Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-02 / 128. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. június 3., hétfő Fakszimile kiadásban Kun Miklós helytörténeti munkája * ......' A reformkori Miskolc éle­tébe enged némi bepillan­tást a város egykori föbírá- janak, Kun Miklósnak 1842- ben megjelent munkája, a „Miskolcz múltja, jelene te­kintettel jövőjére”. Ezt, a Lévay József Könyvtárban fellelhető történeti, helytör­téneti kiadványt tanulmá­nyozhatják fakszimile ki­adásban az olvasók. Az ün­nepi könyvhétre a Miskolc Városi Könyvtár és a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár közös kiadásban je­lentette meg Kun Miklós munkáját, a tudományos könyvtár anyagából terve­zett fakszimile-sorozat első köteteként. A helytörténet és a történelem iránti nö­vekvő érdeklődés is indo­kolja, hogy szélesebb körben nyíljon lehetőség a mosta­náig csak nagyon szűk kör­ben hozzáférhető mű meg­ismerésére, s így bizonyára nagyon sokan fedezik majd fel örömmel (sőt fedezték fel) a könyvtér helyi kiad­ványokat árusító sátorában. Benkő Sámuel 178'2-ben latin nyelven Kassán meg­jelentetett várostörténeti munkája után gyakorlatilag Kun Miklós tanulmánya volt az időrendben második vá- ' rostörténeti monográfia. En­nek érdekessége, hogy „a szabadságharc nyomdászá­nak”, Tóth Lajosnak mis­kolci műhelyéből került ki magyar nyelven, így sokak számára hozzáférhetően. Néhány pontatlanság elle­nére nagyon sokáig ez volt az a várostörténeti munka, amely megkísérelte nem­csak átfogóan felvázolni Miskolc történelmét (egé­szen az 19110-as évek végéig a város történetének korsza­kolásában Kun Miklós mun­káját tekintették irányadó­nak a várostörténészek), ha­nem megrajzolta a város fel- emelkedésének, fejlődésének programját is. Mint főbíró, a város gazdagodásának egyet­len lehetőségét a közteher­viselésben látta. Bizony for­radalmi gondolat volt ez, különösen olyan városban, mint Miskolc, ahol a lakos­ság több mint fele nemes­ember volt. Kun Miklós — mint azt a kötethez fűzött előszóban Veres László tör­ténész írja — tudta, hogy álma csak az elérhetetlen­nek tűnő közös összefogás­sal valósulhat meg. De addig is, olyan célokat tűzött ma­ga elé, amelyek fokozatosan segíthették volna, hogy Mis­kolc szabad királyi város le­hessen. Egy rendkívül szé­les látókörű, határozott, fel­világosult, ambiciózus ember képe rajzolódik ki előttünk. Programjában a koldulás el­törlését, egy jóléti pénztár felállítását, a városi rendőr­ség megszervezését tervezi. De felkarolja a közvilágítás ügyét, és a kisdedóvó felál­lításának gondolatát, s ma­ga is munkálkodik megvaló­sításáért. A korszerű okta­tás megszervezésére (a két protestáns iskola egyesítése), egy kórház és a városi is­kola felállítására tett indít­ványa, egy „Héti lap” ala­pításának gondolata („mely­ben megyénket, városunkat érdeklő tárgyak komolyan megvitathatnának!”) is pél­dázza azokat a törekvése­ket. melyek Kun Miklós ve­zetésével a reformkori Mis­kolc életében pezsgést hoz­tak. A szerző, a város főbíró­jának személye is érdekes, megérdemli, hogy a méltat­lan feledésből előhozzuk. Rendkívül fiatalon, alig 30 évesen nyerte el a bizalmat, a miskolci ifjúság egyik ve­zéralakjaként. Ö volt az 1840-es évek elején megala­kult Major utcai Tudós Tár­saság egyik vezetője, Kos­suth mellett kötelezték el magukat ezek az ifjak, és Szemere Bertalant támogat­ták. Az ellenzék támadta, és sikerült is elérnie, hogy fel­mentsék tisztségéből. Bár a vádakból végül tisztán ke­rült ki, a közélettől vissza­vonult, és 1875 áprilisában halt meg. Csutorás Annamária Esterházy Péter, a mai • magyar irodalom egyik fiatal kiválósága ked­den délután 3 órakor dedi­kál a könyvtéren, majd es­te 8 órakor az egyetem E 6- os kollégiumának klubtermé­ben találkozik olvasóival, ahol életéről, munkásságáról beszélget az érdeklődőkkel. IMI.UÜ1 Metamorfózis.. . Fotó: Laczó József író-olvasó találkozók Igazi „nagyüzem” lesz ma a könyvhéten. A megyei könyvtárban gyermekkönyv­tári napot tartanak, s két író vendéggel is találkozhat­nak a fiatalok. Tordon Ákos­sal, a gyermekkönyvtári részlegben délelőtt 10 óra­kor, Fodor Andrással, az írószövetség alelnökével pe­dig az előadóteremben be­szélgethetnek az érdeklődők délelőtt fél 12-kor. A Mis­kolci Szimfonikus Zenekar székhazában délután 4 óra­kor kezdődik Gulyás Mihály: Híd a senkiföldjén című könyvének bemutatása, ame­lyen bevezetőt Lökös Zoltán mond, s Kulcsár Imre szín­művész működik közre. A pamutfonó könyvtárá­ban délután fél háromtól Kalász Lászlót látják vendé­gül, az SZMT-székház föld­szinti klubtermében pedig este (i órakor kezdődik Mis- kolczi Miklós író-olvasó ta­lálkozója. A DIGÉP olvasó- közönségéhez Rapcsányi László látogat el. Jókai Anna két találkozó vendége is lesz a mai na­pon, Encsen és Baktakéken találkozik olvasóival. A Bá­nyász a történelemben című regény írója és a mű fő­szereplője Ladányi András és Havrán István Kurity- tyánban és Lyukóbányán vesz részt találkozón. Ki- ráldon Csorba Piroska és Fecske Csaba gyermekolva­sókkal találkozik. Sárospa­takon Kürti Papp László előadóművész tart rendhagyó irodalomórát, Sátoraljaújhe­lyen pedig ugyancsak rend­hagyó irodalomórát tart a Kossuth Lajos Gimnázium­ban Kabdebó Lóránt iroda­lomtörténész és Lakatos Ist­ván költő. Szerencsi találko­zón vesz részt délután 5 órától a városi könyvtárban Fodor András. Tiszalúcra Tordon Ákos látogat. A miskolci könyvtérre is érdemes kilátogatni. Délután 3 órakor Csoóri Sándor, dél­után 4 órától Gulyás Mi­hály, Kalász László és Ser­főző Simon dedikál. Rádió mellett Isten veletek, indiánok! Igen hálás írói fogás — mostanában egyre többen is élnek vele — az érettségi találkozó „megéneklése”. Csu­pán össze kell terelni a sze­replőket egy jól megtérített asztal mellé, a többit mái „rájuk lehet bízni”, s el­mondják az életüket, mint egy leckét. Gyárfás Miklós profi módon élt ezzel a le­hetőséggel (szerda, Kossuth 19.15—19.58) az Isten vele­tek, indiánok! című hangjá­tékában. Az ő hősei 35 éve érettségiztek a nagy hírű Toldy Gimnáziumban, s ezt a korosztályt bizony nem kímélte a történelem (de melyiket is kímélte?). A 18 „fiúból” csak 6 jelenik meg Agárdi Zoltán újsághirdeté­sére a sikeres író elegáns budai villájában. Azért csak hat — gonoszkodhatnánk —, mert csak ennyinek a jel­lemzésére „futja” 43 perc alatt. Az ironizálás azért nem indokolatlan, mert ez a hat figura sem eléggé meggyőző, noha Gyárfás Miklósnál alig van rutino­sabb hangjátékírónk. A köz­ponti figura Agárdi, akiről el kell hinnünk, hogy nem­csak sikeres, de jó író is Érdekes és jellemző viszont, hogy az öt megjelenő osz­tálytárs közül csak egy ol­vasta, ismeri érdemben, a Garas Dezső alakította Uta­si Dezső, szakmája szerint nyomozó. Az ő erkölcsi tirá­dái és jólértesültsége teremt egyrészt békét az évtizedek óta gyűlölködő Vietorisz Pál (Kállai Ferenc) és Czobor Sándor (Tomanek Nándor) között, illetve szít már-már elviselhetetlen feszültséget azzal, hogy kimondja Ker­tész Bálint (Kézdy György) apja halálának okát. (Bíró volt az ötvenes években, s az igazságtalan ítéletek em­léke összeroppant ja, 1955- ben öngyilkosságot követ el.) Kezdetben mindenkit Agár­di (Gábor Miklós) kissé gú- nyoros-fölényes, ám kama- szosan lelkendező nézőpont­jából látunk, azaz nosztalgi­kusan. Gyárfás Miklós azon­ban nem az az író, aki haj­landó meghatódni, a hallga- 'tóit (olvasóit) elandalítani. Mert igaz ugyan, hogy az emlékezés mindent megszé­pít, de csak akkor, ha nagy­vonalúan lemondunk a rész­letekről, az egyes sorsok tárgyilagos elemzéséről. A legnagyobb, a legszebb álom és illúzió (minden nemze­dék számára) örökké „in­diánnak maradni”, azaz megőrizni a kamaszkor na­iv tisztaságát és romlatlan hitét. Csakhogy — s ezt már Karinthytól tudjuk („talál­kozás egy fiatalemberrel”) — az ígéret mindig több, mint maga a megvalósult élet. A két szélső pólus: Agárdi, az író, aki újra akarja élni az indiánosdit és Utasi, a nyomozó, aki ke­gyetlenül leleplezi az emö- gött rejlő gyávaságot és ön­zést: a kamaszét, aki nem tud. nem akar felnőtté vál­ni. Ha akarjuk, akár szim­bolikusnak is tekinthetjük ezt a két figurát. Kár. hogy Gyárfás lózungokat is ad Utasi szájába, aki abból ko­vácsol erkölcsi tökét magá­nak. hogy ő mindenkor a hatalom oldalán cselekedett. Kétségtelen, hogy a tett több pozitívabb, mint a passzív lapítás. a túlélésre való be­rendezkedés, de volt idő, amikor éppen az utasi k kényszerítették erre a töb­bieket. Az író Agárdi ci­nizmusa az esendőbb, mert bevallja volt osztálytársá­nak, hogy a halhatatlansá­got célozta meg. Ezért akar­ja (ismét) megtalálni, az if­júságát, nem tudva, vagy nem merve megfogalmazni, hogy az ifjúság, annak az illúziója elillan az ő meg­fogalmazásában. Ifjúság „mint olyan” ugyanis nincs, mert az csak az emlékké­pekben válik varázslatossá. A mindenkori jelen (a mai fiataloknak is) tele van konfliktusokkal, kielégítetlen vágyakkal. Ezért „lázad” mindenkor a fiatal, s akar­ja meghaladni apái valósá­gát. Hogy majd megöreged­ve szembesítse önmagát, a megélt múltat a sivárabb- nak tűnő jelennel. Közhely­igazságok ezek, de — ezút­tal — Gyárfás Miklós csu­pán ennyit akart: néhány szellemes dialógust, tovább­gondolásra ösztönző gondo­latmorzsát. Élmény volt viszont a pa­rádés szereposztás. Varga Géza rendezése, amely hagy­ta élni a markáns színész­egyéniségeket. (horpácsi) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Hogy tetszik lenni? — 9.00: A hét zenemü­ve. — 9.30: Yeats versei. —9.42: Ki kopog? — 10.05 Nyitnikék. — 10.35: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. — 11.05: Ré­gen találkoztunk. — 11.25; Ma­gyar énekkarok felvételeiből. — 11.39: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. Thackeray regénye rádióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: ..Nagyréde gazdájaként.” Portré. — 13.05: Magyar . előadóművészek albu­ma. — 14.10: Tomkins-madrigá- lok. — 14.30: Mihályka, szip­pants! Tamási Áron novellája. — 14.55: Ünnepi könyvhét. — 16.05: Ugróiskola. — 17.00: Ebe Stignani operafelvételeiböl. — 17.30: Eco-mix. — 18.00; Van új a Nap alatt. — 19.15: Rádióka­baré. — 20.25: Reklámkoktél. — 20.30: Egy óra László Margit­tal. — 21.30: Fél óra népzene. — 22.20: Tíz perc külpolitika.— 22.30; Kapcsoljuk a 22-es stú­diót. — 23.30; Népszerű szimfo­nikus zene. — 0.10: Gregorián dallamok. PETŐFI: 8.05: Nótacsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: Fúvóskeringők. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30; Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötö­dik sebesség. — 18.30: Tip-top parádé. — 19.05; A Debreceni Délibáb együttes összes felvéte­lei. — 19.30: Sportvilág. — 20.05; Rockújság. — 21.05: Rádiószín­házi Vihog a hulla. — 21.31: Vándor. — A múlt és a jelen érdekességei között baran­gol Feledy Péter. — 23.00: Gül Baba. Daljátékrészletek. — 24.00: Éjféltől hajnalig. 3. MŰSOR; 9.08; Zenekari ope- rarészletek. — lo.oo: Bach: Já- nos-passió. — Közben 10.40: Khá- ron ladikján. Verseit elmondja Illyés Gyula. — 10.451 Bach: János-passio folytatása. — 12.11: Klasszikus kamarazene. — 13.05; Irodalmi évfordulónaptár. — 13.35; Király László népzenei feldolgozásaiból. — 14.00: Faust. Operarészletek. — 15.07: A Ma­gyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekara Játszik. — 16.00: George Benson felvételeiből. — 1G.30: Balettzene. — 17.00; A hét zenemüve. — 17.30: Tatjána Tu- garinova énekel. — 18.02: Vic­tor Hugo és a muzsika. —19.05; Eszmék faggatása. — 19.35: A Cambridge-i King’s College ének­kara énekel. — 20.00: A Cseh Filharmonikus Zenekar hang­versenye. — Közben 20.25: Szi- nészvizsga. — 20.40; A hang­verseny közvetítés folytatása. — 22.05: Operaáriák. — 22.35: Be­mutatjuk Gary Burton új dzsesszlemezét. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 UIUI-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani: Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Választási nagygyűlés Miskol­con. — Próbaüzem a Visontai Künnyübetongyárban. — Borsod megyei mezőgazdasági körkép.) — Sport, 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Heves Megyei Népújság, a Nógrád. va­lamint a Déli Hírlap keddi szá­mából. mozi BÉKE: Szaffi. Színes magyar rajz-játékfilm. II. helyár! Kez­dés: 3 órakor. — Sandokan (fel­újítás). Színes olasz—francia— NSZK kalandfilm. II. helyár! Kezdés: nG és f8 órakor. —BÉ­KE KAMARA: No, megállj csak! Szovjet mesefilm. Kezdés: 4 óra­kor. — Manhattan. Mb. ameri­kai film. Kezdés: G órakor. — KOSSUTH: Sandokan (felújítás). Színes olasz—francia—NSZK ka­landfilm. II. helyár! Kezdés: 9 és* ll órakor. — Házibuli. Mb. színes francia vígjáték. III. hely­ár! Kezdés: f3 órakor. — Kincs, ami nincs. Mb. színes olasz víg­játék. Kezdés: hn5 órakor. — Filmmúzeumi előadás: Vámpí­rok bálja. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! II. helyár! Kezdés; 7 óra­kor. — HEVESY IVAN FILM­KLUB: Filmmúzeumi előadás: Rákóczi-induló. Magyar film. Kezdés: f3, f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS: Flashdance. Színes amerikai zenés film. Kiemelt III. helyár! Kezdés: f4, fG és f8 óra­kor. — TÁNCSICS KAMARA. Balfácán. Mb. színes francia víg­játék. III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: Meztelenek és bolondok. Mb. színes ameri­kai bohózat. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár. Kez­dés: f5 és 17 órakor. — PETŐ­FI: Maraton életre-halálra. Mb. színes amerikai kalandfilm. 16 éven felülieknek! Kiemelt III. helyár! Kezdés: 4. G és 8 óra­kor. — FEKLYA: Az álarcos lo- las legendája. Mb. színes ame­rikai westernfilm. II. helyár! Kezdés; f5 és 17 órakor. — FÁK­LYA KAMARA; Nevem: Senki. Mb. olasz film. III. helyár! Kez­dés: f5 órakor. — TOKAJ DIS- CO-MOZI: Óvakodj a törpétől! Mb. színes amerikai krimi. 10 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: f7 órakor. — KRÚDY: 39. lépcsőfok. Mb. színes angol politikai krimi. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — TAPOL­CA. ADY; Éretlenek. Mb. szí­nes francia vígjáték. III. hely- ár! Kezdés: 7 és 9 órakor.—VA­SAS PARKMOZI; Túl nagy ri­zikó. Mb. színes amerikai ka­landfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! IL helyár! Kez­dés: 9 órakor. — NÉPKERT SZABADTÉRI MOZI: Örült ró­mai vakáció. Mb. színes olasz vígjáték. III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM: Szabadlábon Velencében. Mb. színes francia —olasz bűnügyi vígjáték. III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC-HÁMOR: Ufó Ari­zonában. Mb. amerikai film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott. III. helyér! Kezdés*. fG órakor. — MISKOLC- SZIRMA; Az első nagy vonat­rablás. Mb. angol film. II. hely­ár! Kezdés: fG órakor. — MIS- KOLC-PERECES: A király és a madár. Mb. francig, film. Kez­dés: 6 órakor. — KAZINCBAR­CIKA, BEKE: Rendőrök hábo­rúja. Színes francia bűnügyi film. 1G éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: G és 8 órakor. — Katapult. Színes csehszlovák vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 4 órakor. — LENINVAROS. DERKOVITS; Al­tatódal nászágyon. Mb. színes olasz bohózat. 16 éven felüliek­nek! II. helyár! Kezdés; fG és f8 órakor. — MEZŐKÖVESD. PETŐFI: A kicsi kocsi újra szá­guld. Mb. színes amerikai víg­játék. III. helyár! Kezdés: 8 óra­kor. — Uramisten. Színes ma­gyar film. Kezdés: 6 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: A Kobra napja. Mb. színes olasz krimi. 1G éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 6 és n9 órakor. — Kiskacsa magaslesen. Mb. szí­nes szovjet gyermekfilm. Kez­dés: hn4 órakor. — SÁTORAL­JAÚJHELY, BÉKE; Mégis, ki­nek az élete? Színes amerikai filmdráma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés; 4. G és 8 órakor. — ÖZD, BÉKE;* A gonosz lady. Mb. színes angol kalandfilm. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 5 és 7 óra­kor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Lebegés. Mb. színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdés: 5 és 7 órakor. A müsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! Dolgozókat alkalmaznak A Hajdú Megyei Állami Építő­ipari Vállalat felvesz: asztalos, festő, kőműves, ács, vasbetonsze­relő, szigetelő, villanyszerelő, csőbádogos, «’Előszigetelő, hideg­burkoló szakmunkásokat és se­gédmunkásokat. Munkásszálló, utazási kedvezmény biztosítva. A munkásszállón lakók r«»szére fel­emelt különélési pótlékot fize­tünk. Jelentkezés a munkaerő- gazdái ko«láson. Debrecen, Kálvin tér 11. Bartók Béla Mg. Ip. Tsz., Csorbatelepi II. sz. Ipari Főmér­nöksége felvesz: forgácsoló, esz­tergályos, marós, karusszelcs, horizontos, köszörűs szakmunká­sokat, szerszámkészítő lakatoso­kat. 18. életévüket betöltött szak­munkássá képezhető fiatalokat. Heti 40 órás munkarenddel. Jó kereseti lehetőség. Vidékiek ré­szére utazási kedvezmény. Ked­vezményes étkeztetést biztosí­tunk. Megközelíthet«» 7-es és 17- es busszal, leszállás a Csorba- telepi megállónál. Jelentkezni, érdeklődni lehet: II. sz. ipari fő­mérnökség, Csorba-telep. Tele­fon: 35-580. IDEA. a Magyar Népköztársa­ság Művészeti Alapjának Ipar­művészeti Leányvállalata felvé­telre keres; «*»iszol«>kat, Steiger automata kötőgép kezelésére és programozására kötő szakmun­kást, valamint nagy üzemi gyakorlattal rendelkező sík- köt«» szakmunkásokat és kötött­áru-varrónőket, géplakatos szak­munkást. Magas kereseti lehető­ség, lakással nem r«mdclkczö, egyedülálló munkavállalóknak elhelyezést biztosítunk. Jelentke. zés a vállalat munkaügyi osztá­lyán. Bp. XIII., Mautner S. u. 120. Tel.: 497-524. IDEA, a Magyar Népköztársa­ság Művészeti Alapjának Ipar­művészeti Leányvállalata felvé­telre keres sző v<> üzem«* be gya­korlattal rendelkezi» dolgozókat, egymüszakos munkára kivarró­kat, kétműszakos munkára cér- náz«»t, felvet«"»!, kercsztorsózót, motringolót. Kiemelten magas kereseti lehct«»ség, 40" „ műszak- pótlék. Lakással nem rendelkező, egyedülálló munkavállalóknak elhelyezést biztosítunk. Jelentke­zés a vállalat munkaügyi osztá­lyán. Bp. XIII. Mautner S. u. 120. Telefon: 497-524.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents