Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-26 / 122. szám
1985. május 27., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Front van------------------------------------------Ü g y vagyunk mi az időjárással, mint szívünkkel, májunkkal, gyomrunkkal. Ha belső szerveink rendesen működnek és nem fájnak, akkor tudomást sem veszünk róluk. Bezzeg, ha baj van ... Bezzeg, ha lankad a figyelem, ha ingerlékenyek vagyunk, ha nem ízlik a cigaretta, ha a fájdalomcsillapító tabletta nem használ, akkort azt mondjuk, hogy front van. „Front” persze akkor is van, ha nincs, de nem veszünk tudomást róla. így jó, így természetes ez. Máshol, máskor is példa ez. A gyes hajdani, s a gyed mostani bevezetését nemcsak a bölcs felismerésnek köszönhetjük, hanem annak a sajnálatos ténynek is, hogy a szaporodási ráta csökkent, majd pedig abszolút értelemben is fogyni kezdett hazánk lakossága. A hiátus fájdalma szólaltatta meg a vészcsengőt. A gonddal, bajjal, költséggel járó, de egyénileg semmi mással össze nem hasonlítható örömet adó gyermekáldás társadalmi kérdéssé, társadalmi fájdalommá vált, hiszen a prognózis szerint az ezredfordulón Magyarország lélekszáma negyven-ötvenezerrel lesz kevesebb, mint most. A népességfogyást megelőzni nem tudtuk. Nem is nagyon készültünk arra, hogy ilyen szituáció is előfordulhat „a lánynak szülni dicsőség, asz- szonynak szülni kötelesség” ielszavú korszak után. Váratlanul. készületlenül érnek bennünket a csodák, akármilyen előjelük is van azoknak. A mi viszonyainkhoz képest gyors motorizáció következtében a magántulajdonban levő személy- gépkocsik száma meghalad- ia az 1.2 milliót. Legalább negvedmillióan várnak új kocsira, de a fizetőképes kereslet ennál nagvobb. Ezt nem győztük, nem győzzük ótfal. szervizzel, alkatrészpontosabban annak fejrészében különleges reagens anyag van, s azt egy hajtómű erőteljes égése juttatja fel 8 kilométeres magasságig. A pirotechnikai keverékből álló reagenst időzítő berendezéssel „gyújtják be” a pálya meghatározott pontján. Az égéskor felszabaduló gázok a felhőben összesűrűsödnek, s milliárdnyi parányi részecskét hoznak létre. Ezek előszel. S talán üzemanyaggal sem, ezért viszonylag magas a benzin ára. Ilyen felemás helyzet alakult ki a településpolitikában is. A gondok már korábban fájtak. Azt már előbb is tudtuk, hogy megyénkben öt-tízezerre tehető az elhagyott, pusztulásra ítélt lakások száma, s a soktelepülésű, aprófalvas Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Gyűrűfű réme fenyeget, de volt olyan év, amikor Miskolcon a lakás- igénylők száma meghaladta a húszezret. Példát kínál a gazdaság is. A kohászai, a gépgyártás, a bányászkodás megjárta a mennyet, a poklot. Volt része dicsőségben és megaláztatásban. Kapott kitüntetést és pofont. Volt ágazat, ahol a fejlődés akkor lódult meg, amikor a világpiac leült. A szinkron hiánya érződött, s orvosi nyelven szólva, a megelőzésre kevesebb figyelmet fordítottunk a kelleténél, s a tényleges betegség kezelésének már túl nagy árat szabtak a körülmények. Ebben a rekkenő májusban egyetlen egy dologért állnak sorban megyénkben, s vélem, hogy máshol is Szénért. illetve kedvezményes szénutalványért. Kísért a tél rossz emléke. Kemény hideg volt, s ilyen hosszan tartó zimankóra nem készültünk fel. Sem a pincében tüzelőt tároló lakosság, sem az ellátó Tüzén. sem pedig a bánya. És nem tud mit 'rezdeni a tél okozta gondokkal. a termeléskieséssel sok nagyüzem sem. Megdermedt az ólai. a vagonokba befagyott a szén. a zúzmarás csövek használhatatlanná váltak. a gázlángok takarékra állítódtak Félgőzzel nem lehet remeket produkálni1 T)e aztán itt ágaskodik a másik U-Zrrl«s is Hol az ósszern- cóff q mátt elviselhető ter- hoVot íelontő hiztonsá« hn- TCölocftonzTÍin V r*ólH** o tömeaVözleked“stől A besegítik, hogy a felhőcseppek megfagyjanak, a jégkristályok kialakuljanak. Nagyszámú mesterséges jégcsíra jön így létre, s ezek valósággal versengenek a természetes csírákkal a felhőben levő folyékony víz „elfogyasztásában”: a cseppekkel való ütközéseik útján „igazi” jégszemek módjára növekszenek (ezért ezt a — 1976 óta hazánkban, Dél-Baranyában is használatos — védekezési elvégi vonatok zsúfoltak. A pénteki hat óra ötvenötös sátoraljaújhelyi személy több utast visz, mint amennyi az ülőhelyek száma. All ez a megállapítás a piaci napokon Miskolcról 11 óra előtt induló nyíregyházi szerelvényre is. De vehetjük a Centrum Áruház előtt egyvágányúvá silányult miskolci villamost is. Műszakváltáskor tumultuózus jelenetektől sem mentes, máskor csaknem üresen vágtat a „sárga”. A szakirodalom szerint egy rendszer kapacitását, ha úgy tetszik, átbocsátó képességét mindig a leggyengébb faktor határozza meg. A közlekedésnél az, hogy adott időpontban a repülővágányon hány szerelvény haladhat át. A víznél, hogy a legkisebb átmérőjű vezetéken mennyi folyadék folyhat. Egy gyárban, hogy a csomagolóanyag-gondokkal küzdő raktár mennyi készterméket tud expediáim. A lehetségesnél több: nincs. Nem lehel. A tömegközlekedés trombózis-gyanús állapotát nem enyhíti, ha több autóbuszt, villamost, vonatot állítanak forgalomba. Egyszerűen azért, mert több nem fér el. Kevés a sín, kevés az út, kicsi az állomás. Igaz, csak alkalmanként vagyunk sokan. Csak csúcs- forgalomban szűk a hely. Csak amikor nagyon hiányzik, akkor hiányzik valami... Jól'jártak, akik most mentek nyaralni. Nyaralni? Szóval, most kaptak beutalót. Lehet, hogy több színt és napfényt hoznak haza, mint akik az irigyelt főidényben vághatnak neki a világnak. Furcsa idők járnak. „Front” van, akár esik, akár fúj. Felkészülni, teljes fegyverzetben várni nem lehet. De azért készüljünk ró. járást a „konkurrens jégesőembriók” eljárásának nevezik). A végeredmény: sokkal több, de a „természetesnél” kisebb jégesőszem alakul ki, s így azok a talajig hullva — kicsinyek lévén — részben, vagy teljesen megolvadhatnak. A felhőkben levő jégesőveszélyes cellákat meteorológiai rádiólokátorral (radarral) fedezik föl és határolják körül. A lokátorral határozzák meg a fellövés adatait is, hogy a „magvasító” anyag gyorsan és pontosan célba érjen. Újdonság lesz a képmagnó, kevés a szezoncikk Már csak egy aláírás, és a három fiatalember tolja is a bejárat előtt álló piros Skodához a padlócsiszolót. Berényi József frissen vett lakását hamarosan felveri majd a por és a sivító zaj ... Egy középkorú férfi festékszóró pisztolyt szorongat a kezében. Két napra 80 forint? Balogh Sándornak még ennyi időbe sem telik, hogy bükkszentkereszti ví- kendházát lefújja ... Hernádi István fűnyírót kölcsönöz pingyomi telkére. (Gondoltam rá, hogy veszek, de borzasztó drága, és most építkezünk) .... egy mindenre elszánt háziasszony pedig a különböző mintázatú hengerek fölött töpreng: vajon melyik minta volna a legjobb a konyhafalra? Öt darab kempingágyat cipel kifelé egy fiatalember. Pesel Attila. — Víz- és központifűtés- szerelő kisiparos vagyok, az embereimnek viszem, mert nincs hol aludniuk. Most Hatvanban dolgozunk. Megérte? Nekem igen. Egy hónapra 1400 forint... Még nincs kilenc óra, de egyre nagyobb a forgalom a miskolci Iparcikk-kölcsönző Boltban. A három hölgy azt sem tudja, hova kapjon, kihez forduljon... a telefon pedig szinte megállás nélkül csörög. — Nem kérem ... már nincs raktáron fűnyírónk. Majd pár nap múlva .. . Szemüveges fiatalember babakocsit gurít be az üz.let előterébe (jöhet a nyitott!), és Kovács Istvánná, a bolt Brackó István Védekezés a jégverés ellen A jégeső-elhárító rakétában Köztünk szólva Megnyirbált jó szándék Tessenek elképzelni, milyen kínos lehet, ha valaki valamit megcsinál, ami nem is a kötelessége, csupán a jóakarat vezérli, s mindezért megkapja azt a bizonyos rúgást arra a bizonyos részére, amelyet legfeljebb szépirodalomban szoktak megnevezni ... Esetünkben persze nemcsak jó szándékról, hanem esztétikai érzékről is szó van. amihez valóban kell metszőolló és nyírás is . . . de nem nyújtjuk tovább, elmondjuk. mi is történt valójában. A miskolci Belvárosi Lakásszövetkezet műszaki vezetője tömören így foglalja össze: — Létezik egy 4 1984-es tanácsi rendelet, amely előírja. hogy a házkezelők kötelesek a faltól számított 10 méterig, de legfeljebb a járdáig a. hozzájuk tartozó épületek környékét rendben, tisztán tartani. Vagyis a szemét. a piszok eltakarítása a mi feladatunk, a zöld .növényzet karbantartása vagy a közterület-fenntartó, vagy pedig — mint például nálunk — a kertészeti vállalaté. Nos. a dilemmánk itt kezdődött, mert a lakásaink előtt levő területeket a növényzet vad burjánzása miatt az utóbbi hetekben már képtelenek voltunk kitisztítani. A díszcserjéket fojtogatta a gaz, a gvom. közöttük jó tanyát talált az egyre gyarapodó hulladék, s. az ezen élősködő patkány ... Utóbb aztán megelégeltük a helyzetet. Ha nem jön a kertészeti vállalat — embereik egyszer voltak itt. télen műtrágyát szórni a hóra, egyszer meg tavasszal kapálgal- tak —, nekiállunk mi. Házmesterek, lakók, a szövetkezel karbantartói. Láthatta, a terület nagy részét rendbe hoztuk: kipucoltuk a gaztól, •megnyestük a cserjét, virágokat ültettünk, zsebből fizetve kovácsolt vaskorláttal vettük mindezt körül. Mindenki örült, öröm volt nézni. ami kész. már csak egy kis terület maradt hátra, amikor jött ... az a bizonyos s ... rúgás. Megjeleni itt az irodában a városi tanács építési osztályának főelőadója, hogy szerinte — kertészmérnök az illető —, amit mi művelünk, az barbarizmus. randalírozás. irtás, mert szakszerűtlenül metszettük a kétféle díszcserjét, s károkozásnak minősítvén cselekedetünket, még aznap bejelentette a közfelügyelőknél. Mondanom sem kell, hogy könyökig karmolt, csikart asszonyaink, villanyszerelő, lakatos és egyéb szakmájú karbantartóink eltátot- ták a szájukat, majd földhöz csapták a kapát, metszőollót: „Csinálja a rosseb, ha az embert még le is cseszik érte!". Pergett az ügy, másnap már meg is jelent két közfelügyelő, közülük az egyik szintén kertészmérnök. Végigsétáltunk az- előadó szerint, „vandál pusztításnak kitett” területeken, és nagyon jólesett. hogy megdicsértek: az eddigi művünk szép. hibát nem követtük el. csak abban. hogy egy kicsit valóban elkéstünk a .metszéssel. Erre feleltem én; nem vagyunk szakemberek, minket a jó szándék vezérelt és az esztétikai érzék, és erre felelték ők: isten ments, hogy mentegessük magunkat, bár ■sok ilyen emberrel találkoznának. mennyivel jobban nézne ki akkor ez a város. Elmondtam nekik, megcsinálnánk mi még ennél többet is, tavaly például mi kértünk a városgazdálkodástól zöldanyagot, hogy beültetjük szívesen, de nem kaptunk, csak járdalapokat, no, azt le is rakták a házkezelők. (Ez sem kötelességük.) Hót eddig a történet, aminek tulajdonképpen mégis jó a vége. mert a felbőszült előadó is — lecsillapodván — visszavonta a bejelentését, és megígérte, saját kezűleg mutatja meg. hogy kell a cserjéket. bokrokat szakavatottan megmetszeni. A dolognak pusztán egv a szépséghibája: mindez sem az előadónak, sem a házkezelőknek. sem a lakásszövetkezet embereinek nem a „hatáskörébe tartozó feladatra”. S hogy mégis elvégezték és befejezik (1). inkább dicséret illetné őket. nem bírálat. Keresztény Gabriella Nagy a keletje a szőnyegtisztítóknak is .. . laczó József felvétele vezetője a nagy nyüzsgés elől a raktárba tereli. — Hát igen, most ez a sláger. A babakocsi, a babamérleg, a fűnyíró, és láthatta, szinte állandó kuncsaftjaink a maszekok, kisiparosok parkettcsiszolóra, szőnyegtisztítóra, festékszóróra, gyorsdarabolóra, kőzetvágóra stb. De visznek esküvői eszcájgot is bőséggel: a múlt hónapban egy darab sem volt raktáron . .. — Mi az, ami nincs? — Inkáhb úgy mondanám, amiből tartósan valóban nincs, és amiből alkalmi a hiány ... Tartósan nincs bent például a 40 darab színes tévénk, a hűtőgépek, Energomat mosógépek... ezekre kétéves szerződést köthetnek, előjegyzéssel. De hogy bejött a szezonja, kevésnek bizonyul a hordozható tévé, öt szoláriumunk van, azokból sem áll itt soha egyetlen egy sem (500 forint egy hónapra), egymás kezéből szedik most ki a fűnyírókat, a kempingfelszereléseket, tehát minden olyasmit, ami nyáron, vagy egy kiránduláshoz kell. A nyári cikkek érthető módon nagy forgósban vannak ... — Sokan panaszkodnak, hogy a nagyértékű gépek mellett kevés az „apróság”... — Apróság? Nézze, mi a múlt évtől, mint arfnyi más cég, jövedelemérdekeltségűek lettünk. Meggondolandó hát, hogy az amúgy is zsúfolt raktárunkban mit tároljunk. Kétségkívül sok mindent „visszáruztunk”: hajszárítókat, Zenit fényképezőgépet, régi hátizsákokat stb. — Van ennek a boltnak konkurrenciá ja? — Tudomásom szerint már igen. Az Avas-délen és a Jókai utcán is megnyílt egy- egy gépkölcsönző, ez utóbbit talán a TSZKER tartja fent. az előzőt maszek?... nem tudom. — Milyen értéket számlálhatnak? — Jelenleg 12 millió forint értékű kölcsönözhető cikkünk van. Nagy eltérésekkel persze. Drága holmik ugye a színes tévék, mosógépek, hűtőgépek, nem beszélve a parkettcsiszolóról, szőnyegtisztítóról... — Több fórumon felmerült már az is, miért kevés az építkezésekhez használatos gépi berendezés. — Mire gondol? Talán egy betonkeverőre? Nézzen itt szét ebben a raktárban, ami 27 éve ad nekünk egyre szű- külőbb helyet, és beláthatja, ide beszorítani plusz holmikat, aligha lehetséges. Mert arra is számítani kell, amikor nincs rá szükség, amikor itt áll. Például télen ... Kinőttük mi már ezt az üzletet úgy, ahogy van. de reményünk csak 1986-ban lehetséges, hogy költözünk innen. És a nagyobb hely szélesebb cikkskálát is eredményez. Megértem a panaszokat: akinek éppen nem jut valami, várnia kell, és az bosszús. Bosszús lehet már azért is, mert a forgalom miatt néha már az ajtó előtt is toporognia kell. De cipőboltban is előfordult már, hogy csak folyamatosan engedték be a vevőket ... — Mi a kölcsönzések legrövidebb és leghosszabb ideje? — Az egy óra és az egy hónap. Ezen kívül a szerződéses két év. — Lesz-e az idén valami sláger? — Újdonság a jövő hónap elejétől a képmagnó. Hárommal kezdünk, naponta 600 forintért. — Szép összeg ... — Nem fogják drágállani, ne higgye. Biztosan tudom, hogy magánemberek 1500-ért „barótilag” adják „kölcsön” egy napra. K. G. Computer kuckó a juniálison A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Budapesti Bizottsága gazdag programú juniálist rendez június elsején reggel 9 és délután 6 óra között a Népstadion és intézményei területén. A színes sport- és kulturális programok mellett számos más szórakoztató érdekesség várja a látogatókat. Lesz haditechnikai és hőlégballon-bemutató, motoros sárkányrepülés és így tovább. E speciális programok között kapott helyet a „Computer kuckó” is, ami nem más, mint a SZÁMALK Szakszervezeti Bizottsága által szervezett mikroszámító- gépes játék és vetélkedőműsor. A SZÄMALK (Számítástechnika-alkalmazási Vállalat) négy nagy sátrat állít fel. Az első, úgynevezett információs sátorban a vállalat szolgáltatásait propagáló kiadványok, szórólapok és szóbeli tájékoztatás mellett a SZÁMALK kiadásában megjelenő könyvek lesznek beszerezhetők. A második sátorban szórakoztató és vállalatismertető videoprogra- mokat vetítenek. A harmadik és negyedik sátrak szolgálnak majd a már említett számítógépes játékok számára. Kicsik és nagyok egyaránt játszhatnak a Commodore 64 típusú számítógép játékprogramjaival és összemérhetik tudásukat Ba- sic-programozásban ugyanúgy, mint a számítástechnikai tesztkérdésekre adandó helyes válaszok tekintetében. A győztesek értékes díjakat is nyelhetnek.
