Észak-Magyarország, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-03 / 102. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. május 3., péntek II. Az elmúlt év decemberében, amikor a szőlőtőkék kint a hegyoldalakon még téli álmukban szen- deregtek, a borkombinát tarcali kutatóállomásán meglestem a rügyek álmát. Magyar Erzsiké kutató mikroszkópja alatt éles szikéjével a különböző dűlőkről behozott rügyeket úgy bontogatta ki a burokból, hogy egy kis magyarázattal, én, a laikus is jól láthattam, milyen eltökélt szándékai vannak egy- egy rügyecskének, vagyis tudományos szakszempontból hogyan kell metszeni a vesszőket, hogy a már most mutatkozó szándék a lehető legjobb terméssé növekedjen. — Szaknyelven — tájékoztat az intézet vezetője, Marcinkó Ferenc, a kuta- tóállomás igazgatója — ezt „fürtkezdeménynek” nevezik ... Több éves tapasztalat, hogy ez a kutató laboratóriumi vizsgálat biztos eligazítást ad a metszési munkákhoz, vagyis a biztonságosabb termeléshez. — No de folyik itt nemesítés is. És milyen eredménnyel? — A fajta kutatási munkánk közül elsőként a Tárcái 1—7-et említeném — mondja Marcinkó Ferenc — ez már bebizonyította, hogy az uralkodó hegyaljai fajták között a Tárcái három héttel előbb érik, magas a cukor-, jó a savtartalom és kedvező idő esetén jó az aszúsodása is. Ennek a kutatási témának a vezetője Szalmási Miklós. Kalauzom, a borkombinát termelői kapcsolatok főosztályának vezetője, dr. Kardos János kertészmérnök elmondja, hogy a Tarcali Kutatóállomás tevékenysége már régen termelőerővé vált. Tehát, nem csak elméleti, de számtalan gyakorlati segítséget is nyújt, nemcsak a borkombinátnak, de az egész történelmi borvidéknek is. Nincs messze az idő, amikor az egész Hegyalja szőlőtőke-állományát az itt nemesített, (fagytűrőbb, korábban érő, jobb cukor- és savtartalmú, nagyobb termést adó és a különböze betegségeknek is jobban ellenálló) fajtákkal cserélhetik ki. De ez még a jövő. Nézzük a jelent. A történelmi borvidék igazi — ezeréves létezése óta a harmadik — nagy rekonstrukciója erőteljesen, a 60-as években kezdődött. majd 1980-ig tetőzött. Az utóbbi évtized telepítése: az állami szektorban 413. a mezőgazdasági szövetkezeteknél 681. a mező- gazdasági kistermelőknél 251 hektár, összesen 1345 hektár. Mindez természetesen "sak jelentős állami támogatással. a gazdaságok naev erőfeszítésével és az '971-ben megalakult bor- Vombinát — most már az oríóqv +ó,*cc.öo1 átfoPÓ —— svoUmni irányításával és nólHnmi itatásával volt lehetséges. Az új ültetvények létesítésének és a meglevő területek fenntartásának egyik alapfeltételét, a szőlő szaporítóanyagát a borkombinát — tarcali telepéről — néhány évtől eltekintve, az elmúlt időben már biztosítani tudta. A borkombinát azonban nemcsak a térség szakmai irányítását, az új termelési rendszerek elterjesztését kapta feladatául, hanem a termelés, feldolgozás, értékesítés fázisainak Hegyal- ja-szintű összehangolását, az egész történelmi borvidék termelőinek integrálását is. Őszintén el kell mondani, hogy a jelentős eredmények ellenére — az érdekviszonyok különbözősége miatt — ez az integráció még nem zökkenőmentes. Egy viszont vitathatatlan, hogy a borkombinát léte nélkül elképzelhetetlen lett volna ez a telepítés, korszerű termelés, feldolgozás és értékesítés, ami végül is több évtizedes erőfeszítések révén valóság lett. Külön fejezetet érdemelne az új termelési rendszer bevezetése folytán létesített nagyarányú és korszerű gépesítés, hiszen ha volt a mezőgazdálkodásban nehéz, embert próbáló fizikai munka, akkor a szőlő kétágú kapával való művelése, a meredek hegyoldalakon történő háti permetezés kétszeresen is az volt. De a gépesítésből csak a helikopteres permetezést emelném ki. amely az 1973-ban létesült Növényvédő Társulás folytán iött létre, és tízéves működése alatt bebizonyította, hogy lényegesen csökken- lette a termelési költségeket is. De nézzük most már — a megváltozott körülmények után — a termelés . alakulását. A háború utáni tíz esztendő termelési adatai a borvidék történelme során a legmélyebb állapotát tükrözi. De az állami szektor 1970-ben már 7,052 tonna • szőlőt szüretelt hektáronként, újabb tíz év után 1982-ben 1,5 tonnával többet. A mezőgazdasági szövetkezeteknél még erőteljesebb az ütem. így a szövetkezetek, amíg 1972-ben 3,196 tonnát, 1982-ben 6,83 tonnát, a kistermelők pedig 2,532 tonna helyett már 8 tonnát takarítanak be hektáronként. A borkombinát felvásárlási adatai szerint Tokaj- Hegyalján 1982-ben — az 1970. évihez viszonyítva — 30 000 tonnával több szőlőtermést szüreteltek le. A termes növekedésével természetesen a ráfordítási Költségek is emelkeo- tek. A gazdasági szabályozók, valamint a nemzetközi borpiaci árak is nagy- oan befolyásolták az utóbbi évek gazdálkodási eredményeit, de az kétségtelenül bebizonyosodott, hogy rokaj-Hegyalján is csak az új termelési rendszerekkel lehet gazdaságosan termelni. A gazdaságosságnak egyik alapfeltétele a minőség is. És ez már országos ügy — amely az új telepítések óta rengeteg vitát kavart és kavar ma is — hiszen a világhírű bor évi termésének java exportra megy, jelentős valutát hoz az államnak, tehát nemzeti érdek is, hogy a természet adta adottságokat okosan kihasználva, vigyázzunk a tokaji borok minőségére. Egy régi hegyaljai szólásmondás szerint „a jó bor a pincében terem”, vagyis, lehet akármilyen kitűnő szőlőtermés — magas cukorfokkal —, ha nincs megfelelő pince és szakszerű borkezelés, a legjobb termést is el lehet rontani. Tokaj-Hegyalján az ideális jó pincelehetőségek adottak, hiszen a világhírű bornak egyik „titka” a riolit tufába vágott tároló- helyek egyenletes, 11—12 C hőmérséklete, és az a bizonyos nemespenész, amely öregebb pincéknél vastag tapétaként rakódik a falakra. De a jó minőségű borok kezeléséhez, dajkálásához még ez sem elég. Azt is mondják a Hegyalján, hogy a bor — anyagát tekintve — kényesebb, mint a tej, szeszélyeit illetően meg mint a szép, tüzes menyecske. A tokaj-hegyaljai pincészeteknél egyikben sincs hiány. A borok kezelését kitűnő szakemberek irányítják. Munkájukat — az utóbbi évek során jelentős pénzösszegekkel vásárolt — műszerek és korszerű gépek segítik. Tevékenységük kihat — és sok esetben közös — az egész borvidék szövetkezeti pincészetére is. A szőlőtermelés fejlesztésében jelentős részt vállaltak a társgazdaságok — szövetkezetek. Az utóbbi 12 évben tárolótér építésére 205 millió forintot, a palackozóüzemre 161 milliót, borászati gépekre 59 milliót, és a forgóalap fellöl- tésére .'132 millió forintot tudott biztosítani a borkombinát. A tolcsvai palackozón és a bodrogolaszi feldolgozóüzemen kívül a harmadik nagy borászati objektum Bodrogszegi térségében valósult meg. Dávid József Vakok zeneiskolája Csehszlovákiában jelenleg mintegy 14 000 látási fogyatékos él. A vak, illetve gyengénlátó gyermekek és felnőttek széles körű társadalmi gondoskodásban részesülnek. Fogyatékosságukhoz mérten aránylag sokféle szakma közül választhatnak. Tanulmányaikat a vakok és g.yengénlátók gimnáziumában. illetve közgazdasági szakközépiskolákban folytathatják. Ez utóbbiakban — beleértve a könyvelést, a gépírást és az idegen nyelveket is — ugyanazokat a tárgyakat oktatják, mintáz ország többi iskolájában. Világszerte ismert intézmény a látási fogyatékosok prágai konzervatóriuma. A bentlakásos szakközépiskolában- kitűnő eredményeket érnek el a vak diákok nevelésében. „Tisztességes és fontos vállalkozás" Megalakult a Kazinczy Fen Társaság Ma már csak az irodalom- és helytörténészek, a lelkes lokálpatrióták tudnak róla, tartják számon a hajdan szinte minden városban, községben -működött irodalmi-mű vés zeti-közművelödé- si egyleteket, társaságokat, amelyek kézben tartották, szervezték, irányították, megteremtették az illető település szellemi életét. Miskolcon Lévay József. Sátoraljaújhelyen Kazinczy Ferenc, Gömörben Tompa Mihály, máshol más néven működtek. Az elmúlt években, hónapokban örvendetesen újra éledőben van ez a hagyomány és törekvés. A Keleméi- székhelyen működő Tompa Mihály Társaságnak már országos, híre van, s több egyesület megalakulását üdvözölhetjük megye- székhelyünkön, Miskolcon is. Nem akar lemaradni a sorban a két nagy hagyományú megyénk: ' Abaúj és Zemplén sem. Több hónapi előkészítő, szervező munka után. április 26-án, délután. Sátoraljaújhelyen, a városi tanács dísztermében megalakult a Kazinczy Ferenc Társaság. Volt abban valami jelképes is — s természetesen tudatosság —, hogy éppen azon falak között, ahol Kazinczy Ferenc (mint levéltáros), szerény tiszteletdíjért éveken keresztül dolgozott. Maga az alapszabály, az ülést levezető elnök: Daragó Ferenc és dr. Kováts Dániel, a társaság itt megválasztott (első) elnöke is hivatkozott Kazinczy és a „hely szellemére". Mi a Kazinczy Ferenc Társaság célja? Daragó Ferenc „tisztességes és fontos vállalkozásnak” nevezte azt a törekvést, amely össze kívánja fogni Abaúj és Zemplén aktív és legjobb szellemi erőit. Az elnökségi munkaterv szerint lényegében azt kívánják folytatni, amit eddig is tettek, de alkalomszerűen, kevésbé szervezetten. azaz Abaúj és Zemplén emlékhelyeinek feltárását és gondozását; a beszéd- és magatartáskultúra ápolását; irodalmi és kulturális rendezvények szervezése; a helyi írástudóknak publikációs lehetőség teremtése (évkönyv); pályázatok kitűzése és jutalmazása; kulturális akciók támogatása. Mindehhez számítanak — s részben már élvezik is — a Hazafias Népfront, a helyi tanácsok erkölcsi és anyagi támogatására, s arra a várható érdeklődésre, aktivitásra. amely az eddig jelentkezett 84-hez újabb tagokat is verbuvál. A társaság székhelye Sátoraljaújhely, de cselekvési- mozgási területe az víz Abaúj és Zemplén, ahol Kazinczy Ferenc tanult, élt. tevékenykedett. Az ő szellemében kívánják feltárni és ápolni az imponálóan gazdag. s talán még nem is eléggé ismert hagyományokat. Az alakuló ülésen alig láttam fiatal arcot, de az egyik hozzászóló javaslata — s maga a Kazinczy Ferenc nevével fémjelzett nyelvművelő. vers- és prózamondóverseny — mozgalom — garancia lehet arra, hogy az ifjúság, az iskolák is kapcsolódnak a társaság célkitűzéseihez. horpácsi Jkainiai sarok" a ÉyÉltlian Akadémia május 5-én kezdődő közgyűlése előtt az Akadémia Kiadó és Nyomda, amelynek fő célkitűzése és feladata a magyar tudomány eredményeinek publikálása, de a szélesebb olvasóközönség érdeklődésének megfelelő kiadványokkal is jelentkezik. sajtótájékoztatón mutatta be legújabb és készülő kiadványait. ’ A teljesség igénye nélkül említünk meg az alábbiakban azok közül néhányat. Mindenekelőtt megemlítendő Az új Magyarország 40 éve című kiadvány, amely az Akadémián 1984. decemberében tartott tudományos ülésszak anyagát tartalmazza. Ezt a kötetet a Kossuth Könyvkiadóval közösen jelentették meg Kulcsár Kálmán és Pritz Pál szerkesztésében. Lukács György születésének 100. évfordulójára — a Magvetővel közösen — adták ki A társadalmi lét ontológiájáról című müvet, s előkészületben van két Lu- kács-mű német nyelvű kiadása. valamint egy angol nyelvű Lukács emlékkötet. Ortutay Gyulára emlékezve adták ki a legismertebb magyar néprajzkutató utolsó .szövegválogatását, a Magyar népköltészet. Népballadák — Miskolci akadémikus új kötete népmesék című kiadványt. Megjelent a Nyelvművelő kézikönyv második kötete, valamint helyesírásunk szabályainak új kiadása. Az irodalomtudomány körében nagy érdeklődésre tarthat számot Markovits Györgyi A magyar írók harca a cenzúra ellen (1919—1944.) című, kiadás előtt álló kötete, a történelem kutatói pedig új kiadványként Kardos József A szentkorona-tan története 1919—1944. és S. Lengyel Márta Egy tévelygő Habs- burg-alaltvaió a 19. század derekán című művét vehetik kézbe. Természetesen a többi tudományág is igen színes választékkal van jelen az akadémiai könyvkiadásban. Például folytatódik A magyarországi művészet története című nagyszabású feldolgozás, amelynek következő kötete az 1919—1945. közötti éveket tartalmazza, napvilágot lát Erdei Ferenc életmű-sorozatának újabb kötete Agrárproblémák címmel. A szakmai körökben érdeklődéssel várják a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem professzorának. t Zambó János akadémikusnak A bányaművelés alapjai című munkáját. Érdemes még megemlíteni, hogy az idén márciusban készült el az Akadémiai Kiadó ezredik olyan kiadványa, amelyek,más kiadókkal közösen jelentetett meg. Napjainkig a kiadó három kontinens 21 országának 182 kiadójával áll közös kiadói kapcsolatban. Negyvenféle folyóiratot ad ki a kiadó, amelyek közül három száz évnél idősebb, négy pedig közel százesztendős. Végezetül említésre érdemes még, hogy a május 5-én kezdődő akadémiai közgyűlés alkalmából az Akadémiai Könyvesbolt Budapesten (V. Váci u. 22.) igen sok — külön jegyzékbe foglalt — művet féláron hoz forgalomba, s hogy a kiadó könyvei a vidéki olvasóhoz is könnyebben eljussanak, négy egyetemi város, egy-egy könyv- boltjában „Akadémiai sarkot” létesítenek. Ez Miskolcon az Egyetemi könyvboltban lesz. Negyven éve alakult a Vas megyei Acsód községben a Szabad Föld Termelőszövetkezet. Azóta a tsz fokozatosan gyarapodott, például ilyen szép házakban lévő szolgálati lakásokkal. /
