Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1985. május 25., szombat Kelet-Afríkán ültetvényeken csakúgy, mint lelhettük a nemzetiségi éteHét és fél esztendőt • töltöttünk kiküldetésben Afrikában feleségemmel. Évekig dolgoztunk Tanzániában és Etiópiában, közben beutaztuk egész Kelet-Afrikát. Utaztunk hajón, repülőgépen. Ám afrikai kiküldetésünk alatt sok-sok ezer kilométert tettünk meg sivatagi terepjárókon. Számos esetben mostoha körülmények között. Leselkedtek ránk nagyvadak és mikroszkóppal alig látható mikrobák! De kárpótolt mindenért a sok élmény, amelyben részünk volt ottlétünk alatt. Ezekből válogattunk össze néhányat. Tanzániában, a Manyara- tónáil van egy nemzeti park, melyet a tó és a 700—800 méteres szintkülönbségű Kelet- afrikai-Szakadék határol, így a vadállatok csak egy kis szűk folyosón tudnak érintkezni Afrika legnagyobb nemzeti parkjának, a Szeren- getinek az állataival.. Egy alkalommal két hetet töltöttünk a Manyara Nemzeti Park közepén álló pihenőházban. Innét jártunk a környező szövetkezetekbe dolgozni. Ide tértünk haza este tájt, és hallgattuk éjjel az oroszlánok ordítását, más-más vadak vonulását és a szavanna teljes hangzavarát. A vadászat tilos ezen a tájon. De orvvadászokat nemegyszer érnek tetten a vadőrök. Összebarátkoztunk a vadőrökkel. Tőlük tudtuk meg, hogy az egyik oroszlánnak az a szokása: ha turistacsoport jelenik meg a rezervátumban, fölmászik a fára. Nosza, kaptam az alkalmon. Fán ülő oroszlánt lencsevégre kapni. A legnagyobb bravúrnak számítana! Izgatottan készültünk is rá mind a ketten. Lázasan tisztogattuk a terepjáró ablakait. Kipróbáltuk a gépet. Befűztük a tekercset. Nagy volt a csalódásunk. Az említett oroszlánnak éppen akkor nem volt kedve fára mászni! * Jártunk az etiópiai Kal'a megyében is, a kávé őshazájában. Állítólag innen származik a kávé neve. A legenda szerint a környéken élő kopt keresztény papok jöttek rá először, hogy egy bizonyos cserje termésének fogyasztása élénkítő hatással van az emberi szervezetre! Ez a kávé! A legenda másik változata azonban kecskepásztoroknak tulajdonítja a felismerést. Ök tapasztalták először, hogy kecskéik éjszaka sem pihennek, feltűnően élénkek, ha egy különös cserjés területen legelésznek! Ezt a felismerést hasznosíthatták később a maguk javára a kopt papok?! A kérdés eldöntése nem ránk tartozik. Tekintsük históriai érdekességnek. De azt bizton állíthatom, bejártuk a környéket, hogy négy megye területén még ma is vadon nő a kávécserje! Még mindig elég ritka a Szervezett kávéültetvény. Ám még így is annyi terem, hogy az itt lakók, sőt még az ide- vándorlók sem tudják begyűjteni a termést. Időszakonként ezért a hatóságok kávészedési kampányt rendeznek, ugyanis az ország fő exportcikke a kávé. Diákok, munkások, hivatalnokok szedik a termést! E területen, néhány hónap kivételével, szinte állandó kávészüret van. A paraszti egyesülésekhez tartozó kávéa vadon termő beláthatatlan területeken, a cserjét banán, vagy éppen a platán árnyéka védi a tűző naptól! A szüretelők dalát messzire viszi az afrikai szél .. . * Afrika legeldugottabb falvaiban is található Coca-Cola, Pepsi-Cola! A világcégek egymással versengenek. Sok helyütt csak e cégek üdítőitalai és a harsogó reklámok jelentik e tájakon a civilizáció jelenlétét. És ha ez fogytán van, az afrikaiak akkor sem esnek kétségbe! Speciális italuk a lalla, a kukorica, árpa, búza csiráztatása útján készített és a geso nevű cserje levelével ízesített, enyhén savanykás, helyi sörféleség is megfelel szomjoltónak. Vidékenként a tál lát árusító kunyhók, házikók másmás jelekkel adják tudtára az utasnak, hol lehet tallál kapni. Cserépedényekben árusítják. Már maga e látvány is romantikus. De újabban az üres, motor-olajos dobozokat is összegyűjtik erre a célra. A tállá méréséhez, fogyasztásához ezek az üres dobozok, cserépedény hiányában kiválóan alkalmasak. Ezek persze már nem olyan romantikusak. Érdekes üdítőitaluk még a mézből erjesztett bor, a tedzs. Igazi jó tedzset csak mesz- sze vidékeken lehet kapni, ahová nem jut el a cukor. Mert a látogatottabb helyekén ugyanis a tedzset cukorral javítják. Mint nálunk, amikor a szőlősgazda cukorral javítja a saját fogyasztásra szánt mustját. * Ha már az italíéleségekről szóltunk, az ételekről sem feledkezhetünk meg. Megízleket, kínai, indiai, olasz, angol konyhák remekeit — főleg éttermekben. Hozzá a különböző trópusi gyümölcsök, ananász, mangó, banán, narancs, mandarin sok lehetőséget adott a választékos étkezéshez. Etiópiában indzserának hívják a nemzeti kenyerei. Ez csak az itt termelt fűféleségből, az úgynevezett tettből készül, több napi erjesztéssel. Ettől savanykás ízű. Maga a növény olyan luféle, amely nem nő meg .'10—40 centiméternél magasabbra. Országos átlaga hektáronként 7—8 mázsa. Az indzsera közel egy méter átmérőjű szivacsos szerkezetű lepény, mindenfajta húsfélével, hüvelyessel fogyasztható. Főleg az igen csípős vattai, ami pörkölthöz hasonlatos étel, csak sokkal több paprikával készül. Előállítható csirke-, zebu-, birkahúsból, hüvelyes magvakból, ízesítéséhez a sokféle fűszeren kívül avas vajat használnak. Megfigyeltük, hogy a nyers hús fogyasztása általánosnak tekinthető. Láttunk esküvőt, ahol az ételválaszték csúcspontja a nyers hús volt! A falakra, állványokra felfüggesztett, kettéhasított zebu- marhából mindenki ízlése szerint kanyaríthatott egy- egy félkilónyít. Falatonként piros paprikában megforgatták és jóízűen fogyasztották. Nagyobb nemzeti, vagy vallási ünnepségeken, heti piacnapokon a paprikába mártott nyers húsfalat hasonló helyet foglal el, mint nálunk a vásári lacipecse- nye. A nyers hús fogyasztása erőt ad — dicsekednek a férfiak. A nők csak mosolyognak ezen. Dr. Obzsut József Hank Henry Fonda 80 éves lenne Nemrég sugározta teleT víziónk — közkívánatra, közönségszavazatok a 1 apjá r, — a Volt egyszer egy vadnyugat című amerikai filmet. Az egyik főszerepet Henry Fonda játszotta. A produkció 1969-ben készült, Fonda akkor már rég a csúcson volt: az egyik legnépszerűbb amerikai filmszínész. világsztár, sok-sok szereppel a háta mögött. Az amerikai közönség nehezen fogadta el. hogy ebben a filmben Hank — így nevezték Fondát — hidegvérrel kiirt egy egész családot. A gonosz megformálása nem illett bele a képbe, amelyet a nézők róla. a kedvencről kialakítottak. Milyen is volt valójában? Pályája kezdetén kritikusai felfedezni vélték, hogy „tipikus vadnyugati” járását, hangját, lóra termett testalkatát szülőföldjének, Neb- raskának köszönheti. Ö maga erről így vélekedett: „Középnyugatról jöttem, és büszke vagyok rá. Nem kértek, és nem is kellett, hogy kérjenek, hogy játsz- szam Shakespeare-t vagy más klasszikusokat, mert én mindig omahai vagyak, nebraskai. Sohasem akartam igazán más lenni. Ha megpróbáltam. kudarcot vallottam.” .Nem tartozott a világ legnagyobb színészei közé. De mindenképpen az élvonalban foglalt helyet, az amerikai film korszakos személyisége volt. Befelé forduló, kevés szavú ember. hol kötekedő, hol rendkívül hűvös. Tehetséges volt. aki még a kommersz filmek nem igazán megírt figuráinak is úgy kölcsönözte oda egyéniségét, hogy mind a közönség, mind a kritikusok dicsérték. 1965. május 16-án született a Nebraska állambeli Grand Islandban. A középiskola elvégzése után a minnesotai egyetemen újságírást tanult. Az egyetemi színjátszóknál jegyezte el magát a színpaddal. Játszott, díszleteket festett. Nem kis családi viharok után végleg a színészetet választotta élethivatásul. Ötször nősült. Két gyermek apja, egyet örökbe fogadott.. Jane és Peter édesanyja. Frances Seymour Brokow öngyilkos lett. A nyugalmat, boldogságot ötödik felesége. Shirlee mellett találta meg. vele élt haláláig. Rengeteg filmet forgatott. Sok feledésre érdemeset és sok emlékezeteset. Az egyik legemlékezetesebb az Érik a gyümölcs Tom Joadja. Vagy Az ifjú Lin- coln? A Tizenkét dühös ember esküdtje? A Háború és béke Pierre Bezuhovja? Az Arany-tónál halálra készülő öregembere? —Az Osoar-dí jat csak élete utolsó éveiben kapta meg. Amikor 1982. augusztus 12-én. hosszú betegség után elhunyt, a Newsweek című hetilap a többi között ezt írta: „ .. . Egy fél ország számára Fonda személyesítette meg az amerikai eszményképet. Egyesítette Clark Gable ironikus báját, John Wayne egy tömbből faragott figuráját, James Cagney amerikai temperamentumát. Gary Cooper szófukarságát, Spencer Tracy rendíthetetlenségét, James Stewart közvetlenségét.” Valamiben azönban egyedülálló vélt: dinasztiát alapított. Leánya, fia és egyik unokája is a filmművészetet választotta élethivatásul. Jane és Peter más- más úton .jár ugyan, de követi az lápját. Azi a Henry Fondát. aki most, május 16-án lenne 80 éves. Három éve halott, de filmjei, alakjai fel-feltűnnek moziban, képernyőn, hogy meggyőződhessünk róla: méltán volt a legnépszerűbbek egyike. E. M. Ha közvetlenül érint bennünket a halál, egy újsághír, egy kortárs, egy ismerős, egy jó barát, még inkább testvérünk, szüléink vagy gyermekünk miatt, mélyebben rendülünk meg. A múló idő sem halványíthatja el mindazoknak az emlékét, akik a fasizmus ellen áldozták életüket. A különböző népek, népcsoportok más-más módon jelezték egykoron a veszélyt: a mi népünk hajdan lármafát állított. A riasztást jelző zajról „Lármát kiált az őr” — írja Arany János. A lármafa egyébként a környezetből kiemelkedő helyen, földbe ásott, felállított magas pózna volt, amelynek tetejét szurkos szalmával kötötték be. A közvetlenül fenyegető nagy veszedelem idején meggyújtották a szalmát, a csóvát vagy máglyát, jeladásul a közösség számára. A teljesség igénye nélkül kívánunk emlékeztetni a Győzelem napja utón, hogy milyen is volt a Radnóti szerint elaljasult ember közvetlen környezetünkben. Az antifasiszta szövetséges csapatok Auschwitz-Birke- nauban, vagy Buchenwaldban a felszabadító harcok során minden képzeletet felülmúló embertelenségek nyomait fedezték fel. A kevés túlélő vallomásait 1945—1948 között jegyzőkönyvekben rögzítették, a demokratikus rendőrség, a népügyészség, illetőleg a népbíróság ítéleteit a helyi lapok 1945 áprilisától részben közölték, a holttá nyilvánítások egy részét a halotti anyakönyvekbe is bevezették. Szűkebb környezetünkben is történtek hasonló embertelen tettek, amelyeket bírósági ítélet nélkül követtek el. A gestapósok, a nyilasok különböző csoportjai, valamint más helységekből menekülő, átvonuló nyilasok, mielőtt elhagyták volna Miskolcot és környékét, üzleteket és raktárakat raboltak, fosztogatták a lakosságot, túszok elfogásával is megfélemlítették a város és környéke népét; raboltak és garázdálkodtak. A pártszolgálatosok a különböző helyeken őrizték foglyaikat, majd a halál teherautójára kényszerítették őket, például a Bükkben, Létrástetőn, a Csemetekertben, Hollóstetőn, Szentiéleken, a Bikarét erdőrészen, Görömbölyön, Hejőcsabán tömegmészárlást hajtottak végre. Áldozataik közül senki nem maradt életben, de mindenütt akadt egy-egy ember, aki mint tanú jelentést tett. E rémtettekről a tömegsírok tanúskodnak. A náci Németország, a Gestapo SS-legényei és utolsó nyilas kiszolgálói követték el az alábbiakat; 1944 őszén Jósvafőn volt egy gyűjtőtábor, köztük két munkaszolgálatos csoport is. Egy részüket a Sajó melletti laktanyába vitték. Itt a Sajó- parton 11 munkaszolgálatost és munkást mészároltak le, majd a kivégzettek holttestét — mint Pesten a Dunába — itt a Sajóba dobálták. A csoport másik részét a volt hejőcsabai téglagyárhoz szállították, azzal a céllal, hogy Pestre viszik őket. Innen csak a csoport felének sikerült megszöknie. Vallomásokra és jegyzőkönyvekre épített újságcikkből tudhatjuk meg a miskolciak egy másik csoportjának sorsát, akiket a dunántúli Pusztavámon ért utói a halál. Október 15-én a „kormányzói szózat” elhangzása -után, a miskolci munkaszolgálatra behívott orvos- és munkaszolgálatos század levette karszalagját, mely tettet az ott élő volksbundisták nyílt ellenségeskedéssel fogadtak. Szálasi hatalomra jutása után a falu szélsőséges rétegének felbújtására a 25 főnyi SS-csoport Pusztavámon 211 munkaszolgála- tost végzett ki minden ítélet nélkül. A másik legnagyobb felháborodást kiváltó tömegmészárlás nyomait a Lillafüred feletti Létrástetőn és Jávorkút között találták meg. Ez a tömegmészárlás 1944. november 2—9. között zajlott le. Egyes források szerint 97 áldozattal, a miskolci .népügyész megállapítása szerint 121 rendbeli gyilkossággal. Ismereteink szerint a tarkólövéseket közvetlen közelről és kétfajta fegyverből végezték. Chrisslensen őrnagy Észak-Magyarország Gestapo- főnöke és csoportja, miután feltörte a volt miniszterelnök, Bethlen István Jávor- kúton lévő vadászkastélyát, kirabolta, majd pár nappal később végeztek áldozataikkal. A fegyvertípusból ítélve a Létrástetőn lévő másik tömegsír áldozatait ugyanolyan módszerrel, ugyanolyan precizitással, vérfagyasztó kegyetlenséggel nyilasok végezték ki. Az exhumálások után a személyazonosítások újabb lélekrázó élményével kellett szembenézni. Az itteni áldozatok munkások, katonaszökevények és deportáltak voltak, akiket a felszabadulás után, a nyilas gyilkosokkal hantoltattak ki, majd menetbe állítva őket, a halál teherautóinak nyomvonalán, Diósgyőrből Miskolc felé, nyakukban táblával a ha- ldttas szekereket Canossa-já- rásként kísérték. „Ehhez járultunk mi hozzá, fasiszták!”, vagy a másik táblán ez állt: „Ezt csináltuk mi, nyilasok!” Az 1944. október 24-én kivégzettek tömegsírját Göröm- böly határában találták meg. Ugyanebben az időben Arnó- ton öt miskolci munkaszolgálatost gyilkoltak meg, akiket feltehetően a visszavonulás során végeztek ki. A Bükkben, a már említett Bikarét erdőrészen a német SS-katonák magyar katonaszökevényeket fogtak el, és ugyancsak minden tárgyalás nélkül lőtték agyon őket. Miskolc egyes városrészein szintén tömegsírokat találtak: a Bábonyibéreen, a Kőporoson, a Szondi-telepen. A sírfeltárás során Lébényben 70 áldozatról, a Kistokajhoz tartozó Gadó-tanyán 37 rendbeli gyilkosságról győződött meg a népügyészség. Az utóbbi áldozatokról megállapították, hogy azokat Kóródi István adta át a miskolci sötétkapui nyilasházból a ges- tapósoknak. A Miskolcon lakó külföldi állampolgárságú zsidókat 1941-ben szállították ki Lengyelországba. Ezek közül csak néhányan tértek vissza, a többi deportáltat a német ■bí^^
