Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-28 / 123. szám
1985. május 28., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mezőgazdaságunk idei terve Ami az egy százalék mögött van Beszélgetés dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Néhány hónappal e/.elólt nyilvánosságra került: a magyar mezőgazdaság — természetesen összhangban az egyéb népgazdasági ágakkal — 1985-ben egy százalékkal kívánja emelni termelését. Mit is jelenthet ez? Mi van az egy százalék mögött? Erről beszélgettünk dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — Az egyszázalékos termelésnövekedés meglepően kicsi, a közvélemény nagyobb tervszámokhoz szokott. Miért csak ilyen — kevésnek tűnő — fejlődést terveznek? — Igaza van, az egy százalékról tényleg úgy tűnhet, hogy kevés — ez viszont csak a látszat. Fordítsuk ezt le a számok nyelvére. Ha ezt megtesszük, akkor kiderül — az egy százalék 150 ezer tonna gabonát, vagy körülbelül 21 ezer tonna vágóállatot jelent. Ez viszont már nem kevés, ugye? Kétségtelen, a közvélemény nagyobb, tetszetősebb tervszámokhoz szokott, jelen esetben viszont meg kell nézni azt is, mennyi az, amit egy százalékkal kívánunk emelni? Ma nagyobb teljesítmény mezőgazdaságunk termelését egy százalékkal emelni, mintha húsz évvel ezelőtt ötszázalékos növekményt kívántunk volna elérni. Ezt a tervszámot vizsgálva eszünkbe kell jutni annak is, hogy ezt a növekedést olyan időszakban szeretnénk elérni, amikor mezőgazdaságunk több ágazatában folyik a korszerűsítés, amikor ezekben az ágazatokban a következő évtized még nagyobb termés- eredményeinek megalapozásán dolgozunk. Határozottan ki merem jelenteni, hogy ha e tények által megvilágítva tekintjük, az egy százalék egyáltalán nem kevés! — Növénytermesztésünket kellemetlen helyzetbe hozta az utóbbi két év csapadékhiányos időjárása. Mik a célkitűzések ebben az ágazatban? — Terveink szerint a növénytermesztésben kétszázalékos termelésnövekedést kell elérni. Ez a szám annak ellenére is reális, hogy az ágazaton belül bizonyos feszültségek tapasztalhatók. Ilyen feszültség alakult ki például az elmúlt két gazdasági év aszályos időjárása miatt a Közép-Alföldön, és az ország délkeleti szögletében. Ezek a területek adják az országnak a legtöbb gabonát, s mivel az aszály ezt a vidéket sújtotta a legjobban, az itteni, főként gabonát termelő gazdaságok kevesebb nyereséget értek el, ami — egy kicsit — elbátortalanította őket. A másik feszültség a kalászosok és a kukorica vetésterületi arányának felbomlása, e két növényfajta termelési költségei között mutatkozó különbség miatt állott elő. Az egy hektáron elérhető nyereség — elsősorban a megnövekedett műtrágya- és nö- vényvédőszer-árak miatt — a kukoricatermesztésnél lényegesen kevesebb, mint kalászosgabonánál. Ezért a kukorica vetésterülete csökkenni látszik, bár különböző kedvezményekkel igyekszünk megállítani ezt a csökkenést. Emelnünk kell viszont az ésszerűség adta határokon belül a napraforgó és a szántóföldi zöldség termelését. Az étolajnak mind a forgalma, mind az ára jelentékenyen megemelkedett a világpiacon, s a nálunk termelt étolaj változatlanul igen kelendő. A szántóföldi zöldségtermelés növekményét meg a konzervipar igényeihez kívánjuk alakítani, mivel a magyar zöldségkonzerv is kitünően értékesíthető. Hagyományos piacainkat kívánjuk megőrizni azzal a törekvésünkkel is, hogy néhány százalékkal emelni szeretnénk a szőlő és a bor. valamint a csonthéjas gyümölcsök termelését. — Mit titulálnák az állat- tenyésztés idei tervszámai? — Állattenyésztésünkben mindössze 0,4 százalékos növekedést tervezünk. Ennek oka elsősorban az, hogy az állattenyésztés a terepe a bevezetőben már említett, korszerűsítő fejlesztéseknek. Úgy véljük, a lakosság tejellá- tása szempontjából elegendő a tehénállományunk, különösebb gyarapítására nincs szükség. Szarvasmarha-állományunk átalakulóban van. a következő négy-öt év alatt úgy kell átformálnunk, hogy növekedjen a „húshasznú egyedek” száma. Rekordlétszámú a magyar sertésállomány — valamivel több. mint tízmillió — ezen a.szinten kívánjuk tartani. A baromfihúst illetően kívánatos volna elérni egv körülbelül ötszázalékos termelésnövek- món.vt. de itt is van egy komoly gátló tényező. A tartási technológia elöregedett, korszerűtlen a fűtési rendszer a baromfinevelőkben, a teremfűtést fel kell váltania a sugárzó fűtésnek. A technológia átalakítása ugyan költséges dolog, de ezt legalább olyan fontosnak tartjuk — a jövő miatt —. mint a termelésnövekményt. Az ideális az lenne — s erre van lehetőségünk —, ha egymással párhuzamosan valósítanánk meg mindkét célt. A juhászat állattenyésztésünk válságágazata, annak ellenére, hogy a közelmúltban négy százalékkal emelkedett a gyapjú, kilenc fo- lintlal a vágójuh felvásárlási ára. Meg kell barátkoznunk azzal a ténnyel, hogy a világpiacon a miénknél sokkal kelendőbb a jobb minőségű és olcsóbban előállított ausztrál és új-zélandi gyapjú. Ez arra saikall bennünket. hogy lokozzuk a vágójuh felvásárlását és külpiaci értékesítését. Ennek érdekében meg kell kezdeni a juhállomány tejre, húsra é.s gyapjúra irányuló szakosítását. — Hallhatnánk valamit a kiegészítő tevékenységekre vovr,‘uozó ez év tervekről is? — Mezőgazdaságunk termelési értékének mintegy 20 százalékát a kiegészítő tevékenység adva. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ez az. ágazat szinte kizárólag a folyamatos foglalkoztatást szolgálta, manapság viszont azt kell mondanunk róla. hogy teljesen beépüli gazdálkodásunk egészébe, jóformán nélkülözhetetlenné vált. E téren a teimelés növelését a szükségletekhez. kívánjuk igazítani. olyan tormában, hogy rugalmasan tovább szolgálhassuk az ipart, mivel ez nálunk könnyebben megy. mint a nagyüzemekben. — Kiszoktunk az olyan kemény telektől, mint az idei volt. nem használt a későn jött tavasz sem. ráadásul az április végi kifejezetten hideg időjárás is jócskán hátráltatta a vegetáció) kibontakozását, erőre kapását. Mi a véleménye, e nem várt tények ellenére is sikerül megvalósítani az egyszázalékos termelésnövekedést ? — Meggyőződésem, hogy igen. Sokféle összetevő alakítja majd ki ezt az eredményt. s az eddigiekhez hozzá kell tennem valamit. Amennyiben nem lesz aszály tehát normális időjárási-éghajlati viszonyok között termelhetünk. akkor egyedül a növénytermelés eredményének növekedése biztosíthatja a tervezett egv százalékot, s a többi ágazatban nyugodtan folytathatjuk a megkezdett korszerűsítéseket. — Köszönjük a beszélgetést. H. Z. Tanácstagjelöltek Monokon Fiatalabb és idősebb Tizenöt éves tanácstagság, gazdag élettapasz.talat. sok- sok társadalmi munka áll Eperjesi István háta mögött. Az ötvenkét évvel ezelőtt született tanácstagjelölt kétéves korában került családjával Monokra, azóta itt él, s mint géplakatos és hegesztő dolgozik a helyi termelőszövetkezetben. Megbecsült törzsgárdatag. amit fémjelez a két miniszteri és két kiváló dolgozói kitüntetés is. — Örülök unnak, hogy „fiatalítás” is tapasztalható a tanácsi apparátusban és természetesen, ha megválasztanak újból, továbbra is szívesen vállalom a tanácstagi, közéleti munkát. Van és lesz. is mit tenni körzetünkben. Mikor én idekerültem, ebben az utcában még egy kő sem volt. Akkor kezdődtek az építkezések. A lako. Szombaton rendezték meg Miskolcon, a 44. Számú Általános Iskolában az úttörő közlekedési rendőrök megyei szemléjét. A 10 csapat 100 résztvevője elsősegélynyújtásban. lövészetben, kézigránát-dobásban, kerékpározásban és elméletben sok sok társadalmi munkával járultak hozzá nemcsak a szűkebb környezet, de az egész falu gyarapodásához. Gázcseretelep, új járdák; bővült az elektromos hálózat, hidal építettünk, kővel és zúzalékkal terítettük le az utat. A jövő? Legfontosabb, hogy továbbra is fenntartsuk a jó kapcsolatot a lakossággal, közösen megépítjük a vízelvezető árkot, tovább csinosítjuk környezetünket ... Bármelyikünket is választják majd meg. úgy •gondolom, a körzetünkben élő — többnyire fiatal — emberekkel minden meg tudunk oldani ... * Éjszakás műszakból tért haza Kovács Miklós, újdonsült monoki tanácstagjélölt. mérte össze tudását, ügyességét. A legjobb eredményt elérő miskolci együttes (a 34. Sz. Általános Iskola tanulói) és az encsi csapat képviseli megyénket augusztus közepén, Zánkán, az országos találkozón. Szorgalmas emberként isme- rik a faluban a 29 esztendős fiatalembert, aki 10 éve a Dl GÉP szerencsi gyáregységében esztergályosként dolgozik. Elvégezte a marxista egyetemet és szakmailag is képezte magát. Több kitüntetés birtokosa. — Kicsit meglepődtem, mikor tudomást szereztem arról, hogy engem is jelölnek tanácstagnak. Hiszen körzetünkben több — tőlem tapasztaltabb — lakos is van. aki mind alkalmas lenne tanácstagnak. Az a véleményem. hogy ehhez a munkához jó személyes kapcsolat szükséges a lakosság és a tanácstag között. Nem árt bi- zon.vos tekintély sem. . . Hogy mit kellene megvalósítani körzetünkben? Nagyon fontos lenne vízelvezető árkok megépítése, ugyanis a tavaszi nagy olvadás idején sok portára folyik be a víz. Környezetünk szebbé tétele érdekében tovább kell folytatni a parkosítást, fásítást. Mindezt természetesen társadalmi munkában, hiszen saját „házunk tájáról” van szó ... Kovács Miklós nős. .másfél éves gyermekük van, s útban a másik kicsi is. Közlekedési úttörők vetélkedője A tanácstagi és képviselői Jelölőgyűlések befejezését követően élénkebbé, tartalmasabbá váll az az össznépi párbeszéd, amely a választási kampány megindulásával kezdődött, és amelynek legaktívabb résztvevői a kommunisták. A választási rendszer megújítása a pártszervezetek számára is új feladatokat jelent, amelyeket ha nem is minden tapasztalat híján, ám mindenesetre csak munkastílusuk bátor fejlesztésével tudnak eredményesen megvalósítani. Sok paritag ma már csak hírből ismeri azt az egykor oly eredményesen alkalmazott módszert, amikor a kommunisták ház- tol-házig, embertől-emberig haladva ismertették, népszerűsítették a párt célkitűzéseit, türelmesen érveltek, tapintatosan vitatkoztak. Meghallgatták, összegezték partnereik véleményét, hasznosították azok tanulságait. felhívták az irányító szervek figyelmét mindazokra, amelyek meghaladták saját cselekvési lehetőségüket. Ez a munkastílus új körülmények között, több szempontból az egykorinál lényegesen bonyolultabb feladatok megoldása érdekében ismét él tékes eredményeket hozhat a pártmunkában. Választási rendszerünk újdonságai általában közismertek, s ezek több szempontból érthetővé tették a pártszervezetek, a kommunisták számára, hogy ezúttal a hagyományos tennivalók mellett több új leckét is kaptak, amelyek megoldásával — az eddigi tapasztalatok szerint — túlnyomórészt jól boldogulnak. Az igazsághoz, tartozik, hogy azért semmi ok az elbizakodottságra. A választásokat az állampolgároknak a jelölések alkalmával tapasztalt felelős magatartása ellenére sem tekinthetjük lefutottnak. Nagy munka vár még a párttagokra, a lelkesen közreműködő népfront-aktívákra. A választópolgárok az ö segítségüket várják ahhoz. hogy a szavazás alkalmával a saját és a köz szempontjából a lehető legjobban dönthessenek. Ahhoz, hogy a kettő, vagy több jó jelöli közül, mindent mérlegre téve, a legjobbal válasszák. A kommunisták ezt megkönnyíthetik azzal, ha segítenek a jelöltek személyének bemutatásában — amihez nélkülözhetetlen, hogy őket maguk is jól ismerjék —, egyéni programjuk megismertetésében. Ha ez a munka, a választási gyűléseket kiegészítendő, kellően alapos, tárgyilagos, akkor június nyolcadikén a választók nemcsak szavaznak, hanem felelősségük tudatában csakugyan választanak. Alkalmas emberek közül a legalkalmasabbat. az egyes jelöltek elképzeléseit tekintve közülük a legrokonszenvesebbet. A pártszervezetek nem hoznak határozatot arra, hogy tagjaik ki mellett „korteskedjenek". de ha az állampolgárok a tartalmas eszmecsere során rákérdeznek, akkor a kommunistáknak illik válaszolniuk. Nem szükséges titkolniuk, hogy személy szerint ők kit látnának legszívesebben az adott terület képviselője, illetve tanácstagjaként. Nincs miért elhallgatniuk a párttagoknak személyes indokaikat sem. Az viszont minden állampolgár törvényesen garantált joga, hogy miután jól megismerte a jelöltei, és unnak egyéni programját, kellő mérlegelés és legjobb meggyőződése alapján válasszon. A választási eszmecsere alkalmából nem felesleges szót ejteni választási rendszerünk egyik új eleméről, az országos lista bevezetéséről. Ha a választók — még a szavazás előtt — megismerkednek az országos listán szereplők személyi összetételével, akkor ezúttal is dokumentálva látják a választások népfront jellegét, azt a tényt, hogy népképviseleti rendszerünk alapja a szocialista nemzeti egység, amelyet az is kifejez, hogy a listán szereplő országos vezetőkre, a különböző társadalmi rétegeket képviselő közéleti személyiségekre valamennyi választó voksolhasson. Aki az országos listán szerepelve nyeri el a választók többségének bizalmát, az minden erejét az országos ügyekre összpontosíthatja, annak a szervezetnek, vagy társadalmi rétegnek a szavát hallatja, amelynek reprezentánsa. Az első pillantásra csupán formai kérdésnek tűnhet a szavazás módjának technikája. Szükségtelen és kínos bonyodalmakat okozna, és állampolgári felelősségük tudatában lévő választók szándéka ellen való lenne, ha a szavazás módjának hiányos ismerete miatt a választás eredménye nem fejezné ki az állampolgárok valódi akaratát. A kommunisták és pártonkivüli segítőtársaik ezért ne sajnálják a fáradtságot a szavazás törvényesen előirt technikájának, szabályainak alapos tanulmányozásától, és annak minden érdekelttel való türelmes megismertetésétől. Bizonyos, hogy ehhez a területi pártszervezettől szükséges gyors és intézményes segítséget kapniuk, amely e munkára a népfronttal együttműködve bizton kérheti a legjobb szakértők közreműködését. Ahhoz pedig csakis a pártszervezetek adhatnak elég agitációs muníciót, hogy a választások apropójából zajló össznépi párbeszéd egyben a párt politikájának, a XIII. kongresszus állásfoglalásainak személyre szóló ismertetője, népszerűsítője, a végrehajtáshoz szükséges tömegtámogatás igénylése, és minél nagyobb mértékű elnyerése legyen. Hiszen bármilyen fontos politikai aktus is az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztás, a munka java, neheze helyi, országos méretekben, a választások eredményének kihirdetése után következik. A formai szavazást követnie kell a cselekvő szavazásnak, a párt XIII. kongresszusán elfogadott, és a népfront programjában is megfogalmazott feladatok szorgos és eredményes végrehajtásának. Az ehhez szükséges folyamatos tömegtámogatást csak úgy lehet megszerezni, ha az emberek világosan látják a eélt, értik a miértet és a hogyant. Ennek megvalósulásáért azzal tehetnek legtöbbet a kommunisták, ha túl a személyes példamutatásukon, tettekre buzdítva mindazt elmondják honfitársaiknak, ami a szocialista magyar haza boldogulását szolgáló pártunk politikájának megvalósításához szükséges. Ózdi olvasztárok.
