Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-26 / 122. szám

1985. május 27., hétfő ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 A pecsét hatalmáról Itt a gombaszezon. Né­hány napja megnyíltak a piacok gombaelárusitó-helyei is, és bár egyelőre még nem valami olcsó a gomba, de legalább már van. Néhány eső, két-három meleg nap, aztán itt a dömpingje a májusi szegfügombának, ma­gunk is siker reményében kí­sérletezhetünk némely réten, legelőn, a zsenge csiperke elötalálásával. Még csak a gombavizsgá­lati helyet kell fölkeresnünk, s utána már készülhet a pap­rikás, a rántott gomba, ke- verinthetjük mellé a tartárt, habos krumplipürét, a pap­rikás mellé meg nokedlit szaggassunk, a szeglügom- bára tojást üssünk, petrezse­lyem zöldjét rá, nyersen, mert úgy nem veszti el aromáját. Később készüljünk föl a tél­re, savanyítsunk hagymával, mindenféle füszerszámokkal lila pereszkét, rizikót. A var­gányából száríthatunk is, mi­lyen jó azt télen elővenni, s nyugodt lelkiismerettel fala­tozni egy jóízüt belőle, tud­ván, mérgező gombo nem lehet közötte, hiszen szak­értő szeme látta minden egyes darabját. Ki tudja, esztendőre ehet- jük-e ugyanilyen nyugodt lel­kiismerettel a kalaposok ki­terjedt rokonságának képvi­selőit? Az elmúlt évben ugyanis rendelet jelent meg, amely ismételten szabályoz­za, hogyan, s mi módon le­het megszerezni a gombais­mereti, gombavizsgálati és gombaszakértöi passzusokat. A jogszabály szerint ezek érvényessége december 31 -i hatállyal lejár, s január 1 -töl mindenki egyformán butának tekintetik a hivatal által, leg­alábbis, ami a gombákra vonatkozó tudását illeti. Érdekes dolog ez, hiszen még az alapfokú bizonyít­vánnyal, gombaismerői pa­pírral rendelkezőknek is té­vedés nélkül kell fölismerni­ük Magyarország leggyak­rabban előforduló gombáit. A gombavizsgálók nagyjá­ból középfokú képzettséggel rendelkeznek (többnyire ők dolgoznak a piacokon), mig a gombaszakértök felsőfokon értenek a gombákhoz, a pe­nésztől a kilós korallgombá- kig. Hosszú évek tanulásával megszerzett tudásuk immá­ron csak december 31-ig ér­vényes, attól kezdve jobb, ha el is felejtik, amit tud­tak, mert hivatalosan úgy­sem használhatják tudásu­kat. (Például nem működ­hetnek majd a végre-vala- hára tavaly már zökkenő­mentesen üzemelő tapolcai és lillafüredi vizsgálati ál­lomásokon sem.) Nem mintha új gombafló­rája tenyészett volna né­hány hónap alatt a Kárpát­medencének, másról van szó. Bentlakásos tanfolya­mokon készülhetnek föl Bu­dapesten az újmódi vizsgák­ra, melyen, ha sikerrel meg­feleltek, ráütik a stemplit régi papírjaikra (bár az is lehet, hogy újat adnak majd nekik.) Mármint azoknak, akik hajlandók mélyen a zsebük­be nyúlni, hogy megfizessék az újabb tanfolyam és a fő­városi tartózkodás költségeit. Mert a magas bizottság, amely majd a vizsgákat ve­zeti, nem hajlandó vidékre utazni. Menjen a hegy Mo­hamedhez, mert ez így illő, végre is a sok gombász nem azért tanult évekig, hogy tu­dása által magát és máso­kat veszély nélkül juttathas­sa ehhez az olcsó fehérje­forráshoz, hanem azért, hogy újbóli vizsgáztatásának lehe­tőségével a magas zsűri is megmutathassa, ugyan mit tud. S ha netán a piaci gom­bavizsgálók közül jó néhá­nyon, mint hírlik, nem vál­lalják a pesti tanfolyamon való részvételt, minek által nem lesz, aki gombánkat megvizsgálja, legfeljebb nem eszünk gombát. Bár, gyanítom, ha ezt a gombák megtudják, igen­igen mérgesek lesznek. Né­melyek még talán a kalap­jukat is földhöz vágják. Igaz, akkor a mérgeset könnyű lesz megismerni a szelídtől, és többé semmi szükség nem lesz a gombaszakértőkre. Csendes Csaba ról is, hogy külországokban több száz kilométeres távol­ságokról szállítják vezeté­kekben, elképzelések vannak az Északi-sarkról, illetve ten­gerről a jéghegyek — ezek ugyanis édes vizet, tehát iha- tót tartalmaznak — levon - tatására a vízben szegény helyekre. Ismét a mi terüle­tünkre térve: száznál több faluba visszük — évente sok millió forintokért — a zacs­kóban, hogy a csecsemők, a terhes anyák ezt fogyaszt­hassák. Kövesden gyakorlatilag minden utcába eljut a jó ivóvíz, bár természetes, hogy minden házba nincs bevezet­ve. Hadd említsük itt is meg: az egyik felszólaló külön is megköszönte a vízügyesek­nek, hogy a közkutakat, amelyekből főként az idős, magukra maradt emberek vi­szik a vizet, ezen a kemény télen is állandóan felügyel­ték, panaszra szinte perce­ken belül rendbe hozták. A város ivóvize a 130 ki­lométer hálózattal rendben van. A 'szennyvízelvezetés viszont, miként általában mindenütt az országban — nincs rendben. A szennycsa­torna hálózata csupán mint­egy egytizede a vízvezeték­nek. Hová megy, hová fo­lyik hát a tisztítatlan víz? (Melynek tisztításához egyéb­ként a derítő kapacitása, ma is elég, sőt bőséges.) Vissza­szivárog a talajba, szennyez­ve a felszín alatti vizeket. A vonzáskörzetben sem jobb sajnos a csatornázás. A 300 kilométernyi vízhálózathoz képest csupán 20 kilométer­nyi a szennycsatorna. En­nek döntő többsége — csak­nem teljes egésze — Köves­den van. Hát ez az egyik gond. Az elsődleges. A szennycsator­nát kellene bővíteni, fejlesz­teni, akárcsak megyénk min­den más részében. Még jó lenne megakadályozni, hogy főként nyaranta az üdülőte­lepen építkezők ne pazarol­ják a közkutakból a vizet. Itt-ott több száz méteres sla­gokon viszik a víkendházhoz malterkeveréshez, betono­záshoz, locsoláshoz, időnként még kocsimosáshoz is. Drága? Kinek, hogy. A lakók 3 forint 20 fillért fizetnek köbméterenként érte, a vál­lalat 10 forintért veszi — nagyobb részét — az ÉRV- től. Az elmúlt tél elía­Adatvédelem A számítástechnikai kul­túra. a számítógépesítés ter­jedésével, az elektronizáció lársadalmasodásával nagy 'úllyal vetődik fel a számí­tógépekben tárolt, feldolgo­zott: adatok védelmének, biz­tonságának és ellenőrzésé­nek kérdése. A számtalan veszélyt ma­gában hordozó új helyzet­ben meg kell oldani, hogy illetéktelenek ne férhesse­nek hozzá a számítógépek­ben tárolt információkhoz, megfelelő biztonsági módsze­rekkel védeni kell a nagy fontosságú adatbázisok ép­ségét, meg kell határozni, melyek azok az államno'r,á- rokról gyűjthető adatok, amelyek nem sértik a sze­mélyiségi jogokat. Ezekről és más, e témakörbe tartozó té­máktól tanácskoztak a szak­emberek Zalaegerszegen az „Adatvédelem, -biztonság és -ellenőrzés a számítógépes rendszerekben" c.. a közel­múltban megrendezett sze- minátiumon. A SZÁMALK, a KSH SZÜV és az NJSZT zalai szervezete által szer­vezett konferencián mint­egy száz. az ország különbö­ző részein dolgozó szakem- bc-r vett részt. A színvona­las előadások közül kiemel­kedtek a téma két hazai szakértőjének, Wetsz István­ná dr.-nak és dr. Borda Jó­zsefnek, a SZÁMALK kép­viselőinek előadásai. Weisz Istvánná dr. az adatvédelem jelenlegi hazai helyzetét, öt lépcsőfokból álló szabályozá­sát vázolta. Kitért a specifi­kus szabályozást igénylő adatbázisok. adatcsoportok köreire. Szólt a személyi adatvédelem problémáiról. Nagy sikerű előadását a számítástechnikai védelmi szabályzat kialakításával és az új. úgynevezett adatvé­delmi felelős munkakör be­vezetésével kapcsolatos tud­nivalóik ismertetésével fejez­te be. Dr. Borda József a számi­tógépes bűnesetek, vissza­élések megelőzését, az in­formációszolgáltatás pontat­lanságát kiküszöbölő bizton­sági, ellenőrzési kérdésekkel foglalkozott. Részletekbe menő. nagy érdeklődést kel­tő előadásából jellemzésként a számítógépes információ­kat fenyegető veszélyforrá­sok főcsoportjait soroljuk fel: elemi csapás, mechani­kai hiba. emberi gondatlan­ság, rosszindulatú károko­zás. bűnözés, titkosság meg­sértése. g.vások, rongálódások — hat­millió forintnyi kárt okozott a vízműveknek. Bővíteni kell a forrásokat, kutakat is, hi­szen több falunak is szüksé­ges a víz. A Hór völgyé­ben kétszer fúrtak több száz méter mélységre eredmény­telenül. Viszont: tízmillió fo­rint. Ismét fúrnak ennek el­lenére, mivel ezen a részen föltétlenül kell — méghozzá kitűnő minőségű — víznek lennie. Mivel a vízre szükség lesz a szépen gyarapodó Kö­veidnek és a környék ugyan­csak fejlődő, mind több új utcát nyitó községének is. Nyilvánvaló, hogy mind több kell majd belőle ide is. Pataki István tanácselnök éppen a jövőre gondolva fogalmazta meg mondandóját : örülünk a jelenlegi jó helyzetnek, de fejlesztenünk kell. a holnap érdekében. És: becsüljük meg a vizet, adjuk meg a rangját ma is, holnap is. Még akkor is, ha ebből a nélkülözhetetlen kin- csünkből-termékünkből ép­pen itt — bőséggel van. Priska Tibor Kis cég, nagy ambícióval Minden harmadik ember diplomás. Ha egy folyó nem fagy # be egv olyan kemény télen, mint amilyen az idei volt. az már rosszat sej­tet. És most nem a már ha­lottá nyilvánított Sajóról van szó. hanem a horgász­reményeket még mindig éb- resztgetö. de januárban is szennyesen hömpölygő Bod­rogról. Györffy István, a KEVI- TERV miskolci irodavezető­je nem elsősorban az elsza­A Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat, szolnoki székhellyel, éppen 15 évvel ezelőtt alakult meg. Tevékenységi köre a Dunán inneni országrészre terjed ki. A miskolci, Katalin utcá­ban székelő iroda egyike a leg.iobbaknak. Tavaly is. ta­valyelőtt is kiváló címet nyert. — Dicsekvésre semmi okunk! — szabadkozik Győrffy István. — Nálunk is, mint más tervezővállalatok­nál. kevesebb a munka. Ko­rábban válogathattunk a megbízások között. Most: fu­tunk a munka, illetve a pénzünk után. Ebben az év­ben különösebb gondunk nincs. Kapacitásunkat csak­nem teljesen lekötik a meg­rendelések. Csakhogy, mint utaltam rá, az előzőekhez képest fordult a kocka. Vál­lalkoznunk. kockáztatnunk A cégen belül a miskolci iroda teljesen önálló és vál­lalatszerű Gazdálkodást foly­tat. A nyereségből kell meg­élnie és bért fejlesztenie. A rajzasztalon termett haszon­ból tavaly tíz százalékkal tudták növelni a hatvantagú csapat bérét. Hogy mit csinálnák? A MÁV Járműjavító Üzem számára kidolgoztak egy ter­A 101. Számú Ipari Szak­munkásképző Intézet encsi iskolájában az ifjú vöröske- resztesek számos olyan ren­dezvényt szerveztek az el­múlt tanévben, amelyek szo­rosan kapcsolódtak a tanter­vi munkához, segítették az lasztott korcsolvázási lehető­séget sajnálja, s nem is mint ökológus szólal tel a halak védelmében ... De. mint minden vízügyi szakember­nek. neki is fáj folyóink las­sú romlása, s tervezőként ta­lálékonyabbnak kell lennie, hogy a föld hátán és a föld gyomrában hordott víz" — veszély nélkül — hasznosul­jon: szomjat oltson, növényt neveljen. kell. Bejön az ügyfél, s aján­lati tervet kér. Mondjuk, egy község vízellátási prog­ramját. vagy egy üzem szennyvíztisztításának sémá­ját. A mai viszonyok között pénzt addig nem is kérhe­tünk. amíg a megbízást nem kapjuk meg. Azaz: az előze­tes munkákat ingyen végez­zük. Ennek költsége — ösz- szességében meghaladja az egymillió forintot. A nálunk jelentkező kuncsaftok fele végül is velünk dolgoztat. Ügyhogy nem fizetünk rá. hogy hitelben is tervezünk. Sok az eszkimó... A kör­nyéken legalább tíz, a mi­énknél nagyobb tervezőkol­lektíva van, amelyikkel ver­senyeznünk kell. vet az olajos emulziók sem­legesítésére. Ha a megrende­lőnek tetszik, övék a bolt. A drótgyár részére a szenny­vízkezelés programját készí­tették el. A papírgyár a rost­visszanyerés dolgában keres­te meg a céget. Tőlük került ki a DIGÉP és a likőrgvár vízgazdálkodási terve. Nagy munkájuk a miskolci vízel­látás állapotrögzítő doku­mentumának elkészítése, s oktatást, valamint a vörös­keresztes ifjúsági alapszer­vezet tevékenységét. Külö­nösen nagy figyelmet fordí­tanak az egészséges élet­módra nevelésre, a káros szenvedélyek elleni küzde­toglalkoznak a bükki forrá­sok kapacitásbővítésének le­hetőségeivel is. Egy ilyen kis tervezőválla­lat. ha talpon akar maradni, nem érheti be csak a ha­gyományos feladatokkal, bál­áz aprófalvas Borsod-Abaúj- Zemplén megye községeinek vízellátása sok évre prolon­gálja a munkát .. . Kísérle­teznek. s próbálnak az ága­zaton belül szakmailag, szer­vezési szempontból is újat hozni. Menedzselnek is Jó példa erre egy ötletpá­lyázaton nagydijat nyert, s UNIR névre hallgató bioló­giai tisztítójuk. A hőlégbe- fúvásos berendezéshez gyár­tót is kerestek, s a Budapesti Vegyipari Gépgyár jó part­nernek bizonyult. Így aztán a tervezők: kereskedőkké, menedzserekké is váltak. A már említett tisztítóberende­zésnek készül egy kicsinyí­tett. mozgatható változata is. Ez a konténer tisztító a hely­színre szállítható (mondjuk egy községközpont szenny­víztelepére). s ha elvégezte a dolgát, akkor továbbvihe­tő. Praktikus és olcsóbb megoldás a korábbiaknál. A miskolci székhelyű víz­ügyi tervezői kollektíva min­den harmadik tagja felsőfo­kú képesítéssel rendelkezik. Van egy országos tekintély­nek örvendő hidrogeolóeus szakmérnökük is. Talán en­nek is betudható, hogy az iroda kapta a veszélyes hul­ladékok elhelyezésének Nóg- tád megyei feladatát, s ki­kérték véleményüket a mis­kolci szennyvíziszap sok vi­hart kavart hasznosításának kérdésében is. (brackó) lemre, az elsősegélynyújtási ismeretekre. A jövő szakmunkásait, munkásait készítik, fel ilyen egészségügyi ismeretekkel, különösen koncentrálva az elsősegélynyújtásra. A házi versenyek lebonyolítása után a városi erőpróbán első he­lyezést értek el, jól szere­peltek a megyei verse­nyen is. Ha tetszik, megveszi Forrásterv készül Vöröskeresztes ipari tanulók

Next

/
Thumbnails
Contents