Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-26 / 122. szám

1985. május 27., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Front van------------------------------------------­Ü g y vagyunk mi az idő­járással, mint szívünk­kel, májunkkal, gyom­runkkal. Ha belső szerveink rendesen működnek és nem fájnak, akkor tudomást sem veszünk róluk. Bezzeg, ha baj van ... Bezzeg, ha lan­kad a figyelem, ha ingerlé­kenyek vagyunk, ha nem ízlik a cigaretta, ha a fáj­dalomcsillapító tabletta nem használ, akkort azt mond­juk, hogy front van. „Front” persze akkor is van, ha nincs, de nem ve­szünk tudomást róla. így jó, így természetes ez. Máshol, máskor is példa ez. A gyes hajdani, s a gyed mostani bevezetését nemcsak a bölcs felismerésnek köszönhetjük, hanem annak a sajnálatos ténynek is, hogy a szaporo­dási ráta csökkent, majd pe­dig abszolút értelemben is fogyni kezdett hazánk la­kossága. A hiátus fájdalma szólaltatta meg a vészcsen­gőt. A gonddal, bajjal, költ­séggel járó, de egyénileg semmi mással össze nem hasonlítható örömet adó gyermekáldás társadalmi kér­déssé, társadalmi fájdalom­má vált, hiszen a prognózis szerint az ezredfordulón Ma­gyarország lélekszáma negy­ven-ötvenezerrel lesz keve­sebb, mint most. A népes­ségfogyást megelőzni nem tudtuk. Nem is nagyon ké­szültünk arra, hogy ilyen szituáció is előfordulhat „a lánynak szülni dicsőség, asz- szonynak szülni kötelesség” ielszavú korszak után. Váratlanul. készületlenül érnek bennünket a csodák, akármilyen előjelük is van azoknak. A mi viszonyaink­hoz képest gyors motorizá­ció következtében a magán­tulajdonban levő személy- gépkocsik száma meghalad- ia az 1.2 milliót. Legalább negvedmillióan várnak új kocsira, de a fizetőképes ke­reslet ennál nagvobb. Ezt nem győztük, nem győzzük ótfal. szervizzel, alkatrész­pontosabban annak fejrészé­ben különleges reagens anyag van, s azt egy hajtómű erő­teljes égése juttatja fel 8 ki­lométeres magasságig. A pi­rotechnikai keverékből álló reagenst időzítő berendezés­sel „gyújtják be” a pálya meghatározott pontján. Az égéskor felszabaduló gázok a felhőben összesűrűsödnek, s milliárdnyi parányi részecs­két hoznak létre. Ezek elő­szel. S talán üzemanyaggal sem, ezért viszonylag magas a benzin ára. Ilyen felemás helyzet alakult ki a telepü­léspolitikában is. A gondok már korábban fájtak. Azt már előbb is tudtuk, hogy megyénkben öt-tízezerre te­hető az elhagyott, pusztulás­ra ítélt lakások száma, s a soktelepülésű, aprófalvas Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében Gyűrűfű réme fe­nyeget, de volt olyan év, amikor Miskolcon a lakás- igénylők száma meghaladta a húszezret. Példát kínál a gazdaság is. A kohászai, a gépgyártás, a bányászkodás megjárta a mennyet, a pok­lot. Volt része dicsőségben és megaláztatásban. Kapott kitüntetést és pofont. Volt ágazat, ahol a fejlődés ak­kor lódult meg, amikor a világpiac leült. A szinkron hiánya érződött, s orvosi nyelven szólva, a megelőzésre kevesebb figyelmet fordítot­tunk a kelleténél, s a tény­leges betegség kezelésének már túl nagy árat szabtak a körülmények. Ebben a rekkenő május­ban egyetlen egy dologért állnak sorban megyénkben, s vélem, hogy máshol is Szénért. illetve kedvezmé­nyes szénutalványért. Kísért a tél rossz emléke. Kemény hideg volt, s ilyen hosszan tartó zimankóra nem készül­tünk fel. Sem a pincében tüzelőt tároló lakosság, sem az ellátó Tüzén. sem pedig a bánya. És nem tud mit 'rezdeni a tél okozta gondok­kal. a termeléskieséssel sok nagyüzem sem. Megdermedt az ólai. a vagonokba befa­gyott a szén. a zúzmarás csövek használhatatlanná vál­tak. a gázlángok takarékra állítódtak Félgőzzel nem le­het remeket produkálni1 T)e aztán itt ágaskodik a másik U-Zrrl«s is Hol az ósszern- cóff q mátt elviselhető ter- hoVot íelontő hiztonsá« hn- TCölocftonzTÍin V r*ólH** o tömeaVözleked“stől A be­segítik, hogy a felhőcseppek megfagyjanak, a jégkristá­lyok kialakuljanak. Nagy­számú mesterséges jégcsíra jön így létre, s ezek valóság­gal versengenek a természe­tes csírákkal a felhőben levő folyékony víz „elfogyasztá­sában”: a cseppekkel való ütközéseik útján „igazi” jég­szemek módjára növekszenek (ezért ezt a — 1976 óta ha­zánkban, Dél-Baranyában is használatos — védekezési el­végi vonatok zsúfoltak. A pénteki hat óra ötvenötös sátoraljaújhelyi személy több utast visz, mint amennyi az ülőhelyek száma. All ez a megállapítás a piaci napo­kon Miskolcról 11 óra előtt induló nyíregyházi szerel­vényre is. De vehetjük a Centrum Áruház előtt egy­vágányúvá silányult miskol­ci villamost is. Műszakvál­táskor tumultuózus jelene­tektől sem mentes, máskor csaknem üresen vágtat a „sárga”. A szakirodalom szerint egy rendszer kapacitását, ha úgy tetszik, átbocsátó képes­ségét mindig a leggyengébb faktor határozza meg. A köz­lekedésnél az, hogy adott időpontban a repülővágá­nyon hány szerelvény ha­ladhat át. A víznél, hogy a legkisebb átmérőjű vezeté­ken mennyi folyadék foly­hat. Egy gyárban, hogy a csomagolóanyag-gondokkal küzdő raktár mennyi kész­terméket tud expediáim. A lehetségesnél több: nincs. Nem lehel. A tömegközleke­dés trombózis-gyanús álla­potát nem enyhíti, ha több autóbuszt, villamost, vonatot állítanak forgalomba. Egy­szerűen azért, mert több nem fér el. Kevés a sín, ke­vés az út, kicsi az állomás. Igaz, csak alkalmanként va­gyunk sokan. Csak csúcs- forgalomban szűk a hely. Csak amikor nagyon hiány­zik, akkor hiányzik valami... Jól'jártak, akik most men­tek nyaralni. Nyaralni? Szó­val, most kaptak beutalót. Lehet, hogy több színt és napfényt hoznak haza, mint akik az irigyelt főidényben vághatnak neki a világnak. Furcsa idők járnak. „Front” van, akár esik, akár fúj. Felkészülni, teljes fegyver­zetben várni nem lehet. De azért készüljünk ró. járást a „konkurrens jégeső­embriók” eljárásának neve­zik). A végeredmény: sok­kal több, de a „természetes­nél” kisebb jégesőszem ala­kul ki, s így azok a talajig hullva — kicsinyek lévén — részben, vagy teljesen meg­olvadhatnak. A felhőkben levő jégeső­veszélyes cellákat meteoro­lógiai rádiólokátorral (radar­ral) fedezik föl és határol­ják körül. A lokátorral ha­tározzák meg a fellövés ada­tait is, hogy a „magvasító” anyag gyorsan és pontosan célba érjen. Újdonság lesz a képmagnó, kevés a szezoncikk Már csak egy aláírás, és a három fiatalember tolja is a bejárat előtt álló piros Skodához a padlócsiszolót. Berényi József frissen vett lakását hamarosan felveri majd a por és a sivító zaj ... Egy középkorú férfi festékszóró pisztolyt szoron­gat a kezében. Két napra 80 forint? Balogh Sándornak még ennyi időbe sem telik, hogy bükkszentkereszti ví- kendházát lefújja ... Herná­di István fűnyírót kölcsönöz pingyomi telkére. (Gondol­tam rá, hogy veszek, de bor­zasztó drága, és most épít­kezünk) .... egy mindenre elszánt háziasszony pedig a különböző mintázatú hen­gerek fölött töpreng: vajon melyik minta volna a leg­jobb a konyhafalra? Öt darab kempingágyat ci­pel kifelé egy fiatalember. Pesel Attila. — Víz- és központifűtés- szerelő kisiparos vagyok, az embereimnek viszem, mert nincs hol aludniuk. Most Hatvanban dolgozunk. Meg­érte? Nekem igen. Egy hó­napra 1400 forint... Még nincs kilenc óra, de egyre nagyobb a forgalom a miskolci Iparcikk-kölcsön­ző Boltban. A három hölgy azt sem tudja, hova kapjon, kihez forduljon... a telefon pedig szinte megállás nélkül csörög. — Nem kérem ... már nincs raktáron fűnyírónk. Majd pár nap múlva .. . Szemüveges fiatalember ba­bakocsit gurít be az üz.let előterébe (jöhet a nyitott!), és Kovács Istvánná, a bolt Brackó István Védekezés a jégverés ellen A jégeső-elhárító rakétában Köztünk szólva Megnyirbált jó szándék Tessenek elképzelni, mi­lyen kínos lehet, ha valaki valamit megcsinál, ami nem is a kötelessége, csupán a jóakarat vezérli, s mindezért megkapja azt a bizonyos rú­gást arra a bizonyos részére, amelyet legfeljebb szépiro­dalomban szoktak megne­vezni ... Esetünkben persze nem­csak jó szándékról, hanem esztétikai érzékről is szó van. amihez valóban kell metszőolló és nyírás is . . . de nem nyújtjuk tovább, el­mondjuk. mi is történt való­jában. A miskolci Belvárosi Lakásszövetkezet műszaki vezetője tömören így foglal­ja össze: — Létezik egy 4 1984-es tanácsi rendelet, amely elő­írja. hogy a házkezelők kö­telesek a faltól számított 10 méterig, de legfeljebb a jár­dáig a. hozzájuk tartozó épü­letek környékét rendben, tisztán tartani. Vagyis a sze­mét. a piszok eltakarítása a mi feladatunk, a zöld .nö­vényzet karbantartása vagy a közterület-fenntartó, vagy pedig — mint például ná­lunk — a kertészeti válla­laté. Nos. a dilemmánk itt kezdődött, mert a lakásaink előtt levő területeket a nö­vényzet vad burjánzása mi­att az utóbbi hetekben már képtelenek voltunk kitisztí­tani. A díszcserjéket fojto­gatta a gaz, a gvom. közöt­tük jó tanyát talált az egy­re gyarapodó hulladék, s. az ezen élősködő patkány ... Utóbb aztán megelégeltük a helyzetet. Ha nem jön a ker­tészeti vállalat — embereik egyszer voltak itt. télen mű­trágyát szórni a hóra, egy­szer meg tavasszal kapálgal- tak —, nekiállunk mi. Ház­mesterek, lakók, a szövetke­zel karbantartói. Láthatta, a terület nagy részét rendbe hoztuk: kipucoltuk a gaztól, •megnyestük a cserjét, virá­gokat ültettünk, zsebből fi­zetve kovácsolt vaskorláttal vettük mindezt körül. Min­denki örült, öröm volt néz­ni. ami kész. már csak egy kis terület maradt hátra, amikor jött ... az a bi­zonyos s ... rúgás. Megjeleni itt az irodában a városi ta­nács építési osztályának fő­előadója, hogy szerinte — kertészmérnök az illető —, amit mi művelünk, az bar­barizmus. randalírozás. irtás, mert szakszerűtlenül met­szettük a kétféle díszcserjét, s károkozásnak minősítvén cselekedetünket, még aznap bejelentette a közfelügyelők­nél. Mondanom sem kell, hogy könyökig karmolt, csi­kart asszonyaink, villanysze­relő, lakatos és egyéb szak­májú karbantartóink eltátot- ták a szájukat, majd föld­höz csapták a kapát, met­szőollót: „Csinálja a rosseb, ha az embert még le is cse­szik érte!". Pergett az ügy, másnap már meg is jelent két köz­felügyelő, közülük az egyik szintén kertészmérnök. Vé­gigsétáltunk az- előadó szerint, „vandál pusztításnak kitett” területeken, és nagyon jól­esett. hogy megdicsértek: az eddigi művünk szép. hibát nem követtük el. csak ab­ban. hogy egy kicsit való­ban elkéstünk a .metszéssel. Erre feleltem én; nem va­gyunk szakemberek, minket a jó szándék vezérelt és az esztétikai érzék, és erre fe­lelték ők: isten ments, hogy mentegessük magunkat, bár ■sok ilyen emberrel találkoz­nának. mennyivel jobban nézne ki akkor ez a város. Elmondtam nekik, megcsi­nálnánk mi még ennél töb­bet is, tavaly például mi kértünk a városgazdálkodás­tól zöldanyagot, hogy beül­tetjük szívesen, de nem kap­tunk, csak járdalapokat, no, azt le is rakták a házkezelők. (Ez sem kötelességük.) Hót eddig a történet, ami­nek tulajdonképpen mégis jó a vége. mert a felbőszült előadó is — lecsillapodván — visszavonta a bejelentését, és megígérte, saját kezűleg mu­tatja meg. hogy kell a cser­jéket. bokrokat szakavatot­tan megmetszeni. A dolognak pusztán egv a szépséghibája: mindez sem az előadónak, sem a házke­zelőknek. sem a lakásszö­vetkezet embereinek nem a „hatáskörébe tartozó felada­tra”. S hogy mégis elvégez­ték és befejezik (1). inkább dicséret illetné őket. nem bírálat. Keresztény Gabriella Nagy a keletje a szőnyegtisztítóknak is .. . laczó József felvétele vezetője a nagy nyüzsgés elől a raktárba tereli. — Hát igen, most ez a sláger. A babakocsi, a baba­mérleg, a fűnyíró, és láthat­ta, szinte állandó kuncsaft­jaink a maszekok, kisiparo­sok parkettcsiszolóra, sző­nyegtisztítóra, festékszóróra, gyorsdarabolóra, kőzetvágó­ra stb. De visznek esküvői eszcájgot is bőséggel: a múlt hónapban egy darab sem volt raktáron . .. — Mi az, ami nincs? — Inkáhb úgy monda­nám, amiből tartósan való­ban nincs, és amiből alkal­mi a hiány ... Tartósan nincs bent például a 40 da­rab színes tévénk, a hűtőgé­pek, Energomat mosógépek... ezekre kétéves szerződést köthetnek, előjegyzéssel. De hogy bejött a szezonja, ke­vésnek bizonyul a hordoz­ható tévé, öt szoláriumunk van, azokból sem áll itt so­ha egyetlen egy sem (500 forint egy hónapra), egymás kezéből szedik most ki a fűnyírókat, a kempingfelsze­reléseket, tehát minden olyasmit, ami nyáron, vagy egy kiránduláshoz kell. A nyári cikkek érthető módon nagy forgósban vannak ... — Sokan panaszkodnak, hogy a nagyértékű gépek mellett kevés az „apróság”... — Apróság? Nézze, mi a múlt évtől, mint arfnyi más cég, jövedelemérdekeltségűek lettünk. Meggondolandó hát, hogy az amúgy is zsúfolt raktárunkban mit tároljunk. Kétségkívül sok mindent „visszáruztunk”: hajszárító­kat, Zenit fényképezőgépet, régi hátizsákokat stb. — Van ennek a boltnak konkurrenciá ja? — Tudomásom szerint már igen. Az Avas-délen és a Jókai utcán is megnyílt egy- egy gépkölcsönző, ez utóbbit talán a TSZKER tartja fent. az előzőt maszek?... nem tudom. — Milyen értéket számlál­hatnak? — Jelenleg 12 millió fo­rint értékű kölcsönözhető cikkünk van. Nagy eltéré­sekkel persze. Drága holmik ugye a színes tévék, mosó­gépek, hűtőgépek, nem be­szélve a parkettcsiszolóról, szőnyegtisztítóról... — Több fórumon felmerült már az is, miért kevés az építkezésekhez használatos gépi berendezés. — Mire gondol? Talán egy betonkeverőre? Nézzen itt szét ebben a raktárban, ami 27 éve ad nekünk egyre szű- külőbb helyet, és beláthatja, ide beszorítani plusz holmi­kat, aligha lehetséges. Mert arra is számítani kell, ami­kor nincs rá szükség, ami­kor itt áll. Például télen ... Kinőttük mi már ezt az üz­letet úgy, ahogy van. de re­ményünk csak 1986-ban le­hetséges, hogy költözünk in­nen. És a nagyobb hely szé­lesebb cikkskálát is ered­ményez. Megértem a pana­szokat: akinek éppen nem jut valami, várnia kell, és az bosszús. Bosszús lehet már azért is, mert a forga­lom miatt néha már az ajtó előtt is toporognia kell. De cipőboltban is előfordult már, hogy csak folyamato­san engedték be a vevő­ket ... — Mi a kölcsönzések leg­rövidebb és leghosszabb ide­je? — Az egy óra és az egy hónap. Ezen kívül a szerző­déses két év. — Lesz-e az idén valami sláger? — Újdonság a jövő hónap elejétől a képmagnó. Három­mal kezdünk, naponta 600 forintért. — Szép összeg ... — Nem fogják drágállani, ne higgye. Biztosan tudom, hogy magánemberek 1500-ért „barótilag” adják „kölcsön” egy napra. K. G. Computer kuckó a juniálison A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Budapesti Bi­zottsága gazdag programú juniálist rendez június else­jén reggel 9 és délután 6 óra között a Népstadion és intézményei területén. A színes sport- és kulturális programok mellett számos más szórakoztató érdekesség várja a látogatókat. Lesz haditechnikai és hőlégbal­lon-bemutató, motoros sár­kányrepülés és így tovább. E speciális programok kö­zött kapott helyet a „Com­puter kuckó” is, ami nem más, mint a SZÁMALK Szakszervezeti Bizottsága ál­tal szervezett mikroszámító- gépes játék és vetélkedő­műsor. A SZÄMALK (Számítás­technika-alkalmazási Válla­lat) négy nagy sátrat állít fel. Az első, úgynevezett in­formációs sátorban a válla­lat szolgáltatásait propagáló kiadványok, szórólapok és szóbeli tájékoztatás mellett a SZÁMALK kiadásában megjelenő könyvek lesznek beszerezhetők. A második sátorban szórakoztató és vál­lalatismertető videoprogra- mokat vetítenek. A harma­dik és negyedik sátrak szol­gálnak majd a már említett számítógépes játékok szá­mára. Kicsik és nagyok egyaránt játszhatnak a Com­modore 64 típusú számító­gép játékprogramjaival és összemérhetik tudásukat Ba- sic-programozásban ugyan­úgy, mint a számítástechni­kai tesztkérdésekre adandó helyes válaszok tekinteté­ben. A győztesek értékes dí­jakat is nyelhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents