Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-14 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IHMMMHI SBBBB Az MSZBT megalakulásának 40. évfordulóján Munkásgyűlés Diósgyőrben Meghitt ünnepség színhe­lye volt tegnap reggel a Borsod-Abaúj-Zemlén Me­gyei Tanács elnökének hiva­tali helyisége: több évtizedes munkásságuk elismeréseként nyugdíjba vonulásuk alkal­mából községi tanácselnökök kaptak kormánykitüntetést. Mindkét tanácselnök abban a faluban is született, ame­lyikben dolgozik, a köz szol­gálatát látja el. Bódis Istvánná 1963 óta te­vékenykedik Aggteleken, mint tanácselnök. Előtte ház­tartásbeliként dolgozott. A munkósgyülés résztvevői A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból hazánkban tartózkodó Szovjet—«Magyar Baráti Tár­saság küldöttsége, tegnap megyénkbe látogatott. A de­legáció vezetője G. V. Dzisz, az SZMiBT ukrán tagozatá­nak elnökhelyettese és tag­jai Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és I. V. Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagy­követségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. Délelőtt, Miskol­con, a megyei pártszékház­ban Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Kun László, a megyei pártbizottság tit­kára és Dudla József, a Mis­kolc Városi Pártbizottság el­ső titkára folytatott eszme­cserét szovjet barátainkkal. A megyei pártbizottság el­ső titkára tájékoztatta ked­ves vendégeinket a megye politikai, gazdasági, kultu­rális helyzetéről. Szólt az el­múlt hónapok fontos politi­kai eseményeiről, a párt­kongresszusról, felszabadulá­sunk 40. évfordulójának megünnepléséről, amikor me­gyénkben is hálával és tisz­telettel emlékeztek a felsza­badítókra. Vázolta megyénk iparának, a különböző ága­zatoknak a legfontosabb jel­lemzőit, az elmúlt időszak eredményeit, a megoldásra váró feladatokat. Intenzív politikai időszakban, de nyu­godt, kiegyensúlyozott politi­kai légkörben dóig zunk - mondotta —, optimizmus és tettrekészség tapasztalható. Nagy érdeklődéssel figyeltük az elmúlt napokban, a Szov­jetunióban lezajlott gazda­ságpolitikai tanácskozást, Gorbacsov elvtárs beszédét, a felszólalásokat, s érzékel­tük, hogy sok tekintetben hasonló gazdasági problémák megoldását szorgalmazzuk mi is. Köszönetét mondott szov­jet vendégeinknek a meg­tisztelő látogatásért, s hang­súlyozta, hogy ittlétük, prog­ramjuk és tapasztalataik hozzájárulnak a magyar— szovjet barátság elmélyítésé­hez. Kádár János fogadta Olof Palmét Megkezdődtek a magyar-svéd tálalások A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Olof Pal­me, Svédország miniszter- elnöke — aki szerda este ér­kezett Budapestre — csütör­tökön reggel a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét. Ezután az Országházban megkezdődtek a magyar—svéd hivatalos tárgyalások. Először a kél kormányfő, Lázár György és Olof Palme folytatott egy­mással megbeszélést — a ma­gyar miniszterelnök dolgozó- szobájában. A szűk körű megbeszélést követően a két kormányfő vezetésével plenáris tárgya­lások kezdődtek az Ország­ház Delegációs termében. A szívélyes, őszinte légkö­rű tárgyalásokon a felek át­tekintették a kétoldalú kap­csolatok helyzetét, és a nem­zetközi politika időszerű kér­déseit. Kiemelték: az eszme­cserék újabb lendületet ad­hatnak a magyar—svéd kap­csolatok tóvá bb fej lődéséhe z. A megbeszélésen jelentős leret szenteltek a gazdasági egy ü ttmű köd és kérdései nek. Egyetértettek abban, hogy a kölcsönös előnyök alapján még sok lehetőség van az. együttműködés további ki­bontakoztatására. Szorgal­mazták a vállalatok közötti termelési kooperáció bővíté­sét. valamint a harmadik pi­acokon a közös fellépés le­hetőségeinek kiaknázását. A jelenlegi feszült nemzet­közi helyzettel összefüggés­ben rámutattak arra, hogy ez kihat a világgazdaság folya­mataira is, amelyekben bi­zonytalanság érezhető és fel­erősödtek a protekcionista tendenciák. Hangsúlyozták: az enyhülés a kívánatos út a feszültség csökkentéséhez, ezért törekedni kell az álla­mok közötti párbeszéd fenn­tartására. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön délután a Központi Bizottság székházá­ban találkozott Olof Palmé- val. A nyílt és szívélyes lég­körű találkozón vélemény- cserét folytattak a nemzet­közi helyzet, a kelet—nyugati viszony, az európai béke, biz­tonság és együttműködés idő­szerű kérdéseiről, valamint a magyar—svéd kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről. Kádár János és Olof Palme, aki egyben a Svéd Szociáldemokrata Munkás­párt elnöke, áttekintette a két párt közötti kapcsolatok helyzetét is. A találkozón jelen volt Lázár György miniszterelnök és Szigeti Károly, hazánk stockholmi nagykövete, vala­mint Ulf I^arsson, a Minisz­terelnöki Hivatal államtitká­ra, Pierre Schori külügymi- nisztériumi államtitkár és Kari Vidar Hellners buda­pesti nagykövet. A nap folyamán Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke parlamenti dolgozószobá­jában fogadta Olof Palmét, A csütörtöki program során a svéd kormányfő kíséreté­ben érkezett személyiségek magyar partnereikkel tár­gyaltak. Veress Péter külke­reskedelmi miniszter hivata­lában fogadta Carl-Johan Aaberg külkereskedelmi ál­lamtitkárt. Az eszmecserén értékelték a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatokat, megállapítva, hogy eddigi eredményei pozitívak. A meg­beszélésen kifejezésre jutott, hogy a magyar vállalatok nagy érdeklődést tanúsítanak a svéd cégekkel lehetséges együttműködés iránt — kü­lönösen a gépipar területén —, s szorgalmazzák vegyes vállalatok alapítását is. Svéd építővállalatok pedig szíve­sen vennének részt különbö­ző magyarországi beruházá­sok kivitelezésében. Bányász Rezső Ulf Larssonnal a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalában folytatott meg­beszélést a két ország sajtó- kapcsolatairól. Az Ipari Mi­nisztériumban Czipper Gyula miniszterhelyettes és Carl- Johan Aaberg találkozóján megállapították, hogy külö­nösen a kohászat, a biotech­nika és az energetika terüle­tén van lehetőség a kontak­tusok fejlesztésére. Este Lázár György és fe­lesége díszvacsorát adott Olof Palme és felesége tiszteletére az Országház Vadásztermé­ben. A szívélyes légkörű va­csorán a két kormányfő po­hárköszöntőt mondott. XLI. évfolyam, 138. szám Ara: 1,80 Ft Péntek, 1985. június 14. Arnaldo Forlani, az; Olasz Köztársaság miniszterelnök­helyettese, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban, csütörtökön a Du­na Intercontinental Szálló­ban találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselői­vel. A sajtókonferencián tett bevezető nyilatkozatában kö­szönetét mondott a szívélyes vendéglátásért, meleg sza­vakkal szólt arról, hogy ta­pasztalatai szerint az olasz kulturális és gazdasági na­pok most zajló magyaror­szági programja érdeklődés­re, jó fogadtatásra talált. Mint mondotta, e megér­tés jellemezte a magyar ve­zető személyiségekkel folyta­tott tárgyalásait is. A Kádár Jánossal, az MSZMP főtit­kárával és Lázár Györggyel, a kormány elnökével lezaj­lott találkozókon, s a Marjai József miniszterelnök-helyet­tessel tartott megbeszélése­ken mindkét lel kifejezte azt a szándékát, hogy tovább erő­sítse az eddig is eredményes együttműködés szálait. Az MTI tudósítójának a gazdasági kontaktusok fej­lesztési lehetőségeire vonat­kozó kérdésére válaszolva elmondta: rövidesen újabb ülésszakot tart a magyar— olasz gazdasági vegyesbizott­ság, amely számba veszi majd, hogy milyen lehető­ségek kínálkoznak a kapcso­latok bővítésére, kölcsönösen előnyös kooperációk kiala­kítására. G. V. Dzisz elvtárs szin­tén megköszönte a tartalmas tájékoztatást, majd ezt kö­vetően a delegáció és kísé­rete a Lenin Kohászati Mű­veket kereste fel. Itt a ko­hászat és a Diósgyőri Gép­gyár politikai, gazdasági ve­zetői, valamint a két nagy- vállalat MSZBT-tagcsoport- jainak elnökei köszöntötték (Folytatás a 3. oldalon) MA MOCSARAK KINCSE (3. oldal) AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PARTNERKERESŐK (4. oldal) Rendszeresen, következetesen képezte magát mind politi­kailag, mint szakmailag. Munkája elismeréseként megkapta a Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetést, a Munka Érdemrend bronz, a Közbiztonsági Érdemrend bronz, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. Fijó János, Rakaca tanács­elnöke hivatalos munkavi­szonyát 1943-ban kezdte meg gazdasági cselédként. 1957- től a községi tanács elnöke. Nagy szorgalommal, hozzá­értéssel, emberséggel végez­te. illetve végzi felelősség- teljes munkáját, köztisztelet­nek örvend. Megkapta a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát, a Honvédelmi Ér­demérmet, és az Érdemes Társadalmi Munkás kitünte­tést. Mindketten tagjai a párt­nak. Fijó János 1946, Bódis Istvánná 1967 óta. Tegnap mindketten átve­hették a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A kormány- kitüntetést dr. Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnöke adta át. 1 Építők napjára Ki vonhatná kétségbe, hogy az építőipar a hatvanas évektől kezdődően az iparosodás útjára lépett. A hagyo­mányos kőműves szerszámokat, sok helyütt felváltották az előre gyártott panelek, könnyűszerkezetes és házgyári ele­mek, hegesztőapparátok. A kivitelezői építőipar, azaz a minisztériumi, a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek a la- ] kások túlnyomó részét már korszerű eljárásokkal építik. A lakosság saját építkezéseit is ideszámítva, az ország új otthonainak több mint a fele készül korszerű technológiá­val. Enélkül nem is lettünk volna képesek valóra váltani azt a nagyszabású lakásépítési programot, amelynek kö­szönhetően 1961 és 1983 közötti években mintegy 1 700 000 új lakás készült el hazánkban. E történelmi program ered­ménye volt az is, hogy több mint hatmillió ember életkö­rülményei javultak számottevően. Jóllehet, az építőipar nagy feladatainak megoldásában változatlanul a szocialista építőipart tekintjük meghatáro­zónak, azt is tudomásul kell venni, hogy a vállalkozói kész­ség bővítése érdekében, az utóbbi esztendőkben létrejött több ezer kis építőipari szervezet, döntően vállalati és ma­gánkezdeményezésű gazdasági munkaközösség. A külön­böző leányvállalatok és kisvállalatok is egyre inkább hasz­nos tagjai az építőipar nagy családjának. Ezek a kisszer­vezetek elsősorban az ország épületvagyonának megóvá­sát, fenntartását, az építőipari szolgáltatások kiterjesztését segítik, ugyanakkor egyre jobban kiveszik részüket az évről évre bővülő magánerős lakásépítési program megvalósítá­sából is. Megyénkben is, mint szerte az országban, a magánerős lakásépítés soha nem látott méreteket ölt. A magánlakás­építés döntő többségét kitevő családiház-építés változatla­nul hagyományos technológiával történik, de már megfi­gyelhető egy biztató kibontakozás a korszerűbb technoló­giák alkalmazása irányába. Ide sorolható a paneles sor­házaknak panelekből történő építése, de hallottunk olyan kezdeményezésről is, hogy Mezőpanel-elemeket használnak modern családi ház építéséhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása magával hozta, hogy mérséklődtek az építési igények, s ezzel egy­idejűleg megváltozik, átrendeződik az elvégzendő munkák összetétele, nagyságrendje. így például, növekedett a fenn­tartási feladatok aránya, az iparban és az egyéb ágaza­tokban, az új létesítmények helyett előtérbe került a bo­nyolultabb rekonstrukció. Mivel a kormányzat a jelenlegi tervidőszakban a korábbinál lényegesen nagyobb anyagi áldozattal segíti meglevő épületállományunk fenntartásá­nak fejlesztését, az építőipari szervezeteknek is rugalma­sabban kellett alkalmazkodniuk a strukturális változások­hoz, amelynek egyik jellemzője, hogy jelentősen megnőtt az élőmunka-igényesség. Szép hagyomány, hogy az esztendő egy napján, minden év júniusában azokat köszöntjük, akik a megálmodott ter­vek alapján lakások, ipari üzemek, intézmények, kereske­delmi és szolgáltató létesítmények építésével teszik szebbé, tartalmasabbá életünket. Borsod megyében az építők, ter­vezők, építőanyag-ipari dolgozók 23 ezer fős tábora ünne­pel ezen a hétvégén. E helyről is megköszönjük eddig vég­zett munkájukat, s további sikereket kívánunk az építő­iparra háruló feladatok megoldásához.

Next

/
Thumbnails
Contents