Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLI, évfolyam, 151. szám Ára: 2,20 Ft ozomDat, ivös. junius zv. AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megtartotta alakuló ülését az új Országgyűlés Pénteken az Országházban — pontban liz órakor — megkezdődött az új Országgyűlés alakuló ülése. A parlament széksorait ezúttal többen töltötték meg, mint az elmúlt ciklusban: az országos választási listán megválasztottakkal együtt összesen 386 országgyűlési képviselő foglalt helyet. A Magyar Népköztársaság legfelső állam- hatalmi és népképviseleti szervének tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, olt voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Élénk érdeklődéssel kísérték a cikluskezdő parlamenti munka eseményeit a nemzetközi sajtó Budapesten akkreditált tudósítóin kívül az alakuló ülésre érkezeit külföldi tudósítók, köztük a szocialista országok újságírói, nyugati lapok riporterei, tévés forgatócsoportok. Az ülést Losonczi Pál nyitotta meg. Losonczi Pál megnyitó beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének alakuló ülése alkalmából köszöntőm képviselőtársaimat, külön is azokat, akik először képviselik választóikat ebben a testületben. Az új választójogi törvény alapján megtartott általános, illetve pótválasztáson népünk egyértelműen telt hitet politikánk mellett, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa elfogadott és a Hazafias Népfront — választási felhívásában — nemzeti programmá emelt. Erről a helyről és ezúton is köszönöm választópolgáraink felelőssegteljes döntését, valamint a választások során megnyilvánult, személyünknek szóló bizalmat. Valamennyiünk nevében kijelenthetem: tudjuk, hogy a mai Magyarországon a népszuverenitást gyakorló testület tagjának, képviselőnek lenni népünk elkötelezett szolgálatát jelenti, és munkánkat ennek tudatában végezzük. Választásaink történetében példa nélküli társadalmi aktivitás jellemezte az elmúlt heteket, hónapokat.' Az az eseménysor, amely pártunk munkakongresszusával kezdődött, és hazánk felszabadulása 4«. évfordulójának megünneplésén át a választásig vezeteti el: a magyar nép egészének a közügyek iránti érdeklődését, felelősségtudatát és politikai érettségét is tükrözte. A nagyfokú közérdeklődés különösen érződött a választás . előkészítésére hivatott fórumokon, a jelölő- és a választási gyűléseken egyaránt. Igazolódott, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi, szakaszában a választások demokratizmusának és népfront-jellegének erősítése társadalmunk valós igénye, fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. A szocialista demokrácia kiteljesítése nélkül nem tudnánk megfelelően válaszolni korunk gazdasági, társadalmi és politikai kihívásaira. Nem tudnánk elegei tenni a ránk háruló nagy feladatoknak. Az általános és a pótválasztás során a választópolgárok olyan jelölteket tiszteltek meg bizalmukkal, akik az élet legkülönbözőbb területein eddigi helytállásukkal bizonyították, hogy alkalmasak a köz ügyeinek szolgálatára. Nyugodt szívvel jelenthetjük ki: választási törvényünk jól vizsgázott a gyakorlatban, megfelelő eszköze a népakarat, a népképviselet jobb, alaposabb, pontosabb kifejezésének. A választások hazai és nemzetközi visszhangja egyaránt megerősíti ezeket a tapasztalatokat. Nekünk viszont — akiket dolgozó népünk felruházott képviseletének jogával és kötelességével —, azzal is tisztában kell lennünk, hogy a minden korábbit felülmúló társadalmi érdeklődés a velünk szemben támasztott követelmények szintjét is megemelte. A választók elvárják, hogy az eddiginél is nagyobb ' körültekintéssel, nagyobb felelősséggel, a közösségek véleményeinek figyelembevételével végezzük képviselői tennivalóinkat. Egyben elvárják azt is, hogy még élőbb, szorosabb, közvetlenebb legyen a kapcsolat a választók és képviselőik között. Mindezek az országgyűlési képviselőkre épp úgy vonatkoznak, mint a helyi tanácsok tagjaira. A magyar nép által elfogadott és támogatott program — a fejlett szocialista társadalom továbbépítése az eddigi vívmányokra támaszkodva —. megköveteli anyagi és szellemi erőforrásaink feltárását, illetve hasznosítását, népgazdaságunk teljesítőképességének növelését, valamint az életszínvonal érzékelhető emelését. Olyan körülményeket kell teremtenünk, — s ebben nekünk, országgyűlési képviselőknek nagy a felelősségünk —, hogy akadálytalanul bontakozhasson ki állampolgáraink alkotókészsége és alkotóképessége. erősödjön a szocializmus közös érdekein alapuló nemzeti egység. Felelősségünket csak fokozza, hogy feladatainkat nehéz körülmények között, feszültségekkel, ellentmondásokkal terhes nemzetközi légkörben kell végrehajtanunk. Az „Ország Házában’’ — ebben az egykori képviselőházi teremben is — gyakran hivatkoztak az ezeréves magyar alkotmányra, s ezen olyan törvények, illetve jogszabályok összességét értették, amely a nép tényleges érdekeivel ellenkező politikai-állami szándékokat tükrözött. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya, illetve az arra épülő szocialista jogrendszerünk viszont a dolgozó magyar nép érdekeit fejezi ki. annak szolgálatában áll. Azért hivatkozom erre a köztudott tényre, mert a most megalakuló Országgyűlésünkre az eddigieken túlmenő új feladatok is várnak. Növekedik az ország életében betöltött szerepe, ami törvényalkotói feladataiban, a kormányzati tevékenység meghatározásában és ellenőrzésében, azaz alkotmányos funkciói következetes érvényesülésében is kifejezést nyer. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Elnökség nevében tisztelettel köszöntőm a most megalakuló Országgyűlést. Megtisztelő kötelességem, hogy az Országos Választási Elnökség megbízásából beszámoljak az új választójogi törvény alapján június 8-án Feladatokban gazdag, sok munkát igénylő évek sorakoznak előttünk, és nekünk — a választóinktól kapott felhatalmazás jogával és kötelességével élve — a szocialista Magyarország felvirágoztatásán kell dolgoznunk. Ezekre emlékeztetve nyitom meg az Országgyűlés alakuló ülését és kívánok képviselőtársaimnak sok sikert a köz érdekében végzett munkájukhoz.Ezután Losonczi Pál bejelentette, hogy az ügyrendnek megfelelően az Ország- gyűlés alakuló ülését a továbbiakban a korelnök vezeti mindaddig, amíg meg nem választják a tisztségviselőket. A korelnöki tisztet — immár harmadízben — dr. .Pesta László töltötte be. Mindenekelőtt üdvözölte a törvényhozó testület újonnan és újra választott tagjait, a régi és az új képviselőket. Külön köszöntötte, jó munkát. jó egészséget kívánva nekik, azt az öt képviselőt — Kádár Jánost, Kállai Gyulát, Apró Antalt, Bognár Józsefet és Nánási Lászlót —. akikkel 40 évvei ezelőtt együtt kezdték a felszabadult országban a képviselői munkát. Ezt . követően az Ország- gyűlés ügyrendje szerint a kit lcgíiatalabb- képviselő, Bödönc Rózsa Edit (Csong- rád m. 3. vk.) és Panka Márta (Bács-Kiskun m. 2. vk.) személyében kijelölték a körjegyzőket, akik az Országgyűlés alakuló ülésének jegyzői teendőit látják el. Ezután a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően Papp Lajos, az Országos. Választási Elnökség elnöké tartotta meg beszámolóját. megtartott országgyűlési képviselői és tanácstagi, valamint a június 22-i pótválasztásokról. Jelentem az Országgyűlésnek, hogy a választások a törvényes előírásoknak megfelelően. rendben, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen befejeződtek. Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták: a nagyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdította a nemzeti egységet, fokozta a választások népfront-jellegét, szélesítette" választási rendszerük demokratizmusát. Az ország közvéleményének egyetértésével találkoztak választási rendszerünk új elemei, miúdenekelőtt a kötelező kettős, illetőleg a többes jelölés, az országos választási lista: a pótképviselői és a póttanácstagi intézmény; a községi közös tanácsok nem székhely társközségeiben az elöljáróságok alakulása. A kettős, illetőleg többes jelölés, valamint az a körülmény. hogy az emberek nem egyszerűen csak szavaztak, hanem ténylegesen választottak, hozzájárult a választások iránt megnyilvánult fokozott közérdeklődéshez és az aktív választópolgári magatartáshoz. Társadalmi méretű vita. véleménycsere folyt a választások egy-egv eseményéről. (Folytatás a 2. oldalon) Losoncii Pál megnyitja ai ülést Papp Lajos beszéde fi távbeszélőközpontban A Miskolci 1-es számú Postahivatal inter-telefonközpontjá- ban történik az ügyfelek által kért bel- és külföldi beszélgetések kapcsolása. A nagy forgalmat lebonyolító központ egyik kezelője Gondos Mihályné. Fojtán László felvétele Sajtóközlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakáról A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban 1985. június 25—27. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek: a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttségei. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége. Az ülésszakon Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Nép- köztársaság küldöttségvezetője elnökölt. Az ülésszak kiemelte a szabadságszerető népek által a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem hatalmas jelentőségét, amelynek 40. évfordulójáról ebben az évben ünnepélyesen emlékeznek meg a szocialista országok, az egész haladó emberiség. A KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén (1984 június) és a KGST 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok teljesítését vizsgálva kiemelték a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés növekvő szerepét a testvéri országokban a társadalmi termelés hatékonyságának növelése területén. A testvéri országokban célirányos munka bontakozott ki az értekezlet határozatainak megvalósítására, a hosszú távú fejlesztési stratégia és a kölcsönös együttműködés elmélyítése egyeztetett fő irányainak realizálására. Ez a KGST-tagor- szágok további fejlődésének, egységük és összeforrottsá- guk megszilárdításának fontos tényezője. Tavaly és az idén a KGST- országok népeinek életében a kommunista és munkáspártok kongresszusainak előkészítése és mégtartása a leglontosább esemény. Jelentős munka folyik a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása, a lakosság munka- és politikai aktivitásának növelése, az életszínvonal emelése, a népgazdasági szerkezet javítása érdekében, a társadalmi élet minden terén korszerűsítéseket hajtanak végre, fejlesztik a kölcsönös együttműködést, elmélyítik a szocialista gazdasági integrációt. * A KGST-tagországokban a nemzeti jövedelem 1983-hoz viszonyítva összességében 3,6 százalékkal, az ipari termelés 4,4 százalékkal, a mező- gazdasági termelés 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó reáljövedelem 2,6 százalékkal emelkedett. Nagy lakásépítési programok megvalósítása folyik, javul az egészségügyi és a szociális ellátás. A KGST-országok teljes külkereskedelmi ' forgalma 1984-ben meghaladta a 313 milliárd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal nagyobb az 1983. évinél. A kölcsönös kereskedelem ennél nagyobb értékben. 10,6 százalékkal nőtt. A teljes árucsere-forgalomban való részesedése pedig körülbelül 60 százalékos volt. A gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően, a KGST-tagországok és a tanács szervei következetes munkát végeznek a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására. A kidolgozásra kerülő 15—20 évre szóló komplex műszaki-tudományos fejlesztési programmal kapcsolatban az ülésszak különös figyelmet fordított a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés szoros összehangolásának szükségére. Az ülésszak idején aláírták a gépipar számára szükséges rugalmas gyártórendszerek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében és széles körű népgazdasági elterjesztésükben való sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. (Folytatás a 3. oldalon) mmmamBtmmaammmKBmBmmmmaumm
