Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-28 / 150. szám
1985. június 28., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 — A húsmarhatartásnak nincs nagy becsülete .mostanában — mondotta a Szikszói Állami Gazdaság igazgatója —, de az országban egyedülálló Gharollais törzs- tenyészetük. összesen 1100 tehenük van. Az igazgató nem panaszkodott, hanem a megyei pártbizottság vezető propagandistáit tájékoztatta, akik Szikszóval és környékével ismerkedve, a közelmúltban jártak az állami gazdaságban. A propagandisták nemcsak a „hogyan”, hanem a „miből élünk?” kérdésével is foglalkozva számos kérdést tettek fel a beszélgetésen. Csak néhány adatot; sorolunk a szikszói gazdaságot jellemző tényekből: a csereháti dombvidéken, nagy területen kedvezőtlen adottságok között gazdálkodnak. A földek többségének értéke alig haladja meg a tíz aranykoronát. A gazdaságot járva érzékeltük a kedvezőtlen — részben a korábbi összevonások örökségeként jelentkező adottságok másik oldalát. A nagy távolságokat, a kedvezőtlen út- és közlekedési viszonyokat. Például Léh és Dicháza között légvonalban hét kilométer távolság van, úton ez 25 kilométerre növekszik. A gazdasághoz tartozik Gagyvendégi ésBoldva határa, a két község között autóval 70 kilométert kell megtenni. A propagandisták arra keresték a választ, hogyan tudott a kedvezőtlen adottságok, a nehezedő körülmények ellenére a gazdaság az elmúlt években eredményesen gazdálkodni. Szétszórt területek, egymástól távol eső kerületek jellemzik. Mindezek mellett évek óta cipelik egy elhibázott koncepció, a gazdaságba jó pár évvel ezelőtt telepített gyümölcsös terhét. A Rakaca- tónál övék az ország legészakibb fekvésű gyümölcsöse. Igaz, ma már kisebb területen, de még napjainkban is ráfizetéssel termelik az almát. A korábbi szabályozók és különböző — enyhén szólva — adminisztratív intézkedések kötelezték a gazdaságot egy-két ágazat mennyiségi növelésére. A növénytermesztésben alacsonyak a termésátlagok, a sörárpa, a zab, a napraforgó és a mustár termesztését különböző ipari tevékenységgel 'egészítik ki. Van kavicsbányájuk (igaz, ez elég gyengén fizet), fűrészüzemük, csokoládécsomagoló részlegük ‘ és lakatosüzemük. A juhvágóhídjuk évente (500— 800 ezer forint hasznot hoz. A nyolcvanas évek elején alakították ki juhászutukat. Ma hatezer birkájuk van. Tehát nagyjából ezekből élnek, hatszáz dolgozójuk évente 11 millió lorinl körüli nyereséget termel. Az átlagkereset elég alacsony: 55 ezer forintot alig haladja meg. Fejlődést várnak az új bérszabályozási formáktól. Objektív nehézségek gátolják eredményesebb munkájukat, de így sem kell szégyenkezniük. Az igazgató azt is elmondta, hogy elhibázott lépés volt a területen levő kisebb állami gazdaságokat egyesíteni. Például a gagyvendégi valamikor rangot, sokféle politikai, gazdasági, szociálpolitikai segítséget jelentett a községnek; és perspektívát a helybeli fiataloknak. Persze az adott helyzeten, a körülményeken, az adottságokon nem tudnak változtatni, így kell eredményesen gazdálkodni. A jó munkában bizonyára része van annak is, hogy a gazdaságban egy jól működő pártszervezet (pártvezetőség és négy alapszervezet) a politikai élet motorja. A gazdaság kommunistái, propagandistái szerény lehetőségeiken belül mindent megtesznek a 80 párttag köz- életiségének, aktivitásának fokozásáért. Megvitatják a világ és a szükebb környezet dolgait, évente mintegy hatvanon részesei a pártoktatásnak. Jövőre a társadalmi életünk idős,zerü kérdéseivel foglalkozva elsősorban a pártkongresszus anyagát dolgozzák fel, a tanfolyamon szinte minden párttag részt vesz. A megyei propagandisták a politika és a gazdaság a miből és a hogyan élünk elválaszthatatlan kérdéseit boncolgatták Szikszón. A csereháti aprófalvak népességmegtartó erejének kialakításában fontos szerepe van a gazdaságnak. Ahol éppen úgy, mint a térségben máshol: jól és sokat kell dol- dozni. Ezt szorgalmazza a pártszervezet is. Persze jobban és többet dolgozni; ez elsősorban nem etikai probléma — mondta az egyik vezető propagandista —, hanem érdekeltség kérdése. Az igazgató elmesélte: egyetemista fia az Egyesült Államokban van tanulmányúton. Egy farmon reggel öttől esté kilencig dolgozik. Az elmúlt hónapokban érkezett leveleiben újra és újra a munkáról ír. Sok mindent tanult és tapasztalt már. Sőt, jó néhány korszerű módszerrel is megismerkedett, de végső soron a tapasztalatait úgy sommázta: korszerűség ide vagy oda ... gépesítettség, stb., mindezek mellett ott (az Egyesült Államokban) sokat kell dolgozni.'Ezt kellene megszívlelni nálunk is. Ebben maradtunk. És abban, hogy Szikszón, az állami gazdaságban és természetesen máshol is akkor igazán sikeresek — ezt persze nagyon nehéz mérni — a tömegpropaganda-tanfolya- mok, ha ezeken, az embereket közvetlenül érintő, az éleiből merített problémákról, gondokpól, feladatokról beszélgetünk. Azaz, a miből és hogyan élünk kérdéseiről, amelyek naponta Vetődnek fel. Nem elvont tézisek súlykolása, hanem a szű- kebb és tágabb világunkat ellentmondásaiban. fejlődésében érzékelő és láttató propagálására, ilyenféle gondolkodásmód elsajátítására van szükség. A Szikszói Állami Gazdaságban és az egyre fejlődő, biztató perspek- tívájú nagyközségben — a térség kedvezőtlen adottságai ellenére — az elmúlt években alapvetően eredményesen dolgoztak. Nem az objektív körülményekkel, a nehezebb helyzettel magyarázzák a bizonyyítványukat, hanem úgy dolgoznak és formálják a holnapot, hogy a gondolkodásmódjuk igazodik a változó világhoz. Szóval, gazdálkodnak. Petra József Foglalkoztatási lehetőség Szerencsen Fiatal mamák számára Boldogság, gyarapodott a család, itt a gyerek, és mi sem természetesebb a fiatal mamák számára, mint hogy ki meddig teheti, otthon marad csemetéjével. Ám a családi kassza eléggé megterhelt a fiatal szülőknél ahhoz, hogy a gyermekgondozási segély, a gyes, elegendő légyen a kiadásokra. Természetes, hogy akit nem támogatnak a szülők, (de legtöbbször az is, hiszen ki venné szívesen, hogy csak a szülői támogatásra hagyatkozik) szeretne valamilyen munkát vállalni, hogy a gyermeknevelés mellett stabilabbá tegye az eléggé megterhelt fizetéseket. így van ez Szerencsen is, azaz mégsem. A fiatal mamák gondjaival foglalkozott a KISZ Szerencs Városi Bizottsága, amikor felmérte, milyen lehetőségeik vannak a munkavállalásra. Kétszázan töltötték ki a kérdőíveket. az érdekelt ifjú anyák, és válaszoltak a város üzemeinek illetékesei, akikhez munkaügyben fordultak. A minta, a kérdezettek száma tükrözi a városban és környékén élő mintegy 2200 fiatal, gyesen levő nő helyzetét. A gyermekgondozási segélyen levők részmunkaidőben, illetve bedolgozókénti foglalkoztatásának nincs kialakult formája Szerencsen. A megkérdezett vállalatok, gazdasági egységek a következő — tipikus — válaszokat adták. „A gyesen levő női dolgozóink foglalkoztatósa a gyes ideje alatt nem oldható meg, mivel olyan munkakörök nincsenek, amelyekben foglalkoztatni tudnánk őket.” A másik: „Sajnos a gyesen levő fiatalok foglalkoztatását jelenleg biztosítani nem tudjuk”. Aztán :,,a gyesen levő nőket nem foglalkoztathatjuk, csak úgy, ha a gyest megszakítja, és fő- munkaidőben dolgozik”. Ilyen és ehhez hasonló volt a munkaadók válaszainak 87 százaléka. A fennmaradó 13 százalék általában négyórás részmunkaidőben, vagy bedolgozóként foglalkoztatja a kismamákat, illetve egy részüket, mint például a prügyi téesz. A vizsgálat szerint a kismamáknak a két százaléka dolgozik a fent említett bedolgozói vagy részmunka- időben valamilyen vállalatnál, vagy gazdálkodó egységben. A többség, a megkérdezettek hatvan százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szívesen vállalna-e munkát a gyermekgondozási segély ideje alatt, míg negyven százalék csak a gyermekével kívánt foglalkozni. A munkát örömmel vállaló is — alapvetően természetes igényként — bedolgozóként vállalna szívesen munkát, hiszen elsősorban a gyermekkel akar foglalkozni. Ezenkívül még az is nehézség a munkavállalással kapcsolatban, hogy a kicsit nincs kire hagyni. A vizsgálat, a munkavállalás mellett foglalkozott a fiatal nők. a csalódok anyagi helyzetével is, a gyes melletti továbbtanulás lehetőségeivel, a munkahellyel és a KISZ-szel való kapcsolattartással. Igazgatótanács-ülés húsügyben Hi van a bőr alatt? Még hat hónap és új fejezet nyílik az állatforgalmi és húsipari vállalatok életében. Pontosabban egységes felvásárlási rend alapján történik majd a nagyüzemi és kistermelői sertések átvétele. Napjainkban ugyanis, a két szektorból kikerülő állatok vásárlása között nagy az eltérés. Amíg az előbbiekool származót már évek óta vá- gottan, hasított félként mérik és minősítik, addig a kistermelői sertéseket élő állapotban, a felvásárlási helyen mérlegelik. E módszernél azonban nem lehet tudni, mi van a bőr alatt. Vagyis a telvásái'lás minősítésének korlátái csak a súlyra és pigmen foltosságra terjedhettek ki. A húsipart érintő, gazdálkodását meghatározó hús—csont arány viszont a vágás után derül ki. Ma minden második sertés a kistermelői szférából kerül a vágóhidakra. A vállalat exportterveinek teljesítését is megnehezíti, hogy előre sohasem tudja, mit. rejt a kisüzemi portéka. A vállalattal szerződésben álló kistermelő is csak a meny- nyiséggel tudja bizonyítani állatszeretetét, gondos tenyésztői munkáját, ám hogy a több sertéshús előállítása érdekében felőrölt emberi munka az anyagi ellenértéken túl mit is jelent, nem tudja. Nem tudhatja. Nos, január elsejétől mód lesz tehát arra, hogy pontosan megmérettessen a tartásitakarmányozási mód. Bizonyára sok ellenérzést is kivált az új felvásárlás a kistermelők körében. Mert végső soron itt különválik majd (mérhető lesz!) a minőséget előállító, a csupán mennyiséget előtérbe helyezővel szemben. A témában megtartott Állatforgalmi és Húsipari Tröszt igazgatótanács-ülésén elhangzott; sajnos a növekvő igényeknek a kistermelői sertések nem tudnak eleget tenni. Az extenzív hizlalás, valamint a gyengébb hústermelő képességű fajták elterjedése miatt, a vágás után általában egy minőségi osztállyal gyengébbek, azaz zsírosabbak, szalonnásabbak, mint a nagyüzemből származók. Az új, 1986. január elsejével életbe lépő intézkedéstől várják a húsipari vállalatok, hogy a kistermelői szférában is jobban érvényesül majd a piac minőség- javító hatása. A minőségi munkát feltétlen támogatni kell! Az új átvételi árak is ezt szolgálják. Az új felvásárlási mód bevezetése pedig nemcsak húsipar—kistermelői kérdés, hiszen mindannyian érdekeltek vagyunk benne. Ugyanis, mi valamennyien a boltokban vásároljuk a húslevesbe valót éppúgy, mint a rántott húsalapanyagot. Eleget mondtuk már, hogy zsíros a comb, túl „szaftos” a karaj. A jövőben tehát várhatóan javulni fog a bolti húsok, minősége — ígéri a húsipar. Tegyük hozzá: nemcsak a húsipar, kistermelő, de a vásárló örömére is. (bca) Még szárazon az úszókotró Nem szét, hanem le! Nem nyelvtani leckét — az igekötők felhasználásáról — hallgattak meg a bor- sodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet lakatosüzemének dolgozói. amikor megszerkesztették azt az úszókotrót, amely nagy mélységből is képes felszínre hozni a bányatavak aranyát, a sódert. Eleget téve ezzel a földvédelmi törvénynek. amely kimondja a termőföld megbecsülését, csökkenésének adminisztratív akadályozását. Borsod- szirákon gyorsan kapcsoltak. a négy pontonból álló berendezésük lehetővé teszi a mélyművelési, így a bányatavak nem nyelnek el új hektárokat. Nagy figyelmet fordítottak az olcsóságra, berendezésük ára jelenleg az országban a legkedvezőbb mindössze ötmillió forintba kerül. A K—700-as erőgép motorja biztosítja az úszó-' kotró meghajtását, óránként 80—100 köbméter sódert emelhet felszínre. A szövetkezet szerződést kötött a Novotrade Részvénytársasággal. amely vállalta a berendezések forgalmazását. Ráadásul a bányatóval rendelkező szövetkezeteknek rendkívül kedvező feltétellel, hiszen az úszókotrót lízingbe adja ki, így árát a gazdaságok nem beruházásként, hanem termelési költségként számolhatják fel. Képünk egy ilyen berendezés utolsó ellenőrzésekor készült. Veres László csoportvezető. és Tóth András lakatos a motort állítja be. Fotó: Morvay Tamás A hazai feiiérjeforrások fokozottabb hasznosításáért A fehérjék szélesebb körű hasznosításának lehetőségein dolgoznak a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet tudományos munkatársai. Olyan megoldást keresnek, amely- lyel az állattenyésztés költségéi csökkenthetők. A kutatók a fehérjék felhasználásának növelésére új technológiákat dolgoztak ki. Több húsipari vállalat alkalmazza már az Élelmiszeripari Kutató Intézetben előállított fehérje adalékokat, amelyekkel feldúsítanak egyes hús- készítményeket. A képen: különleges tojáspor előállításán dolgozik dr. Erdélyi Anna tudományos munkatárs.
