rendelkezik. Az ünnepi megemlékezést követően jutalmak és emléklapok átadására került sor. elsősorban azok a polgári alkalmazottak és hivatásos tisztek részesültek az elismerésekben, akik több évtizede szolgálnak a parancsnokságon. —csákó— A megemlékezés résztvevőinek egy csoportja
