Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1985. május 25., szombat Hazai tájakon Szigetközi látogatás Szigetközi csendélet. A Duna magyarországi szakaszának elején a Nagy- Duna (vagy ahogy az ott élők nevezik: Óreg-Duna), valamint a Mosoni-Duna ál­tal körülzárt területet neve­zik Szigetköznek. A Duna bal parti megfelelője az 1921. óta Csehszlovákiához tartozó Csallóköz. A Szigetköz mintegy 63 ki­lométer hosszú, és 6—14 ki­lométer széles, vízjárta, ren­geteg holtág, morotva szab­dalta terület; ősi „vadvízor­szág’'. igazi halász-vadász paradicsom, fészkelőhelye számos madárnak, rejtekhe­lye őznek, szarvasnak, s más nemes vadnak. Valamikor a Szigetköz he­lyén ' beltenger hullámzott, majd a Duna megtalálva mai medrét, a Duna-kanyaron át — a hegyekből a síkra le­hordott törmelékkel az évez­redek során kialakította a tcbh száz méter mély hor­dalékon azt az ágas-bogas mederrendszert, ami a Szi­getközt és a szomszédos Csal­lóközt jellemzi. A múlt századi nagy fo­lyószabályozások során a ka­nyargós szigetközi Duna- ágakat is megregulázták, ha­józhatóvá tették a két fő Duna-ágat, és töltések eme­lésével védték az egymást követő árvizektől az évszá­zadok során rengeteget szen­vedett szigetközi lakókat. (A krónikák 1242, 1426, 1760, 1809, 1845, 1850, 1862, 1883- as években és legutoljára 1954-ben jegyeztek föl nagy árvizeket.) Az 1954 tavaszán pusztító zöldár óriási rombolást vég­zett, hatalmas károkat oko­zott az ott élőknek. Ekkor — mivel az áradat Ásvány­rárónál átszakította az öreg- Duna védőgátját, a Sziget­köz nagy része víz alá ke­rüli, sőt Győr-Révfalut is el­öntötte a víz. Szigetköz fal­vai t ekkor csak a háztetők, a templomok tornyai mutat­ták. A házak nagy része összedőlt az áradatban. A falvak azóta .újjáépültek, a töltéseket is megerősítették, az 1954-es „nagy árvíz” em­léke azonban elevenen él a Szigetközben. Valaha hemzsegett a hal­tól ez a vidék, mely még ma is halász- és horgászparadi- csomnak számít. Régen az aranymosók is jellegzetes alakjai voltak a szigetközi tájnak. Az „ara- nyász” a Duna hordta ka­vicsból mosta az aranyat, néha szerencsével, sikerrel járva, legtöbbször azonban a sovány megélhetést is alig-alig biztosította az „ara- nyászkodás”. Eltűntek a vízimalmok, s velük a vízimolnár mester­ség is kiveszett, pedig az 1700-as években még az Öreg-Dunán 68. a Mosoni- Dunán 84 vízimalom zaka­tolt. őrölte a lisztet. Az utolsó, a oagyba.jc.si vízima­lom 1945-ben őrölt utoljá­ra. Ma már a révészek mes­tersége sem él. a hajdani kompok helyett hidakon közlekedik a nép, a Moso­ni-Dunán hat híd köti ösz- sze a Szigetközt a Kisal­földdel. Szigetköz nevezetessége: Hédervár, a magyar történe­lemben nevezetes Hédervá- ry-család fészke — hajdan Szigetköz központja Győrtől 20 kilométerre található. A község neve a II. Géza király uralkodása idején, 1141-ben a magyar király­ságba költözötl Hédertől származik, aki Moson vár­megye ispánja volt. majd udvarbíró. később nádor lett. A történelmi család kas­télya Hédervár legrégibb és ismert nevezetessége. A váikastély a.12—13. század­ban épült (a 12. századból való a ma is álló hatszögle­tű lakótorony); s az évszá­zadok során többször hoz­záépítettek. alakították. A sok viszontagságot megért főúri kastély ma képzőmű­vészek ideális alkotóháza. A közelmúltban befejeződött restaurálás során visszanyer­te eredeti szépségét. A kastélyt körülölelő mint­egy lízhekláros park védett, benne — közel a kastélyhoz — egy neogót kerti ház áll, a múlt század második fe­léből való. A parkot vizes­árok szeli át, rajta kecses hi­dak, odább romantikus séla- utak az angolkertben ... A Boldogasszony-kápolnát, vagy temetőkápolnát I. (Nagy) Lajos uralkodása ide­jén, valószínűleg 1348-ban emelték. Közel egykorú az előtte emelkedő óriási tölgy­fa, melyet a szakértők mint­egy 700 évesnek tartanak. Eredetileg a Boldogasszony- kápolna is román stílusban épült, de 1604-ben — amikor a feljegyzések szerint villám- csapás következtében leégett — újjáépítették. A mai neo­gót külsőt a múlt század vé­gi átépítéskor kapta. A kiter­jedt magyar főnemesi család (a Héderváry, a Viczay-Hé- I derváry, és a Khuen-Héder- váry-családok) legtöbb tagja a kápolna kriptájában van eltemetve. A szentély oldal­falaiban öt vörös márvány síremlék található, közülük az egyik a magyar történe­lem tragikus alakjának, Hé­derváry Kont Istvánnak a sírja, akit Garay János örö­kített meg Kont című költe­ményében. Róla írja e drá­mai sorokat; „De térdet zsar­nok úr, hogy így — Dúlsz minket és e hont, — Nem hajt neked sem e sereg, — Sem Héderváry Kont.” A kápolna előcsarnokából nyíló kis lorettói kápolna ér­tékes fából faragott Szűz Mária-szobra az 1400-as évek­ben készült. A díszes korin- thoszi oszlopon álló urnában az 1604-es tűzvészkor meg­maradt csontokat őrzik. Mel­lette, a címeres falfülkében három díszes ezüst urna, a leforrasztott tokokban három Héderváry grófnő szívével. * Szigetközi barangolásaink során nem hagyhatjuk ki a termálfürdőjéről híres Lipó- tot. A falu Hédervártól 4 ki­lométerre fekszik. A két 2215 méter mély kútból percen­ként 1300 liter gyógyvíz fa­kad. A helyi termelőszövet­kezet a termálvízzel három felnőtt- és egy gyermekme­dencés fürdőt üzemeltet. (Mellette üvegházas és fólia- sátras virág- és primőr zöld­ségtermesztés is folyik.) A víz hőfoka 28—30 Celsius-fok közötti, reumás ártalmakra javallt, májustól szeptembe­rig látogatható. B. J. A május 25-én nevenap- ját tartó Orbánt, az utolsó fagyosszentként ismerik or­szágszerte. Meg kell hagyni — mint gyakorta lehűlést, sőt fagyot hozó jeles nap — jó mesz- szire elkerült hideget hozó társaitól! Nem is igen illik a kellemes, meleg május, napfényes, csendes-esős nap­jai közé. Régi öregek úgy tartották, hogy amikor a kalendárium készült, s a szenteket belerakták, a kocsmában mulatozó Orbán­ról elfeledkeztek. Bizony e „kemény legénynek” már csak utólag, május végén tudtak helyet szorítani. Ám innét kirí Orbán. Tulajdon­képpen ő is téli, hideget ho­zó testvérei közé vágyna Talán ez az oka, hogy a raj­ta esett sérelemért olykor­olykor feje tetejére állítja a naptárt, májusban a télre jellemző fagyokkal áll bosz- szút. . Féltek, haragudtak is rá ezért századokon át az em­berek, de mert nagy a ha­talma, tisztelték is, s jóin­dulatát remélték évről évre. Főleg a szőlősgazdák! Nekik „Mindig érdekelt a történelem’ Egy szenvedély A gyűjtő és kiállító: Dobai János; és amit mutat: Kallós Ede szobrászművész alkotása - „A vezérlő fejedelem hadvezéreivel" - eredeti bronzanyag - a „Tolnai Világlapja ajándéka” volt. Fotó: Csákó Gyula A" vendégek, az érdeklő­dők még csak gyülekeznek a kastély parkjában, a fo­lyosókon. A teremben né- gyen-öten csendeskedünk. A szinte áhítatot időnként a professzor asszony — ismert Rákóczi-kutató — szavai törik meg: „Hát, én tiszta szívből gratulálok ... ez cso­dálatos ... ez hihetetlen . . .” Kísérője, egy jóvágású férfi, hol szerény köszönömöket mond, hol meg lelkesen ma­gyarázza, hogy is van, mint is van .. . Felsővadászon történt mindez. Amint arról lapunk olvasóinak már beszámol­tunk, abaúji településünkön, a Rákóeziak „ősi fészkében” nyílt meg Dobai János nyug­állományú alezredes, váci lakos, magángyűjtö nagysza­bású emlékkiállítása II. Rá­kóczi Ferenc halálának 250. évfordulója alkalmából. Közel két hónapja talál­koztunk először, Encsen. Először ott, akkor csapott meg ennek a mostani kiállí­tásnak „a szele”. Dobai Já­nos pedig csak szavakkal idézte meg a láthatót. Most, Felsővadászon erről a szép szenvedélyről, a gyűjtésről beszélgettünk. — A bélyeggyűjtéssel kez­dődött, ezelőtt 22 évvel — kezdi az emlékezést. — Már akkor is olyan bélyegeket kerestem és gyűjtöttem, ame­lyek nagy történelmi szemé­lyiségeikkel kapcsolatosak. Kossuth, Rákóczi, Dózsa, a Hunyadiak... A történelem mindig érdekelt, innen a szenvedély . .. Aztán katona leltem, 1950-től hivatásos tisztként szolgáltam a nép­hadseregnél. Öt éve vagyok nyugállományban, azóta min­den időmet a gyűjtés tölti ki. Most már csak ennek a szenvedélynek hódolhatok, így kezdődött, hogy elhatá­roztam, a bélyegek mellett ráállok mindent gyűjteni: relikviákat, érméket, köny­veket, korabeli újságokat, pénzeket. Így állt össze ez a Rákóczi-anyag is. Az volt a vágyam, az hajtott, hogy olyan komplett kiállítást tudjak bemutatni, amelyben mindenki talál érdekeset a maga számára. — Nem nehéz elgondolni: ez nagy kitartást, rengeteg időt, energiát kívánt. .. — Amerre jártam, keres­tem és kutattam. Amerre nem jutottam el, oda leve­leztem. telefonáltam. Nagyon érdekes például Rákóczival kapcsolatban, hogy nem le­het találni egy,listát arról, hol vannak emlékhelyei, hol őriznek, miként Rákóczi-em- lékeket? Három hónapomba telt, amíg telefonkönyvekből, könyvekből útikalauzokból készítettem egy listát, és el­kezdtem a levelezést... így tudom: 10 országban 140 Rákóczi-emlék van: várak, házak, szobrok, emléktáblák, emlékművek . . . — Számolta egyáltalán, hány levelet írt? — Nagyjából tudom: 800 levelet írtam Rákóczi-témá- ban, cégjeles borítéktól kezd­ve másolatot vagy fotókó­piát kérve, meg bármiféle segítséget. írtam így vala­mennyi magyarországi mú­zeumnak, levéltárnak, külföl­di anyagok iránt a nagykö­vetségeknél érdeklődtem . .. — És a segítség? A vála­szok? — Ez fájó pontom .. . Kö­rülbelül a levelek felére jött válasz. Először is a magán­gyűjtők siettek segítségemre; olyanoktól kaptam elsősor­ban választ, akilktől nem is váriam . . . Itt, ennél a pontnál kicsit leteszem a tollal, elengedjük a beszéd fonalát ... Mert volt történelmi emlékű vá­rosunk, ahol azt kérdezték tőle: „Mit akar egyáltalán,? Miért csinálja egyáltalán?” És itt visszavesszük a fona­lat: — Azt ne higgye már, hogy nekem magánügyem! Igen, az lenne, ha azért csi­nálnám, hogy otthon, a ka­pun belül, a lakásomon be­iül a magam gyönyörűségé­re őrizgetném ezeket a kin­cseket. De könyörgöm, ami­kor látom, hogy a gyerekek sereglenek a bemutatott anyagaimat megnézni, ami­kor a korábbi Kossuth-ki- állításon láttam az arcokat. akkor én ezt nem hagyha­tom abba! Ez nem magán­ügy innen 1 — Ügy tudom, ez a Fel­sővadászon látható anyag még csak Vácon szerepelt a nyilvánosság előtt.. . — így van, az ottani mű­velődési központtal nagyon jó a kapcsolatom. Onnan jött ez a kiállítás Borsodba, illetve hát Abaújba. Ez sze­mélyesen is nagy öröm szá­momra, hiszen „idevaló” va­gyok, ha zempléni is: Tak- taszadán voltam gyerek . .. Kicsit haza is jöttem. Az it­teni fogadtatásról csak szé­peket tudok mondani. Ügy kezdődött, hogy írtam annak idején Encsre is, a műve­lődési központba — II. Rá­kóczi Ferenc nevét viseli — s a cégjelzéses boríték meg­küldése mellett már érke­zett a felkérés is: mutas­sam be az anyagot .itt. Tar- czy Gyula igazgatóval aztán „forró drótunk” lett, itt Fel­sővadászon pedig dr. Papp Lajos iskolaigazgató vezeté­sével gyerekek, pedagógu­sok végig itt sürögtek kö­röttem: mit segíthetnek, mi­ben segédkezhetnek . . . Fan­tasztikus volt ez a néhány nap és óra, ha látta vol­na a gyerekeket?! Gyönyö­rűséggel néztem.. . Ezt mondja Dobai János. Azt lehetjük hozzá: nagy öröm ért bennünket. A fel­sővadászi kiállítás június 5- ig (szombat-vasárnap kivéte­lével) tekinthető meg. És már jó remény van rá: ez a páratlan anyag nem megy „ki” megyénkből, egy későb­bi időpontban Ónodon lesz látható. Mert ez a szenvedély —■ értünk van . .. Ténagy József „Az olyan napot, melyhez évszázadok áto állandóiul! hiedelem vagy szoltól fűződik, jele* napnak nevezik." patrónusuk Orbán, akárcsak a szőlőhöz szorosan kötődő kádároknak, kocsmárosok- nak. Ök valamennyien tőle vártak jó szüretet, gazdag termést. A megyénkben, Tállyán élt középkori poé­tánk, Szkárosi Horvát And­rás írta egykoron: Trindk Urbán, sokszor ré­szegségben mondják, Bornak bőségét, mert ő tüle várják. Orbán napja Európa-szer- te jeles nap. A híres közép­kori jogkönyv, a Sachsen­spiegel, mint a nyár kezdő napját említi. Frankföldön a szőlőmívesek, e napon a szent szobrát a vásártéren egy asztalra tették, amelyet előbb finom posztóval terí­tettek le. s virágokkal is fe­lehintették. Ha Orbán nap­ja szép derűvel köszöntött be, s végig olyan is maradt, a szobrot megkoszorúzták. Ám, ha Orbán hideget, fa­gyot, esőt, hozott, akkor szeny- nyes vízzel locsolták le a szobrot és sárral dobálták meg. A derült időből ugyan­is bő termésre, a hidegből rossz szüretre következtet­lek. A frank szokás nálunk is elterjedt. Egy XVIII. száza­di leírás szerint: „... ha a szép Nap-fény volt, az Or­bán fa-képet nagy örömmel ének szóval kísérték az ut- szákon; ha pedig essős idő volt. kötelet kötöttek a nya­kára, ’s úgy vonszolták a sárban.” Az. Orbán-kultusznak .sok emléke közül az egyik leg­ismertebb a kassai Orbán- torony, amelyet 1628-ban a Szent Orbán tiszteleté­re szentelt harang számá­ra emeltek. Megyénkben Monok község Orbán erek­lyéjét maga a pápa adomá­nyozta 1773-ban — nyilván .szőlőoltalmazó célzattal — Andrássy István grófnak. A vincellérek, kádárok mellett —, s ezt kevesen tudják — Orbán patrónusa a méhészeknek is. Sokfelé ugyanis e napon kezdenek rajzani a méhek. E naptól már nemigen kell fagytól tartani, a méhek nyugodtan végezhetik gyűjtőmunkáju­kat. Jár-lcel, mint az Orbán lelke. Ismerős mondás or­szágszerte. Születéséről kö­vetkezőket jegyezték fel: Meghalt egy Orbán nevű fa­lusi jegyző. Feleségének el­lensége, a kántor, hogy az asszonyon bosszút álljon, éj­félkor lepedőt borított ma­gára, s a jegyző ablaka alatt sétálgatva ijesztgette az öz­vegyet. S látván ezt a falu­siak is, a lepedőbe burkolt kántort Orbán jegyző lelké­nek vélték. Sokfelé úgy tartják, amíg Orbán a kemencén ül (értsd: hideg van), a nadrágot nem szabad elhagyni. Másfelé azt mondják: Orbán az, aki zsákjából kiereszti a legye­ket. A Balaton melletti zá­rná rd iák szerint pedig: ami­lyen az Orbán-napi, olyan lesz az egész őszi időjárás. Idén is szép, verőfényes őszt szeretnénk, druikkoljunk hát Orbánnak! (hajdú i.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents